Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-11 / 291. szám
I í TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. december 11. TÜCSÖK M. Pista'bácsi jómódú paraszt- ember. Az egyik Duna menti községben lakik. Takaros házat, tíz hold földet, és két ökröt mond magáénak. No meg a pincét, a tíz hektoliter borral. Ezerkilencszáz- harminctól, önálló gazda, — akkor kapta meg a jussot. Földet vásárolt. Két hold homokosat,, a szőlőnek meg a gyümölcsösnek, és öt hold zsíros földet, takarmánynak, meg gabonának. Pista bácsiról az a hír járja, hogy nagyon fukar, a pénzt szinte fogához veri, de beszélni — azt nagyon szeret. Ha valamilyen ügyben felkeresi a tanácselnököt — félnapig mással nem tud foglalkozni. Úgy kezdődik, hogy köszön és leül. Eleinte nagyokat hallgat, mert még sem illő a »félnek« kezdeni a beszélgetést. A tanácselnök megkérdezi: — Hogy van Pista bácsi? Erre a felelet: — Köszönöm — csak... öregesen... a kösz- vény, az bánt, melyet még a Piavénái szereztem... Es ekkor jön o történet a piavéi nagy csatáról. Ez eltart egy órahosszat. Akkor az elnök közbevág: — Aztán mi járatban? Pista bácsi elmondja, hogy adóügyben, mert a kataszterben nem jól írták kí, több ölet vettek fel mint amennyi a föld. És kezdődik a földvétellel, az örökséggel, meg a jussal és folytatódik, a földosztással — itt a tanácselnök sem szólhat közbe, mert pendelyes gyerek volt amikor negyvenötben a láncot húzta Pista bácsi földje végében az osztáskor — s végződik a bortermés értékelésével, mert ez a legfontosabb... Közben múlik az idő. Délben, már Pista bácsi azt mondja: — Hát például, ezt tudod-e? És ezután félórákig mesél újfent, történeteket, néha adomákat is, hogy a tanácselnök közben ne unatkozzon. Délután háromra np- gez... Szóval Pista bácsi beszélni nagyon szeret, de dolgozni és dolgoztatni is. A tavasszal például hites feleségét és menyecske lányát fogta a henger elé, — hogy kímélje az ökröket, ne kelljen velük forgolódni a kis darab földön... Ez már inkább Pista bácsi szeszélyei közé tartozik... Mert szeszélyes egy ember, így, s történeteiről ismeri őt az egész község... Az idén nyáron például, csép- lés után, amikor a szalmazsákban kicserélték a szalmát, nem tudott elaludni... Megszokta a tücsök cirpelését, »aki« egész nyáron fülébe húzta a nótát, ugyanis a szalmazsákban tanyázott... Éjfél után, amikor forgolódásá- ban elheverte a frissen töltött szalmát, akkor ugrasztottá ki a ház népét az udvarra, tücsköt szedni, — hogy aludni tudjon... Az asszonyok — ismerve az öreg szokását — lámpással kerestek a kertben tücsköt, találtak és betették az ágyba — és szent lett a családi béke... Hát ilyen ember Pista bácsi, így történt vele a tücsök história. pj. Asszony-tanácstag Nagykendőbe burkolózott, középkorú asszony köszön be az őcsényi tanácsház egyik irodájába. Magas, termetes, az úgynevezett sárközi nőtípus. — Még nem keresett.senki? — érdeklődik. — Eddig még senki... — No, akkor úgy látszik, ma nem jönnek sokan a fogadónapra. Az asszony helyet foglal a pam- lagon. — Mindegy... várok azért, majd csak jönnek. Pedig valahogyan nem jól érzem magam, el kellene menni az orvoshoz, de arra ráérek. Ha valaki keresne, ne jöjjön hiába. Vajon ki lehet ez a parasztasz- szony, akit a tanácsháznál kereshetnek, milyen tisztséget tölthet be? Bogár Sándorné, járási és községi tanácstag — fogadónapot tart. . — Milyen időközönként kerül sor ilyen fogadónapokra? — érdeklődünk tőle. — Havonta egyszer — válaszol. — És panaszosok is jönnek? — Igen. Van úgy, hogy tizenöten is, a legkülönbözőbb panaszokkal. Az egyik sokallja az adót, a másik panaszkodik a házigazdára, hogy ki akarja túrni a lakásból — általában sok ilyen panaszos van —, a harmadiknak valami szociális problémája van, szóval, mindén fogadónapon vannak különféle panaszok. — Hogyan tudja elintézni ezeket a panaszokat? — Van, amit itt helyben el tud intézni a tanács; amit nem, azt továbbítjuk a járási, a megyei tanácshoz. Persze, vannak bőven jogtalan panaszok is. Ilyenkor megmagyarázzuk az illetőnek, miben nincs igaza. Lám, menyire természetes már, hogy a Sárközben az asszonyok is részt vesznek a közügyek Intézésében. Karácsonyi árak Bécsben Az Arbeiter Zeitung írja november 22-én: »Minél inkább közeledik az ünnep, annál jobban ritkulnak egyes üzletekben az elérhető árak. Az áremelést nem szenzációs látványossággal hajtják végre, hanem schillingenként húzzák ki a pénzt a vevők tárcájából... Nagy ünnepek, de elsősorban karácsony előtt számos kereskedő megkísérli, hogy alaposan megnyirbálja a Schilling vásárlóerejét . •.. Aki most vásárol, gyakran jóval kevesebbet kap a pénzéért, mint egy hónappal ezelőtt.« H posta leszívása a csomag- és Asszonyoknak — lányoknak Az apák felelősségéről A csomagok késedelemmentes kézbesítése érdekében a nem romlandó csomagokat legkésőbb december 15-ig. a romlandó tartal— Újra működik a Krakatau. Az indonéz légierő pilótái közölték, hogy Krakaíau-szigetén nagy tűz- és füstoszlopokat vettek észre. A tengerészeti minisztérium figyelmeztette a Szumátra és Jáva között közlekedő hajókat a tűzhányó működésére. A Krakatau tűzhányó 1883. augusztusában a világ egyik legborzalmasabb katasztrófáját idézte elő. Akkor a sziget fele elsüllyedt a tengerbe, a hamufelhők megkerülték az egész Földet, s a kitöréssel járó árhullám szerte a világon károkat okozott a nyílt tengeren és a kikötőkben, ,,■, ,f ;, mú csomagokat pedig legkésőbb december 20-ig adják postára. A várható torlódás miatt a posta csak c határidők betartása mellett tudja feltétlenül biztosítani a csomagok karácsony előtti kézbesítését főként a budapesti, a Budapesten túl fekvő és az autóbuszjáratok melletti rendeltetésű helyekre. Csomagokat gondosan burkolják és a címiratot tartósan erősítsék a csomagra. A csomagokban a cím másolatát helyezzék el. A csomagok tartalmát a szállítólevélen és a burkolaton részletesen tüntessék fel. A karácsonyi és újévi üdvözleteket az említett ünnepek előtt öt-hat nappal adják fel a. zavartalan és időben történő kézbesítés biztosítása céljából, _,j*,...., A LEGELTERJEDTEBB hiba a családban az, hogy az apának nincs kapcsolata a gyermekeivel. A fenti »leereszkedést« sok apa nehezen tanulja meg, nem tud »leguggolni« hozzá, s főleg: nem tud igazán játszani a gyerekeivel. Különösen nagy hiba, ha még a fiával, fiaival sem. Ez a »nem érek rá« típusú apa bezárja maga mögött az ajtót, hogy megszabaduljon a gyerekétől. Magától értetődik: lehetetlen, hogy a felnőtt embert a gyermek minden dolga úgy érdekelje, mint a saját hivatása, időtöltése. Ezt azonban sosem szabad rideg elzárkózással, pláne kemény szavakkal a gyerek tudtára adni. Akár a leány-, akár a fiúgyermek legyen kiskorától meggyőződve