Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-07 / 5. szám

1 az. VTE.tG PT?OTFTAR.TAt, EG YESTTL JETEKf Marosán György diósgyőri beszéde Lelkesedéssel — felelősségtudattal (2. oldal.) (4. oldal.) Rendelkezés az 1 960. évi kötelező védőoltásokról (6. oldal.) II szociális beruházásokra fordított összeg megközelítette az 50 midiét a mezőgazdaságban 1959-ben mélyreható változá­sok történtek a magyar mezőgaz­daság szerkezetében. Szervezeti­leg és gazdaságilag megerősöd­tek, számszerűen továbbfejlődtek a szocialista nagyüzemek. Mind az állattenyésztésben, mind pe­dig a' növénytermesztésben ki- terjedtebben hasznosították a korszerű termelési módszereket: A hozamok számottevően meg­haladták az elmúlt évek legjobb eredményeit. A termelés általá­nos színvonalának emelkedése közvetlenül hatott a mezőgazda- sági dolgozók szociális helyzeté­nek javulására. Mint Halász József, a Mezőgaz­dasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének főtitkára rá­mutatott, mindezek megvalósulását nagymértékben segítette a mezőgazdasági dolgozók köré­ben a párt VII. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaverseny. A mezőgazdaság állami szek­toraiban a terveket általában túl­teljesítették. Az állami üzemek — állami gazdaságok, mezőgazda- sági gépállomások és erdőgazdasá­gok sib. — több mint 300 millió forint értékű eredményjavulást ér tek el az elmúlt évhez viszonyít­va. Ha ehhez hozzáadjuk a ter­melőszövetkeztek több mint 250 millió forint értékű eredményja­vulását, láthatjuk, hogy a szocialista mezőgazdasági üzemek egy éven belül több mint félmüliárd forinttal tud­ták növelni a gazdálkodásuk jövedelmezőséget. A jobb gazdálkodós tette lehe­tővé, hogy az eredetileg tervezett­nél sokkal nagyobb összegekkel tudtak hozzájárulni a dolgozóit élet- és munkakörülményeinek megjavításához. Az elmúlt évben több mint 84 miilió forintot fizettek ki csak munkaruhára. A szociális be­Újabb nagy segítség a tamási járás mezőgazdasági termelése fejlesztésére A járási pártbizottság, a járási tanács, valamint az Iregszemcsén működő tudományos kutató inté­zet az elmúlt években is sokat segített a tamási járás termelő- szövetkezetei és az egyéni gaz­dái termelése fokozásában. A kutató intézet munkatársai több termelőszövetkezetet patronálnak, s nemcsak szakmai szempontból adják át tapasztalataikat, hanem anyagilag is segítenek. A tamási Uj Élet Termelőszövetkezetnek tavaly szójás silót termelt az in­tézet, amelynek minden holdja 360 mázsa rekordtermést adott. A silónak való vetőmagjait, a gé­peket, a szakirányítást: egyszóval — mindent az intézet adott. De patronálja a kutató intézet a helybeli Uj Élet Termelőszövet­kezetet, Magyarkeszi termelőszö­vetkezeti községet és a szomszé­165 ezer párral no az idén a Bonyhádi Cipőgyár termelése / A Bonyhádi Cipőgyárban az el­múlt évben mintegy két és fél­millió forintot fordítottak az üzem bővítésére, a különböző részlegeken fennálló -«szűk ke­resztmetszetek« kiküszöbölésére. A gyár termelése tavaly közel kétszázezer párral haladta meg az előző évit. Az idén — főként az aljaüzemi Goyser-szalag meg­hosszabbítása következtében, de egyéb műszaki fejlesztési intézke­dések eredményeképpen is, — to­vább nő a termelés. Százhatvan­ötezer pár cipővel gyártanak majd többet, mind1 a múlt eszten­dőben. Jelentősen növekedik a gyár export-termelése is. Az idén más­félszer annyi cipőt készítenek exportra, mint a múlt évben. dós újiregi termelőszövetkezetet is. Mindez azonban kicsinek Szá­mít a mellett a termelési segítség mellett, amelyet a következő evekre ad a járás valamennyi községének a kutató intézet. A következőkről van szó: A megyében elsőnek a tamási járás és külön-külön minden községre vonatkozóan elkészítet-, te az intézet a mezőgazdasági ter­melés térképeit (az egész megyé­re vonatkozóan készülnek hason­ló térképek). Az intézet munka­társai napokat töltöttek egy-egy faluban, tanulmányozták a talaj szerkezetét, hasznosításának le­hetőségeit és a tájjellegnek meg­felelő gazdálkodást. Mindezek­ből