Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-15 / 294. szám

* T I G TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1059. december 13. 1" így születik a hírnév — Lajos János várongi terme lőszövetkezeti tag háza táján tűz-' eset volt, amelynek során jelen tűs takarmánykár keletkezett. A kárt 11 342 forint értékben ház-' táji biztosítás útján megtérítette az Állami Biztosító. — A szekszárdi járás könyvtá­rainak könyvállománya szeptem­ber végén 20 987 kötet volt. A? idén a könyvek száma 2700 kötet-’ tel gyarapodott, ez az emelkedés az 1958-as év gyarapodásának négyszerese. — Januárban ismét megrende­zi a szekszárdi vendéglőkben a magyaros ételbemutatót a Ven déglátó Vállalat, amely tavaly is nagy sikert aratott. — A szingapúri nők harcolnak a családi tűzhely békéjéért. A szingapúri néppárt női szekciója törvénytervezetet terjesztett a' kormány elé: sújtsanak börtön-^ büntetéssel minden 18—40 év kö-Q zötti nőt, aki nős emberrel vi-Ő szonyt kezd. — Huszonnégy színjátszó-cso­port, hat felnőtt és tizenkét isko­lai énekkar, négy felnőtt és két iskolai zenekar, valamint tizenhat tánccsoport működik jelenleg a szekszárdi járásban. >— Az abilenoi könyvtárat,© amelyben Eisenhower titkos do “ kumentumait őrzik, könnyfakasz-| tó' gázzal működő biztosító be rendezéssel látták el. — Szigeth Ferenc megyei bíró-S sági fogalmazót az igazságügy-© miniszter tanácsvezető járásbíró O vá nevezte ki. — Nem mindennapi karácsonyi ajándék. A kis Thomas Consorti, gazdag New York-i üzletember fia, igazi, nagy forgó világítótor-© nyot kap ajándékba karácsonyra.© New Jersey-ben a partmcntiS Chapel Hill világítótornyot az, amerikai tengerészet adja el Con- sortinak. — Húszmillió fő kapta meg ed­dig a világon a gyermekbénulás elleni Sabin-vakcinát, a legtöbb, 12 millió a Szovjetunióban. A közeljövőben még negyvenmillió főt részesítenek védőoltásban a Szovjetunióban. — Mintegy 80—100 ezer forint értékű társadalmi munkát vég­zett a lakosság Decsen az idén, jó részt az öttantermes isiíola építésénél. — A Televízió műsora: 18.00: A jeges tengerek óriásai. Az NDK televíziójának filmje. 19.00: TV- híradó. Í9.20: A Magyar Néphad­sereg művészegyüttesének kama­rakórusa énekel. 19.45: Kenyér, szerelem, féltékenység. Olasz film. 21.30: Gyermekeinkről. Bízó Gyula pedagógiai műsora. 8 »Egy Blériot nevű fantaszta lakadt, Ki ott repül a nap tüze alatt, Megesik, hogy leesik...« Ez a dalocska mindenkinek ismerős, Honthy Hannától gyakran hallani a rádióban. Ma már természetesnek vesszük, hogy a TU—104-es, a TU— 114-es óriásgépek szelik a le­vegőt, viszont ötve négy néhány esztendővel ezelőtt fantaszták­nak, hóbortosoknak tartották a repülés úttörőit. Kinevették őket, és a kárörömöt egy-egy kudarc csak fokozta. Maga Blé­riot is néhányszor kudarcot vallott, mielőtt átrepülte a La Manche csatornát... Aztán, az első sikerek után divatba jött a repülés. Minden­ki repülőgépet akart gyártani, mindenki megpróbálkozott a