arról, hogy kis és nagy tervei egyformán érdeklik az édesapját, várja, hogy beszámoljon róluk, sőt számon is kéri azok végrehajtását. Az apának azonban nem kell mindig és mindenben a fiával lennie. A gyermek szokjék ahhoz, hogy az ember a feladatait általában maga intézi el, mások segítsége nélkül. Tanuljon igenis a saját erejéből; ne várja el, hogy az apja még az ismeretek elsajátításáért folytatott erőfeszítéseket is átvállalja tőle. Az apát érdekelje, hogy fia mit tanul, mennyire halad a munkájában, nincs-e szüksége — önhibáján kívül — valami felnőtt segítségére, időnként ellenőrizze, hogy elvégzj-e feladatait, ne legyen folyton a nyakán azzal, hogy »én jó apa, gondos apa vagyok«. Az olyan apával szemben, aki túlságosan nyomja túlhajtott követelményeivel a fiát, ellenzékbe megy a gyermek, úgy védekezik, ahogy tud: túl lassú, esetleg közömbös lesz, úgy tesz, mint akinek minden mindegy, bárhova taszigál- ják. TERMÉSZETESEN azt se engedje, hogy a gyermeke őt zsákmányolja ki: lógjon rajta, unos- untalan igénybe vegye fáradozását, szabad idejét. A kényeztető apa ugyanúgy csődbe viheti a gyermek nevelését. Rendszerint ott, ahol az anya a szigorúbb, a kényeztető apa — mintegy kárpótlásul — kiengeszteli a gyereket még a megérdemelt büntetésért is. Egyik csalódban rendszeresen előfordult hogy a gyengén tanuló kislány az intőért az anyjától szidalmazást, az apjától (»Ne sírj, kislányom!« felkiáltással) mozijegyet kapott. A szülők közötti diszharmónia eredményezi, hogy az egyik gyerek az anya, a másik az apa pártjára áll, s messzemenően visszaélnek ezzel a viszályokkal terhes helyzettel: Még szomorúbb, ha a gyermek az apjától folyton azt hallja, hogy »komisz anyád van«, az anyjától pedig effélét, hogy »most mehetsz az apádhoz panaszkodni!«. ELVÁLT SZÜLÖK esetében gyakran kerül a gyermek abba a helyzetbe, hogy képtelen tájékozódni szülei igazi jelleme felől.- Hol az egyiktől, hol a másiktól hallja szidni vagy az apját, vagy az anyját. Haszontalannak, hitványnak bélyegzik egymást, s a gyermekben lassan kialakul egy olyan kép, hogy azt érzi rossznak, aki mondja, s azt tisztának, jónak és szépnek, akit folyton ócsárolnak. Ne neveljünk soha az egyik szülő gyűlöletére, mert a gyermek megzavarodik, eldurvul, megkérgesedik, s egyik szülőjét sem fogja tiszta szívből szeretni. Még az egymás között tett olyan egyszerű kijelentések, mint »ehhez én jobban értek, mint te«, ugyancsak megtapadnak a gyermek emlékezetében, s az ilyen szülő előbb-utóbb saját gyerekétől kapja meg az ilyen fölényes, egyáltalán nem okos megjegyzést. D. L. Űj vonalú sportpulóver Sertésvágásról Ha sertést vágunk, mindent készítsünk elő a vágás előtti napon. Kéznél legyen a só, bors, köménymag, paprika, tisztított fokhagyma. Minden edényt mossunk tisztára. 150—200-» kiló súlyú sertéshez l1//, vagy 2 kiló rizst számítsunk. Kölesből 10—15 dekagrammal kevesebb kell. Válogassuk ki és mossuk meg, majd lobogva fövő vízben főzzük, lassan, állandóan kevergetve. Ha mégfőtt, öntsünk rá hideg vizet és egy nagyobb tálban levő hideg vízbe szedjük át. Megkeverjük és szűrőkanállal átszedjük egy edénybe használatig. Ha jó és gusztusos hurkát akarunk készíteni, ne sajnáljuk eldobni a sertés vastagbelét, legfeljebb csak annyit tisztítsunk meg belőle, amennyi a májoástétomhoz kell. Vegyük meg előre a sózott belet, vágás előtt tisztítsuk