Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-16 / 295. szám

r

■4

TOI,NA MEGYEI NRJ’tfJSAO

10.“!). december IC.

Ä tevéi i ké%vm

»Nos Ferdinandus primus, divi- na íaver.te clementia Austriae Imperator . ..« — Ez áll annak a nagyméretű, húszoldalas füzetnek pergament borítólapján, amit már több mint harminc éve őriz Hoff- rnann Márton, a Teveli Vegyes Ktsz adminisztrátora, aki maga is az egykori céh-kézművesek leszármazottja. A szép. kalligrafált írással készült céhlevéj, amit »Mi, első Ferdinand, Isten különös kegyelméből Ausztria császára, Magyarország és Csehország- nak e héven ötödik apostoli királya«, egy sor országnak, tartománynak fejedelme, főhercege, őrgrófja helyesnek, jónak, elfogadottnak tekintett és a teveli és kisdorcgi mesterembereknek és összes utódaiknak szóló érvénnyel sajátkezű aláírásával megerősített. az Ur lí!43.-ik esztendejében.

A mült században a fejlődő inari kapitalizmus egyre inkább kiszorítja, szünteti meg a céheket, rmelyek a feudalizmus korszakának szülöttjei. Nálunk azonban az osztrák elnyomás, a gyarmati helyzet késlelteti, akadályozna a kapitalizmus megerősödését, ezért virágozhatnak meg — különösen azokon a területeken, amelyek lakossága a török időkben és a kuruc szabadságharcok id-jén kipusztult és németeket telepítettek be — a céhrenöszer alkonyán is a céhek. Töveinek és környékének lakói 1712—13-brn jő'tok be a Fekete-erdő vidékéről és honosították meg itt a kézműipar különböző ágait. Tucatnyi szakma mesteremberei — a fokokr -óktól a kancakötőkig — tömörültek a teveli céhbe.

ERDEEES OLVASMÁNY A TEVELI CÉHLEVÉL, annak mind a negyvenkilenc »czikkelye«. Képet lehet kapni belőle az akkori jogszabályokról, életmódról. Lehetne idézni valamennyit, de . hát. az újságírót is köti a lap terjedelme, ezé.'t ízelítőül csak néhányat mutathat be.

Kezdjük tehát az »Inasokról« szóló első cikkellyel.

Az inas, ha hat heti próba időt sikerrel eltöltötte, »... a Mester alkalmatosnak találja és ha e’ mellett az ollyatén Ifjú, keresztelő Levelét, vagy születése helyéről más egyéb hiteles tanúbizonyságait előterjeszti, azon esetre pedig, ha földes Urasági Hotelem alá tartoznék, ugyan Földes Urának engedőimét — is rrr ;- mutatja: tehát e’ szerént a’ Czéh- l'áda felnyitásával valóságos Ináénak bevétsük.. .«

A jobbágy-gyereknél tehát elengedhetetlen feltétel a földesúr engedélye. De lássuk az inas kötelességeit. aki »Ne merészelje a tanulási idő alatt Mesterét aká : mely szín alatt elhagyni, vagy éjjelenként kimaradni, ’s csavarogni; hanem mindenekben úgy viselje magát, valamint egy bet">"'lctes, jó erköltsü, ’s iparkodó ifjúhoz illik, mindenkor hív, szorgalmatos és engedelmes legyen. Ellenben a’ Mester is jó móddal bánjon az Inassal; ne fog ja többet a’házi. munkára, mitsem a’ Mesterség tanulására..." —

Tehát figyelem, mai ipari tanulók; a szabály szerint csak többet nem foghatta a mester az inast házi munkára, mint a szakma tanulására. Ugyanannyit lehetett. Hogy aztán mennyi legyen az össz-munkaidő, arról nem szól a céh-szabály. Intézkedik többek közt afelől is, hogy a tanítás-bér húsz forintnál több ;em lehet. Ez is félreértésre adhat okot: a bért ugyanis nem az más, hanem a mester kapta.