re­püléssel, persze, több kudarc­cal, mint sikerrel. Hát még, amikor a levegőbe emelkedett az első vitorlázógép... Az egyik sárközi községben is feljegyezték egy »repülő« nevét. Mi sem volt könnyebb, hiszen ott született, ott lakott a községben. Már legénykedni kezdett, amikor hírét vette a repülés­nek. Amúgyis szeretett barká­csolással foglalkozni, hát nagy titokban elhatározta: repülőgé­pet fabrikál. Hadd ismerje meg a nevét ország-világ, no meg az egész Sárköz. A Dani gyerek tehát nagy ti­tokban felvonult a padlásra és megkezdte a munkát. A család csak annyit veit észre, hogy ál­landóan a padlást bújja — még ebédelni is alig akart lejönni. Hiába, sok gonddal jár a repü­lőgépgyártás, sokat kall törni a kobakot, ha mégoly nagy is, mint a Danié volt. (Az iskolá­ban is főleg testsúlyával vitte el a pálmát.) Tehát, a Dani gyerek ugyan­csak törte a kobakját, miből is építse meg a repülőgépet, ke­vés költséggel, házilag. — Először is, szárny kell hoz­zá — okoskodott — hiszen szárny nélkül nem repülőgép a repülőgép. Nézzünk csak körül az udvarban... Dani körülnézett és — aki keres, talál — kiszemelt két, használaton kívüli könnyű, rá­csos kocsioldali. (Annak a re­pülőgépnek is hasonló szárnya volt, amit egy képen látott.) Nagy titokban felcsempészte hát a padlásra. Igen ám, de hát a szárnyat be is kell valami­vel borítani. Oll volt a padlá­son a »kakasiilőre« feldobva néhány, klselajtazaít zsák. — A szárny most már meg­lenne — okoskodott Dani. — Még törzsnek, faroknak valót kell keríteni. No, meg futómű­vet. Az udvar nem azért volt ud­var, hogy ne rejtett volna ma­gában olyan holmikat, amelyek — Dani okoskodása szerint — a repülőgépgyártáshoz éppen megfelelnek. Így tehát felkerült a padlásra a falengelyes eketaliga, egy ki­sebbfajta teira, az istállóból — a megüresedett csikóállástól — a szénarács, néhány szál deszka az óltetőről és hasonlók. Egyik nap telt a másik után és egyszercsak, lám, elkészült a nagy mű. Danit nem zavarta senki a nagy munkában. Csu­pán az öreganyja csoszogott fel egyszer a lépcsőn köszványes lábaival, de amint a titokzatos alkotmányt megpillantotta, ré­mületében keresztet vetett és amennyire csak bírt, iparko­dott lefele a padlásról. Csak a jószerencse őrizte meg, hogy la nem esett rémületében. Tehát, elkészült a nagy .mű, de hátra volt még a neheze — a próbarepülés. Alkalmas idő­ben — senki nem volt otthon — az egész alkotmányt kitele­pítette a padlásról a háztetőre. A »szárnyakat, a futóművel« leszerelte és fent újra összeesz­n ____a. Úgy gondolta, a. tetőn l eereszkedve majd sikerül a le­vegőbe ereszkedni. Elkövetkezett a nagy pilla­nat! Dani dobogó szívvel ült a gépre. — Most indulok el a világhír felé — gondolta, és egy utolsó nelúfohászkodás után elvágta a borjúkotélei, amellyel a szarufa legtetejéhez kötötte a ••repülő­gépet«. A lejtőn nem lehet megállni! Rohant a »repülőgép« a Dani­val lefelé a háztetőről nagy re­csegés-ropogással, amelyet az összetöredező cserepek zaja