Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-29 / 24. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG I960, január 29; • • Ünnepélyes zárszámadó közgyűlés a Szentgál-pusztai tsz-ben A gyűlésen részt vett Rapai Gyula elvtárs, a KB póttagja is Csütörtökön ünnepélyes zár­számadó közgyűlést tartottak a Szentgál-pusztai Jóbarátság Ter­melőszövetkezetben. A közgyűlé­sén részt vett Kapai Gyula elv­társ, a Központi Bizottság pót­tagja, a K. B. Agit.-prop. Osztá­lyának vezetője, Daradics Fe­renc elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Tuska Pál elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke. A szövetkezet mérlegét Gu­lyás István könyvelő ismertette, majd pedig Sári József, a terme­lőszövetkezet elnöke tartott be­számolót. Sári elvtárs a beszámolójában részletesen beszélt a termelőszö­vetkezet eredményeiről. 1957-ben kezdték a közös munkát és azóta a megye egyik legjobb termelő­szövetkezetévé lett a Szentgál- pusztai Jóbarátság Tsz. A jó ered ményüket mindenekelőtt az al- lattenyészetük rohamos fejleszté­sének köszönhetik. A szövetkezet tagsága úgy gaz­dálkodik, hogy megvessék a kő­vetkező évek jó eredményeinek az alapját. A múlt évben éppen ezért sokat építkeztek. Ez bizo­nyos tekint Mben csökkentette a részesedést — egységenként 30 forintot osztotok szét —, de jó alapot jelent az állattenyésztés további fejlesztéséhez és ezen keresztül a jövedelem növelésé­hez. Rapai Gyula elvtárs felszólalása — A Központi Bizottság nevé­ben szívből jövő szeretettel üd­vözlöm a tagságot. M.”a, amikor országszerte rohamosan fejlődik a termelőszövetkezeti mozgalom, hangsúlyozni kei1 többek között azt is, hogy sok nehézséggel kell megküzdeni azoknak, akik erre az útra térnek De éppen az Öi ük példáia mutatja, nogy - kezdeti ; ehézségek leküzdésével, szorgal­mas munkává', a jó vezetőség irá­nyítása mellett nagy eredménye­ket lehet elérni. Rapai elvtárs ezenkívül beszélt nagyon sok aktuális problémáról majd pedig további sok sikert kí­vánt a termelőszövet Kezet tag­jainak. Részt vett a Közgyűlésen a Fő­városi Autóbuszüzem küldöttsége is. Ez az üzem patronálja a ter­melőszövetkezetet és már eddig is igen sok segítséget nyújtottak. Az egy tagra jutó átlagos évi jövedelem 19270 forint 544 000 forinttal növekedett a termelőszövetkezeti vagyon a dunakömlődi Szabadság Tsz-ben. A dunakömlődi Szabadság Ter- I melőszövetkezetben a napokban tartották a zárszámadási közgyű­lést. A közgyűlésen 360 000 Ft-ot osztottak ki 148 tsz-tag között. A tagok részesedése az előleget is beleszámítva eléri az 1 961 000 fo_ rintot. A termelőszövetkezeti vagyon egy év alatt 544 000 Ft-tal növe­kedett. A rendszeresen dolgozó szövetkezeti tagok évi átlagos jö­vedelme a háztáji jövedelmet nem számítva 19 270 Ft. A termelőszövetkezetnek az elmúlt évben az állattenyész­tés 1 007 000, a növénytermesz tés pedig 951 000 Ft jövedel­met adott. I Szociális segítség és »fogathasz nálat« címén 44 000 Ft kedvez­ményt biztosított a Szabadság tsz a tagjainak. A 3004/1 rendelet ésszerű ki­használása folytán a termelő- szövetkezet az elmúlt évben 552 000 Ft kedvezményt ka­pott Az állattenyésztési dolgozók kö­zül a legjobb eredményt Katona József fejőgulyás érte el. 931 mun kaegysége után 33 441 forintot ka­pott. A termelőszövetkezet nö­vénytermesztési dolgozói közül a legtöbb munkaegységet Bácskai József szerezte. Bácskai József 565 munkaegységet teljesített, a keresete 20 297 Ft. Asszonyoknak — lányoknak Kötött blúz és kabátka Bt: •-•vf Uiíiú : / / X ' f­< rfi;: ;/:V/ ­í \ i r : -s A / s *\ vr V t. vL iíílíiP A két darab elkészítéséhez kb. 50—60 dkg dupla­szálú zefírfonal szükséges, 2-es tű­vel kötjük. A szabásminta szerint kiszámított szemszámmal kezd jük és kötjük vé­gig a blúzt és a kabátkát is. A bal felén for­dított, a jobb fe­lén sima kötéssel kötünk, szabás­minta szerint sza­porítva és fo­gyasztva a szeme­ket A blúz gallér­ját külön Készít­jük el, és úgy dol­gozzuk rá, majd megkötjük a zse­beket. A kabátka gal­lérját is külön ké­szítjük 2 sima, 2 fordított váltako­zásával. Ajánlatos a gallért selyem­mel vagy vászon­nal kibélelni. A kabátka elejének jobb oldalát gomb lyukazzuk. Az idegesség okai a gyermekeknél A házastársi viszály és a pedagógia Angol és kanadai orvosok Edinburghban megtartott kong­resszusán dr. David Stafford- dark meglepő új nézeteket han­goztatott a gyermekek jelenlété­ben folytatott házastársi veszeke­désekről. Az angol orvos kijelentette, nem előnyös, ha ‘a szülők a gyer­mekekre való tekintettel vissza­fojtják érzelmeiket és arra a rit­ka alkalomra várnak, amikor kettesben, zavartalanul és gáf’.ás- mentesen veszekedhetnek. Dr. Stafford-dark szerint a gyermekekre a »módjával ada­golt« szülői veszekedések »oltó­anyagként« hatnak és szinte ész­revétlenül megszokják, hogy az emberek között előfordulnak ki- sebb-nagyobb összeütközések. — Stafford-dark azonban hozzáfűz­te, hogy minden szülői veszeke­dést kibékülésnek kell követnie, hogy a gyermekek megtanuljak: lehet civakodni anélkül is, ) ogy a haragosok örök időkre összevesz szenek. Szobanövények ■A szobanövényeknek nagyon jót tesz, ha hetenként egyszer félórai fürdőt kapnak. Állott víz­be tegyük őket, úgyhogy a víz körülbelül öt centiméter magas­ságig lepje el a cserepeket. A szobanövényeket továbbá (kivéve akkor, mikor virágzanak), fordít­suk többször a világosság felé. Jó hatással van a virág fejlődésére az is, ha a cserép aljába a szoká­sos cserépdarab helyett egy kis darab csontot teszünk. — A vénlányok és az űrhajózás. New York állam Syracuse városá" ban egy nő levelet intézett Kea­ting szenátorhoz, amelyben kije­lenti t „Helytelenítem, hogy ame­rikai férfiakat engedjünk világűr utazásokat tenni. Félő, hogy eset­leg ott maradnak és nálunk még több lesz a vénlány, mint eddig'? A gyermek idegességének az oka rendszerint a gyermek kör­nyezetében rejlik. Ha a gyerme­ket kapkodó, zajos élet veszi kö­rül, könnyen ideges lesz. Legna­gyobb hatással van rá a felnőttek példája és a szülők egymás közti viselkedése. A családtagok kö­zötti hangos szóváltás, veszeke­dések, próbára teszik a gyermek idegeit. Nagyon káros hatással van a gyermek idegeire a családi Ólet felbomlása, ha a szülők egyi­ke elhagyja a másikat, ha a gyermekek felügyelet nélkül ma­radnak. Sokszor azt gondolják a szü­lők, hogy gyermekük nem elég okos, nem érti még miről van szó és ezért előtte tárgyalján: meg legbizalmasabb családi ügyeiket. Nem egy családban a gyermekek előtt mulatoznak, s azoknak hal- laniok kell a durva szavakat, ká­romkodásokat. Pedig a gyermek úgy szívja magába környezetének benyomásait, mint a szivacs a vi­zet. Minél értelmesebb, annál erősebben hat rá mindaz, amit hall és lát és annál könnyebben mennek tönkre idegei. Néha csen desen ül a sarokban, senki sem veszi észre, ő pedig mindent meg­figyel. Sok olyan dolog behatol a kisgyermek öntudatába és nyo­mot hagy ott egész életére, ami­ről a felnőtteknek sejtelmük sincs. Az orvosok megállapították, hogy némely felnőttkori beteg­ség gyökere a. gyermekkorba nyú­lik vissza. Sok családban a gyer­mekeket egy ágyba fektetik a felnőttekkel. A gyermekeket nem szabad összefektetni a felnőttek­kel, sőt minden gyermeket külön ágy illet meg. A gyermek idegességének egyik oka a felnőttek idegessége/ amely ráragad a gyermekre. A nyugdíj rendeletről férje p r-'u.nka’-»1yer> elszenvedett kor mi volt a kormányon levő urak legfőbb gondja, hát annak borsódzhatott a háta. A nép ége­tő problémái és urainak molylep­te restaurációs elképzelései kö­zött nem létezett híd. Ez a hely­zet sokáig nem tarthatta magát, ennek nem lehetett jó vége. Még mi magunk is csaknem a csőd előtt álltunk Laaskéban, pe­dig a mi birtokunk jól megalapo­zott nagyüzem volt. A környékbe­li falvakban a parasztok fülig el­adósodtak, annyira, hogy tanyá­jukon talán már egy szalmasZalat nem mondhattak magukénak. Az országutakat a munkanélküliek kóborló és kolduló hada lepte el. Kulcsárnőnknek, aki az ilyen elmaradhatatlan látogatók részé­re nap nap után külön kondér levest főzetett, néha több mint ötven kosztos vendége volt. Ber­linben még rosszabb volt a hely­zet. Szégyenkezve és rossz lelki- ismerettel" mentem végig a Pots- damen-Strassén angol öltönyöm­ben, nehezen tudtam elviselni a szánalomra méltó lerongyolódott alakok sanda pillantását. Nem, így ez nem mehetett to­vább. A Stresemann-féle demok­rácia napja a horizonton feltűnt ezüstsávval együtt végleg leáldo­zott. Herr von Papén és bárói egyenesen kihívták a katasztról-it. Be kellett következnie valami új­nak, valami forradalmasítanak. De minek? Két erőt láttam ak­kor, melynek élő talaja volt a népben, s amely gyökeres vál­tozást idézhetett elő: a nácizmust és a kommunizmust. RÖVID LÁTOGATÁS A SZOVJETUNIÓBAN A kommunistákkal természete­sen alig volt valami kapcsolatom. Azokból a beszélgetésekből, me­lyeket az utcán vagy valamilyen kocsmában egyik-másik kommu­nistával folytattam, nem tud­tam tiszta képet nyerni, tulaj­donképpen hogyan képzelik el gyakorlatilag az új társadalmat. Az az egy biztosnak látszott, hogy mindent elvetnek, ami eddig fennállott, mindent izzé-porrú akarnak zúzni. Sokuk beszédéből olyan osztálygyűlöletet éreztem ki, hogy már az a gondolat is megrémített, milyen sors vár rám, ha ők egyszer hatalomra jutnak. Eszméik mégis annyira érdekeltek, hogy elhatároztam, megnézem egyszer azt az orszá­got, ahol barátaik már uralmon vannak. Sikerült is a külügymi­nisztérium kurírjaként mintegy két hétre Moszkvába és Lenin- grádba küldetni magam. E két városban naphosszat róttam az utcákat, szerettem volna mindent megnézni, ami látnivaló csak volt. Felejthetetlenül szépek voltuk mindenekelőtt a leningrádi Néva- parti fehér júliusi éjszakák. Min­den olyan idegen volt, és az új benyomások csőstül szakadtak rám. Azonkívül egy árva szót sem értettem a nyelvükből. Tiszta do­log, egy új és jövendő világ volt itt. De vajon a mi részünkre is épült-e az, van-e valami mon­danivalója a mi számunkra is? Mint minden európai a XX. szá­zadban, aki egyszerűen el sem tudja képzelni, milyen vissza­maradott volt a cári Oroszország, én is megütköztem a technikai be rendezések primitív voltán. El­kerülhetetlen volt, hogy engem, a nyelvet nem ismerő turistát, ezek a külsőségek hatalmukba ne ejt­senek; viszont ennek az új rend­nek a belső magvába nem tud­tam behatolni. Éppen a Kremlt tekintettem meg egy kísérővel, amikor fel­tűnt nettem egy angolul beszélő fiatalember, aki — amilyen naiv akkor voltam — szememben az igazi orosz bolsevik típusát teste­sítette meg, mert olcsó, kék vá­szoninge felett tulipiros nyekken- dőt viselt. No, ezt elcsíptem, go i- doltam, mert már régen keres­tem egy igazi bolsevikot, akivel meg is tudom értetni magam. Képzelhető kiábrándulásom, ami­kor megtudtam, hogy az illető minden forradalmi adjusztálása ellenére sem volt orosz, hanem egy szegény amerikai egyetemi hallgató, aki utazásával ugyanazt remélte elérni, mint én, ő is itt akarta megtalálni a gyógyító írt saját hazája minden bajára. — Azért mégis jó ideig együtt ül­dögéltünk a Kreml falai alatt a Moszkva-folyó partján, és arról beszélgettünk, mennjdre más min den New Yorkban a Hudson part­ján. — De hát mit csináljunk?! — kiáltott fel kétségbeesetten. — így nem mehet tovább sem nálunk, Amerikában, sem nálatok, Né­metországban. S hogy itt mi van? Én azt hiszem, Oroszországban kellett volna születnünk, hogy ezt megérthessük. Csalódottan tértem haza Né­metországba. Egy második vi­lágháborúnak kellett jönnie, hogy okosabbá tegyen. (Folytatjuk.) BALESETI JÁRADÉK Az a dolgozó, aki üzemi bal­eset vagy foglalkozási betegség következtében munkaképességét legalább 15 százalékot meghaladó mértékben elvesztette, de nem rokkant, baleseti járadékra jogo­sult. A baleseti járadék öss/ege — a sérülés mértékétől függően — a munkabér 8—30 százaléka. ÖZVEGYI NYUGDÍJ Özvegyi nyugdíj jár az özvegy­nek a férj halálát követő egy éven át, ha az elhalt férj leg­alább tízévi szolgálati időt szer­zett. Ha a férj halála baleset vagy foglalkozási betegség miatt következett dc, szolgálati idő hiá­nyában is jár nas özvegyi nyug­díj. Egy éven túl is jár az özvegyi nyugdíj, ha az özvegy a férj ha­lálakor 55. életévét betöltötte vagy rokkant, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermeke eltartásáról gondoskodik, vagy A Tanácsi Építőipari Vállalat­nál éveken keresztül komoly ne­hézséget okozott Szekszárdon a dolgozók elhelyezése. Ezért kezd­ték meg — még a múlt évben — a vállalat központi telepén egy 80 személyes munkásszálló épí­tését. A korszerű, egyemeletes munkásszálló — amelynek épí­tése és berendezése mintegy hét­százezer forintba került — elké­szült és az év eleje óta fo'yama­üzerni baleset következtében halt meg. ÁRVAELLÁTÁS A meghalt dolgozó vagy a meghalt nyugdíjas gyermekének eivaellátás jár 16 éves, ha pedig tovább tanul, 19 éves koráig, ha a meghalt a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megsze­rezte. Az árvaellátás összege az özve­gyi nyugdíj fele, de legalább ha­vi 175 forint. A szülötten árvák (akiknek mindkét szülője meg­halt) ellátása 250 forintnál keve­sebb ^íem lehet. SZÜLŐI NYUGDÍJ Szülői nyugdíjra jogosult a meghalt dolgozó rokkant szülője vagy nagyszülője, ha eltartásáról túlnyomó részben a meghalt dol­gozó a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megsze­íosan költöznek be lakói, első­sorban a vállalat ipari tanulói, dé más, Szekszárdon állandó lakás­sal nem rendelkező vállalati dol­gozók is. A vállalat — az új munkás- szálló üzembehelyezésével egy­idejűleg — több külső munkás- szállást megszüntet. Lebontásra kerül a város bérház-negyedében több évvel ezelőtt épült barakk- épület is. rezte. Elkészült a nyolcven személyes munkásszálló a Tanácsi Eaítőipari Vállalatnál

Next

/
Thumbnails
Contents