Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-13 / 293. szám

f v I ' 1959. december 13. TOLNA MEGYEI NÉPtJSAG s Számok, adatok a megye 1960. évi költségvetéséből A tanácsok 17 millió forinttal többet fordítanak kulturális célokra A Tolna megyei Tanács a közel­múltban tárgyalta a megye 1960. évi költségvetését. A tanács min­denekelőtt megállapította, hogy az idei, 1959-es évben sikeres gazda­sági tevékenység folyt megyénk­ben. Megállapítja azonban azt is, hogy egyes területeken bizonyos lemaradás mutatkozik. így példá­ul nem használták fel többek kö­zött a helyi utak, hidak fenntartá­sára, karbantartására biztosított összegeket. Az állami házak fenn­tartására biztosított hitelek fel- használásánál is mutatkozik lema­radás. Megyeszerte nagy erőfeszí­téseket tesznek a hiányok pótlá­sára az év még hátralevő szaká­ban. • A megye 1960. évi tanácsi költ­ségvetésének tervezési munkála­tainál az alapot a Pénzügyminisz­térium által megállapított bevé­teli keretszám képezte. A bevételi keretszám a különféle adónemek­ből származó részesedésből, a ta­nácsi vállalatok nyereségrészese­déséből, a tanácsok saját bevé­teleiből tevődik össze, a hiányzó részt pedig állami hozzájárulásból fedezik i Az 1960. évi tanácsi költségve­tés közel 257 millió forint. Ehhez jön még a több mint 31 millió fo­rintos beruházási keret. A költség- vetés különösen az ellenforrada­Gazdasági Szociális és egészségügyi Kulturális Igazgatási lom után emelkedett nagymérték­ben, 1956- ban 133 millió 1957- ben 165 millió 1958- ban 193 millió 1959- ben 227 millió forint volt a megye költségvetése. A megye 1960. évi, közel 257 millió forintos költségvetése a kö­vetkezőképpen oszlik meg a me­gyei tanács és a járások között: Megye 72 millió 312 ezer Város 16 millió 937 ezer Bonyhád 33 millió 216 ezer Dombóvár 26 millió 251 ezer Gyönk 22 millió 572 ezer Paks 30 millió 234 ezer Szekszárd 29 millió 190 ezer Tamási 26 millió 270 ezer. (Ezen adatok nem teljesen pon­tosak, mert elhagytuk az ezer fo­rintok után következő 100 forin­tokat. Ugyanígy a későbbiekben is a százasok elhagyásával közöljük az összegeket.) A múlt évihez képest a legna­gyobb mértékben, több mint há­rommillió forinttal növekedett a bonyhádi, paksi és tamási járások költségvetése. Az összesített költségvetés ága­zati szempontból az alábbiak sze­rint oszlik meg: 40 millió 790 ezer 75 millió 164 ezer 98 millió 107 ezer 42 millió 849 ezer. Sára közel 2 200 000 forinttal ma­gasabb összeget fordítanak mint az idei évben. Emelkedést okoz többek között a bérrendezés költ­sége, a bonyhádi kórháznál az év­közben engedélyezett orvosi lét­szám növekedése, az ápolónőkép­zés személyi költsége. A megyében hat tüdő- és há­rom nemibeteggondozó intézet van. Itt több mint 300 000 forintos az emelkedés, amelyet a létszám- fejlesztés, a bérrendezés és a gyógyszerellátás javítása okoz. Az üzemorvosi rendelők fenntar­tására 60 000 forinttal fordítanak többet, mint az idén. A körzeti orvosi ellátásra több mint 1 100 000 forinttal fordítanak töb­bet.. Az iskola-egészségügy cím­nél mintegy 150 000 forintos az emelkedés. Szociális gondozás cím alatt 1 580 000 forint kiadás szerepel. Ezt az összeget szociá­lis segélyezésre és a sokgyerme­kes anyák jutalmazására fordít­ják. Az iskolás gyermekek nyári üdültetésére a megyei tanács köz ponti költségvetésében közel 110 000 forintot biztosítottak. Eb­ből a nyár folyamán több mint 140 gyermek balatoni üdültetését biztosítják csekély összegű térí­tés mellett. Az óvodák és állandó napközi otthonok fenntartásánál az emel­kedés több mint 2 100 000 forint. Az általános iskolák címnél kö­zel 8 millió forintos az emelke­dés. Ezen belül a pedagógus bér­rendezés közel 4 millió forintos többletköltséget jelent. Ezen kívül kisebb összeget kí­vánnak fordítani rendbiztonsági és egyéb célra. Gazdasági célra 1 176 000, szo­ciális és egészségügyi célra 8 641 000, kulturális célra 17 054 000 forinttal fordítanak többet a ta­nácsok' 1960-ban, mint az idei év­ben. A