Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-10 / 290. szám
1 T 1 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 19"9. december 10. JÓTANÁCSOK TERMELŐSZÖVETKEZETEKNEK Zárszámadás — tervkészítés Az ország lakosságának mező- gazdasági termékekkel való ellátásában lassan túlsúlyba kerülnek a szövetkezeti gazdaságok és így nem érdektelen a városi és ipari dolgozók számára, hogyan emelkedik a termelőszövetkezetek termelése, meg tudnak-e birkózni a reájuk váró feladatokkal. A termelőszövetkezetekben most folyó munkák bizonyos értékelést vannak hivatva képviselni, a szocialista üzem életképességéről és példamutatásáról. Termelőszövetkezeteinkben egy időben történik a tervkészítés a zárszámadással, s így a tervkészítésnek fontos segédeszköze az előző évi eredményeket rögzítő gazdasági beszámoló. A GAZDASÁGI BESZÁMOLÓBÓL értékelni lehet az egyes üzemrészek munkaegység felhasználását, a helyes és esetleg helytelen üzemi arányokat, az esetleges munkaegység túllépések ágazati értékelését és főleg az előző évi munkák termelési eredményeit, illetve hiányosságait. A pontos és minden adatot rögzítő gazdasági beszámoló, mint egy eredményességi értékmérő szerepel a termelőszövetkezet életében. A gazdasági beszámoló ismerete mellett lehet az új termelési tervben megtenni a következő évi lépéseket, az eredményeink fokozásához szükséges új tervek kidolgozását. A most befejezett gazdasági év — mely december 31-én zárul — új dolog a termelőszövetkezetek életében. Most áttérve a január 1-től december 31-ig tartó naptári évre, folyó évben ez az átmenet 14 havi munkák eredményeit összesíti, és így a bizonyos kéthavi időben, a tervezett munkaegységgel szemben munkaegység túllépést eredményez. Az értékelésből ez ideig a gyakorlat szerint a mérlegbe beállíthatók az október 31. utáni zárásokat követően a december 31-ig történő értékesítések összegei is. Most az időbeni eltolódás folytán az értékesítési összegek felosztása 14 hónapra esik. Az idei kedvező termésalakulások lehetővé teszik ezen átmenet gyakorlati megvalósulását. FELSŐBB SZEKVEITK sok na!; bér kedvező feltételt biztosítasz átmeneti időszak (novem- és december hónap) munkaegység-többletének kiegyensúlyozására. Lehetőség van arra, hogy egyes termelőszövetkezetek — amennyiben szükséges — a januári és februári állatértékesítések összegét beépíthessék a zárszámadásba, és ezzel is növeljék az évi oszthatóság értékét. Vagy egyes termelőszövetkezeteknek javasolják, hogv a decemberben teljesített munkaegységek összegét vigyék át a következő évre és így az 1960. évL, termelés értéke is, mint az 1959-es, 13 hónapi teljesített munkaegység értékre oszlana meg. Termelőszövetkezetünkben megtárgyaltuk a tago' ’:al ezeket a kedvező lehetőségeket, melyeket kormányunk biztosít és mégis úgy döntöttünk: nem élünk az adott kedvezményekkel. Tagságunk szilárd véleménye az, hogy ezt a többlet két hónap munkaegység értékét az idei évből fedezzük és akkor a következő évben nem kísér bennünket egy könnyen szerzett adósság árnyéka. Az idei év általában mindenütt a tervezetten felüli tényleges terméseredményeket hozott. Ahol netn feltétlenül szükséges, tekintsenek el a kínálkozó kedvezményektől, mert az a következő évi eredményekben mint tehertétel mutatkozik. KISGYÜLESEKEN ISMERTESSÉK a tagsággal e lehetőségek igény- bevételét, de mint nagyon »rövid lejáratú hitelt« is vessék fel és így bizonyos vagyok benne, hogy a tagság és főleg a hozzáértőbb és nagyobbik része a következő évben már szilárd alapot akar teremteni a termelőszövetkezeti életben és nem tart igényt a felkínált kedvezményekre. Nekünk, szakvezetőknek most az a feladatunk, hogy a zárszámadást, valamint annak segédletét képező gazdasági beszámoló szakmai részét úgy készítsük el, hogy az kifogástalanul tükrözze az idei év eredményességét és segédeszközként szolgáljon a következő év termelési tervének elkészítésében. A tervkészítés folyamán ragaszkodjunk a reális fényekhez, ne egyes adatok szépít^etése legyen a cél, hanem a valóság adta lehetőségek messzemenő kihasználását vegyük figyelembe. Szövetkezeti tagságunknak biztos alapon nyugvó gazdasági tervre van szüksége és nem rózsaszínűre festett, de még korai szimbólumra. Fogjunk hozzá a tervkészítéshez, s a meglévő adatok birtokában, valamint a további előrelépésekhez szakmai tudásunk legjavát adva, olyan reális terveket készítsünk, mely méltón tükrözi a szövetkezeti tagság szorgalmas munkájából fakadó, napról napra gazdagabb életet. Farknsfalvl .fűz e", az uzdi Táncsics Ts: agronómusa A tárgyalóteremből: árkssssy és \mzl bűnügyében a megysi IMsáe foí^afta a iasrák kiadatását A tárgyalás tegnapi napján a bíróság többek között Bolya Józsefet, az MNB területi igazgatóját hallgatta ki. A bűnügyben szereplő vádlottak közül különösen sokat hivatkozott rá Árkossy Dezső, mondván: hogy majd az igazgató megmondja. Meg is mondta, csak nem úgy, ahogy Ár- kossy szerette volna. Árkossy az elkövetett bűncselekményeket azzal akarja magyarázni, hogy azokat az aldíori túlterheltsége miatt követte el. A kihallgatott tanú elmondotta, hogy Árkossynak, mint műszaki revizornak kötelessége volt az egységárak és a tervezett ' anyagok felülvizsgálata. Ezen túl- . menően még számszakilag is ei- | lenőrizni kellett a benyújtott költségvetéseket. Árkossy nein egyszer arra hivatkozott, hegy a túl- | terheltsége miatt nem tudta a j költségvetéseket mélyrehatóan, ! tételesen ellenőrizni és ezt a területi iroda igazgatójának is jelentette. Árkossjnr.k a felettesei ' három hónapra megengedlek, hogy a költségvetéseket csak szúrópróbaszerűen ellenőrizze — n^ert egy revizor társa hirtelen ei- . hagyta a mun’.ce.hc'yét — ez elölt ’ és ez után azonban köteles-ige veit a kisiparos kl\ itelczökné! a tételes és rrílyr:!'.:. > cücnőrz: Vagy mint ahogyan n tanú — a védő kérésére elmond' lia — kcssynnk o’yan mélységben kellőit volna a kisiparosom köh ■■égvetéseit megvizsgálnia, amely a lelkiismerete megnyugtatására alkalmas lett volna. A tanú továbbá elmondotta azt is, hogy Árkossynak nem volt engedélye tervrajz készítésére és csak akkor készíthetett volna, ha azt a területi iroda engedélyezi. Végül izedig Árkossyval összefüggően megerősítette azt a szabályt, hogy a kisiparosoknak előleget folyósítani nem szabad és amennyiben ilyen történt, az szabálytalan eljárás volt. Berényi János, az MNB szekszárdi fiókjának volt igazgatója az eddigi tárgyalások során mindent letagadott. Tagadott annak ellenére, hogy a nyomozás során háromszor egymís után azonos beismerő vallomást tett. Vallomásának megváltoztatására nem tud elfogadható magyarázatot adni, csak olyat, minthogy idegileg kimerült volt akkor, amikor a bűncselekmények elkövetését beismerte. A területi iroda vezelője ezzel összefüggően elmor.doüa, hogy Berényi János egyik beismerő vallomásánál jelen voll, és a vádlottnak nincs elfogadható ie oka, amellyel meg tudná magya- a rázni az akkori beismerését és a s. mostani tagadását. A bíróság az ebédszünet után folytatta a tanúk kihallgatását. S. J. Előzzük meg a száj- és körömfájást A túnczenekaroh műhödéséiol A második világháború óta többször hurcoltak be Magyar- országra is fertőző száj- és körömfájást. Eddig minden alkalommal sikerült leküzdenünk jelentősebb veszteségek nélkül ezt a rendkívül ragályos betegséget. Az eredményeket annak köszönhetjük, hogy a száj- és körömfájás elleni védekezést sikerült közüggyé tenni é? a lakosság támogatta erre irányuló munkánkat, A jelenlegi helyzet ismét súlyos. Az összes szomszédos ország fertőzött, sőt több alföldi megyénkben is fellépett már e betegség. A fertőző száj- és körömfájás rendkívül ragályos. Nagyon könnyen el lehet hurcolni. Nemesek az állat, a hús és egyéb állati termék terjesztheti, hanem csomag, sőt még levél útján is terjedhet a fertőzés. Leggyakoribb terjesztője a személyforgalom, az olyan személy, aki fertőzött helyről érkezett. A jelenlegi tiszántúli járványnál is azt állapították meg az illetékes szervek, hogy egyes ese-ekben külföldről érkező személyek hurcolták be a betegséget, más eseR legújabb Jogszabályokról Ilcndelet jelent meg a Magyar Közlöny 116. számában egyes vetőmagvak tisztítótelepi bruttó termelői, nagykereskedelmi és fogyasztói árának megállapításáról. Az új árak a kihirdetéssel egyidejűleg érvénybe léptek. * A Kereskedelmi Értesítő 45. számában megjelent közlemény az elismert kereskedelmi áruhiánynyal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Tekintve, hogy az állami és a szövetkezeti kereskedelemre vonatkozó előírásokat értelemszerűen a termelőszövetkezetek árusítóhelyeire is alkalmazni kell, a közlemény gondos tanulmányozása minden termelőszövetkezetnek saját érdeke. * A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1959. december 31-i zár- számadási készleteinek és állományának értékeléséhez szükséges irányárakat a Értesítő 47. számában közzétett hivatalos közlemény tartalmazza. • Egyrészt százalékosan, másrészt tételesen vetik ki a községfejlesztési hozzájárulást, ha az ipari, kereskedelmi, szellemi vagy egyéb önálló kereseti tevékenységet foly lató adózónak e tevékenysége mellett földterület után is van 1500 forintot cl nem érő jövedelemadó kivetése. Ennél magasabb jövedelemadó esetében a község- fejlesztési hozzájárulást százalékosan vetik ki. Az erre vonatkozó miniszteri 'utasítás a Pénzügyi Közlöny 31. számában található. • Termelési szerződésből származó követelést csak olyan követelés fejében lehet lefoglalni, amely akár ugyanabból, akár más termelési szerződésből ered, állapítja meg a Mezőgazdasági Értesítő 45. számában közzétett törvényességi határozat. , tekben pedig külföldről érkezeit épületfával jutott be a fertőzés. A betegség iránt fogékony a szarvasmarha, a sertés, a juh és a kecske. A betegség minden esetben lázas állapottal, kisebb-na- gyobb bágyadisággal, étvágytalan Sággal kezdődik. Egy idő múltán szarvasmarhán gyakran nyál- folyás jelentkezik. Hólyagok jelenhetnek meg a tőgyön és a körmök felett. Sertéseken a túrókarima környékén szoktak jelentkezni hólyagok, de gyakran csak sántaságot észlelhetnek. Leghelyesebb az állatok minden, még egészen enyhe megbetegedését is haladéktalanul jelenteni az illetékes állatorvosnak, vagy a községi tanácsnak. Abetegség behurcolásának megelőzése érdekében az alábbiakat tartsuk szem előtt: más községből, különösen külföldről érkezett személyeket ne engedjünk a gazdasági udvarba az állatok közelébe. Mielőtt a takarmány előkészítéséhez hozzáfognánk és az istállóba bemennénk, feltétlenül .mossunk kezet fertőtlenítő anyagot tartalmazó vízben és lábbelinket is fertőtlenítsük le. Fertőtlenítőszerként használhatjuk a magnolmész, klórmész, formaiin, a Hypó 1—2 százalékos oldatát. A csomagok burkolatát, a bennelé- vő hulladékpapirost, fagyapotot, stb. égessük el. Az érkezett élelmiszer hulladékait hasonló módon semmisítsük meg. A ruhaneműt tanácsos forró vasalóval átvasalni. A leveleket, amennyiben meg akarjuk őrizni, szintén célszerű átvasalással fertőtleníteni. A vásárolt hús mosólevét, csomagoló papírját, nyers hulladékait úgy semmisítsük meg, hogy az ne kerülhessen olyan helyre, ahol az állatok megfordulnak. Ha a fent felsorolt intézkedéseket megtesszük, elkerülhetjük állataink megbetegedését. Ha valahol mégis fellépne a betegség és a tulajdonos állata megbetegedését azonnal jelenti és az elrendelt intézkedéseket végrehajtja, állami kártalanításban részesül. Dr. Rappay József megyei .vezető főállatorvos I A nagydorogi művelődési otthon igazgatója levelet küldött szerkesztőségünknek, amelyben \ édclmébe veszi a kajdacsi termelőszövetkezet zenekarát néhány,. a legutóbbi nagydorogi ‘ táncmulatság alkalmával elhangzott megjegyzéssel szemben. Tekintettel arra, hogy a zenekarok ügye, tenne még a kryj- dacsié is túlnő Nagydorog határain, nem árt néhány általános megjegyzést megkockáztatni a I tánczenekarok működésével kapcsolatban. Erre éppen azért van szükség, mert a jó tapasztalatok mellett egy sereg rossz tapaszta- ! lattal is szolgáltatnak a megyé- i ben működő tánczenekarok. Általában nem a legjobb a helyzet ezen a területen. A vizsgázott és engedéllyel működő zenészei: között is számos, akinek működésével kapcsolatban kifogásokat lehat és kell is emelni. De az engedélyezett zenekarok mellett elburjánzottak az olyan tánczenekarok, amelyeknek semmiféle működési engedélyük nincs. Igaz, hogy ezek a zenekarok nem nyilvános szórakozóhelyeken játszanak, hanem vállalati, hivatali, üzemi mulatságokon, de a közízlést itt is lehet rongálni, mint ahogy rongálják is. Inkább a falusi zenekarok egy része ellen’kell szót emelni, de a városiakkal sincs minden rendben. Próbálja csak meg valaki és álljon oda az ablak alá. ahol éppen valami »vállalati muri« folyik. Ha bírja füllel és ízléssel ’ — elszánt ember kell legyen. (Nem mindenütt ez a heizet, de . nagyon sok helyen.) Természetesen mindez nem ■ azt jelenti, hogy minden kezdő, I íöicg falusi zenekart szu.il.csse- !«nek meg, amelynek a működése egyelőre-még nem a legjobb, inkább jószántíékú segítségre van szükség. így segíteni kell a kaj- dacsit is. A népművelési és zenész-szakszervezeti vezetők gondoskodjanak valamiféle továbbképzési lehetőségről a kezdő zenekarvezetők és zenekari ingok részére. Aztán rendszeresen ellenőrizzék is a zenekarok működését, segítsenek abban, hogy helyes műsort alakítsanak ki. Mindenekelőtt a zenekarok vezetői- nek képzésére fordítsanak az eddiginél nagyobb gondot. Először természetesen a nyilvános sr^-ra- kozóhelyeken játszó zenekarokról van szó, de az alkalmi engedéllyel rendelkezőkkel is törődni kell.-Amint már a cikk elején utaltunk rá, sok az olyan zenekar, amely mindenféle engedély .nélkül játszik és rontja a közízlést. Ezeknek a zenekaroknak a többsége nem »társadalmi munkában« szolgáltatja a zenét, hanem javadalmazásért, mindenképpen hivatásosnak kell tehát tekinteni ebben az értelemben, így velük szemben is a hivatásos zenészekkel kapcsolatos álláspontot kell érvényesíteni. Erélyes kézzel kell rendet teremteni a tánczenekarok ügyében. L. Gy. Negyvenezer forint jutalom — a kongresszusi munkaverseny élenjáróinak A hét elején, a Tolnai Selyem- fonógyárban értékelték a gyár vezetői a kongresszusi munkaversenyt. Megállapították, hogy a dolgozók teljesítették ígéretüket, a 285 800 forintos vállalással szemben 372 200 forintos megtakarítást értek el, az anyag gondosabb kezelésével, a minőség javításával, a hulladék csökkentésével. Az értékelést ünnepélyessé tették, hisz ez alkalomból nemcsak megdicsérték a versenyben a legjobb eredményt elérőket, hanem pénzjutalomban is. részesítették őket. Összesen negyvenezer forintot osztottak ki a gyári dolgozók ki zött. A különböző üzemrészek lej jobb brigádjait, egyéni versen} zőit jutalmazták meg. Számos do gozó értékes dísztárgyat és has: nálati tárgyat kapott ajándékb: S. A. Selyemfonógyár — A szekszárdi KTSZ-flatalok vállalták, hogy a Mártírok tere— Arany János utca sarkán parkosítják a lebontott épület helyét, hogy ne rontsa a város képét az üres telek,