át, sózzuk be újra. Használatkor csak átöblítjük. Egy tálba tegyünk 2 deka sót és a vágáskor a disznó vérét keverjük össze a sóval, körülbelül IV2 liter vért vegyünk. Hűlésig keverjük, utána szitán öntsük át egy másik edénybe és tegyük hidegre. Vegyünk sütnivaló vért is. Nagyon vigyázzunk a hájra, hogy ne érje víz, még melegen terítsük ki hártyájával az asztalra másnapig, akkor elosztjuk. Egy részét meghagyjuk tésztába a vastagabb részből, ezt szellős helyen felakasztjuk, só nélkül, hónapokig eláll. MEGFAGYOTT PÁLMÁK ! Ha a pálma teljesen megfagyott, akkor menthetetlen. Ha azonban szívlevele még zöld, akkor talán meg lehet menteni. A levelek fekete, megfagyott részeit le kell vágnunk. A pálmák különösen érzékenyek a hideggel szemben. Csakis állott, langyos vízzel szabad őket öntözni. Télen, mialatt a szobát szellőztetjük, vigyük ki a pálmát és a többi növénjd is a szobából, még mielőtt az ablakot kinyitjük és csak akkor hozzuk vissza, ha a szoba hőmérséklete megfelelő. Az előre megvásárolt karácsonyfa frissen tartása A karácsonyfát hosszabb ideig frissen tarthatjuk, ha vízbe állítjuk, - . timt Készítéséhez kb. 45—50 deka vastag szálú gyapjúfonal szükséges, 3- as tűvel kötjük 20 centiméter széles, 2 sima, 2 fordított patentkötés után az oldalvonalakon minden negyedik sorban 1—1 szemet szaporítunk. A jobb felén sima, a bal felén fordított sorokat kötünk. Ezzel a mintával dolgozunk felfelé egyenesen egészen a karkivágásig, itt egyszerre 5, majd 5x1 szemet fogyasztva kötünk tovább. Innen n karkivágás szemed / minden harmadik sorban 1—1 szem- ■ mel szaporítjuk. A patentkötéstől számított kb. 27 centiméter magasságban, fekete fonallal csíkozzuk 10 soronként váltogatva a színeket úgy, hogy 3 fekete csík legyen. Ilyenformán kötünk egészen a vállvo- * ' nalig, itt a szemeket 10 szemenként befejezzük. A munka hátát ugyanígy kötjük, mint az elejét. Amikor a nyakrészhez érünk, a nyakkivágás szemeit nem fejezzük be (az elején sem), hanem 4 tűre szedjük lel és 5 tűvel kötjük tovább a kámzsa részt. Egyenesen kötünk az elején 34, a hátán 42 centiméj / t J y y s \ V ■ / } : / y \y / £ • V}| j i 1 .,11 ! í><\^ . íj j 1 ILIÜL É ; > i j tér magasságban, 3 centiméter széles patentkötéssel fejezzük be. Az ujjakat 10 centiméter patentkötés után minden tizedik szembe 1—1 szemmel szaporítva kötjük, a szabásminta szerint, és megfelelő magasságban ugyanúgy csíkozzuk, mint az elejét. A fehérneműt állandóan gondozni kell Leghelyesebb, ha a kimosott fehérneműt javítjuk és csak azután vasaljuk. Erre igen gyakran van szükség. Ha például a lepedő közepe vásott, a lepedőt hosszában kettévágjuk, a rossz részt kivesszük és. a két szélét egymáshoz gépeljük, vagy »end- lizzük«. A széleket beszegjük. A kivágott részt ablaktisztításra felhasználjuk. Ha a kispárnának az egyik oldala előbb foszladozik, mint a másik, akkor két kispárnából egyet készítünk. Ha ruhát vagy színes fehérneműt varratunk, a maradékokat dobozban vagy zacskóban gondosan őrizzük meg. Ha a ruhadarab időközben kifakult, a foltozó anyagot használat előtt forró vízben mossuk ki, így nem lesz nagy a színbeli eltérés. A kis hibát is javítsuk ki, ez kisebb munka és többnyire nem is megy a jó külső rovására. Ez vonatkozik minden ruhaneműre, de elsősorban a harisnyákra. Mindennap váltsunk harisnyát és a legkisebb hibát is javítsuk ki, ,
