Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-27 / 22. szám

I960, január 27. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG s Nyolcvanmillió forintos építkezési program a Tanácsi Építőipari Vállalat ez évi terve A termelékenység növelésével biztosítják a felemelt terv teljesítését A Tolna megyei Tanács Építő­ipari Vállalata jelentős mértékben túlteljesítette múlt évi tervét. Az építőknek ebben „segítségére volt’’ a kedvező időjárás is — kül­ső munkákon dolgozhattak a kő­művesek és ácsok az év utolsó napjáig —, de nem ez az egyedüli titka a jó eredményeknek, javult a vállalat munkája és ma már — bár még nem készült el az évi mérleg — csaknem biztos, hogy lesz nyereségrészesedés is. Az idei feladatok — mint arról Fábián Imre főmérnök tájékozta­tott bennünket — jóval nagyob­bak a múlt évieknél. Az év vé­géig mintegy 80 millió forint ér­tékű építkezési munkát kell vé­geznie a vállalatnak, ami a tavalyi tervet tizenhét, a tavalyi tényle­ges eredményt pedig körülbelül tíz százalékkal haladja meg. Tel­jes egészében még nem tudják hol kerül beépítésre ez a nyolcvan millió, még nincs meg a beruhá­zások pontos programja, főként ami a termelőszövetkezeti beruhá­zásokat illeti, több jelentős épít­kezésnek hiányoznak még a tervei is -*■ a tervezőirodák nagy mérték­ben túl vannak terhelve —, de nagy vonalakban már ismerik a vállalatnál az idei feladatokat. Ma?jva?ás$Yú lakás- és iskolaépítési program Szekszárdon például az idén be­fejezik a folyamatban lévő 90 la­kás építését. Elkészül a huszonhét lakásos, a két, egyenként 18 laká­sos,- egy tizenkét lakásos bérház és három, egyenként ötlakásos sorház. Megkezdik — és még az év folyamán befejezik — egy tizen­nyolc, egy tizenkét lakásos bér­ház és egy öt lakásból álló sorház építését. így a megyeszékhely az év végéig újabb százhuszonöt la­kással gyarapodik. Épít a vállalat lakásokat több községben is. Befejezik a faddi és a tolnai — 4—4 tantermes — iskola építését. Uj iskola építését kezdik meg Mórágyon, Ma- docsán és Gerjenben. A mó­rágy! négytantermes, a mado- csal és a faddi kéttantermes lesz, az év végéig mindhárom elkészül. Kész lesz a jelenleg épülő faddi és pusztahencsei kultúrház és elké­szül a tengelici kultúrház is, amelynek építését a tavasszal kez­dik meg. Szekszárdon nemcsak lakáso­kat épít a vállalat, hanem a gőz­fürdő felépítésével — a napokban kezdik meg a munkát — befejezik a városi fürdő építését is. Meg­kezdik az idén a városi vízmű vas- talanító berendezésének építését, melynek elkészülte után megjavul a szekszárdi víz minősége. Az idén kezdik meg a Szekszárdi Nyomda rekonstrukciójának munkáit is. Megtöbbszöröződik a termelőszövetkezeti építkezés jt Jelentős helyet foglalnak el a vál­lalat idei programjában a termelő­szövetkezeti építkezések. Míg ta­valy harminc termelőszövetkezet­nél épített a vállalat, az idén mintegy nyolcvan termelőszövet­kezeti munkára számítanak. Vál­tozás lesz a tavalyi munkákkal szemben, hogy a szövetkezeteknél egyszerűbb kivitelű, gyorsabban felépít­hető és főleg sokkal olcsóbb istállókat fognak építeni. Erről is beszélni kell Egy tanfolyam tanulsága* Az elmúlt hetekben 33 termelő- munkások ott voltak az építkezé­seken, az utak, járdák készítésé­nél, idős, elaggott emberek segíté­sénél egyaránt. Különösképpen dicséret illeti a sárpilisi KISZ- szervezet fiataljait, akik 11 500 óra társadalmi munkát végeztek. Köztudomású, hogy néhány év­vel ezelőtt a falusi fiatalok töme­gével „vándoroltak” városba, mert a kisparcellás gazdálkodás nem tudott megfelelő jövedelmet biz­szövetkezeti KlSZ-titkár részére egyhetes tanfolyamot rendezett a KISZ Megyebizottság Szekszár­don. A tanfolyam ideje alatt nem­csak a KISZ-titkárok tanultak, ha­nem az is sokat tanulhatott, aki ugyan nem vett részt az oktatás­ban, csak elbeszélgetett velük. A fiatalok 33 alapszervezet mozgal­mi életének tapasztalataival jöt­tek a tanfolyamra. Milyen tanul- tosítani számukra. Ma már más a Ságokat vonhatunk le tapasztalataiból ? Csaknem minden KISZ-titkár fiatalok helyzet. A titkárképző tanfolya­mon részt vevő Csomagó László, a tamási Vörös Szikra Termelőszö­szárr.ot adott arról, hogy alapszer- vetkezet tagja elmondotta, hogy vezetán belül megszervezte az „Ifjúság a szocializmusért” pró­nyolc hónap alatt 390 munkaegy­séget szerzett, s az ebből származó hát. Az alapszervezetek fiataljai- jövedelem 16 000 forint fölött van. nak több mint a fele részt vesz a Vass Ferenc, a fácánkerti Vörös próbán. Legemlítésreméltóbb kocsolfi fiatalok péidája ezen téren. Ugyanis Kocsolán, ahol : KlSZ'tag van, 44 fiatalt mozgósí- dicsekedhet. a Hajnal Tsz fiatalja pedig, aki évi a munkája által 449 munkaegységet !4 ért el, 20 000 forint jövedelemmel totlak az „Ifjúság a szocializmus­ért'’ próbára. Tehát a KISZ-tagság teljes létszámmal részt /esz a pró­bán és sikerült elérniük, hogy a KTSZ-en kívüli fiatalok is bekap­csolódtak a mozgalomba. A tanfolyam résztvevői egy új­fajta, a termelőszövetkezeti életért lelkesedő ifjúságot képviseltek. Olyan fiatalokat, akik megtalálták helyüket a termelőszövetkezetben. A társadalmi munka óráinak ez­A 33 termelőszövetkezeti KISZ- rei, s a kiemelkedő munkaegység szervezet tagsága 49 196 óra társa- teljesítmények eleven bizonyíté- dalmi munkát végzett az elmúlt kai ennek, évben. A lelkes, fiatal társadalmi II. T A tavalyinál tíz százalékkal ma­gasabb program megvalósítására már felkészültek a vállalatnál. Korszerűsítették az előregyártást. Az előregyártó üzemet gőzölo- kamrávai és kazánnal bővítet­ték, így nemcsak több előre­gyártóit betonelemet tudnak készíteni, hanem jobb lesz a minőségük és takarékoskodni tudnak az anyaggal is. Az asztalosüzemet is bővítették, illetve berendezkedtek meleg­padló-anyagok gyártására. Na­ponta 100—120 négyzetméter svéd­padlót állítanak elő olcsó faanya­gokból. A fa-szárítóberendezés üzembehelyezésével javítják az asztalosáruk minőségét A fűrész­üzemet az eddiginél nagyobb tel­jesítményű, korszerű gépekkel sze­relték fel. Gépesítés — emelkedik a termelékenység A nehéz testi munkák kiküszö­bölésére jelentős kisgépesítési hajt végre a vállalat. Beszereztek ót darab 100 literes betonkeverő gé­pet. Ezeknek főként olyan, ki­sebb munkáknál veszik maid hasznát, ahova nem érdemes nagyteljesítményű betonkeverő gépet beállítani és eddig kézi­erővel keverték a betont. A szállítási munkák megköny- nyítését szolgálják a mórt be­szerzett szállítószalagok is. A festők elektromos csiszológc- / pet kaptak, kézi csiszológé­pek kei látják el a parkettáso­kat és a burkolókaí is. A viz­es villanyszerelő munkáknál a falvésések „tiplizések” kikü­szöbölésére csehszlovák gyárt­mányú szeg-fcelövőgépet sze­reznek be. A műszaki fejlesztési intézkedé­sektől — aminek párosulnia kell a jobb munkaszervezéssel — a ter­melékenység növekedését várják a vállalat vezetői és dolgozói. Ezt vették figyelembe a munkaügyi terv összeállításánál. Ugyanis a tavalyihoz képest egytizedűvel megnövelt tervet a munkáslét­számnak csak jelentéktelen növe­lésével valósítják meg. így a ter­melés tíz százalékos emelését csaknem teljes egészében a ter­melékenység növelésének eredmé­nyeként érik el. JEGYZET egy mezőgazdasági ankétről Megyénkben elsőnek — orszá­gos viszonylatban is az elsők: között — készült el a Délkelet- Dunántúli Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet hosszas tudí- mányos kutató munkája ered­ményeként a tamási járásról és a járás minden egyes községé­ről a tájgazdálkodási térkép. A térképek újszerűek — ilyen tér­kép még nem készült Magyar- országon — s ami új és előre mutató bennük: az a szoros kap­csolat a gyakorlattal. Ez a kap­csolat jellemezte már a készí­tés módját is, ez jellemzi a tér­képek, adatok felhasználását is. Az elkészült térképek a tér­képkészítés közben összegyűj­tött és most rendszerbe csopor­tosított adatok teszik indokolttá, hogy a járás mezőgazdasági szakemberei ezek alapján tisz­tázzák, megvitassák az előttük álló mostani és távlati felada­tokat Ezért tartott ankétot hétfőn a járás mezőgazdasági szakembereinek — mint már ar­ról lapunk tegnapi számában is hírt adtunk — a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Járási Bi­zottsága és a Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya. Az an­két jelentőségét növeli az a tény, hogy a járás mezőgazda­ságának döntő többsége szocia­lista szektorhoz tartozik. Tehát adott á lehetőség a tervszerű, tudományos gazdálkodásra. Az elhangzott javaslatok, megálla­pítások, tervek nem óhajok csu­pán, hanem gyakorlatban meg­valósítható realitások. Milyen kérdések kerültek az ankét napirendjére? Mindenekelőtt megismerked­tek a résztvevők a tájgazdálko­dási térképekkel és a már rend­szerezett anyaggal. Ezután meg­ismerkedtek azokkal a javasla­tokkal, amelyeket a térképek készítői, a Délkelet-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársai ter­jesztettek elő. Végül ezek a ja­vaslatok vitára kerültek, s a vi­tában a résztvevők többsége lel­kesen és alkotó módon felszó­lalt. Nem vállalkozhatunk arra, hogy olyan sokrétűen ismertes­sük a felmerült problémá­kat, amint azokkal az ankét foglalkozott — ez szakfolyóirat­nak lenne a feladata — min­denesetre példaként . megemlí­tünk egy-két vitapontot. Komoly vita alakult ki a já­rás mezőgazdasági termelésé­nek szerkezetéről. Abból in­dultak ki a javaslattevők is meg a felszólalók is, hogy a ta­mási járásban tovább kell fej­leszteni a hagyományos állat- tenyésztést. Az állattenyésztés a mezőgazdaságnak jövedelme­ző üzemága és egyben óriási szerepe van a talajerő vissza­pótlásában is. Ezért került elő­térbe az állattenyésztés fejlesz­tésével kapcsolatban az abrak­takarmány termelésének kérdé­se. Érdemes lenne-e a járás te­rületén nagyobb százalékban vetni őszi árpát, és kisebb szá­zalékban kukoricát? Aztán vita alakult ki a silókukorica ter­meléséről, hogyan érdemesebb termelni, négyzetesen, vagy szó­jával keverve? Sokat foglal­koztak a talajerő-visszapótlás jelentőségével, a trágyázás mód szereivel. Szó esett üzemszerve­zési, jövedelmezőségi, beruházá­si és egyéb kérdésekről is. A problémák felvetése figye­lemre méltó, mert minden l el­szólaló az agronómiái kérdése­ket szorosan kapcsolta a köz- gazdasági kérdésekhez. Gazda­ságosság, termelékenység, ön­költség és ezeken keresztül a jövedelmezőség komoly szere­pet kapott. A várt új termelési módszerek bevezetésének gaz­dasági kihatásait elemezték közgazdasági módszerekkel. Te­hát: mind a napi, mint pedig a perspektivikus gyakorlati fel­adatokat tudományos pontosság gal taglalták az elmélet segít­ségével. Élmény volt végighallgatni ezt az ankétot. Azért volt él­mény, mert az ember itt lát­hatta, jó kezekben van a tamá­si járás mezőgazdasági terme­lésének jövője, olyanok kezé­ben, akik amellett, hogy jól értenek hozzá, nagyon komo­lyan is veszik feladatukat és nem sajnálják a fáradságot ah­hoz, hogy lépést tartsanak a fej­lődéssel. Figyelemre méltó volt ez az anként azért, mert a tamási já­rásban most az átszervezéssel párhuzamosan előtérbe kerül­tek a termelőszövetkezetek meg szilárdításának a feladatai. Ez az ankét jelentős lépés ezeknek a feladatoknak a megoldásában. — ffV — PUTLITZ: „Süllyesztik“ a gyárudvart A palánki téglagyár égető­kemencéjének feneke mintegy 70—80 centiméterrel mélyebben van, mint a gyárudvar. Évtize­dekkel ezelőtt még egy szint­ben volt az udvarral, de azóta a sok törmelék feltöltötte az ud­vart. Ez nehézséget okozott a munkában, főképp a kemence- munkások dolgát nehezítette meg. A kihordóknak kézierővel kellett a meredek lejtőn feltol­ni a téglát. A kemence üzemeltetése sem volt így biztonságos. Nagy eső­zések idején a víz könnyen el­öntötte a mélyebben fekvő ke­mencét. Most megkezdték az udvar »lesüllyesztését«, a közel egy méter magas szintkülönbséget okozó föld- és törmelékréteg e1- hordását. Mintegy háromezer köbméter földet mozgatna1, meg az új nyersgyártási idény beindulásáig — közben áthe lyezik á kisvasúti sínpályákat —, hogy a tavaszra megszűnjön a szintkülönbség. Nem etországból ID C Németországba (21) Ezt a barátságos gesztusomat a külügyminiszter sohasem felejtet­te el. Az amerikaiaknál gyakran olyan hivatalos ügyeket is elintéz­tem részére, melyeket ö kínosnak és lealázónak érzett. Még magán­ügyekben is igénybe vette szolgá­lataimat, ami néha humoros hely­zetekre vezetett. Egy alkalommal például, ami­kor egy Hapag-gőzhajón három­napos szolgálati útra indultam Jamaikába, megkért, hogy hoz­zak el részére ott élő nővérétől néhány csomagot. Attól félt ugyanis, hogy ha normális úton küldeti magának, nehézségei tá­madnak az amerikai vámhatósá­gokkal. Természetesen szívesen vállaltam, anélkül, hogy a részle­tekről sokat kérdezősködtem vol­na. Mint a végén kiderült, busás ■vásárfiát kellett magammal hoz­nom. Induláskor be akartam men­ni a kajütömbe, ez azonban any- nyira tele volt- tömve csomagok­kal és ládákkal, hpgy az ajtót is alig bírtam kinyitni, s kénytelen voltam egy második kajütöt nyit­tatni magamnak. Diplomáciai elő­jogomnak hála, az egész rako­mányt annak ismeretlen tartalmá­val együtt szerencsésen áthoztam a vámon, és épségben átadtam s miniszternek. Mister de la Reue, a pénzügyi tanácsadó, néhány nappal később szóba hozta nekem azt a rengeteg csomagot, és biz­tosan nem hitte el azt a mesét, melyet ezzel kapcsolatban feltá­laltam neki. Elég jóban voltunk azonban ahhoz, hogy az ügy fe­lett egy cinkostársi kacsintással napirendre térjünk. A napsütötte Haiti messze tá­vol fekszik a világ zajától. Két­szer havonta egy német hajó futott be Port-au-Prince-be, ez hozta szülőföldemről a postát. Mégis, Haitiba is eljutott a távoli világot megrázó lázas válság sze­le. Egyre ritkábban futottak be a kikötőbe a teherhajók, és egyre magasabbra emelkedett a víz- szint fölé a hajóűr megtöltetlen részét jelző terhelési vonal. Az amerikai ültetvényesek földjeik egy részét már nem is múveltet- ték meg. A kávé és a különböző gyümölcsök bokraikon rothadtak, s a le nem szüretelt gyapot fehér pelyhe oly sűrűn szállingózott a levegőben, hogy autóm ülése csak­hamar olyan lett tőle, mintha hó lepte volna be. Mit adtak volna érte ezen a té­len Németországban az éhező, munkanélküli emberek milliói, ha csak egy kis. részét megkaphatták volna annak, ami itt tönkrement! Viszont Haitinak is nagyon sür­gősen szüksége lett volna sok mindenre, ami Németországban eladhatatlanul hevert raktáron. Jelentéseimben nemegyszer java­soltam Berlinnek ilyesfajta csere­üzletet, de minden próbálkozásom eredménytelen maradt. Minthogy keresni nem lehetett volna rajta, senkit sem érdekelt komolyabban az üzlet. Józan eszem ezt a Kép­telenséget nem tudta felfogni, s ezen nem segített közgazdasági­lag állítólag iskolázott koponyám sem. A haiti munkások, akik most a kikötőben, az ültetvényeken és a gyárakban kenyértelenné váltak, seregesen özönlöttek a fővárosba, s a legnagyobb nyomorban tét­lenül őgyelegtek az utcákon. A lakosság többsége azonban, melynek a vidéken még mindig megvoltak a maga kis kerti par­cellái, kevésbé szenvedett a vál­ság alatt, mert a természet még mindig elég bőkezűen megadta nekik az életfenntartásukhoz nél­külözhetetlen élelmet. r A fehér emberek életmódja azonban sok mindenben változást szenvedett, mert az ő életük a pénzgazdasággal függött össze. Nem egy, azelőtt jól szituált né­met családot kellett most a se­gélyalap terhére fedélközön haza- küldenem — koldusszegényen. A történelemben első ízben volt al­kalmuk a négereknek tapasztalni, hogy fehér embereket is utol­érhet a nyomor. Ennek a tapasz­tó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents