Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-07 / 5. szám
4 TOLNA MrCVri NP.PŰJSAG MSO. Január. 1, Lelkesedéssel felelősségtudattal Tudomány Jariuár 4-én, hétfőn 161 paraszt megalakította Tamási harmadik közös gazdaságát, a Széchenyi Termelőszövetkezetet. A szövetkezeti tagok — többségben volt középparasztok — kérésére a községi pártbizottság titkára, Füves József elvtárs lett a közös gazdaság elnöke. A szövetkezet tagjai azt a merész — öe nem megvalósíthatatlan — célt tűzték ki maguk elé, hogy rövid időn belül olyanná alakítják ki közös gazdaságukat, mint amilvcn ma az országszerte híres és tíz- esztendős múltra visszatekintő tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet. És éppen ennek érdekében olyan nagy lelkesedéssel és felelősségtudattal láttak munkához, amire a tamási járásban alig szolgáltatott még termelőszövetkezet hasonló példát. De nézzük ezeket sorjában. A Széchenyi Termelőszövetkezet tagjai mindjárt az alakuló gyűlésen elhatározták: heteken belül vásárolnak két Zetor traktort és hozzá gazdasági felszereléseket, hogy magasabb színvonalon művelhessék a nagytáblákat. Ebben az az érdekes, hogy a gépek árának a nagyobbik részét ők maguk adják össze. A tsz-tagok minden hold földjük után 200 forintét tesznek a közös alapba. Határozatot hozott a közgyűlés arra is, hogy a haszonállatokat (tehenek és disznók), valamint az átteleltetésükhöz szükséges taJelesifős kulturális beruházásokra kerii! sor az idéu Az elmúlt év folyamán Tolna I megye számos művelődési házzal gazdagodott, s ma már alig van a megyének olyan községe, ahol ne lenne művelődési ház. Az idén újabb jelentős építkezésekre kerül sor, illetve befejezik azokat az épületeket, amelyeket a múlt évbén kezdtek építeni. Bogyiszlón két és félmillió forintba kerül az új művelődési ház, amit állami támogatással' építenek fel. Ugyanennyit kapott Iregszemcse is az új művelődési ház építésére, amelyhez a község lakossága 703 000 forint értékű társadalmi munkával és építőanyaggal járul hozzá, így Iregszemcsén a megye egyik legszebb és legkorszerűbb művelődési házát építik fel. Az idén fejezik be a faddi új művelődési házat is. Az állami támogatás összege itt félmillió forintot tett ki, a lelkes faddiak másfél millió forinttal segítik elő az építkezést. A pusztaheneseiek teljesen saját erejükből építik fel a művelődési házat, amelyre egymillió forintot áldoz a falu lakossága. A tölcskeiek mozi építéséhez kezdtek hozzá. Az állami támogatás itt sem tesz ki nagy összeget, mindössze 700 000 forintot. csak »äh, äh«-vel tudták megkezdeni. Ilyen tanulmányokra valóban semmi szükségem nem volt. Papa elgondolásaival egyébként sem értettem egyet; ezeket így vagy úgy, de ki kellett vernem a fejéből. — Tudod papa — kezdtem nagy óvatosan —, ma igazán nem lehet tudni, milyen lesz a világ pár év múlva. A forradalom még nem ért teljesen véget. Hátha elveszik tőlünk a birtokainkat? — Mindenütt földbirtokreformról beszélitek, és szidják a junkereket. Ha meg az ember semmi máshoz nem ért, csak a mező- gazdasághoz, akkor aztán a falnak mehet. Szerintem elég, ha egyelőre csak Gebhard képezi ki magát mezőgazdásznak. Mert ha valóban útilaput kötnek itt a talpúnkra, mégiscsak jó lesz, ha nekem olyan foglalkozásom van, amiből esetleg fenn tudom tartani a családot. Végeredményben Wolfgang bácsi és a többiek, akik harminc éves korukig, sőt még azon is túl csak tisztek voltak, a végén egész jó mezőgazdák lettek. Azt hiszem, várni kellene, míg tisztán látjuk, mi lesz a vége ennek a forradalomnak. Apátn áthatóan nézett rám: — ügy látom, téged is megfertőztek ezek a hóbortos eszmék. A pillanatnyi állapotok okozta egész belső felháborodása kirobbant most belőle: — Ezt az egész vörös bandát a pokolba kell küldeni! Szégyen és gyalázát, hogy az én fiamnak egy pillanatra is felmerülhetett az agyában az a gondolat, hogy hagyná magát innen kiebrudalni. Éh szívvel-lélekkel csüngtem a hazai rögön. Nemzetiségünk 112íl-ban telepedett lo Putlitzban. A Höhenzollerek csak 300 évvel Mm Ellenében Ugyanakkor a falu lakói 1 600 000 forinttal járulnak az építkezéshez a községfejlesztési alapból és társadalmi munkával. A bölcs- keiek nem hiába áldozzák a jelentős összeget és a tekintélyes mennyiségű munkát, mert a szakértők szerint itt épül fel a megye legszebb mozija. Az állami beruházás összege ezeknél az építkezéseknél közel hatmillió forintot tesz ki, ehhez járul még Szekszárdon a megyei könyvtár építése, amelynek külön nevezetessége, hogy ez lesz az országban az első olyan jellegű építkezés, amely kizárólag könyvtár céljait szolgálja. A megyei könyvtár építését az állam 2 400 000 forinttal segíti, s nemcsak Szekszárd és az egész megye kap ezzel egy méltó kulturális intézményt, hanem így véglegesen megoldódik a szekszárdi megyei könyvtár helyiség-problémája is. A kulturális beruházások sorába tartozik a szekszárdi kád- és gőzfürdő építésének befejezésé is. A kádfürdőt már néhány héten belül átadják a rendeltetésének, de még ebben az évben elkészül a gőzfürdő is, s ezzel befejeződik az ötmillió forintos szekszárdi fürdő építése. (MM) később vándoroltak be, hozzánk képest tehát Brandenburgban jött-mentek voltak. Ma már el is tűntek innen. De mi — mi még mindig itthon voltunk a Stepe- nitz melletti ősrégi Putlitz-vár- ban. Büszke voltam rá, és sem testem, sem lelkem nem kívánta, hogy ez valaha is másképp legyen. Ebben a pillanatban azonban apám indulatos kirobbanása engem is annyira dühbe gurított, hogy szembeszálltam vele: — De papa, hiszen te még életedben nem láttál egy igazi vöröst! Ha azok mind olyan csürhe réoség lenne, ahogy te állítod, akkor én már régen alulról szagolnám az ibolyát. A matrózok egész biztosan végeztek volna velem a berlini palotában. Nem olyan rossz emberek azok, és sok mindenben igazuk is van! Apám most már valósággal dühöngött: — Ha már a tulajdon fiam is így beszél, akár mindjárt odavághatom az egész mindenséget. Inkább egyáltalában ne lenne fiam, mintsem hogy egy olyan legyen köztük, aki vörös ideákat forgat a fejében. Jó lecke lett volna neked, ha azok valóban megöltek volna. Megtörtént! Ez volt az el®x eset, hogy apám és köztem nyílt összeütközésre került a sor. Gebharddal közös hálószobánk volt az emeleten, ott kitört belőlem: — En ezt nem bírom tovább! Holnap reggel szedem a sátorfámat! Gebhardot igen bántotta a dolog, próbált csillapítani, de hiába. Becsomagoltam a kis bőröndömet, és reggel 6 órakor az első vonattal elutaztam, anélkül, hogy akár szüleimtől, akár kis testvéreimtől elbúcsúztam volna. karmányt azonnal összehordják. Még az sem jelent itt fennakadást, hogy egyelőre nincs közös istálló. G. Szabó József. Iván József és még többen ugyanis a közösség rendelkezésére bocsátották a háztáji gazdaságukban lévő istállóikat, amelyeket a tsz átalakít és ideiglenesen nagyon is megfelelnek a célnak. Hasonló módon helyezik el a közös sertésállományt is. S mindezeknek szervezési és technikai lebonyolításához a közgyűlést követő napon már. hozzá is látott a vezetőség. Amíg a vezetőség a szervezési ügyeket intézi, a tagság is dolgozik. Január 5-én, kedden már 20 pár lófogat szántott a határban. Aki akart, meg is győződhetett erről. Topa bácsi, Berta József és még vagy tizennyolcán a Tamásiból Iregszemcsére vezető út mellett bíztatták az eke elé fogott lovakat. Nem akadtak fenn a tamási új tsz tagok azon, hogy még nincs tagosítva. Elvégzik az őszről visszamaradt mélyszántásokat, hogy ezzel is előbbre legyenek. Ez egyáltalán nem zavarja a nagytáblák kialakítását. Azt mondottam, nagy lelkesedéssel, felelősségtudattal láttak munkához a Széchenyi Tsz tagjai. Hadd igazoljam ezt még egy ténnyel. Az igazgatósági tagolt házról házra járva megkérdeznek minden családot, hogy menynyi kapásnövény megmunkálására futja erejükből. Az adatokat összesítik és ezek figyelembevételével tervezik meg, hogy mekkora területen termeljenek kapásnövényeket és kalászosokat. Ez se nagy dolog, noha újnak számít. Mégis mint csepp a tengert — a fentebb elmondottakkal együtt igazolja, hogy a párt VII. kongresszusán kitűzött célok megvalósításából nagy felelősséggel, lelkesedéssel veszik ki részüket az új úton elindult Széchenyi Termelőszövetkezet tagjai is. Molnár Uászlóné A malária felszámolása a Szovjetunióban A »Medicinszkij Rabotnyik« című lap jelentette, hogy 1958-ban a Szovjetunióban mindössze 2500 maláriás megbetegedésről érkezett jelentés. Pjotr Szergijev professzor, a Szovjet Orvostudományi Akadémia rendes tagja a lapban megírja, hogy a malária teljes megszüntetéséhez megvan minden feltétel. Ezt a feladatot 1960-ban meg kell oldani. Szergijev professzor közölte, hogy a Szovjetunió 15 szövetséges köztársasága közü] kilencben, köztük Ukrajnában, Belorussziában, Lettországban, Örményországban, Észtországban, Turkmé- niában a maláriát gyakorlatilag már felszámolták. A betegség az Oroszországi Föderáció 45 területén és határvidékén is megszűnt. Az Amerikai Tudományos Akadémia nyilatkozata a mesterséges esőről Az Amerikai Tudományos Akadémia nemrégiben megjelent közleményében értékeli azokat a kísérleteket, amelyeket, az időjárás megváltoztatásának kereskedelmi kiaknázása érdekében folytattak. Megállapítja, hogy a kereskedelmi célból folytatott »esőcsináló kísérletek« nagy része kevés tudományos jelentőséggel bír. A beszámolót készítő amerikai, kanadai és ausztráliai időjáráskutatók szerint még a tisztén tudományos célból folytatott kísérletek is nagy részben kudarcot vallottak, mert egyelőre nem ismerjük azokat az alapvető fizikai jelenségeket, amelyek az időjárás befolyásolásához szükségesek. Megállapította a jelentés, hogy a kereskedelmi célzattal fiés technika nanszírozott kísérletek kedvezőtlenül hatnak a tudósok munkájára és »felhígítják a kísérletek tudományos jellegét«. Felfedezték a »legöregebb« csillagcsoportot? Dr. Allan Sandage, a Mount Wilson és Mount Palomar csillagvizsgálók munkatársa, az Amerikai Fizikai Társaságban megtartott előadásában közölte, hogy új csillagcsoportot fedezett fel, amely — ha a számítások és feltevések helyesek — a legősibb eredetű csillagcsoport. Az új csillágcsoport jelzése NGC 188, s mintegy 3000 fényévre van naprendszerünktől, az Északi Sarkcsillag irányában. A csillagcsoport a távcsőben sötétvörös színben jelenik meg. amiből a tudós megállapította, hogy »életkora« körülbelül 24 milliárd év. Megkezdték a kurszki mágneses anomália kincseinek kiaknázását A kurszki mágneses anomália, e hatalmas vasércmedence területén körülbelül 22 milliárd tonna igen gazdag, 44—65 százalék vastartalmú érc található. December 26-án délelőtt 10 órakor óriási erejű robbanás jelezte, hogy megkezdődött a vasérc ipari kiaknázása. A mágneses anomália környékén lévő vastartalmú kvarcit-készleteket legalább 10 ezer milliárd tonnára becsülik; Ezzel a mennyiséggel a világ egész kohászatát sok ezer éven át. el lehetne látni nyersanyaggal, a fémből pedig, amelyet kí- olvasztanak, hidat lehetne építeni a Földről a Holdra. December 29-én a kurszki mágneses anomália ércével megrakott :' ■ ~ vonatot útbaindították a lipécki kohóművekbe. István és a burgonya B. Bod a Az öreg Boda meggyőződésből vallotta: — Három fiú gyermekét az isten is különbnek teremtette, iiiii ^miii i miiinamM«iii»n-«LOMiiMt<» ZSOLDOS-KÉNYSZERŰ SSG3ÖL: Hova mehettem volna máshová, mint Potsdamba. Ezredem, romjaiból éppen akkor állítottak össze egy századot, melynek a' legközelebbi napokban útnak1 kellett indulnia Felső-Sziléziába,' megvédeni a határt a lengyelek' ellen. Jelentkezésemet azonnal1 elfogadták. Az Oppeln és Kreuz- \ burg közötti vidékre kerültünk. | A legsivárabb bakaélet várt ott, rám. Búskomor, szürke falvak, ezek a felső-sziléziai falvak té-. len. Ha meg beállt az olvadás, bokáig járt az ember a latyakban. Száraz cipő elérhetetlen áb-i ránd volt. Ellenségnek persze sei híre, se hamva. A hosszú hetek ( alatt egyetlen puskalövést hallottam: valamelyik ulánusunk nyálra akart lőni, de helyette egyj eke elé fogott ökör hátsó lábát, találta el. Értelmetlen volt az idevezénylésünk, valóságos egyip-1 tömi csapást jelentettünk az it-, teni parasztoknak — és lányaiknak. De még nem tudtam magami elhatározni, hogy bűnbánóan, visszatérjek apámhoz. Március közepén elterjedt a hír, hogy Münchenbe vezényel-* nek a kommunista tan-icsköztár-, saság letörésére. Megint olyan Spartakus-csatákban kellene te-* hát részt vennem, mint akkori Berlinben! Nem maradt más hatra, mint két rossz közül a ki-* sebbiket választani. | őrnagyom, von Esebeck báró,| anyámnak távoli rokona volt. Hazulról több levelet kapott már,* melyekben arra kérték, hogy! igyekezzék engem észre téríteni.! így aztán könnyen megkaptam < tőle a leszerelési okmányokat. | (Folytatjuk.) mint a többi falubelit. Konok elszántsággal ezt sikerült is beléjük nevelni. Sőt, a letűnt társadalmi rend, no meg az a csekély 50 hold hozzá is segítette Boda Bálintot ahhoz, hogy két idősebb fiából úri embert neveljen. Az egyikből ügyvéd, a másikból főjegyző lett. Ám, a legfiatalabb, az István nem vitte ennyire. Akármennyire is nem akarta, kénytelen-kelletlen megelégedett azzal, hogy ő a kaszát és a kapát forgathatja. Ám, a belenevelt nagyra vágy ás örökké arra serkentette, hogy valami olyat tegyen, ami híressé, elismertté teszi a faluban. Sikerült neki... Történt pedig a harmincas évek elején, hogy a községi bíró bejelentette: — Újfajta növénykultúra meghonosítása vár a falu népére. A részletek megbeszélése végett másnap magához hívatta Boda Istvánt, akinek az apjától örökölt 50 hold biztosította, hogy legalább a községházán respektálják. — Arról van szó, hogy új burgonyafajta termelésére kapott megbízást a község a szomszédos szeszgyár-tulajdonostól. De mert ez a burgonya nem egyszerű, közönséges növény, valakit el kell küldeni a gyárhoz, kioktatják itt a művelés módjáról és utána majd megtanítja a falusiakat mindenre. Rád gondoltam Pista — rukkolt elő a bíró. Boda István kapva-kapott a megbízáson, hiszen ha soha nem is, hát most bebizonyíthatja, hogy ő méltatlanul mellőzött zseni. Azonnal vásárolt magának egy aktatáskát, retúrjegyet, vonatra ült és elutazott a szomszéd községbe, hogy megtanulja az először hallott burgonyafajta termelési tudományát. Jó ügyhöz méltó buzgalommal feljegyezte noteszébe, hogy az új burgonyafajtát gülbabának hívják, egy fészekbe egyet kell tenni belőle és 40x60-as kötésbe kell ültetni. Vége volt a négy órán át tartó tanfolyamnak és Boda Istvánt hazaröpítette a vonat. Elérkezett a nagy pillanat, a burgonyaültetés ideje. A parasztok már ott szorongtak a gazdakörben, hogy meghallgassák Boda István értékes előadását az újfajta kultúra termeléséről. Nemhiába! A daliás férfi pódiumra lépett és rákezdte: — Gazdatársak, nagy jövő áll a falu előtt. Meghonosítjuk határunkban a gülbaba burgonyát, amiért hálás lesz majd az utókor. Nagyon jól jegyezzék meg, hogy ez egy kényes növény, hasonlít az Ella krumplihoz, de nem téveszthető azzal össze. Megtudjuk ezt abból is, hogy az Ella krumplit mifelénk ugye 40x60-as kötésben vetik, a gülbaba burgonyát pedig 60x40-es kötésbe kell földbe rakni. — Ezzel elővett egy szemet es bemutatta a hallgatóságnak. Ekkor lett ám csak haddelhadd, olyan éktelen nevetés tört ki a teremben, hogy még a harmadik szomszédban is hallani lehetett, Boda István pedig ott állt az emelvényen megsemmisülve. E történet óta eltelt már vagy 30 esztendő. A gülbaba burgonya szerencsésen meghonosodott a köz ségben, amit ugyan még ma is krumplinak hívnak. Tehát nem volt hiába! Ezen kívül lett ebből még egy haszna is a falu népének. Szemrehányás nélkül sikerült a két Boda Istvánt egy B- betűvel megkülönböztetni egymás tói. Mert az lett emberünk nagy ravágyásának a vége, hogy még ma, 30 év eltelte után is Burgonya Bódénak hívják a faluban. Hivatalosan pedig mindenütt B. Boda Istvánnak jegyzik fel a nevét. Dorogi Erzsébet