térképeket készítettek, ahol apró részleteiben kidolgozták a termelés helyes arányait, egy-egy növényfajta, termésfokozásárak lehetőségeit és géppel írt szöveg­ben mellékelik mindennek a mód­ját. A termelés fokozását illetően azt javasolják a kutatók, hogy az általuk indítványozott módsze­rekkel rövid időn belül érjenek el egy-egy községben olyan ter­méseredményeket, amilyeneket 1959-ben produkált a faluval ha­táros állami gazdaság, , vagy s legjobban működő termelőszövet­kezet. E több évre szóló részletes fel­adatok- megbeszélése és gyakor­lati megvalósítása céljából a já­rási pártbizottság és a járási ta­nács három előadássorozatból álló ankétra hívja össze ä közeli hetekben a járás mezőgazdasági vezetőit, a termelőszövetkezetek szakmai irányítóit. Az anlíétokon a kutató intézet egy munkatársa, a járási tanács főagronórpusa és egy pénzügyi szakember tart vi­tabevezető előadást, amelyet ió- előre megküldenek az ankét, résztvevőinek. Isy több idő jut a tapaszta'a,tok. á'ad^sáro a részle­tes feladatok megbeszélésére. ruházásokr.v fordított összeg megközelítette az 50 millió fo­rintot, ugyanilyen célú felújí­tási munkára pedig több mint 33 millió forintot költöttek. Ezekből az összegekből — egye­bek mellett — lakásokat, munkás- szállásokat építettek és hoztak helyre. Az állami gazdaságokban foly tat ódáit a régi közös-konyhás cselédlakások átépítése. E cél­ra 13 millió forint állóit ren­delkezésre, lakások és szociá­lis létesítm'-'kck rendbe'-o-z - sóra az előbbieken, illetve előirányzaton felül újabb csaknem 50 millió forintot kaptak. A jövedelmezőbb gazdálkodás természetesen együtt járt a dolgo­zók átlagbérének növekedésével. Lényegesen sikerült javítani a mezőgazdasági dolgozók egészség­ügyi ellátottságát, a munkásszál­lások tisztábbak, rendezettebbek, mint bármikor. Szinte mindenütt világvevő rádió, több mint ötszáz­ban pedig televíziós készülék szol­gálja az ott lakók kényelmét. Va­lamennyi munkásszállásnak saját könyvtára van1 és a legváltozato­sabb sportfelszerelésekkel látták el. Felszabadulási miau La versenyt indítanak a hálaszéki vasutasok A bátaszáki vasútállomás dol­gozói jelentős sikereket értek el a pártkongresszus tiszteletére in­dított muhkáversonyben. VáEa- lásuknak — mely szerint az állo­más különböző tervteljesítési mu­tatóit. mint a kocsimczdítási egy- ságtdő, a személy- és a tehervona­tok mene trendszerűsége, a kocsi- tartózkedás, kocsikihasználás, összeségében 105 százalékra telje­sítik — hónapról hónapra eleget tettek. Különösen a személyvona­tok menetrendszerűsége javult az állomásén. Általában S3—99 szá­zalékban indították menetrend szerint a személyvonatokat, de volt olyan brigád, amelyik több dekádon keresztül is egyfolytában száz százalékos eredményt ért el. Az állomás pártszervezete ked­den taggyűlést tartott. A taggyű­lésen a pártkongresszus határoza­tait beszólták meg az állomás kommunistái. A felszólalók közül többen rhár*arról számoltak be, hogy munkahelyükön a dolgozók tovább akarnak versenyezni, illetve folytatni a versenyt most már a felszabadulás ti­zenötödik évfordulója tisztele­tére. Máltái Ádám és Kiss Béla — mindketten forgalmi szolgálatte­vők — brigádjuk nevében vállal­ták, hogy a kongresszusi verseny­ben vállalt 103 százalékos tervtcl- jesítást továbbra is tartják. Mind­két kommunista forgalmi szolgá­lattevő segítséget nyújt beosztott­jainak a szakvizsgákra való felké­szülésben. A bálászéki állomáson egyéb­ként napirendre tűzték — most már a személyvonatok mellett — a tehervonatok menc trendszer ű- ségánék megjavítását is. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy mind­egyik tényezőnél már a felső ha­tárt érték el, -illetve közelítették meg az állomás dolgozói, csak a tehervonátok menetrendszerűségé nél mozog 80—32 százalék körül a teljesítés. Ezen akarnak a fel- szabadulási versenyben javítani. Ssásh áss kötvényt váltottak be as első napon Az elmúlt év utolsó napjai­ban három békekölcsönt sorsol­tak, így tehát napjainkban mát nagyon sokan tudják, hogy a bol­Az idén újabb hetvenegy termelőszövetkezeti szakember kezdi meg a munkát megyénkben Az elmúlt évben megyénk 14? termelőszövetkezete közül 96-nak volt önálló agronómusa. A termelőszövetkezetek szak­ember-hiányán az állam és a me­gyei szervek az idén megpróbál­nak segíteni. Míg tavaly a me­dvében 70 szakember kapott az államtól fizetés-kiegészítést, ad­dig az idén újabb 71 termelőszö­vetkezeti szakember részesül ál- »■iMiwTHn mm ................. l ami támogatásban. A megyei ta­nács mezőgazdasági osztályán ar­ról értesültünk, hogy több ter­melőszövetkezet egyesülése révén és a földművesszövetkezeteknél több agronójnus szabadul fel r, ezek munkába állítása lehetővé teszi, hogy az idén már me­gyénk valamennyi termelőszövet­kezetében tanult agronómus irá­nyítsa a szakmunkálatokat. iiiiniininiiTTHHnnni dog nyertesek közé tartoznak-e. Megkezdődött szerdán a nyere­mények kifizetése is. Az első napon Szekszárdon több, mint 120 nyertes kötvénnyel jelent­keztek a kifizető helyeken. Két személynek összesen 2100—2100 forint nyereményt fizettek ki. — Nagynyereményről még nem ér­kezett jelentés. Január 1-én tartották a lottó jutalomsorsolását. A nyertesek között többen vannak Tolna me­gyeiek, légálábbis a nyeremény­listák és az itt forgalomba hozott szelvények erre utalnak. Egy nyertes már jelentkezett szelvé­nyével a Lottó-irodán. Ez Fejős János sztíresi lakos, középiskolai tanuló. Egy női kerékpárt nyert az 51.' játékhéten vásárolt szel­vényével. mim i»hiiiiiiiiiiiiih Gondoskodnak az „utánpótlásról” is a paksi halászok A Paksi Halászati Termelő- szövetkezet híre az elmúlt évek­ben már messze túljutott a megye határain: az évről évre megren­dezett Mezőgazdasági Kiállításon rendszeresen részt vesz a szövet­kezet, a paksi, a dunakömlődi és budapesti halászcSÚrdáját naponta százával keresik fel a halászlé- kedvelők. A rádió és az újságok is csaknem minden évben — egy­két alkalommal — megemlékez­nek a szövetkezetbe tömörült 42 paksi halász munkájáról, különö­sen, amikor egy-egy nemesebb zsákmány akad a hálóba. Mert most mér évről évre szinte hagyo­mánnyá válik, hogy kifognak a Dunából egy erre tévedt, legalább mézsényi súlyú vizát. (Egyébként már biztosra veszik, hogy az idén is megjön a tavaszra ^beüteme­zett” viza. De arról már kevesebben tud­nak, hogy a paksi halászok ma már egyre kevésbé bízzák a vélet­lenre, a szerencsére, hogy milyen lesz a következő hónapok, évek eredménye. Mert jóllehet az ügyes ség, a megfelelő szakmai felké­szültség, hozzáértés, a jól szerve­zett munka mellett a halászsze­rencse sem elhanyagolható ténye­ző, de a jó gazdálkodás még a szerencsét is közelebb hozza. A paksi halászati szövetkezet pedig jól gazdálkodik. A múlt esztendő­ben például — másfélmilliós álla­mi hitelből, amit tíz év alatt fizet­nek vissza — többek közt egy harminchárom holdas halastavat létesítettek. Ezzel a szövetkezet halastavainak területe 87 holdra nőtt. Gondoskodnak a kifogott ha­lak utánpótlásáról is. A nágyhol- das ivadéknevelő tóba tavaly két­százezer ■ pontyivadékot helyeztek ki. Az ivadéknevelőből kerülnek aztán a különböző fajtájú haliva­dékok a nagy tavakba és a Duná­ba is. Mert az igaz, hogy a ifagv- Dunába kitett halak nem marad­na!:: meg a paksi Duna szakaszon, de ha másutt is betartják az erre- vonatkozö előírásokat — márpe­dig az országban szigorú szabályt k vannak erre — gazdagodik a Du­na halállománya is, amiből jut a paksiak hálóiba. Az elmúlt évben a nagy-Dunába öt mázsa, a katlagi hqltágba négy, mázsa, összesen tehát közel húsz­ezer darab egynyaras pontyivadé­kot helyeztek ki, a kéményesi holtágba pedig tizenhat mázsa kátnyárás pontyivadékot és tíz mázsa harcsa* vadékot. A katlagi ágba ezéhkívül kiteltek tíz süllő- fészket. összesen közel ötvenezer ivadékkal gyarapították a. Duna halállományát. Tavaly, a Mezőgazdasági Kiállí­táson megvásárolták a Szegődi Hajgazdaság négy — összesen 20 anyapcptybol álló — nngydíjat nyárt törzsét, jövőre már ezekkel is segítik az „utánpótlási".

Next

/
Thumbnails
Contents