Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-26 / 21. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1690. január 26. Eredményes takarnnányiermesztési kísérletek az (regszemcse! Kutató Intézetben A NEMZETKÖZI NŐNAP ELŐTT A világszerte ismert Iregszemesei Kutató Intézet tudományos munkatársai fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy munkájuk eredményeként olcsóbban állítsunk elő állati eredetű termékeket. Az elmúlt évben különösen jó eredményt hozott a szójás silóval végzett kísérlet. Az iregszemesei új szójafajta a magtermő fajtáknál sokkal testesebb, nagyobb zöldtömeget ad. Az intézet kísérleti parcelláin és a kör-1 nyező termelőszövetkezetekben végzett termelési kísérletek alapján kimutatták, hogy az új iregszemesei szójafajta 15—20 százalékkal több zöldtömeget ad, mint a korábban termesztett, úgynevezett koronafajta. Ez azt jelenti, hogy holdanként 30—40 százalék emészthető fehérje-többletet nyer nek. Az új szójafajtából mintegy 250 holdra elegendő vetőmagot tud adni már az idén az intézet a termelőszövetkezeteknek. De folytatódnak'a kísérletek is, most már nemcsak az intézetben, hanem a termelőszövetkezetek földjein is. Kísérletek az 1400 KILÓS PILÓTA Vajon kibírja-e az ember az űrhajó kolosszális gyorsulását? Es' a kérdés foglalkoztatja ma a konstruktőröket is, meg az orvosokat is. A Philadelphia közelében lévő tudományos központ gyorsulás- vizsgáló laboratóriumában nemrég a következő kísérletet hajtották végre: egy centrifugához erősített fémtömbben két embert helyeztek el, s a centrifuga forgása közepette a gömb belsejében olyan viszonyok alakultak ki, amelyek hasonlóak a nagy gyorsulással száguldó rakéta viszonyaihoz. A kísérlet folyamán a jövő űrhajósai 10 másodpercen át olyan gyorsulást éltek át, amely több mint hússzorosan meghaladja a szabad esés gyorsulását. A fémgömbben lévő személyek súlya több mint 20-szorosára emelkedett. / Az új szójafajta kitenyésztésével egyidejűleg új termelési módot is kidolgoztak az intézet tudományos munkatársai. Ezek egyike a fészkes kevert vetés, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy egy fészekbe két-három tő kukorica és hat-nyolc tő szója kerül. A másik, ezzel kapcsolatos termesztési mód a váltakozó, fészkes, szójás kukorica, amikor h-ű- nyolc tő szója mellett külön fészekbe két-három tő kukorica ke- rü’. Egyik vetési mód zöldtermése sem kisebb a négyzetes vetésű silókukoricáénál. Előnye az. hogy azonos keményítőérték mellett 35—40 százalékkal nagyobb fe- hé-jehozamot biztosít ez az új vetési mód, ami gyakorlatilag any- nvit jelent, hogy holdanként 100 kiló emészthető fehérje-többletet nyerhetnek és ez 2000 liter tej előállításához elegendő. Az intézet munkatársai a fentebb leírt új vetési mód elvégzéséhez vetőgépet is szerkesztettek, amit a gazdaságban és a környező termelőszövetkezetekben már űrkutatásban HOGYAN KELETKEZIK AZ AURORA BOREALIS? Nizzában az első nemzetközi űrkutató konferencián, amelyen 17 országból vagy 200 tudós vett részt, dr. J. R. Winckler, a min- t esotai egyetem tanar» előadást tartott a sarki fény jelenségének okairól. Elmondotta, hogy az aurora borealis jelenségét minden valószínűség szerint az okozza, hogy erős napkitörések a Föld külső t.ichqaktív övezetében s- f érzás- csökkenést okoznak és a radiorr- tív sugarak bekerülnek a Föld atmoszférájába. Dr. Winckler szerint egyelőre még nincsen tudomásunk arról, hogy miképpen történik a külső radioaktív övezet sugárzásának feltöltése. A minnesotai egyetem tanárának beszámolója egyiké volt annak a 12 tudományos beszámolónak, amelyek a Föld atmoszférájának felső rétegében észlelhető sugárzással és a Föld mágneses mezejével foglalkoztak. az elmúlt évben kipróbáltak. A kísérlet eredménye még a vártnál is jobb. A tamási Uj Élet Tsz- ben például az említett módszerrel és az új géppel vetett silókukorica minden holdja 350 mázsa zöldtakarmányt adott. A kísérleteket az idén tovább folytatják az intézet munkatársai. Az új vetőgépből két mintapéldányt k'' ír ~r a megye állami gazdasagainak a rendelkezésére bocsátják. Az 1959-es év másik kísérleti eredménye az új takarmányborsó- faita, amelynek az »iregszemesei IP I.« nevet adták. A kísérleti parcellákon 20—30 százalékkal nagyobb termést adott ez a borsó- fajta, mint a korábban termesztett. Éppen ezért a megye állami gazdaságaiban már az idén 200 holdon termelik az új iregszemesei takarmányborsó-faitát. Ezenkívül az intézet mintegy 500 mázsa vetőmagot küldött az ország különböző részeibe továbbszapo- rítás céljából. A vetőmag szaporítása az intézetben is folytatódik. A terv az, hogy a kutató intézetben ebben a gazdasági évben újabb 1000 mázsa nagy termést hozó borsófajta vetőmagot állítanak elő, s adnak át az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek. A gyönki járási művelődési ház terveiből A gyönki járási művelődési ház énekkara február első hetében Hőgyész községet látogatja meg, ahol dalos estet rendez. Célja r.z, hogy szereplésével kedvet ébresz- szen az énekkari mozgalom iránt. * A megyei TIT-tel közös rendezésben január 27-én este 7 órakor ismeretterjesztő előadást tart »Petőfi Tolna megyében« címmel. Előadó: Miszlai István, a j megyei könyvtár munkatársa. A | kísérő műsort a gimnáziumi j ICISZ adja. A II. Nemzetközi Szocialista Nőkonferencián, 1910-ben Koppenhágában határozták el Clara Zetkin, a német munkásmozgalom egyik vezetője javaslatára, hogy március 8-át minden évben megünneplik a nemzetközi szolidaritás jegyében, mint a nők harci napját az egyenjogúságért, a békéért. Van egy közös követe1 és amelynek minden nőt egyesíteni kell: a fenyegető atomháború megakadályozása, a nukleáris kísérletek, a fegyverkezés, a hidegháború megszüntetése. Ennek a követelésnek jegyében ünnepeljük március 8-át ebben az évben és készülünk a Nemzetközi Nőnap megünnepléséről hozott határozat 50. évfordulójára. Ebből az alkalomból ismertetjük folyamatosan lapunk hasábjain röviden e hatalmas mozgalomnak egy-egy kiemelkedő alakját, elsősorban is KLÁRA ZETKINT, a szocialista nőmozgalom élctre- hívóját. Klára Zetkin 1357-ben született egy szászországi falucskában, ahol apja tanító volt. Szülei őt is tanítónak nevelték és Lipcsébe küldték tanulmányai befejezésére, ahol bekapcsolódott a lipcsei munkások és diákok szocialista mozgalmába. A mozgalomban ismerkedett meg később férjével, Oszip Zetkinncl. Oszip orosz volt; nagytudású marxista forradalmár, fáradhatatlan agitátor, aki a cári Oroszország rendőrségének üldözése miatt élt Németországban. Ö ismertette meg Klárát — akkor még Eisler Klárát — a szocialista tanokkal. Teljes tudatában annak, hogy a szocializmus harca semmilyen elvi kérdésben nem korlátozható egy országra, Klára Zetkin azon fáradozott, hogy az „egyenlő munkáért— egyenlő bér” követelése, az anyaság törvényes védelme és az egyenlő politikai jogok követelése az egész világ proletár nőmozgalmainak követeléseivé váljanak. A koppenhágai kongresszuson j Zetkin nagy beszédben fejtette ki a Nemzetközi Nőnap követeléseinek fontosságát a dolgozó osztályok számára. Lángoló szavakkal mutatott rá a proletár nők legnagyobb követelésére: a béke megőrzésére, legnagyobb feladatára; a készülő imperialista háború elleni harcra. Zetkin életének utolsó szakaszában a Szovjetunióban lelt második hazát és szeretetteljes otthont. De 1932-ben hosszú útra kelt, mert úgy érezte, hogy hazájának, Németországnak újra szüksége van rá. Németországban a fasizmus ugyanis egyre jobban előre tört. Az 1932-es parlamenti választásokon a fasiszta mandátumok száma hatalmasan megnövekedett, velük szemben csak egyetlen csoport állott: a kommunista képviselők frakciója. A parlamenti szabályok értelmében az újonnan választott parlamentet legöregebb tagjának kell megnyitnia, Ezt a feladatot vállalta Zetkin. A fasiszták tomboltak és azzal fenyegetőztek, hogy megakadályozzák, hogy Zetkin Klára nyissa meg a parlamentet. f Zfetkin mégis útnak indult Berlinbe. Már hosszú ideje ágyhoz volt kötve, s csak igen erős szemüveggel látott. Bátor vádbeszédet tartott itt a háborús gyújtogatok ellen. Felidézte a küszöbön álló imperialista világháború képét. Felhívta a tömegek figyelmét, lépjenek a háború megakadályozásának egyetlen útjára: hozzák létre minden dolgozó egységfrontját. Beszéde vád volt a fasizmus, a kapitalizmus, a háborús gyújtogatok elleni Harcot hirdetett a békéért, a szocializmusért. Lángoló szavakat intézett a német asszonyokhoz és a német ifjúsághoz. Beszédét azzal a kívánsággal zárta, hogy meg szeretné érni, hogy a németországi fasizmus leverése után, mint korelnök, a munkások és parasztok első képviseleti szervét megnyissa. Ez a kívánsága nem teljesülhetett, 1933-ban, június 20-án a Moszkva melletti Arhangelszkoje falu szanatóriumában meghalt. Az utolsó percig írt, dolgozott és bízott a szocializmus győzelmében. Hamvait a Kreml falában helyezték el. A városi nüanács asszonyai! köszlintiüték a napközisek kára ültették ezt a pénzügyi tanácsadót, állítólag azért, hogy a gazdaság és a pénzügyek újjászervezése útján az országot egészséges alapokra helyezze. — Haiti ily módon, névleges szuverenitása ellenére, megszállt ország lett, s a pénzügyi tanácsadó kénye-kedvétől függött, mert az ő beleegyezése nélkül a kormány egyetlen fillérrel sem rendelkezhetett. Az amerikaiak első intézkedése az volt, hogy »reorganizálták« a földbirtoktörvényt, mely a nagy francia forradalom napjaiban kiadott függetlenségi nyilatkozat óta állott fenn. A törvény értelmében mindeddig fehér embernek Haitiban nem lehetett földbirtoka. Most kivételes helyzetet teremtettek a nagy amerikai kölcsönök számára; ezentúl ezeket a belföldi iparba és mezőgazdáságba is be lehetett ruházni. Másfél évszázad óta a lakosság 90 százaléka kis darabka szántóföldjein naturális gazdaságot folytatott. Az úttalan hegyvidékeken még az én időmben is csaknem ismeretlen volt a pénz. Ha távol- eső kis falvakba rándultam ki, gyakran előfordult, hogy messze vidéken nem akadt senki, aki egy féldollárost fel tudott volna váltani. Ennivaló volt elég, meg aztán az embereknek e tekintetben nem voltak igényeik. Ruházkodás, fűtés, egy bambuszviskó építése a trópusok alatt nem jelent problémát. Mezítlábas elárusító asszonyok szamárháton vagy gyalogszerrel naponta bejárják a vidéket. Visznek magukkal pár font kávét, pár mangót, baná-it vagy narancsot a piacra, s megkapják ériük azt a kevés dolgot, amire életükhöz pótlólag még szükségük van. Magában a faluban azonban alig lehet a pénzt mire fordítani. Ezeket a primitív viszonyokat akarták most amerikai vezetés alatt alapvetően modernizálni. A síkságokon már sok ezer hektárra rúgó földeket vásároltak össze az amerikai társaságok, s ültetvényeket létesítettek, melyeken nagyban telepítettek ananászt, déligyümölcsöket, kávét, kakaót, gyapotot és mindenekelőtt cukornádat. E termékek első feldolgozására gyáraka* is létesítettek. A kisparasztnak, aki ilyenformán elveszítette földjét, nem volt más választása: el kellett szegődnie munkásnak. Vége szakadt addigi szabad életmódjának; a régi rabszolgaságra emlékeztető rendszeres robotolás meg egyáltalán nem volt inj'ére. Az amerikaiak állandóan panaszkodtak a bennszülöttekre, hogy semmi becsvágy nincs bennük, nem akarnak több pénzt keresni. Port-au-Prin- ce-ben új cukorgyár létesült. A munkások munkakedvének fokozására a gyárnak az az ötlete támadt, hogy a heti munkabért a duplájára emelje. Mi volt az eredmény? A következő hétfőn egyetlen munkás sem állt munkába. — Úgy gondolták, most egy hét alait megkeresték a két hétre valót, egy hétig tehát pihenhetnek. A valóban művelt és hazafias érzelmű értelmiségi réteg rendkívül vékony volt. Igen nehéz volt a helyzete, mert úgyszólván a lehetetlenségek közé tartozott, hogy sajátmagának biztos egzisztenciát teremtsen, az ifjú nemzedéknek pedig magasabb fokú képzettséget biztosítson. Aki az amerikaiakkal tartott, az elveszítette fekete honfitársai bizalmát. Találkoztam nemcsak négerekkel, hanem majdnem fehérnek számító mulattokkal is, akik inkább mezítláb jártak, semhogy az amerikaiaktól egy fillér keresetet is elfogadjanak. Nekem természetesen az ottani amerikaiakkal, mindenekelőtt a pénzügyi tanácsadóval és a haditengerészeti egység parancsnokló tábornokával nemcsak korrekt, hanem barátságos viszonyt kellett fenntartanom. Személy szerint mindketten művelt és kellemes emberek voltak, szolgálatikig pedig, ha a német érdekekét kellett képviselnem, egyenesen nélkülözhetetleneknek bizonyultak. Ezek a kapcsolataim gyakorta még azt is lehetővé tették, hogy fekete barátaimnak ismételten segítségükre lehessek. Népszerűségemet nagyon emelte egy eset, mely röviddel megérkezésem után történt. Egy hivatalos bálon az elnök palotájában a diplomaták körében ültem az amerikai követ felesége mellett. Egyszerre a haiti külügyminiszter táncra kérte a követnék Röviddel azelőtt az asszony férjével is, velem is táncolt, most mégis fejfájásra való hivatkozással exkuzálta magát.' Tudtam, hogy ez csak kifogás, mert négerekkel szemben valóságos testi utálatot érzett. Hirtelen elhatározással felálltam: — Asszonyom — szóltam — akkor feláldozom magam önért. — Es azonnal felkértem a külügyminiszter meglehetősen sötétbőrű feleségét. (Folytatjuk.) Könnyeket csaló, örömteli epizód zajlott le ez egyik napon a megyei nőianács helyiségében. Két I iskolás kislány kereste a városi nőtanács vezetőjét, hogy átadja egy levélben a szekszárdi napközi otthon sok-sok kis lakójának köszönetét és háláját. A városi nőtanács asszonyai ugyanis a különböző rendezvények bevételé bői ajándékokkal leptek meg karácsonyra — mint ezt már megírtuk — az iskolás napköziseket. Az alábbiakban részletet ismertetünk a két VII.-es kislány által átadott levélből. »Ahogy megláttuk a fa alatt a sok érdekes játékot, csal: néztünk meglepetten. A légkisebbek ocsúdtak fel leghamarabb és boldogan kapták fel a nekik oly kedves labdát, társasjátékot és mindent. Tanulás után eljátszunk velük. Amikor kezünkbe vesszük, a kedves nőtanácsra gondolunk, hogy ilyen nagy áldozatot hozta!: a mi szórakozásunk érdekében. Mi ezt most még nem tudjuk meghálálni. Azonban ígérjük, hazánknak hű gyermekei leszünk, jó tanulásunkkal és magatartásunkkal igyekszünk örömet szerezni jóságukért. Ila pedig mi is felnövünk igyekszünk örömet szerezni mindenkinek. Ismételten köszönjük a napközi otthon és a VII. osztály nevében a nőtanáes nemes áldozatát«. Véradók ünneplése Pakson A Paksi Vöröskereszt-szervezet a véradók tiszteletére bensőséges ünnepélyt rendezett január 23-án este a községi tanács nagytermében. Az ünnepségen több mint há romszázan vettek részt. A műsor első részében dr. Schank László járási főorvos, a vöröskereszt járási elnöke ünnepi megnyitója után dr. Kolumbusz László, a véradóállomás vezető orvosa a véradás tízéves történetéről, annak kezdeti nehézségeiről, nem utolsó sorban a véradás jelentőségéről beszélt. A továbbiakban méltatta azt az áldozatot, melyet a véradók adnak az »életmentő« vér által. Ezután Nagy József köszöntötte a Magyar Vöröskereszt Országos Központ és a megyei vöröskereszt elnöksége nevében a véradókat és az ünneplő közönséget, majd kiosztotta az «Érdemes véradó«, valamint a »Többszörös véradásért« jelvényt és okleveleket mintegy harminc véradónak. Az ünnepség második részében színvonalas műsor keretében az úttörők, ifjú vöröske resztesek és KISZ-fiatalok szavalatokkal, táncokkal és énekszámokkal szórakoztatták a megjelenteket. A műsor után két egészségűim filmet néztek meg az egybegyűltek. A műsor után bátyusból következett'tánccal egybekötve. A megjelentek jó hangulatban szórakoztak a késői órákig.