TIZENEGY CIKKELY SZÓL

A MESTEKLEGÉNYEXRÖL Szigorú előírás: »Minden mesterlegény kötsleztetik Vándorlását három esztendeig folytatni ..." — hogy mesterségét jól megtanulja, világot lásson, Egyébként mesterétől csak félesztend°i felmondási idő után léphetett ki. »Minden Mesterlegények bizonyos estvéli órakor, valamint minden Városban szokásban vagyon, haza térjenek, annál inkább éjjelenként ki ne maradjanak, mérsékletes, a’ Czéhládába béflzetendő büntetés fenyítése alatt..." Úgy látszik, abban az időben nagyon elharapódzott az »estvéli kimaradás", különösen vasárnap, mert a céh-szabály tizenhetedik cikkelye erről a kö- vetkezőkénpen rendelkezik: »Senki a’ Legények közül, az úgy nevezett korhely hétfőn (blauer Montag), vagy más dologtevő napokon na merje a’ munkát elkerülni, fél, vagy a’ környülállások szerént egész héti bérének vesztesége alatt... Ha a’ Mester az illyetén korhelykedés miatt, a* Legényét a' Czéhnél fel nem adja, azon Legényt különben illető büntetést duplán fizesse .." Nem szabad a legényeknek »a Mesterüktől meg-kívánandó bár eránt egymás között öszvebeszélni. Ilyetén Legények mind'Láznók az érdemlett keményebb büntetésüket nem fogják elkerülni.« — Nem köthetnek a mesterlegények maguk között »különös szövetsége'" sem. íme, a céh-rendszer szak- szervezet- és sztrájkellanes törvénye.

Persze, a céhek GONDOSAN ŐRKÖDTEK TAGJAIK JÓ HÍRNEVÉN,

azon, hogy a kézművesek csak jó minőségű terméket készítsenek, fhesterré csak az a legény vál- hassék, aki jártas a mesterségben. Segélyezték a rászorulókat, a céhládában összegyűlt pénzből, amit nemcsak a különböző »Illetékek« pyarápítottak — már az inasnak is, felvételekor egy forint harminc krajcárt kellett a céhládába (jÉfctni, a mestervizsgánál huszonit forintot. Voltak aztán különböző gyűjtések, de büntetések is. Megvolt a »taksája« a vándorló-könyv kiadásának, az esti kimaradásnak, a »blauer Montag«-nak, az »Urnapi Pro- cessión« való illetlen viselkedésnek, annak, ha a mester magához csábítja más mester legényét. A fertály-esztendei céh- gyülekezeten kellett a tagsági díjat fizetni, de ennek dárdáját akkor, ha valaki nem jelenik meg a gyűlésen. A te véli céh levélből kitűnik az is, hogy nem volt valami nagy önállósága • nálunk a céheknek. Mindenható úr volt a »Czéh-Komissárius«. akit a hatóság küldött a céh ellenőrzésére, akinek jelenléte nélkül nemcsak a céh-gyűlést nem lehetett megtartani, hanem még egy levelet sem küldhetett el a céh vezetősége.

A céhek — köztük a tevéli kézműves céh is — a múlt s-'ózad második felében megszűnte!;. De a hajdani céhmesterek unokái ma is Tevejen .élnek. Vagy nyolc évvel ezelőtt — ahogy a szabály mondja — »öszvebeszéltck« és megalakították a Tevcli Vegyes Kisipari Termelőszövetkezetet. És annyira megtalálták számításukat a közös műnkében, hogy három esztendővel ezelőtt, az ellenforradalom idején egy napra sem állt meg, a munka a szövetkezetben, eszébe sem jutc-tt senkinek, hegy kilépjen a ktsz-ből. Inkább arról beszélgettek, hogyan védjék mr1 szövetkezetüket. A környéknek — mint annak idején — »inavi kö7oontía« Tevel és a szövetkezetiek. ha l'Vt, még jobban vigyáznak jó hírükre, mini dédapáik. Jáb’n'cr János

Fiatalokról - fiataloknak

Szövetkezeti láhyök fotószakkörben

Szekszárd. Művelődési Ház. Ottón József melegre fűtött, kis emeleti szobácskábán várja tamt- ványsit. Ö a fetó-szakkör vezetője. A sarokban 'nagyítógép, körülötte tálak és csipeszek. A levegőben finom, alig érezhető vegyszerillat.

Néhány perc elteltével együ!' az egész fotó-szakkör. Velarr.én;. nylen kezdők. Az összetétel ve gyes. Ketten az általános isitől - tanulói. Az egyik fiatal lány vendéglátóiparnál dolgozik. Var önálló lcisiparos és két termelő szövetkezeti tag is a fotó s-mkk'T ben. A termelőszövetkezeti tagol lányok. Testvérek, / mikor brr1 t? fkozunk egymásnak, m'rüiu- dóm. hogy az. egyl’.tet Na tv An;r' nnk, a másikat perig no1

hívják. A Béke Tcrmz’ő'zöra' kezet tagjai. Ké’rtév m-e rörid és gyors válaszokat adnak.

— Mióta fotóznak?

— A nyár óta. Akkor vetíti!- a gépet.

■— Milyen gép?

Katika előveszi a táskából é- megmutatja.

— »Zcrkij« gyártmányú.

— Ajándékba krptúk talán?

— Nem. ráírt "/í;.i ö'.t'blk lé

!> rt'n' ?koő'.

— Mióta járnak a fotó-szakkörbe?

— November óta.

— Mit tanultak eddig?

