Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-13 / 293. szám
Mehiv. Szekszárdi Egyetemi Könyvtár Psz, Szepessy VILÁG PROLETÁRT AT. EGYESÜT JETEK! a UbiTM i tat r Magyarország is tagja lesz a vtiágllrbizottságnafe (2. oldal.) Óssi lakodalom (3. oldal.) Számok, adatok a ms'Gsye 1960. évi költségvetéséből (5. oldal.) Vasárnap 1959. december 13 • IV. évfolyam 293. szám ARA: 60 FILLER Áz ország első ufánszárító berendezése épül fel a Paksi Téglagyárban Egy hónapja kezdték meg a téglagyári egyesülés üzemeiben a gépek felújítását. Az egyesülés valamennyi üzemében a téglagyártó gépegységeken elvégzik a szokásos karbantartást és kicserélik az elhasználódott alkatrészeket. Az egyesülés néhány üzemében az év végére egyes gépcsoportok felújítását már befejezik. A legtöbb üzemben felújítják, kijavítják a kisvasúti hálózatot és a vontató mozdonyokat is. Az idei felkészülést sokkal gondosabban végzik el a gyárakban, mint a múlt években; hisz jövőre húsz százalékkal több téglát kell készíteni, mint amennyit az idei terv előírt. A jövő évi nagy- mennyiségű téglát a meglévő, de felújított gépparkkal gyártják. Az egyesülés paksi üzemében németországi tapasztalatok alapján felépítik az ország első után- szárító berendezését. A szárító üzembeállításával jelentősen meg rövidül a tégla szóradási ideje. A berendezést a kemence kihűlő részének hőjével »fűtik« majd és a számítások szerint a félszáraz tégla igen rövid idő alatt válik égethetővé. Negyvenöt fajta zsebnaptár készült az idén a Szekszárdi Nyomdában Három hét óta már az éves terv túlteljesítésén dolgozik a Szekszárdi Nyomda kollektívája. A vállalat ugyanis november 24-ével befejezte ez évi tervét. Pedig nem könnyű feladatokat kellett megoldani a nyomda dolgozóinak. A kereskedelem például hétszáznegyvenezer zsebnaptárt rendelt —,az ország minden részébe szállítanak a Szek- szárdon készült zsebnaptárakból — összesen 34 féle kivitelben. Nagyobbak lettek az igények az elmúlt évhez viszonyítva a minőséget illetően is. Mig tavaly az elkészült zsebnaptáraknak csak mintegy fele készült bőr- és műbőrkötéssel, az idén már nyolcvan százalékot tett ki a műbőr- kötésű,- illetve a PVC fedelű zsebnaptárak aránya. A vásárlóközönség kereslete az értékesebb, jobb minőségű gyártmányok irányában változott. Az idei évben új gyártmányt vezettek be a vállalatnál, a különböző színű, nagyságú és mintájú PVC-fedeleket, amiből több, mint ötvenötezer darabot készítettek az új PVC-hegesztőgéppel. Jelenleg a különböző vállalatok által megrendelt, az összesen tizenegy féle kivitelben készülő, 35 ezer zsebnaptáron végzik az „utolsó simításokat” az üzem könyvkötészetében. Ezt a mennyiséget is a december 20-i, eredeti határidő helyett december 15-ére készítik teljesen el. A vállalatnál már készülnek Berkesi András író ankétja Szekszárdim Hétfőn Szekszárdra látogat Berkesi András író, az »Októberi vihar« és a »Vihar után« című regények szerzője. Este hét órakor a Megyei Könyvtár rendezésében ankétra kerül sor a régi megyeháza nagytermében, az említett regényekből. A szerzőnek a karácsonyi könyvvásárra jelenik meg új könyve a »Kopj ások«, amelyet Kardos Györggyel közösen írt. Berkesi András volt a magyar írók közül az első, aki avatott kézzel nyúlt az ellenforradalmi eseményekhez és azokat irodalmi igénnyel dolgozta fel regényeiben. Ezért is tekint az irodalom- kedvelő közönség nagy érdeklődéssel szekszárdi ankétja elé. a jövő évi terv sikeres beindítására. Naptárból például 10 százalékkal — egyben két-három fajtával — többet fognak készíteni. Most az előkészületek folynak, január elején pedig megkezdik a naptárak készítését. Eredményes kísérleteket folytattak az elmúlt hónapokban a naptárak bekötésénél a PVC alkalmazására és sikerrel biztatnak a kísérletek a PVC-re való nyomásra is. A jövő esztendőben a naptárak készítésénél a tervek szerint alkalmazni fogják az új technológiai eljárásokat. Megalakult a Tolna megyei Pciiteebnikai Tanács Az iskolai politechnikai képzés hathatós támogatása érdekében a megyei tanács művelődésügyi osztálya mellett december 11-én megalakult a megyei politechnikai tanács. Az alakulóülésen részt vettek a vállalatok képviselői, meghívott szakmunkások és a politechnikai oktatással foglalkozó nevelők. Valamennyien pozitiven értékelték a megyében folyó politechnikai oktatás eddigi eredményeit. Az alakulóértekezlet á politechnikai tanács elnökévé Berta Kálmánt, a megyei tanács vb. tervosztályának vezetőjét, titkárának pedig Szultos János szakfelügyelőt választotta meg. Az újonnan alakult politechnikai tanács feladata az lesz, hogy koordinálja azt a sok jóindulatot és megértést, amellyel a megye üzemei, vállalatai és társadalmi szervei már eddig is negítétték a politechnikai oktatást a tanulóifjúság munkára nevelése érdekében. Űjabhan Mozs, Keszőhidegkút és Póri lett termelőszövetkezeti község Szakoson 1700 hold földön új termelőszövetkezet alakult A tegnapi jelentések szerint az elmúlt néhány nap alatt a szekszárdi járás egyik nagyközségében, Mözsön 325 család választotta a termelőszövetkezeti gazdálkodás útját. Ezzel Mözs is termelőszövetkezeti község lett. A szekszárdi járás más községeiben is folyik a termelőszövetkezeti fejlesztés. Bizonyság erre, hogy — amióta a régebbi közös gazdaságok zárszámadási előkészületei folynak. — több, mint félezer parasztcsalád választotta a nagyüzemi gazdálkodást a szekszárdi járásban. A gyönki járásból pedig azt jelentették, hogy Belecska után tegnap Keszőhidegkút is termelőszövetkezeti község lett. A jövő héten mindkét termelőszövetkezeti községben megkezdődik a földrendezés és az új belépők által felajánlott gazdasági felszerelések és jószágok értékelése. A dombóvári járás egyik nagyközségében, Szakoson, — mint azt már lapunk korábbi híradásában közöltük — a hét első napján öt- venen választották a szövetkezeti utat. Példájukat követve szombatig újabb 125 család írta alá a belépési nyilatkozatot, ök százhetvenötén 1700 kataszt- rális hold földön új termelőszövetkezetet alakítottak, amely Dózsa György nevét viseli; Tolna és Baranya megyei asszonyok tanácskozása Tengelicen A Magyar Nők Országos Tanácsa, a Földművelésügyi Minisztérium, a Tolna megyei Nőtanács és a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottság mezőgazdasági osztálya december 17-én, csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel a tengeliei Petőfi Termelőszövetkezetben, Tolna és Baranya megyei termelőszövetkezeti asz- szonyok és egyéni parasztasszonyok részére tanácskozást tart. A tanácskozás programja szerint Hosnyánszky János, a tsz Kossuth-díjas elnöke, országgyűlési képviselő tart beszámolót a tsz munkájáról, a baromfitenyésztés hasznosságáról. A programon belül a meghívottak megtekintik a termelőszövetkezetet, majd délután megvitatják a látottakat és a földművelés- ügyi Minisztérium szakemberei válaszolnak az esetlegesen felmerülő vitás kémesekre. Az értekezlet egésznapos lesz, a meghívottak közös ebéden vesznek részt. A régészeti kutatások során meg. állapítást nyert, hogy a szőlőművelés közel 6000 éves múltra tekinthet vissza. Hazánkban a Dunántúlon, a Balaton-mellék, Mecsek és Mór környék dombjainak lankás oldalain mintegy 1800 évvel ezelőtt a rómaiak telepítették az első szőlővesz- szőket. Az évszázadok során a szőlőkultúra hazánk, bán tovább fejlődött és már a középkorban nagy hírnevet szerzett a tokaji aszú, a „borok királya”. Napjainkban a ma gyár községek 80 százalékában, mintegy 311000 kát. holdon művelnek szőlői. A magyar bor ma Is jelentős exportcikk. A Magyar Nép' köztársaság Elnök Tanácsa 1959 má jusában rendelete adott ki a borgaz dálkodásről. E ren delet végrehajtásával kapcsolat- a borvidék neve bán november végén, a földművelésügyi és az élelmezésügyi miniszter meghatározta hazánk 14 — a térképünkön feltüntetett — borvidékét. Alföldi Badacsonyi Balatonmelléki Bársonyos-Császári A borvidék farül étén Egri 6500 szőlőterület Mátraaljai 21 000 (kot. holdban) Mecseki 1900 185 000 4600 Móri 2200 2900 Somlói 700 ki 2200 Soproni 2200 2900 . Szekszárdi 2900 Tokajhegyaljai 8600 Villány-Siklósi 2200 Magyarországon kedvező időjárás és megfelelő művelés mellett 1 kát. hold szőlőterületről átlagban 15—17 hl bor szüretelhető. 1958 bán hazánkban 5,3 millió hl bor termett.