kí­sért. Rohant, szállt, repült — a földig meg sem állt. Nagy puffanás a földön, és Dani ott kecmcrgctt jajgatva a ••gép« roncsai között. Még né­hány cserép is hullott utána. A robajra odafutó szomszé­dok szabadították ki Danit ké­nyelmetlen helyzetéből. A ••próbarepülés« után jó néhány hétig nyomta az ágyat. Nem kellett ezután már re­pülőgép-építéshez fognia, a ne­ve ismertté vált. Ma is úgy emlegetik: ••A repülős Dani«. BOGNÁR ISTVÁN Egy film, amely méné a remekmű címre | Ismeretes Zsdanovnak az a hí- [res mondása, hogy egy jó regény, légy jó vers, egy jó dráma épp [annyit ér, mint egy új gyár, egy )új bánya. Ha ez így van, s vitat- Ő.látatlanul így van, akkor nagy­ol ,zerű filmalkotásai révén is hal­> atlan mértékben gazdagodott a ) Szovjetunió a legutolsó eszten­dőkben is. Elég utalni —, hogy >.sak a legfontosabbakat, a leg­> elentősebbeket említsük — a 0 Szállnak a d.arvak«-ra, arra a ©:sodálatos filmkölteményre, mely ! elejthetetlen emlékeket hagyott [ lézűiben. S most itt a másik, az i -Emberi sors«. [ Valamelyik amerikai lap írta, ihogy a szovjet kulturális, művé- [szeti fejlődés egymásután bocsát­ja útjára a kulturális szputnyiko- ikat. Nemcsak a rakétatechniká­iban, a kultúrában is az eget osi- , omolják a szovjet emberek. És i lyen nagyszerű eredmények, ilyen felejthetetlen élmények ©előtt, mint Bondarcsuk filmje, a 3 /iiág minden táján meghajtják ? íz elismerés lobogóját. A moszk­vai filmfesztivál nagydíját Nyerte Jnz »Emberi sors« és elnyerte a j legnagyobb díjat, a közönség egy­> iníetű elismerését. A film útja Jegy impozáns sikersorozat, a sző­kéiéi ista realizmus diadalútja a almművészetben. Két hatalmas, döbbenetes ere- Jiű művész találkozója a film. So- ©lohov, a nagy író alkotását hűen Otolmácsolja Bondarcsuk a nagy j színész és Bondarcsuk a rendező, laki ezzel a művével a rendezők 'között is méltán kiérdemli a ©»nagy« jelzőt. Hűségesen tolmá- Ocsolja a film a novella mondani- ^valóját. Egyszerűség, súlyos drá- maiság, realizmus a szocialista ■ mondanivaló hűséges és megrázó­■ erejű tolmácsolására — tehát ■J szocialista realizmus — ez az g »Emberi sors«. 3 A nézők legtöbbje fél minden ■ olyan filmtől, amely valamilyen remekbeötvözött irodalmi alko­dból készült. Ez a félelem, ez a:: előítélet az esetek túlnyomó több­ségében nem is indokolatlan. Le­hetne itt számos filmre utalni, ahol éppen az zavart legjobban, hogy ismertük, hogy már nem­egyszer szívünkbe zártuk az ere­deti művet, a regényt, elbeszélést, vagy novellát. Az »Emberi sors« első kockái azonban máris elosz­latják az előítéletet, mert nem tér el a novellától, sőt annak alá­zatos, de igen magas művészi színvonalon tolmácsolójává vá­lik. S a novella ismerete nem­hogy csökkentené, sőt teljesebbé teszi az élményt, amelyet a film nyújt. A »Szállnak a darvak«-ról azt írtuk annakidején: költemény, igézőén szárnyaló líra. S a film mondanivalójának hű kifejezésé­hez éppen erre a líraiságra volt szükség. Az »Emberi