Tolna Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-21 / 17. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG I960, január 2í; Beszéljenek a számok két község tejtermeléséről T. Kovács János a sárpilisi Uj Március Tsz elnöke a reggel megérkező újságokat lapozgat­ja. »Az egészségesebb táplálko­zási módnak megfelelően az el­múlt évben jelentősen növeke­dett a tejtermékek fogyasztása. 1959-ben 24 százalékkal több vajat, 10 százalékkal több sajtot és 10 százalékkal több tejet fo­gyasztott az ország lakossága, mint 1958-ban«, — olvassa fennhangon a Népszabadság ja­nuár 13-i számának egyik cik­két. — Ebben az eredményben a mi tehenészetünk tejtermelése is benne van. Nem kell szégyenkeznünk a világ előtt, ennyi tej, mint amennyit a mi tsz-községür>k az elmúlt évben termelt egye­dülálló és példa nélküli Sárpi­lis község állattenyésztésének történetében. Itt születtem, itt nevelődtem a községben, de nem emlékszem arra, hegy havonta 21 000—22 000 liter tej gyűlt volna össze még abban a sokak által emlegetett »régi jó világban« sem. Kovács János tsz-elnök egyál­talán nem túlozta el a dolgokat, amikor így beszélt, mert általa elmondottakat erősítette meg Walter Simon, a tsz-község ál­lami tejbegyűjtője is. — Valóban a színtiszta ..gaz­ságot mondta el Kovács bácsi, de ne beszéljünk általánosság­ban, hanem nézzük meg a ha­vi jelentéseket Beszéljenek a számok. Nézzük a lepedőnagyságú összesítő havi valóban jelentéseket, s beszédes számokat kapunk: 1959. februárjában a begyűjtött tej mennyisége 14 800 liter volt Sárpilisen. Márciusban, amikor tsz-községgé szerveződött át Sárpilis és kialakult az Uj Már­cius Termelőszövetkezet nagy­üzemi közös állatállománya, 19 000 liter tejet vett át Walter Simon. Májusban és az azt kö­vető nyári hónapokban, amiker rpegjelent a zöldtakarmány, újabb emelkedés mutatkozott. Május hónapban példának •okáért elérték az év legjobb tej- termelési eredményét. A tsz- községből 24 300 liter tejet szál­lítottak el a városi dolgozók el­látására. — Most, hogy beköszöntött a tél, van némi csökkenés, ezzel számoltunk is, de a december hónapot 21 400 literrel zártuk. Eí;t a mennyiséget, figyelembe véve az új év első napjainak eredményét, tartani fogja köz­ségünk — mondja Schmitgál János a tsz állattenyésztési bri­gádvezetője, községi párttitkár. A sárpilisi Uj Március Tsz- ben nagy gondot fordítanak sz állattenyésztésre. Bár a lejein tehenek mindegyikénél nem ér­ték el az évi 8000 literes tej- hozamot, szép eredményekről beszélhetünk. Ennek egyik leg­főbb összetevője a korszerű nagyüzemi állattenyésztés ki­alakítása, valamint a megfelelő sgyedek kiválasztása, a takar­mány mennyisége és minőségi összetétele és végül a szaksze­rű gondozás. Községfejlesitás Mázán Az új, az 1960-as esztendő be­köszöntése új feladatok megoldá­sát is jelenti. Ez az időszak — az év eleje — tanácsainknál min­denütt a tervkészítés, azok jóvá­hagyásának napjai. Az elmúlt év utolsó negyedében a tanácstagi beszámolók jelentik a községfejlesztési tervek elkészí­tésének legfontosabb alapjait. így történt ez Mázán is. A beszámoló­kon a tanácstagok nemcsak' arról beszéltek választóiknak, hogy az elmúlt évben hogyan teljesítet­ték feladatukat, hanem arról is járdásítását is. A közel 140 000 forint értékű munka úgy módo­sul az idén, hogy nem cementből, hanem aszfaltból készítik a jár­dákat. Alapnak jó lesz hozzá a közeli erőműnél található vörös­salak, s erre jöhet rá a tulajdon­képpeni járdának való anyag. Ezen kívül egjcb sport, Kultu­rális célokra is ír elő a terv meg­felelő összegeket. A sportkör tá­mogatására 5000 forintot fordí­tanak, felszereléseket vesznek a sportolóknak. Az úttörők 2000 forint értékű felszerelést kam ak ez évben. Ennyit Sárpilis tsz-község tej­termeléséről. Ezek után pedig nézzük meg egy másik ugyan­csak sárközi állattenyésztő köz­ség Öcsény tejtermelését, ahol az elmúlt év elején havon­ta 6000, majd 8000 liter tejet vettek át. Egyetlenegy hónap emelkedik ki az elmúlt évben, amikor 10 885 liter tejet veti át Vajda László állami tejbe­gyűjtő az egyéni paraszt tejter­melőktől. Az elmúlt év szeptemberében ugyan, a tavasz folyamán ala­kult és 150 hold szántón gaz­dálkodó Uj Élet Tsz is kialakí­totta közös jószágállományát. Kezdetben 280, jelenleg pedig már 480 liter tejet szállítanak az állami tejátvevőbe. Ha ösz- szevetjük a számadatokat, fur­csa képet kapunk Sárpilis ter­melőszövetkezeti községnek 3088 hold szántója van. A 100 hold­ra jutó tej termelése 8095 liter volt az elmúlt évben. Öcsény parasztságának több­sége jelenleg még egyénileg gaz­dálkodik, 5695 hold szán­tón. (A községhez tartozó szán­tóterület ugyanis 5755 hold. — Ebből 150 holdon az Uj Élet Tsz gazdálkodik.) Öcsényben a ter­melőszövetkezetet is beleértve, a legmagasabb tejtermelési eredmény az elmúlt évben havi 10 885 liter volt. A számadato­kat egybevetve megállapíthat­juk, hogy a több mint 5000 hold szántóval rendelkező Öcsény községben a 100 holdra jutó tej- mennyiség mindössze 1737 liter volt. Sárpilis tsz-község tehát a szá • mok tükrében. toronymagasságban emelkedik ki Öcsény mellett. Ezt igazolja az a számadat is, amelyet ugyan­csak Waiter Simon tejátvevő statisztikája mutat ki. A sárpi­lisi Uj Március Tsz havonta 13 000—15 000 liter tejet szál­lít, ugyanakkor a termelőszövet­kezeti tagok háztáji gazdasága után az átadott tej meghaladja a 8000 litert, 3,8-es tejzsirral. Beszélnek a számok, a statisz­tikai adatok és pedig minden agitációnál ékesebben a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeiről, a parasztság jövőjéről. P-né A ssahálysértési eljárás új rendel késéséiről A törvényesség biztosítása meg­követeli, hogy minden törvény­sértést elkövető személyt felelős- ségrevonjanak. A felelősségrevo- nás módja a törvénysértés mi­lyenségén múlik. Súlyosabb tör­vénysértés esetében büntető eljá­rásnak, míg kisebb törvénysértés esetében fegyelmi, vagy szabály­sértési eljárásnak van helye. A szabálysértési eljárás szabá­lyait a 32/1955. M. T. sz. rendelet rendelkezései tartalmazzák. E ron delet értelmében a szabálysértést elkövető személyt csak pénzbír­sággal lehet sújtani és abban az esetben, ha az elkövető az előirt határidőre a kiszabott pénzbírság befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, azt közadók módjára kell behajtani. A kiszabott pénzbírságok be­fizetése a szabálysértést elkövető személyek részéről nagy százalék­ban megtörtént Tolna megyében, azonban egyes személyek, főleg csavargók, huligánok és Kóbor­személyek befizetési kötelezettsé­güknek nem tettek eleget. Ilyen esetben természetesen a kiszabott pénzbírság büntető és nevelő jel­lege, nem érvényesült. E visszásságon segített a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának 1959. évi 36. sz. törvényerejű ren­deleté. E rendelkezés többek kö­zött kimondja, hogy a szabály- sértés miatt kiszabott pénzbírsá­got a szabálysértési hatóság el­zárásra változtathatja át, abban az esetben, ha az elkövető a pénz­bírságot kiszabó határozat jogerő­re emelkedésétől számított 15 nap letelte után. felszólításra nem tesz eleget befizetési kötelezett­ségének. Az elzárás legrövidebb időtar­tama egy nap, leghosszabo tar­tama pedig harminc nap. Az elsőfokú szabá'ysértési ha­tóság fontos okból halasztást en­gedélyezhet az elzárás megkezdé­sére, vagy engedélyezheti a meg­kezdett elzárás félbeszakítását. Abban az esetben, ha az elkö­vető a pénzbírságot az elzárás megkezdését követően kifizeti, őt a börtönből azonnal el ke'l bocsá­tani. E rendelkezés módot és le­hetőséget ad arra. hogy oly sze­mélyek esetében is végrehajtást nyerjen a szabálysértési határo­zat, akik a kiszabott pénzbírsá­got felszólításra sem fizették oe. Uj rendelkezést tartalmaz a törvényerejű rendelet 4. §-a is. A szabálysértési hatóság a szabály- sértéssel okozott kár megtérítését rendelheti el abban az esetben, ha az okozott kár a 200 forintot nem haladja meg és a sértett a kárté­rítés iránti igényét a szabálysér­tési eljárás során elismeri. A sza­bálysértési hatóság a 200 forintnál magasabb, de 1000 forintnál nem nagyobb kár megtérítését is el­rendelheti. A szabálysértési hatóság e kár­térítést megállapító határozatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül az elsőfokon eljárt szabálysértési hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróság előtt keresettel meg lehet támad­ni. Itt még említést kell tenni ar­ról, hogy a szabálysértési hatóság határozatának kártérítésére vonat kozó részét a járásbíróság hajtja végre abban az eset­ben, ha az elkövető a megállapí­tott kártérítési összeget nem fi­zeti meg. E törvényerejű rendelet lénye­ges rendelkezése még az, hogy a szabálysértési hatóság az elköve­tőt a rendőrség útján elővezette*’- heti, ha a megidézett nem jelent meg. E rendelkezés megjelenéséig ugyanis e jog a szabálysértési ha­tóságot nem illette meg és ez is hozzájárult ahhoz, hogy egyes ügyek elintézése hosszú idői vett igénybe. A fenti törvényerejű rendelet ismertetésére azért került sor, hogy az állampolgárok az őket közvetlenül érintő jogszabályokat minél jobban megismerjék. Dr. Szabó Endre városi-járási vezető ügyész TÖRTÉNELEM ELŐTTI HAL­FAJTA EGY PÉLDÁNYÁT HA­LÁSZTAK KI MADAGASZKÁR­NÁL .Madagaszkári halászok kifog­tak a tengerből egy coelancanth nevű, rendkívül ritka halat, amely tudósok szerint egy sokmillió év­vel ezelőtt élt halfajtához tarto­zik. A szakemberek hosszú ideig csupán kövekben talált lenyoma­tokból ismerték ezt a fajtát és úgy tudták, hogy már régen ki­halt. A történelem előtti korból származó állatfajta első példányát néhány évvel ezelőtt halászták ki az afrikai vizekből. Tudományos halász-expedíciók azóta még né­hány példányt zsákmányoltak ugyan, de eddig nem sikerült életben tartani. A coelancanth a halaknak abból a családjából való, amelyből feltevések szerint az első szárazföldi hüllők fejlődtek ki. érdeklődtek, milyen új létesít­ményekkel szeretnék, ha bővül- nFiG«GGiDOGGKT,nooßoo«OOOOG0OOOOGGG)OOQGOOOOOGQOGi ÍGGGOOOOOOOGGOGOQOOOGGGOOGOOOOOGOGGOOOGGGGOOOOOG ne községük. E javaslatokat összegyűjtve r végrehajtó bizottság ezekből állí­totta össze az idei községfejlesz­tési tervet. Az elmúlt napokban aztán tanácsülés elé terjesztették jóváhagyás végett. A tanácsülés gondosan mérlegelve a fontossági sorrendeket az egyes létesítmé­nyek megvalósítása terén, a ter­veket.jóvá is hagyta. Egyúttal megbízta a végrehajtó bizottságot, hogy a tervfeladatok sikeres megvalósítása érdekében már most, idejében lépjen érint­kezésbe az érdekelt vállalatokkal s kösse meg velük a szerződése­ket. A fontossági sorrend figyelem- bevételével került be a terve pél­dául a villanyhálózat bővítése is. A téglagyár mellett az elmúlt két évben ugyanis egy 25 új ház ból álló falurész épült fel, s ed­dig nem volt villanyuk. A mint­egy 50 ezer forintos beruházással megvalósítandó bővítés munkait már meg is kezdték, sőt olyan stádiumban van, hogy e végére meg is lesz. A beruházási összeg így első Iá-^vei. Ezekből a Statisztikákból fu­tásra nem látszik nagynak, de hafinik ki, hogy egyedül Franciaor- hozzátesszük a lakosság társadul-©szágban 9 millió munkás felekeze­felállításnál végzett munkáért is fizetni kellett volna. Tovább folytatják, illetve eb­ben az évben befejezik a község A WMIÄIM VÄISJL© A A cím nem tőlem származik: G. Le Bras, az ismert francia szo­ciológus használja »Katolikus szociográfia« című tanulmányá­ban, mely néhány éve jelent meg s ha nem is elindítója, de szerves része azoknak a nyugati szocio­gráfiai tanulmányoknak, ame­lyek a vallások hanyatlását tanul­mányozzák. G. Le Bras a »vallá­sok válságáról« beszél s az okot Is megmagyarázza: »A külváro­sok a vallás szempontjából siva­tagok«. A magyarázat természe­tesen kézenfekvő: a külvárosok lakói elsősorban munkások s bár Le Bras metafizikai okokat ke­res, a tőkés országok munkásosz­tályának elfordulása a vullások- ;ó' a munkáspártok megerősödé­sét mutatja. A statisztikai adatoknak hihe- . tünk: Rómában, Hágában és Mi- nonap©Iónéban külön intézet foglalkozik G ezeknek az adatoknak a gyű.jtésé ­mi munkáját, lényegesen emelke-iten kívüli. Erre mondta Párizs dik. Nyilván sokkal kevesebbreg hercegérseke, Feltin bíboros, hogy futotta volna belőle, ha az oszlop-Gaz egyház és a munkásság kö- szállításokért, a beásásért és e©zctt a szakadék nagyobb mint amilyennek képzelték. Angliában a lakosságnak csak 10—15 száza­léka áll kapcsolatban valamelyik egyházzal, 50 százalék teljesen kö­zömbös, s körülbelül a lakosság 20 százaléka képvisel kifejezetten egyházellenes álláspontot A marseillei egyházmegye 2-14 templomában végzett adatgyűjtés szerint az egyházmegye 715 000 katolikusa közül 15 százalék jár rendszeresen templomba, a fran­cia Grenoble-ban tartott adat­gyűjtés csak 14 százalékot muta­tott ki. Különösen érdekes a statiszti­káknak a templom járók foglalko­zására vonatkozó része. Marseille- ben 100 vallásgyakorló közül 75 foglalkozásnélküli, 3 munkás, 6 kisiparos, a többi szabadfoglalko­zású. A bécsi adatfelvételek sze­rint a templomlátogatók legna­gyobb része értelmiségi, a mun­kásoknak csak 4 százaléka jár vasárnap templomba. Goethe finom megállapítása sze rint a kereszténység eredetileg a politikai hatalmat akarta megsze­rezni s amikor ez nem sikerült, akkor cserélte fel a földet a mennyel. Az idők folyamán azon­ban, ha formálisan nem is, de valóságban annál hatékonyabban, politikai hatalommá vált az egy­ház, amelynek megtartására sem­miféle eszköztől nem riadt visz- sza. A történetíró Gibbon szerint az inkvizició »ostobaságot védel­mezett kegyetlenséggel«, amiben természetesen benne volt a tudo­mány ádáz üldözése is. VIII. Ince pápa 1484-ben kibocsátott bullája kinyilatkoztatta, hogy a viharo­kat, elemi csapásokat a boszorká­nyok csinálják. De olyan inkv:- ziciós perről is tudunk, amelyben azért ítéltek el valakit, mert hitt egy görög utazó könyvének, aki Judeát kopár sivatagnak írta te, holott a biblia szerint tejjel-máz- zel folyó Kánaán. Az összes vallásnak együttvéve nem volt annyi mártírja, mint a gondolatszabadságnak, s az inkvi­zíció, amely közel hat évszázadon behálózta szervezeteivel Euró­pát, mégsem tudta megtörni az emberben levő szenvedélyes vá­gyat az igazságért. A keresztény­ség tehetetlen volt az ismeretek gyarapodásával, a tudomány ha­ladásával szemben, s meg kellett maradnia ott, hogy ópium legyen a nép számára, amint Marx ne­vezte. A mai nyugati filozófia, első sorban az úgynevezett egziszten­cializmus. más formában próbálja felkelteni a vallásos érzést. E ta­nítás lényege, hogy felkeltsék az emberekben a bizonytalanság ér­zését, a végzetet, amely az emberi lét immanens tulajdonsága. Ez a Nincs, a Nem-lét filozófiája, Hei­degger szerint »bele vagyunk dob­va a létbe«, Sartre szerint pedig »nem választhatjuk azt, hogy sza­badok legyünk, mert arra va­gyunk ítélve, hogy szabadok le­gyünk«. Mindez persze játék a szavakkal s a cél a létbizonytalan­ság érzésének felkeltése s ezt a létbizonytalanságot nem gazdasá­gi, hanem metafizikai okokkal magyarázzák. De úgy látszik, ezek a filozófiai vargabetűk sem érik el céljukat: a hivatalos egyházi statisztikák is csak a vallásos ér­zés gyengüléséről tudnak beszá­molni. A vallás gyökerei, mint Lenin kifejtette, társadalmi jel­legűek s épp a munkáspártok erősödése gyengíti a tőkés orszá­gokban az egyházak hatalmát cs befolyását. »A mai öntudatos munkás — írta Lenin — akit a nagy gyáripar nevelt és a városi élet felvilágosított, megvetéssel taszítja el magától a vallásos elő­ítéleteket, átengedi a mennyor­szágot a papoknak és a burzsoá álszenteknek, s itt a földön igyek­szik jobb életet kivívni. A mai proletariátus a szocializmus mellé áll, amely a tudomány segííségé* vei harcol a vallásos köd ellen és megszabadítja a munkásokat a földöntúli életbe vetett hittől, egybeforrasztva őket arra, hogy ténylegesen harcoljanak egy joob földi életért«. A tények Lenin szavainak iga­zát bizonyítják. Az ateizmus a 'Kommunista ideológiával szoro­san összefonódva egyre nagyobb tért hódít ma már a tőkés álla­mokban. Cs. L.

Next

/
Thumbnails
Contents