tanácsok között mutatkozó el­térést az okozza, hogy a feladatok nem azonos mértékben jelentkez­nek mindenütt. Az előirányzatok járási alakulását befolyásolja a községek szánja, a működő intéz­mények, elsősorban az oktatási és egészségügyi vonatkozásúak szá­ma is. Az emelkedett előirányzat­ban szerepel többek között az egészségügyi és oktatási dolgozók bérrendezésének egész évi költ­ségkihatása, az évközben felvett új dolgozók teljes bére. A, község­fejlesztésben megvalósult létesít­mények fenntartási és karbantar­tási költsége. A költségvetésben számos új feladat is szerepel, amelyek szé­lesítik a tanácsok munkaterületét. A mesterséges megtermékenyítés kiszélesítése és bővítése például töb'bek között öt gépkocsi beállítá­sával lehetővé válik. A községfej­lesztési alapból létesített vízmű­vek üzemben tartásához és keze­léséhez 13 fő beállítását tervezték. A szociális és egészségügyi ellá­tás további javítása érdekében jövőre 280 000 forintos költséggel megkezdi működését a pincehelyi rendelőintézet. Biztosították a költségvetésben a most épülő me­gyei rendelőintézet első bútor- és egyéb felszerelési tárgyainak be­szerzéséhez szükséges összeget is. Növekszik az egészségügyi dolgo­zók száma. Grábócon 40 férőhe­lyes új szociális otthont létesíte­nek, amellyel bővítik az öreg rá­szorulók otthonban való elhelye­zési lehetőségét. A szociális otthoni fejleszté­sekre 800 000 forintot fordíta­nak. Az oktatás színvonalának to­vábbi emelése érdekében 50 új óvodai férőhely, 15 általános isko­lai tanulócsoport, továbbá két kö­zépiskolai osztály és 16 általános iskolában bevezetésre kerülő poli­technikai oktatás költsége szere­pel az 1960. évi költségvetésben íejlesztésként. Ezzel együtt a kö­zel 30 nevelői és 10 technikai dol­gozó beállítását is megtervezték. Uj feladatként jelentkezik 1960-ban az építőipari tanuló­képzés, amelyre több mint 350 000 forintot irányoztak elő. A most épülő új emeletes megyei könyvtárépület első bútor- és egyéb felszerelési tárgyainak be­szerzésére 150 000 forintot bizto­sítanak. A népgazdasági tervmutató sze­rint a megye felújítási keretét 23 875 000 forintban állapították meg. A keretbontásnál arra töre­kedtek, hogy ez az összeg ne ap- rózódjon el, hanem elsősorban a nagy összegeket igénylő létesít­mények felújítási munkálataira biztosítottak belőle. A felújítási keretösszegben 6 303 000 forintot a helyi utak, hidak karbantartására és fenn tartására terveztek. 2 440 000 forint egészségügyi és szociá­lis, 6 661 000 forint pedig ok­tatási létesítmények felújítá­sára szolgál. A tűzrendészeti felszerelések és épületek felújítására 375 000 fo­rint áll rendelkezésre. A gazdasági ágazatnál a városi és községgazdálkodási cím alatt a köztisztaság, a park-fenntartás, emlékművek, fürdők és közvilá­gítás költségeit irányozták elő. A tervezett összeg közel 1 800 000 forinttal magasabb az elmúlt évinél. A szociális és egészségügyi ága­zaton belül a kórházak fenntartá­Osló: Nyugati hírügynökségek jelentései napokon keresztül ar­ról tájékoztattak, hogy tomboló erejű vihar dúl Norvégia, Svéd­ország és Dánia partjainál. Egy­más után érkeztek az S. O. S.-jel- zések a bajbakerült hajókról. fA figyelem középpontjába a Elfrida norvég teherhajó került, melyet a mentésére indult leg­különbözőbb nemzetiségű hajók hiába igyekeztek megközelíteni, a hajó műszaki berendezése fel­mondta a szolgálatot és a rend­kívüli időjárás azt is megakadá­lyozta, hogy a legénység elmene­A megyei tanács központi költ­ségvetésében több mint másfél­millió forint előirányzattal szere­pel az iregszemcsei gyógypedagó­giai intézet fenntartása. Itt az emelkedés 150 000 forint, ami a bérrendezéssel és az élelmezési norma emelkedésével kapcsola­tos. A dolgozók általános iskoláinak működésére mintegy 160 000 fo­rinttal terveztek többet 1960-ban, mint 1959-ben. A dolgozók kö­zépiskoláinak költségei az elő­irányzat szerint közel 90 000 fo­rinttal emelkednek, amelynek oka az, hogy jövőre 7 új tanuló- csoporttal több működik, mint 1959-ben. A mezőgazdasági szak­oktatás keretén belül a Lengyeli Mezőgazdasági Szakiskola műkö­désére, valamint az ezüstkalászos tanfolyamokra 635 000 forinttal irányoztak elő többet. A többter­vezés a megyei tanács központi költségvetésében jelentkezik. Jö­vőre 24 ezüstkalászos tanfolyam­mal szerveznek többet, továbbá Lengyelen két új tanulócsoporttal működik több, amelyek nagymér­tékben segítik elő a mezőgazda- sági szakképzést. Természetesen nem soroltuk fel minden részletét az 1960-as évi költségvetésnek. E tények, adatok is világosan mutatják, hogy .épül, szépül, fejlődik megyénk, a dol­gozó nép állama fokozott erőfe­szítéseket tesz a különféle közér­dekű feladatok megoldása érde­kében. B. F. küljön. Csütörtökön jelentették, hogy az Elfrida elsüllyedt. A csü­törtökről péntekre virradó éjsza­ka megtalálták a hajó utolsó men­tőcsónakját, amely felfordulva hánykolódott a hullámokon. A legénység egyetlen tagját sem si­került megmenteni. A hajó húsz matrózzal indult el. Norvégiában gyűjtést indítottak az áldozatok hozzátartozói részére. A skandináv partok közelében enyébként mérséklődik a vihar. Nagy a hideg, és megindult a ha­vazás. Lassan csendesül a viharos időjárás ISyugat-Európában Szekszárdi vörös bor — lezárt demizsonokban ? Hírneves a szekszárdi vörös bor — a városba vetődő pestiek, az ország bármely részéből erre átutazók szívesen fogyasztanak el belőle néhány pohárral a borkós­tolóban, és szívesen visznek haza belőle egy-egy üveggel, vagy de- mizsonnal — ha történetesen van náluk efajta edény... Sokszor csak vinnének, mert sem üveg, sem demizson nincs kéznél. Ebből kiindulva, érdekes terv foglalkoztatja most a Tolna me­gyei Vendéglátó Vállalatot. — Amennyiben megvalósul — csu­pán kisebb technikai dolog kivi­tele akadályozza még — megol­dódik a fentemlített gond, ismét növekszik a szekszárdi bor hír­neve. Arról van szó, hogy a városban megfordulók, vagy átutazók de­mizson-gondján akar segíteni a Vendéglátó. Két-, három- és ötliteres de­mizsonokban hoznak forgalomba szekszárdi vörösbort. A demizsonl lepecsételik viaszpecséttel, és — mintegy védjegyként —, szalagon rajta lesz a vendéglátó emblémá­ja is. így felelősséget vállalnak azért, hogy a demizson valóban szekszárdi vörös bort tartalmaz. A tetszetős külsejű demizsonban levő bort akár ajándékként is le­het felhasználni. Előzetes számí­tások szerint a kétliteres demi­zson bor mintegy 49 forintba ke­rül — ami nem is drága. Attól függően, hogy az új ötlet milyen eredménnyel jár, a jövő évben a vendéglátó úgy hoz majd forgalomba szekszárdi vörös bort lezárt demizsonokban. tv#.nm;írn rrngeieg kedves (»riogatnak Benedek Elek: AZ ARANY ALMAFA Garay János: HARY JANUS GYÉMÁNT MESEKÖNYV Károlyi Amy: TIK-TAK Méhes György: VIRAGVARÁZSLÖ Sebők Éva—Réber László: ALLATSZALLODA Szabó Magda: BÁRÁNY BOLDIZSÁR Szepes Mária- PÖTTYÖS PANNI NAPLÓJA Tóth Eszter—Győrffy Anna: MIT HOZ ÉDESANYA? PANNI A KERTBEN Várnai Zseni: ÖRÖMÖK KERTJE Kötve 21,— Kötve 24,— Kötve 26,5(1 Kötve 2(1,— Kötve 19,— Kötve 10,— Kötve 21,— Fűzve 17,— Kötve 21,— Kötve 14,— Kötve 15,— Kötve 23,— és még számtalan képeskönyv, mesekönyv, a TÉLI KÖNYVVÁSÁRON! (56) • ' karácsonyi « ajándéka Ili Gazdag választék a KÖNYVESBOLTOKBAN és az üzemi köny vterj esztőknél! Dickens: SZÉP REMÉNYEK ' Kötve 45,— Gábor Andor; SZÍNMÜVEK Kötve 33.— Hegedűs Gáza: A PENGŐ EŰSZO. KÁNYTÁNCA Kötve 21.50 Kárpáti Aurél: SZÍNHÁZ Kötve 24,— Major Ottó: ÉGI ÉS FÖLDI HÁBORÚ Kötve 36.— Omár Chájjánh: F.OSÁIYÁT Selyemkötésben 120 — Rideg Sándor: SÁMSON Fűzve 16,50 Sólem Alérhem: ÉNEKEK ÉNEKE Kötve 12.— Solohov: CSENDES DON 1—3. kötet Kötve 85.— Sőtér István: MADÁRTÁVLAT Kötve 24.— Szigeti József: IRODALMI TANULMÁNYOK Egészvászotikötésben 19 r (56) — 861 méteres híd készült el a Niger folyón. A Mali Köztársaság elnöke 1960-ban avatja fel az új hidat. Irtják a nyulakat a bonni kan­cellária parkjában, mert Aden­auer egy alkalommal csaknem ki­ficamította a lábát, amint egy nyúl vackába botlott,

Next

/
Thumbnails
Contents