sors« hang­vétele más, mert mást kíván a mondandó, mást kíván a solohovi mű. Hatalmas, súlyos drámaiság, roppant erő, a legdrámaibb pil­lanatokban is magávalragadó op­timizmus. Felejthetetlen, meg­rázó élmény. S eközben mélysé­gesen, végtelen egyszerűséggel emberi. (1) — Cinemagic-nek nevezik azt az új filmezési eljárást, amellyel rendesen fényképezett filmszíné­szeket trükkfilm-alakoknak tün­tetnek fel. Az új technikát »A Mars Inváziója« című film gyár­tásánál akarják felhasználni. — December 17-én a világ 18 különböző nagyvárosában egy­idejűleg mutatják be Stanley Kramer rendező »Az utolsó pari« című filmjét, amelyet Ausztráliá­ban forgattak. A film megdöbben­tő realitással ábrázolja egy atom­háború borzalmas következmé­nyeit, — Tolna megye termelőszövet­kezetei most ősszel az őszi mély­szántással egyidejűleg mintegy 12 000 hold összterületen trágyáz­tak műtrágyával a tavaszi veté­sű növények alá. Jó gazda nem dobja el a seriéssxilrtl Magas áron vásárolják a MÉH-telepek. Szekszárd, Paks, Bonyhád, Dombó­vár, Dunaföldvár. (V) roooioioioioioi | 2 Azonnali belépésre szakkép- <J q zettséggel rendelkező J " boltvezetőt 0 ■ 0 EJ Ü Kétszemélyes vegyesbol­tunkba egy VEZETŐT ÉS EGY ELADÓT keresünk. Cím: Földműves­szövetkezet, Németkér. Köz­ponti iroda. (34) keres a Teveli Földműves­szövetkezet. Jelentkezés írásban, vagy személyesen a ^ Teveli Földművesszövetke- U zet irodájában. Erkölcsi fci- ■ zonyítvány szükséges, lakás Q biztosítva, útiköltséget nem m térítünk. (32) Q loioioioioiaioi Apróhirdetés Jawe. Pionír 49 km, jókarban lévő motorkerékpár eladó. Szek­szárd, Honvéd u. 71. sz. (58) «/»iiiiira kedves ineglej»t‘íést tartogatnak a KÖNYVES­BOLTOK! Benedek Elek: AZ ARANY ALMAFA Kötve 21,— Garay János: HÁRY JÁNOS Kötve 24,— GYÉMÁNT MESEKÜNYV Kötve 26,50 Károlyi Amy: T1K-TAK Kötve 20,— Méhes György: VIRAGVARÁZSLÖ Kötve 19,— Sebők Éva—Héber László: ÁLLAT SZÁLLÓD A Kötve 10,— Szabó Magda: BÁRÁNY BOLDIZSÁR Kötve 21,— Szepes Mária: PÖ1TYÖS PANNI NAPLÓJA Főzve 17.— Kötve 21,- ­Tóth Eszter—Győrffy Anna: MIT HOZ ÉDESANYA? PANNI A KERTBEN Várnai Zseni: ÖRÖMÖK KERTJE és még számtalan képeskönyv, mesekönyv, a TÉLI KÖNYVVÁSÁRON! Kötve 14,— Kötve 15,— Kötve 23,— (56) SvSiííi IsíszcM karácsonyi w .. » , ajándék a kOIfi^Vf Gazdag választék a KÖNYVESBOLTOKBAN és az üzemi könyvterjesztőknél! Dicken?: SZÉP REMÉNYEK Kötve 45.— Gábor Andor: SZÍNMÜVEK Kötve 33.— Hegedűs Gáza: A PENGŐ BCSZOHKÁNYTANCA Kötve 21.50 Kárpáti Aurél: SZÍNHÁZ Kötve 21,— Major Ottó: ÉGI ÉS FÖLDI HÁBORÚ Kötve 38.— Omár CháJJúm: ROBAIYÁT Selyemkötésben 120 — Rideg Sándor: SÁMSON Ffi zve 18.50 Sélem Alérhem: ÉNEKEK ÉNEKE Kőivé 12.— Solohov: CSENDES DON 1 — 3. kötet Kötve 85.— SiVér István: MADÁRTÁVLAT Kötve 24.— Szigeti József: IRODALMI TANULMÁNYOK Egészvászonkötésben lil.f" (56) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjerztl a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapro 11 Ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents