Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-28 / 23. szám

; TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. január 28, A hadsereg magatartásától függ az algíri helyzet alakulása Párizs: (MTI) Algír és Párizs erőpróbájának negyedik napján mind világosabban megmutatko­zik, hogy .a döntő tényező a had­sereg magatartásának alakulása. Kedden este Bréchignac ezre­des, az ejtőernyős vadászok má­sodik ezredének parancsnoka, Challe tábornoknál, az algériai francia hadseregfőparancsnoknál járt és távozóban kijelentette: — Megmondtam, hogy nem fo­gunk lőni a szembenálló srácok­ra. Ha ránk lőnek, válaszolni fo­gunk. Ha a második vonalba he­lyeznek minket és a rohamrend­őrök előttünk tüzet nyitnak nem felelek érté, mit fognak tenni az embereim... , Az algíri rádióban kedden este a katonák műsorát közvetítették, amelynek címe: »A bled hangja« (Bled = sivatag) szóról szóra ezek a mondatok hangzottak el: — Még egyszer csoda történt Algírban. A lázadás hevében a hazafiság tiszta lángja lobogott fel. A barikádok nem választanak el, éppen ellenkezőleg: egyesíte­nek. összefűzik a polgárokat, te­rületi önvédelmi csoportok tag­jait és a katonákat. A keddi jelentések ismét arról számolnak be, hogy a lázadók és a katonák újból barátkoznak, frissítőkkel és cigarettával kínál­ják egymást, s a barikádok két oldalán barátságos beszélgetés alakul ki. Az algíri tömeg ked­den este ismét szabadon járkál­hatott a barikádok körül. Egyes hírek szerint Ortiz és La- gaillarde, a lázadók két vezére, kedden este felkereste Challe tá­bornokot. Az algériai francia hadsereg főparancsnoka megcá­folta, hogy. tárgyalt volna velük. A hadsereg állásfoglalására jel­lemző fényt vetnek egyes tábor­nokok kijelentései. Gambiez tábornok, az orani ke­rület parancsnoka a tüntetők egy küldöttsége előtt a Francia-Algé- ria híveként nyilatkozott meg. Lennuyeux tábornok, Constan­tine megye északi részének pa­rancsnoka pedig a constant! nei színház erkélyéről a tüntetőkhöz intézett beszédében kijelentette: —, Biztosítom önöket, hogy Al­géria francia marad! Lemondási hírek Párizsban A hadsereg magatartása miatt a párizsi kormánynak nincsen eszköze, amellyel szembe tudna fordulni az algíri lázadókkal — ha egyáltalán akarna. Párizsban megcáfolták, hogy szó lenne rend­őri erőknek légi úton Algériába küldéséről. Egymást érték egyébként is kor mánykörökben a cáfolatok a kü­lönböző lemondási híreket ille­tően. A miniszterelnökség egy szóvivője alaptalannak minősítet­te a de Gaulle és Debré ellentété­ről szóló híresztelést. Soustelle, akiről azt mondják, hogy »lemon­dó levelét a zsebében hordja ", Debrével folytatott megbeszélése után »sétálni küldte« a tőle nyi­latkozatot kérő újságírókat. Bú­ron, az MRP-hez tartozó köz­munka- és szállításügyi minisz­ter szintén megcáfolta a lemon­dásáról elterjedt híreket. Viszont változatlanul azt tartják róla, hogy a kormányon belül egyike azoknak, akik »mérsékletet« sür­getnek az algíri lázadók irányá­ban. Sor kerül-e az alkotmány hirhedt szakaszának alkalmazására ? A kósza hírek közül a legjob­ban az tartja magát, amely az alkotmány 16. szakaszának alkal­mazását jósolja. Amikor a köztársaság alkot­mányos intézményeit, területi ép­ségét súlyos veszély fenyegeti és a hatalom szabályos gyakorlása megszűnik, a köztársasági elnök a körülmények által követelt intéz­kedéseket teheti meg a miniszter- elnöknek, a parlament elnökeinek és az alkotmányos tanács elnö­kének meghallgatása után. Erről a nemzetet üzenetben értesíti. A parlament összeül, a nemzetgyű­lést a kivételes hatalom gyakor­lásának ideje alatt nem lehet fel­oszlatni — ezt tartalmazza a töb­bi között az 1958-ban elfogadott alkotmány sokat emlegetett sza­kasza. A köztársasági elnök teljhatal­mának igazolására egyesek a kö­zeljövőre népszavazást jósolnak, amelynek során erre a kérdésre kérnének feleletet a francia vá­lasztóktól: jóváhagyják-e a köz­társasági elnök algériai politiká­ját. Különösen