Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-26 / 21. szám
emi Könyvtár.-S. Szepesi Ü>3j: S*}jj VILÁG PEOLETARJAI, EGYESÜLJETEK! NA MEGYEI r ■ Á MAG.YAR 's i O 'C l> L J ST A J M UNK-Ä S P^.R T ' YOl.NA' mVGY-É' B rig T 1 S A G A YS a M,E:6yeÍ’TANÁC S.UaPIA Véres események Algírban (2. oldal.) Melyik üzembe kerül a pártbizottság kongresszusi versenyzászlója? (3. oldal.) Eredményes takarmánytermesztési kísérletek az Iresszemcsei Kutató Intézetben (4. oldal.) Kedd 1960. január 26. V. évfolyam 21. szám Ösztönző jövedelemelosztási módszerekre dolgoznak ki javaslatokat a Földművelés- ügyi Minisztériumban Az elmúlt években csaknem száz termelőszövetkezet vezetett be saját kezdenr-nyezásére a munkaegység-rendszeren belül különböző, a tagság anyagi érdekeltségét fokozó jövedelemelosztási módszereket. A Földművelésügyi Minisztérium illetékes szervei is behatóbban foglalkoztak a termelőszövetkezetek gazdálkodásának ezzel a fontos kérdésével. A minisztérium mezőgazdasági szervezési intézetében két évvel ezelőtt kidolgoztak egy úgynevezett kombinált jövedelemelosztási módszert, amely a szocialista elosztási elveknek és a tagság anyagi érdekeltségének megfelelően, egyrészt, a végzett munka mennyiségén és minőségén, másrészt a terméseredmény értékén alapul. Ezt a módszert üzemi kísérletként már több termelőszövetkezetben alkalmazták; értékelésére most, a zárszámadások idején kerül sor. A Földművelésügyi Minisztérium szövetkezetpolitikai főosztálya és a Mezőgazdasági Szervezési Intézet az elmúlt év végén hét termelőszövetkezetben részletesen tanulmányozta a hagyományos munkaegység-rendszert továbbfejlesztő jövedelemelosztási formák főbb típusait. Az így szerzett gyakorlati tapasztalatok, valamint közgazdaságtudományi meggondolások alapján dolgozzál* most ki a termel őszövetkezeteíc- nek javasolt új módszereket, figyelembe véve, hogy a szövetkezetek összetételének, fejlettségi fokának külön! özősége a fő elvek azonossága mellett más-más formát kíván a jövedelemelosztásban. Lapzártakor érkezett: Égi jésznapos aukciói tartottak a tamási járás mezőgazdasági szakemberei Tegnap Tamásiban a járási tanács tanácstermében ankétot tartottak a termelőszövetkezetek üzemszervezési kérdéseiről, a termelés szerkezetének helyes kialakításáról és a termelés gazdaságosságáról a járás mezőgazdasági szakemberei. Az ankétot az MSZMP tamási járási bizottsága és a járási tanács mezőgazdasági osztálya szervezte. Részt vettek az MSZMP járási bizottságának és a járási tanács mezőgazdasági osztályának munkatársai, az állami gazdaságok vezetői és szakemberei, az iregszemcsei mezőgazdasági kutatóintézet munkatársai, több tsz-elnök és agronómus. Az ankéton Simon József főmérnök, a Délkeletdunántúli Mezőgazdasági Kutatóintézet csoportvezetője tartott vitaindító előadást az elkészült talajtérképek és tájkutatási adatok .alapján. Megjelent és felszólalt Tolnai Ferenc elvtárs, az MSZMP Tolna megyei bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője, dr. Kernács Sándor és Géczi Gábor, a Mezőgazdasági Szervezési Intézet tájkutatási és nagyüzemi kísérleti osztályának tudományos munkatársai. A vitában számos szakember mondta el véleményét, adott sok jó ötletet és tett javaslatot. Az ankét megjelölte a termelőszövetkezetek megszilárdításának és modern nagyüzemekké való fejlesztésének legfontosabb jelenlegi és távlati feladatait a tamási járásban. Az ankétről holnapi számunkban részletes tudósítást közlünk. Százhuszonhárom termelőszövetkezetben készült el eddig a zárszámadási mérleg — 45 tax tartotta meg a xáraxámadó közgyűlési A megyei tanács mezőgazdasági Az utóbbi napokban tartotta meg osztályának tegnapi jelentése sze- zárszámadási közgyűlését a tolnai rlnt megyénkben 130 termelőszö- Alkotmány Tsz is, ahol 40,50 fo* vetkezet készít zárszámadó mérleget 19 termelőszövetkezet pedig vagyonmérleget. A zárszámadások előkészületei több mint egy hónap óta folynak, s mint azt legutóbbi híradásunkban már közöltük / a leltározást va'amennyl termelőszövetkezet befejezte. Ugyancsak készeit van a zár- számadási mérleg megyénk 123 közös gazdaságában. A zárszámadási mérlegek felülvizsgálása és megerősítése jelenleg még folyamatban van. Az információ szerint a járási szervek 65 termelőszövetkezet zárszámadási mérlegét vizsgálták felül, hagyták eddig jóvá. Megyénk termelőszövetkezeteiben egymás után tartják meg a zárszámadó közgyűléseket is. A jelentés szerint 45 közös gazdaság tagjai közgyűlésen beszélték meg az 1960-as esztendő bevételi, kiadási és termelési tervet. A bonyhádi járás fiipári Gyula munkáser-százada kapía meg a megyei pártbizottság vándorserlegéi Az elmúlt kiképzési évben Tolna megye munkásőrszázadai közül a bonyhádi járás Alpári Gyula munkásörszázada érte el a legjobb eredményt. A jó- munka jutalmául a munkásőrszázad elnyerte a megyei pártbizottság vándorserlegét. A vándorserleget Prantner József elvtárs, az MSZMP megyei első titkára nyújtotta át ünnepélyes keretek között Gál Antalnál:;, a bonyhádi járási munkásőrszázad parancsnokának. Prantner József elvtárs rövid beszédet tartott. Hangsúlyozta, hogy a munkásőröknek a termelésben, a politikai munkában és a fegyveres kiképzés terén egyaránt példát kell mutatniok. rint az egy munkaegységre cső részesedés. A tamási járás egyik kis közös gazdaságában, az éríényi Összefogás Tsz-ben pedig 40 forintot kaptak a tagok egyegy munkaegységre. Ez szép, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy holdanként 1000 forinttal nőtt egy év alatt a szövetkezet közös vagyona. A zárszámadási közgyűlések ünnepet jelentenek a vermel őszöve t- kezetben. Sok helyre hívják meg a patronáló üzemeket, a község és a járás, valamint a megye vezetőit, közös vacsorát tartanak, szórakoznak az elmúlt evben végzett jó munka örömére.' Tovább korszerűsödik Tamási A községiéilesztési alap eddig is nagyban elősegítette, hogy Tamási község tovább fejlődjék és valóban járási székhely képét mutassa. Az idén tovább folyik ez a munka, amelyre több mint másfél millió forintot fordítanak. Ezen belül járdásításra 517 000 forintot ütemeztek be, parkosításra pedig 30 000 forintot kasználnak fel. Építenek egy 50 köbméteres víztárolót is 90 000 forintért, hogy a vízhálózat-bővítést mintegy 400 ezer forintos beruházással meg lehessen oldani. De gondolnak a kültelekre is, ahol a villanyhálózatot bővítik 334 000 forintos költséggel. A mezei utak könnyebb és gyorsabb rendbehozása céljából vásárolnak egy útgyalüt is mintegy 60 000 forintért. Természetesen jut pénz másra is. A könyvtár bővítésére például 10 000 a sportpálya korszerűsítésére 40 000 s a tűzoltók részére 10 000 forintot fordítanak ebben az évben. Jó minőségűek a tavalyi borok ö1 n ~i i i i f Névtelen kőművesek T Névtelenek, pedig van nevük. Nem is kérdeztem meg a Brnn-darut kezelő munkásnőt, a szobában a maltert keverő munkásokat sem, meg az első emeleten a közfalat rakó kőművest sem. öl:, ha szabad azt mondanom, a lakásépítési program végrehajtásának névtelen hősei. A <akó, aki ide költözik, ebbs a modern huszonhétlakásos bérházba, most még csak kíváncsian áll meg a befagyott ablakok előtt, be nem mehet, mert ott a leendő konyhákban, szobákban még dolgoznék, s az idegen csak akadályozza a munkát... Mert hiába süvölt kint a szél, hordhatja a havat, az épületben egy percre nem áll le a munka... Nyikorogva húzza fel a földszintről a daru a japánért, teli van malterral. A második emeleten, az erkélyajtó helyén kihajol egy munkás, irányítja a leeresztést, azután serényen betolja a kőműveseknek. Egy másik lakrészben asztalosok dolgoznak. Az ajtókat, szárfákat illesztik össze, minden munkát elvégeznek, mire itt l"sz a tavasz, akkorra már csak a vakolás marad vissza. Gépkocsi tolat csúszó kerekekkel a daruhoz, megáll s a homokot lebillenti a földre. A kőművesek meg lapátokkal rakják a japánerekbe, beviszik »melegedni«, ahol dobkályhákban kenderpozdorját tüzelnek... Tegnap, még a második emelet felén hiányoztak az ablakok, ma már ott csillog homályosan a téli nap sárga fényében. Holnapra már ezek az ablakok is befagynak, mert a lakásokban begyújtják a kályhákat, hogy ott is dolgozni tudjanak... A munkások — a névtelen kőművesek — meg csak rakjál a falat, szerelik az épületet, hiába mutatja a hőmérő mínuszban a fokokat. P. J. A borok, mivel már néhány hónap eltelt a szüret óta, megforrtak és jórészt megtisztultak. Ezért aztán itt az ideje annak is. hogy hírt adjunk a borok minőségéről. Annál is inkább szükséges ez, mert hiszen alig akad ember, aki ne kortyolgatná szívesen a szőlőtőkék levét. A szakemberek szerint, sajnos, pontos adatok nem állnak rendelkezésre, hiszen a leszüreteli szőlő mennyiségét legtöbb helyen nem mérték, 1959-’oen kevesebb szőlő termett, mint a rekordévben, 1950-ban. Következésképpen a bormennyiség is kevesebb, mintegy 20 százalékkal. . A minőség viszont jobb volt megyeszer te, mint 1953-ban. A vprös borok színe például kissé szebb, azaz sötétebb. A szeszfok átlagosan közel két fokkal rhaga- sabb az előző évi átlagnál. Sok helyen végeztek próbafokolást és az eredmény kedvező képet mutat. A kadarka borok szeszfoka 12,5— 13, az olaszrizlingé 13—14,5 fok között van. A vegyes fehér, siller stb. borok szeszfoka 11,5—13. Igen örvendetes, hogy a megye köz ismert, jóhírű borvidékein volt a legjobb szőlőtermés és ennek következtében itt készítették a legjobb borokat is. így mindenekelőtt Szekszárd környékén, Tamásiban és Simontornyán volt a legkedvezőbb termés. A termelőszövetkezetek közül ott volt a legjobb eredmény, ahol nagyüzemi jellegű szőlőművelés folyik. így a szekszárdi Béke, a paksi Vörös Sugár és a íácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezetek eredménye az idén is jónak mondható, csakúgy, mint az előző években. A neves egyéni szőlősgazdák borai az idén is szinte kivétel nélkül jók. Az ősszel tovább folytatódnak a szőlőtelepítési előkészületek, azaz több helyen forgattak szőlő alá. Igen örvendetes, hogy elsősorban termelőszövetkezetek szorgoskodtak e téren. A megye szövetkezeteiben mintegy 75 hold új telepítés lesz a tavasszal, de eredetileg többet kívántak telepíteni csak sajnos, a szaporító anyagot nem tudták teljes mértékben biztosítani. A várdombi Egyetértés, a sárpilisi Uj Március és a kajdacsi Igazság Győzelme termelőszövetkezetek például 10—12 holdon telepítenek szőlőt a tavasszal. Csütörtökön ülés! tar\ a várni tanács Szekszárd város tanácsa január 28-án, csütörtökön déleiül t 9 órai kezdettel a tanácsépüiet I. emeleti nagytermében rendkívüli ülést tart. Az ülésen megtárgyalják a város 1960. évi községfejlesztési .tervét. A napirendi pont előadója dr. Nedók Pál vb.-titkár. A városi tanács végrehajtó bizottsága az 1959. évi december 10-1 ülésén megtárgyalta a város köz- ségíejlesztési tervét és ennek alapján terjeszti elő a javaslatát a tanácsülés elé jóváhagyásra. Határozati javaslatot terjesztenek a tanácsülés elé a Szekszárd Városi Népi Ellenőrzési Bizottság visszahívása tárgyában, mivel egy tavalyi határozat értelmében minden megyei székhelyen meg kell szüntetni a járási jogú váiw* népi ellenőrzési bizottságokat. Hatásköre a megyei népi ellenőrzési bizottságra megy át.