Annusba kék borítólapos füzetet tesz elém. A füzetben jól olvasható, szabályos gyöngyöztük. Első részében fotótörténeti adatok. A második részben a , fc-v- l'.épczőgáb fő részeiről részletes ismertetés.

— Készítettek már felvételeket?

— Igen.

— Hogyan sikerültek?

— Olyan közepesen.

— Mikor határozták cl. hogy ' fotó-szakkörbe iratkoznak?

— / mikor megláttuk az első felvet Icánkét,

— Miért pont akkor?

— Azért, mert Jcbb fclvéPlo- ket szerelnénk. Művészi felvételeket. Ezt pedig csak tanulással lehet elérni.

— Hogyan akarják hasznosítani az itt tanultakat?

Ncvc'hSk a kérdésen. Katika villásról.

— Akad a termelőszövetkezetben bőven fényképezni való. Ha a t«nr.hV. sikerrel jár. agitációs tabló szerkesztését vállaljuk.

n. t.

Nagy érdeMu^és kísérte S'érhe&i András írá satehssürd* unhéíjút

FIGYELEMRE MÉLTÓ érdeklődés előzte r.:eg Derltssi András író, az »Ok'óberi vihar-« és a »Vihar után« című regények szerzőjén.?'.: szekszárdi látogatását és a látogatás során megrendezett ánkéiot. A két és félszáz főnyi közönség megtöltötte a régi megyeháza nagytermét. Ennek jelentőség'! annál is nagyobb, mivel az an- kéttal egy időben került sor egy nagyhírű tánczenei tar szekszárdi szereplésére. Es ennek ellenére mégis megtelt a régi megyeháza nagyterme. Mutatja ez, hogy ez irodalomnak városunkban is számos olyan ked velője és értője van, alti nemcsak egyszerűen elolvassa a megjelent regényeket, elbeszéléseket, verseket, hanem élén- K2n érdeklődik a napjainkban rendkívül mozgolmcs irodalmi élet minden megnyilvánulása iránt.

Berkesi András személye is hozzájárult a nagy érdeklődéshez. Az ellenforradalom időszakát felvázoló regényében, ez »Októberi vihar«-ban tanúságot tett nemcsak a néphatalomhoz, a proletárdiktatúrához

Két és félmillió forint beruházás a ktsz-eknél

A Tolna megyei kisipari szövetkezetek ez évben is jelentős beruházásokkal gyarapodtak. A szövetkezetek műszaki fejlesztését közel két és félmillió forint összegű beruházási kerettel segítettük. Ennek eredményeképpen a megye kisipari szövetkezeti mozgalma újabb, jelentős lépést tesz az idén előre a műszaki fejlesztés, a jobb munkakörülmények biztosítása terén.

Uj üzemházakat vásároltunk, de a gépesítés, a műszaki fejlesztés mellett az eddiginél nagyobb gondot fordítottunk a szövetkezeti dolgozók szociális, kulturális igényeinek kielégítésére is. Több szövetkezetnél építettünk fürdőket, mosdókat, étkezőkét. Az építkezések meggyorsítása végett építőipari szövetkezeteink nagy részét elláttuk új betonkeverőgépekkel. A bútorgyártó szövetkezetek gépesítése során új szalagfűrészeket, marógépeket szereztünk be. Két nagy szövetkezet új Moszkvics gépkocsit kapott. A vegyes szövetkezeteket elláttuk új villanymotorok? kai és különböző, kisebb gépekkel.

Az esztendő végéig felhasználásra kerülő két és félmilliós beruházásból a szövetkezetek egymillió forint értékűt saját erőből valósítanak meg, tehát a beruházásoknak közel feléhez a szükséges összegeket a nyereségből biztosítják. Azt mutatja ez, hogy a megye kisipari szövetkezeti mozgalma megerősödött és a ktsz-ek — beruházásaiknál — egyre kisebb mértékben támaszkodnak hitelekre.

Azt, hogy a ktsz-ek — a kongresszusi verseny során — november 25-ére befejezték ez évi tervüket és további tíz millió forint értékű áru termelését, illetve szol gúltatás elvégzését vállalhatták, nagymértékben elősegítette a beruházások ésszerű elosztása, a megfelelő műszaki fejlesztés. A ktsz-ek a beruházási tervben előirányzott állóeszközöket, ingatlanokat megvásárolták és helyes munkaszervezéssel biztosít j ák

azok kapacitásának teljes kihasználását.

Szövetségünk felszámolta azt a korábbi gyakorlatot, amikor a beruházási kereteket szétaprózta és a beruházásokat spontán valósította meg. Az idén a beruházási keretek túlnyomó többségét a súlyponti szövetkezetek részére biztosítottuk, a párt és a kormány útmutatása alapján így láttuk biztosítottnak a beruházási költségek leggyorsabb megtérülését. Természetesen nem hanya- goltiik el a kisebb szövetkezeteket $em és számukra is segítettük a munkákhoz a legszükségesebb gépek beszerzését.

Vannak még olyan szövetkezetek, amelyeknek megfelelő beruházások szükségesek ahhoz, hogy munkájukat zavartalanul folytathassák, a termelékenység emelkedjék, a minőség javuljon e szövetkezetekben. Ez igényeket is igyekszünk a jövőben kielégíteni.

Pálinkás István KISZOV műszaki előadó

odó hűségéről, hanem arról is,

l.cgy személyében tehetséges írót üdvözölhet a magyar közvélemény, akitől máj sok kiváló alkotást vúrkrivnlt. Ez az oka annak, hogy kit regényét egészen rövid idő alatt szélkap- kod.t&k. Is egyöntetű elismeréssel szólnak róluk.

AZ ANKÉT KEZDETŰI! a szekszárdi irodalmi színpad

tagjai adtak rövid műsort,

majd Somi Eenjatninné, megyei könyvtárvezető üdvözlő

szavai után Ecrkesl András

emelkedett szólásra.

Mielőtt beszédét ismertetnénk, cl kell mondani, kiváló lenyűgöző hatású szónokot ismertünk meg benne. Nemcsak az fogta meg a hallgatóságot, amit elmondott — bár a főszerep természetesen beszéde tartalmáé —, hanem ahogyan elmondta az is. Beszéde során igen sokszor csillogtatta meg kiváló szónoki képességeit, ritka sikerrel tudta az első percektől az utolsókig lebilincselni a hallgatóságot.

Már ezért is kellemes élményt jelenteit az ankét. Különös érdeme beszédének, hogy az író pártmunkás szemszögéből világította meg az ellenforradalom és az azt megelőző időszak eseményeit, egy olyan ember szemével, akit bár törvénytelenül • bebörtönöztek, mégis hűséges maradt az eszméhez és amikor arra került sor, fegyvert fogott a proletár- diktatúra védelmében.

Elmondotta, hogy nemrégiben hosszú 1itat tett meg, bejárta Kínát és Nyugat-Európa nagy részét. A hallgatóság derültsége közepeit mondotta el. hogy Nyv.gat-Európában járva a hivatalos körök nem akarták elhinni neki, hogy Magyarországon olyan mozgalmas, anyr.yira , Idéz ügy ez irodalmi élet,“ hogy ankétet lehessen re.if-e:.- ni. — Mert — így mondták egyesek — ha van is ankét oda V-0.y,.e, közönséget tereli a rendőrség, vagy az írót kCnys^zríli ugyancsak a rendőrség, hogy a közönség előtt beszéljen.

ÉLMÉNY ANYAGÁRÓL, annak megszerzéséről szólva mondotta: »1956 október 23-tól november 10-ig részt vettem a párt védelmében. Az egyetlen író voltam, aki fegyverrel karcolt a proleiárdiktatúrá 'rí. Innen adódik ez ólmeny- cnyagom«.

Egyes írók felelősségéről szól- va hangoztatta: A.zok ez írók, akii: részt vettek ez ellenforradalom előkészítésében és ezzel a faclzr.ius vészéi jót zúdították az országra és most sértődötten hallgatnak, vegyék maguknak a fáradtságot, menjenek ki a Kerepesi temetőbe. Nézzek meg a fejfáltat, például amelyiken ez áll: Követés István élt 17 évet. Meghalt 1056 október 24-én. Üljenek le a sir szelére cs ott írják meg életművüket.

Rendkívül szemléltetően beszéli az ellenforradalmi eseményekről, egyes íróknak ellenforradalmi szerepléséről, majd befejezésül alkotómunkájáról szólt, megemlítve, hogy nyomás alatt van már harmadik regénye is, amely szervesen kapcsolódik a már megjelent előbbi kettőhöz.

Beszéde után többen tettek fel kérdéseket az ellenforradalmi eseményekkel és irodalmunk jelenlegi helyzetével kapcsolatban.

Az irodalom szekszárdi barátai számára maradandó élményt jelentett Berkesi András ankétje.

L. Gy.

Orosz nyelvlanioiyam kíiiörts példákkal

A londoni rádió az orosz nyelv tanfolyamát olykor különös célokra használja fel. A napokban egymás után a következő két mondat oroszra fordítását adták fel a hallgatóknak: »Oroszországban az emberek nagyon sokat dolgoznak«.

Nasszer könyvet ír a szuezi háborúról

Az A1 Ahram közlése szerint Nasszer könyvet ír az 1956. évi szuezi háborúról. A könyv valószínűleg külföldön is megjelenik,

»Nagyon jó az élet Angliában«. 1 s a legfőbb nyelvekre lefordítják,