a köztársasági el­nök környezetének és a kor­mánynak a régi degaulleista tag­jai javasolják a népszavazást. Egyes politikai megfigyelők azt várják, hogy de Gaulle tábornok péntekre beharangozott rádióbe­szédében felvetheti a népszavazás gondolatát. Az algíri ultrák felkelésre szólítanak fel Az Algírból Párizsba érkezett képviselők kedden éjszaka a nem­zetgyűlés épületében, az »elve­szett léptek csarnokában« saj Ló- konferenciát tartottak. A láza­dókkal teljes szolidaritást vállaló algíri képviselők nyíltan védel­mezték a »nemzeti íorradalöm« itgyét és — az anyaország segít­ségét kérték. Maguk mellett találták a pá­rizsi ultrák »színevirágát« Le Pent, a »bőrorrú« ezredest: Tho- mazot, Arrighit, a petainista isor- ni ügyvédet és másik fasiszta ügyvédtársát: Texier-Vignan­court-t. Sajtókonferenciájuk va­lósággal felkelésre szólító felhí­vással végződött. Á francia nép válasza A francia nép válasza nem késhetik soká. Jellemző Brest pél­dája. A kikötővárosban a gyüle­kezési tilalom ellenére kedden este antifasiszta nagygyűlésre se­reglettek egybe a kommunisták oldalán a szocialisták, az auto­nom-szocialisták, a CGT tagjai, a Tanio-tó-szakszervezet és a köz- oktatásügyi szakszervezet tagjai. A szakszervezeti székházban meg­rendezett gyűlésen valamennyi szónok követelte a kormánytól, tegye ártalmatlanná az algíri fasiszta lázadókat, ne bocsátkoz­zék semmilyen alkuba velük. A megye prefektusa megtiltot­ta, hogy a tüntetők felvonulást rendezzenek Brestben, de a gyü­lekezési tilalom ellenére hozzá­járultak a tiltakozó nagygyűlés megtartásához. A párizsi fasiszta egyetemisták sztrájkot hirdettek Algírral való szolidaritásuk kifejezésére. A francia diákszövetség szembehe­lyezkedett a sztrájkhatározattal és arra hívta fel a párizsi diákokat, hogy jelenjenek meg az előadá­sokon. A sochauxi Peugeot-gyár mun­kásainak képviseletében a CGT, a keresztényszocialista CFTC és a szocialista irányítás alatt álló Force Ouvriere szakszervezetei közös határozattal levélben for­dultak a köztársaság elnökéhez, energikus intézkedéseket sürgetve az algíri lázadók ártalmatlanná tételére. Párizsi sajtóvisszhang A párizsi lapok nagy többsége változatlanul elítéli az algíri ese­ményeket, bár egyes lapok — így a szélsőjobboldali Párisién Libé- ré többé-kevésbé nyíltan már a lázadók oldalára állnak. A Paris- Jour is nagy népi mozgalomról és nem lázadásról ír. A Figaro és az Aurore hangja is megszelídült, holott ezek a lapok az algíri ese­ményele másnapján még erőtel­jesen elítélték a köztársasági el­nökkel szembefordulók tettét. A baloldali sajtó azt írja, hogy növekszik a fasiszta veszély, az ultrák nyomása erősödik, s a had­sereg pártütő elemei is támogat­ják a lázadók ultimátumát. A Libáration leszögezi: a fran­cia nép nem lesz egyszerű nézője mindannak, ami Algírban törté­nik. Az Humanité felhívja a francia demokratákat, hogy sürgősen or­szágszerte mindenütt alakítsanak széleskörű antifasiszta bizottságo­kat. Megnyílt a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának az ipartejlesztés kérdéseivel foglalkozó teljes ülése Szófia (MTI). Január 23-án Szófiában megnyílt a Bolgár Kom­munista Part Központi Bizottságá­nak kibővített teljes ülése, hogy megvitassa a bolgár ipar további fejlesztésének feladatait, valamint az 1960. évi terv teljesítésének problémáit. A Központi Bizottság ülését több hónapja tartó orszá­gos vita előzte meg, amely gyűié' seken, pártnapokon, termelési ér* tekezleteken és a sajtó hasábjain folyt és amelynek során több mint 500 OffO munkás, műszaki szakem­ber, mérnök mondotta el vélemé­nyét a bolgár ipar fejlesztésének 'i-oblémáiról. Az ipar kérdéseivel foglalkozó értekezletek, tanácsko­zások és viták során 42 000 javas­lat hangzott el. A központi bizottság kibővített teljes ülésén Tano Colov, a Bök gár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára többek kö­zött elmondotta, hogy a harmadik ötéves terv határidő előtti teljesí­téséért indult országos mozgalom eredményeként 1959-ben a bolgár ipar 7,8 milliárd lávával termelt többet, mint 1958-ban, a termelő- eszközöket gyártó ipar termelése pedig harminc százalékkal emel­kedett. Hazánk nehéziparának gyors ütemű fejlődését bizonyítja, hogy 1948-tól 1959 elejéig a termelőesz­közöket gyártó ipar ternjelésc hétszeresére emelkedett. Az ország iparosítása és különösen a nehéz­ipar fejlesztése gyökeresen meg­változtatta Bulgária képét — mon­dotta Colov. Tano Colov részletesen foglalko­zott az egyes nehézipari ágak fej­lesztésének alapvető kérdéseivel. Amíg 1959-ben Bulgária elektro­mos energia termelése 3,4 milliárd kilowattóra volt, 19G2-re el kell érni a 6,5 milliárd, 1965-ben pedig már a 10—11 milliárd kilowatt­órát. Ugyanezen időszak alatt a széntermelést a jelenlegi tizenöt millió tonnáról 35—38 millió ton­nára kell emelni. Vorosilov, Kozlov és Furceva Bombayben Weises* Uibriciit levele Hdenauerhez Berlin (ADN). Mint jelentettük, Walter Ulbricht, a NSZEP köz­ponti bizottságának első titkára, az NDK minisztertanácsa elnöké­nek első helyettese 1960. január 23-án levelet intézett dr. Konrad Adenauerhez, a CDU-CSU nyugat­német kormánypárt elnökéhez. A Német Szövetségi Köztársa­ságban jól ismerik ugyan a bonni kormány népellenes szándékait és NDK-e!lenes atomháboiús terveit — írja levelében Walter Ulbricht — „a legkisebb- alkalmat sem akarom elmulasztani, bogy megkíséreljem letéríteni önt és pártjának tagjait a német nép nemzeti érdekei és Euró­pa békéje szempontjából oly veszélyes útról.” Walter Ulbricht rámutat arra, hogy az uralkodó nyugatnémet katonai körök politikája, amely u második világháborúban csúfos vereséget szenvedett, ma csak még borzalmasabb katasztrófával vég­ződhet, majd a német nép nevé­ben ilyen kérdéssel fordul Ade­nauerhez: „ön valóban kész a né­met nép előtt vállalni a felelőssé­get azért a kockázatért, hogy a nyugatnémet lakosság nagy része német területen vívott atomhábo­rúban elpusztuljon?" „Dobja papírkosárba a keleti hódító‘hadjárat terveittvNe ját­szadozzék az atomháborúval, mondjon le a nyugatnémet NATO- hadsereg atomfelfegyverzéséről: Adja meg Nyugat-Németor- szág lakosságának a jogot, hogy döntsön az atomfelfegy­verzéséről és a békeszerződés­ről! Gondoljon végre Németországra! A német kérdés békés megoldása a német nép előtt álló legnagyobb nemzeti feladat!” E felhívás után Walter Ulbricht kijelenti: „Ha a nyugatnémet szövetségi köztársaság kormánya nem szünteti be hamarosan az álta­lános cs az atomfegyverkezést, a. Német Demokratikus Köz­társaság kormánya kénytelen lesz megfelelő intézkedéseket tenni és megkérni szövetségeseit, bo­csássanak rendelkezésére rakéta­fegyvereket.” Ezt követően hangsúlyozza, a Német Demokratikus Köztársaság a továbbiakban,is mindent elkö­vet, hogy elősegítse Németország­ban az enyhülést, küzdjön a mili­tarista és a revanspolitika min­den megnyilatkozása ellen és meg­győzze a nagyhatalmakat a német békeszerződés megkötésének szük­ségességéről, s így szabaddá válik az út német hazánk békében és szabadság­ban történő újraegyesítésé­hez.” Befejezésül Walter Ulbricht ki­fejezi azt a reményét, hogy Ade­nauer alaposan megfontolja a le­vélben foglaltakat és elősegíti a nyílt tárgyilagos megbeszéléseket a békéről vagy a háború alternatí­vájáról, Németországnak békesze­rető, demokratikus haladó állam­má történő újraegyesítéséről. Hruscsov nyilatkozata n Horizons című francia lapnak Párizs: (AP) Hruscsov szovjet miniszterelnök nyilatkozott Pier­re Cotnak, s a nyilatkozat meg­jelent a Horizons című francia képeslapban. Hruscsov megállapí­totta, a Szovjetunió nem ellenzi a leszerelés szigorú, ellenőrzését, áe véleménye szerint először abban kell megegyezni, milyen'eljárási módot, alkalmazzanak a leszere­lésnél. -Az ellenőrzés önmagában nem végcél, csupán eszköz á le­szerelési egyezmények végrehaj­tásának igazolására, Nem aka­runk megtámadni senkit. Nincs szükségünk katonai adatokra. De azt sem akarjuk, hogy bárki el­lenőrzés ürügye alatt katonai ada­tokra tegyen szert országunkban« — mondotta Hruscsov. A szovjet miniszterelnök kife­jezte azt. a véleményét, hogy a leszerelést valamennyi országban, a kis és nagy államokban egy­aránt, egyszerre kell megkezdeni. Különös tekintettel kell azonban lenni a nagyobb államok helyze­tére. Hruscsov ezután rámutatott a szovjet fegyveres erők létszám- csökkentésének jelentőségére. Szovjet-Ukrajna számok és adatok tükrében Bombay (TASZSZ). Szerdán reg­gel Vorosilov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének el­nöke, Kozlov miniszterelnökhe­lyettes és Furceva, a Legfelső Ta­nács képviselője, valamint a kísé­retükben levő Kuznyecov külügy­miniszterhelyettes és Danyilov művelődésügyi miniszterhelyettes II—18 mintájú repülőgépen Delhiből indiai körútra indult. Indiai részről Malavia miniszter kíséri el a szovjet vendégeket. Későbbi jelentés szerint a szov­jet vendégek Bombaybe érkeztek, Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság annak a 15 egyenjogú szövetséges köztársaságnak .egyi­ke, amelyek a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetségét al­kotják. Területét és lakosainak számát tekintve, körülbelül akkora, mint Franciaország. Ukrajna területe — 601 ezer négyzetkilométer, la­kosságának száma az 1959. évi népszámlálás szerint — 41 millió 893 ezer fő. Fővárosának, Kiev- nek 1 millió 102 ezer lakosa van. A forradalomig Ukrajna gaz­daságilag elmaradt terület, a kül­földi tőke félgyarmata volt. Je­lenleg az Ukrán Szocialista Szov­jet Köztársaság az ipari és mező- gazdasági termelés egész sor té­nyezőjét tekintve a világ legfej­lettebb országainak szintjén áll. A köztársaság iparának össz­termelése 1858-ban az 1913 évi­nek 22-szerese volt. Különösen nagy sikereket értek el a gépgyár­tás és fémmegmunkálás terén: ennek a két iparágnak termelé­se 1958-ban az 1913-as év terme­lésének 146,5-szeresét tette ki. Az elektromos energia termelés 81- szeresére nőtt. Ukrajna ipara a világ 35 orszá­gának szállít különféle ipari ter­mékeket. Az utóbbi években hatalmas ütemben fejlődik a szocialista mezőgazdaság. A köztársaság bú­zatermelése 19532hoz képest 44 százalékkal, a cukorrépa kétsze­resére, a burgbriya és zöldség kb. másfélszeresére, a tej háromne­gyedszeresére, a hústermelés élő­súlyban 45 százalékkal emelke­dett. A forradalom előtt Ukrajna la­kosságának 75 százaléka írástu­datlan volt. I Jelenleg a köztársaságban 30 710 általános iskola van, ahol az 1958—59-es tanévben közel 0 millió tanuló tanult. A 7 éves terv során az iskolahálózat majd­nem 1000. iskolával bővül, és a tanulók száma meg fogja közelí­teni a 7 milliót. A köztársaságban jelentős ered­ményeket és sikereket értele el a felsőfokú és a szakosított közép­fokú oktatás vonalán. Az 1958— 59-es tanévben az Ukrán Szocia­lista Szovjet Köztársaság 140 fő­iskoláján és egyetemén közel :jíü ezer diák tanult. Jelenleg Ukrajnában több mint másfélezer író, zeneszerző is hivatásos festő és közel 12 ezer színész végzi alkotó munkáját. A köztársaságban 79 színház, 64 hangversenyterem, 4 zeneaka­démia és 2 színi akadémia mű­ködik. A szovjet emberek lelki gaz­dagságát fejezik ki a tömegesen fejlődő műkedvelő csoportok is. A köztársáságban több mint 160 ezer műkedvelő csoport működik, több mint 34 ezer nyilvános könyvtár, 120 múzeum, sok kultúrprloía és más kulturális felvilágosító in­tézmény van. A forradalom előtt Ukrajnában egyáltalán nem vol­tak klubok, most Ukrajnának 28 ezer klubja és kultúrháza van. A szovjet hatalom évei alatt a nyilvános könyvtárak száma Uk­rajnában 11-szeresére nőtt, könyv- állományuk pedig az azelőttinek 75-szöröse. Csak a falvakban több mint 28 ezer könyvtár van, amely nek könyvállománya 7 millió könyvet tesz ki. Ukrajnában több mint 60 irtw dalmi, tudományos, mezőgazda­sági és műszaki folyóirat és több mint 1300 újság jelenik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents