Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-05 / 286. szám

1959. december 5. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG s Folytatja tanácskozását az MSZMP VII• kongresszusa A csütörtök délutáni ülésen el­sőnek Larsen Reidar Thoralf, a Norvég Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának titkára üd­vözölte a kongresszust. Utána Kiss Károly az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Köz­ponti Bizottság beszámolójának a nemzetközi kapcsolatokkal fog­lalkozó részéhez szólt hozzá. A többi között kijelentette: Külpolitikánk következetes alap­elve, hogy a szilárd testvéri kap­csolatok megteremtésével és sza­kadatlan erősítésével össze kell fognunk valamennyi szocializ­must építő országgal, elsősorban a szocialista tábor vezető erejé­vel, a Szovjetunióval. A szocialista tábor mindin­kább erősödő egysége és szo­ros gazdasági kapcsolata a jelenlegi nemzetközi helyzet egyik rendkívül fontos té­nyezője. Az ellenforradalom leverése óta a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink még jobban erő­södtek és kiterjedtek. Ez a szo­ros baráti kapcsolat a legtelje­sebb egyenjogúság és szuveréni- (tásunk kölcsönös tiszteletbentar- tásának alapján fejlődik. Ez a jellemvonás gyökeresen megkü­lönbözteti a szocialista tábor or­szágainak szövetségét minden ko­rábbi szövetségi köteléktől, amely államiságunk kialakulása óta' egyik, vagy másik országhoz kö­tötte Magyarországot. A tőkés országokkal kialakított kapcsolataink az ellenforradalom után megromlottak, jóllehet e kapcsolatok 1956. első felében már-már normalizálódtak. Az imperialisták a legutóbbi három esztendőben erőnek erejével igye­keztek, hogy elgáncsoljanak ben­nünket, s nem riadtak, sőt még ma sem riadnak' vissza, hogy ha­zánk, népünk rágalmazásával mérgezzék a nemzetközi kapcso­latok légkörét: Pártunk és kormányunk na­gyon helyesen megállapította és követte azt a külpolitikai irány­vonalat,’ hogy mi minden ország­gal normális államközi kapcsola­tok megteremtésére, illetve fenn­tartására törekszünk, ha a másik fél is érvényesíti a belügyekbe való be nem avatkozás és a szu- verénitás kölcsönös tiszteletben- tartásának alapelveit a nemzet­közi kapcsolatok építésének gya­korlatában. Nem engedhetünk semmiféle külső nyomásnak, amikor nya­kunkra akarták küldeni a tör­vénytelenül kijelölt ENSZ-bizott- ságot és az ENSZ-megbízottat, hogy beavatkozzanak belügyeink- be, s itt «-vizsgálatokat« folytassa­nak. Kádár elvtárs beszámolójában beszélt arról, hogy bár a nemzet­közi helyzetben az utóbbi idő­ben enyhülés állt be, a kapitalis­ta országokban még vannak és működnek nem jelentéktelen bé- keellenes erők. Elsősorban áll ez az Egyesült Államokra. Kézzel fogható bizonyítéka ennek töb­bek között az a tény, hogy ugyan­akkor, amikor Eisenhower elnök úr és más vezető amerikai poli­tikusok a nemzetközi helyzet enyhülésének, a békés egymás mellett élés megvalósításának szükségességéről beszélnek, me­gint csak az Egyesült Államok ENSZ-delegációj a volt az, amely kierőszakolta, hogy tűzzék az ENSZ jelenleg folyó ülésszaká­nak napirendjére az ügy-nemzett »magyar kérdést«. Azok, akik ezt a napirendre tűzést kezdemé­nyezték és kierőszakolták, jól tudják, hogy az ENSZ légkörének mérgezésén kívül ezzel semmi eredményt nem érhetnek el. Az?* a kísérletük, hogy belügyeínkbe beavatkozzanak, mint ezelőtt már annyiszor, ezúttal is kudarcba fog fulladni. Népi demokratikus államunk a békés egymás melle t élés politi­kája szellemében sok országgal diplomáciai, gazdasági, külkeres­kedelmi, kulturális kapcsolatot tart fenn. Egyérte’mfien meghatározza külpolitikánkat, hogy tagjai Ezután Fritjof Lager, a Svéd Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja fejezte ki párt­ja Központi Bizottságának jókí­vánságait. vagyunk a varsói szerződés­nek, részt veszünk a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának munkájában, tagjai vagyunk az Egyesült Nemze­tek Szervezetének, s ott ál­landó küldöttséggel képvisel­tetjük magunkat. Küldötteink rendszeresen részt vesznek az ENSZ közgyűlésének teljes ülésein, illetve a közgyűlés idején működő hét bizottság munkájában. A Magyar Népköz- társaság tevékenyen részt vesz az európai gazdasági bizottságban és albizottságaiban, valamint képviselteti magát a szociális és gazdasági tanács regionális gaz­dasági bizottságaiban. Részt veszünk az ENSZ techni­kai segélynyújtási program vég­rehajtásában, a gazdaságilag el­maradott országok technikai tá­mogatásában. Tagjai vagvunk az ENSZ számos specializált intéz­ményének. Aktív szerepet játszunk több nemzetközi tömegszervezetben is: a Béke Világtanácsban, a Szak- szervezeti Világszövetségben, a Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetségben, a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetségben, a De­mokratikus Jogászok Nemzetközi "Szövetségében és másutt. Mint­egy 280 nemzetközi szervezetben van magyar képviselő. A tőkés országokkal való kap­csolataink rtormalizálásában kü­lönös fontosságot tulajdonítottunk és tulajdonítunk Ausztriának. Úgy véljük, nemcsak a két ország érdeke, hanem az általános nem­zetközi helyzet is szükségessé te­szi a jószomszédi viszony kialakí­tását. Ebben a vonatkozásban né­hány területen már örvendetes javulás tapasztalható, de olykor- olykor még érezzük azokat az erőket, amelyek elsősorban fe­lelősek a magyar—osztrák vi­szony súlyos megromlásáért. Mi mindent megteszünk, hogy a mutatkozó javulási tendencia uralkodjék a két ország kapcsolataiban, s el­tűnjenek az összes hideghábo­Karkész Sándor Pest megyei küldött után Kiss Árpád, a Köz­ponti Bizottság tagja, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke elöljáró­ban rámutatott arra, hogy a két világrendszer békés versenyében a szocialista országok már túl­szárnyalták a kapitalisja orszá­gok átlagát. Most az a cél, hogy a legfejletteb kapitalista or­szágokat szárnyalják túl a termelés abszolút mennyiségé­ben is. A két rendszer gazdasági versnyének kimenetele azon mú­lik, melyik rendszer tudja a mun ka magasabb tefmelékenj'ségét elérni, A társadalmi, munka termelé­kenységének emelkedése szo­rosan összefügg a technikai kultúrával — folytatta, fi-*' Ebben rejlik o műszaki fejlesztés alapvető poli­tikai jelentősége. A szocialista tábor e téren el­ért eredményeit az- egész világ előtt kézzelfoghatóan bizonyítot­ták be a Szovjetunió történelmet alakító sikerei a világűr meghódí­tásában. Kiss Árpád ezután hangsúlyoz­ta, hogy a Magyar Szocialista Műn káspárt és a forradalmi munkás­paraszt kormány megalakulása óta a népgazdaság tervezésével és irányításával összhangban munkálkodunk az ipar tech­nikai színvonalának emelésé­ért. Ez szerves része a népgazdasági tervekben foglalt szocialista épí­tésnek. Az utóbbi években szület­tek ugyan komoly eredmények, de ezek még korántsem kielégítő- ek. Az év első tíz hónapjában az ipari termelés napi átlagban 11 Ezt követően Abdallah Madd- jeri, a Tuniszi Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjai szó­lalt fel, sok sikert kívánva a kongresszus munkájához. rús elemek a magyar—oszt­rák viszonyból. Örömünkre és megelégedésünk­re szolgál, hogy hazánk egyre tel­jesebb kapcsolatba kerül azokkal az afrikai és ázsiai országokkal, amelyek nemrég még az imperia­lista gyarmatosítók igájában síny­lődtek, s ma már rátértek a nem­zeti függetlenség útjára. Nem véletlen, hogy ez orszá­gok többségében kudarcba ful­ladt az a rágalomhadjárat, ame­lyet az imperialista propaganda gépezet indított ellenünk, s itt- ott ma is folytat. Ma már szá­mos ilyen országgal nagykövet­ségi szinten tartjuk fenn diplo­máciai kapcsolatainkat. Ezután a Magyar Szocialista Munkáspárt és a testvérpártok kapcsolatairól szólt Kiss Károly. Hangsúlyozta: a legutóbbi három évben kommunista testvérpárt­jainkkal való kapcsolataink erő­sebbé, sokrétűbbé váltak. E kapcsolatok a kommunis­ta és munkáspártok 1957-es moszkvai nyilatkozata szelle­mében a kölcsönös megbe­csülés, a nemzetközi kommu­nista mozgalom eszmei-poli­tikai egysége és az egyes or­szágok kommunista pártjai önállóságának alapjára épül­tek. Major Tamás, a Központi Bizott­ság tagja, a Nemzeti Színház igazgatója, budapesti küldött fel­szólalásában kulturális életünk gazdagodásáról beszélt. A következő felszólaló Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Központi Bizottság tagja volt. Néphadseregünk az ellenforra­dalmi lázadás leverése óta pár­tunk irányításával jelentősen fej­lődött — mondotta többek között. Az ellenforradalom elleni harc­ban a testvéri fegyveres testüle­tekkel együtt megedződött, újjá­született. Tisztikarunk ma politi­kailag egységesebb és szilárdabb, hivatástudata magasabbfokú, mint az ellenforradalmat meg­előző években volt. százalékban emelkedett a meg­előző évhez képest. A termelé­kenység viszont csak 4 százalék­kal. Hazánk körülményei között azért is különösen fontos a ter­melés technikai kultúrája, mert enélkül állandóan gátolná a nép­gazdaság fejlesztését az ország nyersanyag és energiahelyzeténsk korlátja. A világpiacon is hátrá­nyos helyzetbe kerülnénk, ha a népgazdaság számára hiányzó nyersanyagokat korszerűtlen kész­termékek exportjával kísérelnénk megszerezni. Teljesen indokolt volt tehát, hogy már a hároméves tervben megfelelő minőségű anya­gok gyártásávál és felhasználásá­val, ipari termelő berendezéseink technikai fejlesztésével javítsuk a fajlagos anyagfelhasználást, és az energia hasznosítási fokát. Az eredmények már mutatkoznak. Az ipari termelés, a számítá­sok szerint jövőre mintegy 8 százalékkal lesz magánabb a hároméves terv esedékes elő­írásainál, ugyanakkor a széntermelést kö­rülbelül négy százalékkal lehet majd csökkenteni a hároméves tervhez képest, mert ez is fedezi az ipar tovább növekvő termelé­sét. A gépiparban három év alatt körülbelül 55 százalékos emelke­dést érünk el, viszont a hozzávaló acél felhasználását csak mintegy 30 százalékkal kell növelni. Ez azt, jelenti, hogy a hároméves terv végén gép­iparunk ugyanannyi nyers­anyagból csaknem 20 száza­lékkal több értéket állít majd elő, mint 1957-ben. A párt és a kormány az elmúlt években egyre nagyobb gondot fordított az alapanyag és az ener­giatermelés korszerűsítésére s ez nagymértékben hozzájárult ah­hoz, hogy az elmúlt két évben egyenletes, lényegében zavartalan volt az anyag- és energiaellátá­sunk. Kiss Árpád ezután rámutatott arra, hogy a második ötéves terv időszakában a műszaki színvonal fejlesztésének három alapvető fon tosságú területe van. Az első: ésszerűbben kell gaz­dálkodni az energiahordo­zókkal. A második: az egész iparban, különösen az átlagosnál nagyobb mértékben fejlesztendő iparágakban, új technológiai eljá­rásokat kell alkalmazni. A har­madik feladat pedig az, hogy nö­veljük a vegyipar, különösen a műanyagipar súlyát a termelés­ben és a vegyipar termékeit fo­kozottan használjuk az ipar többi ágazataiban, elsősorban a köny- nyfliparban és a gépiparban. Az első feladattal kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy az energiagazdálkodásban a hároméves terv idején ered­ményes munkát végeztünk. Korszerűsítettük és gazdaságo­sabbá tettük az energiatermelő és átalakító berendezéseket, nö­veltük azok hatásfokát. Ezt a munkát folytatnunk kell. Az ipari technológiai folyama­tok korszerűsítésének alapvető Először a fogyasztási iparok fejlődésével, a lakosság ellátásá­val foglalkozott. A párt politiká­ja és ennek alapján a gazdasági vezetés munkája az utóbbi három évben abban is következetes volt — mondotta, — hogy nemcsak mennyiségileg elégítsük ki a megnövekedett igényeket, hanem minőségben, főként pedig áruvá­lasztékban. Sokkal jobb, többfé­le árut bocsátunk a dolgozók rendelkezésére, mint korábban. Ma már alig emlékszünk az 1950 —53-as évek könnyűipar terme­lésének uniformizáló jellegére. Ma a pamutipar évenként mint­egy ezer, a gyapjúipar több mint kétezer szövetmintát, a cipőipar 600—8C0 fajta cipőt mutat be a kereskedelemnek. Ilyen széles választék persze nincs az üzletek­ben és nem is tudnánk mind le­gyártani, de az áruellátás válasz­tékossága terén vitathatatlanul óriási a haladás. Igen helyes a párt és a kor­mány részéről az a többször el­hangzott figyelmeztetés, amely szerint a második ötéves terv végrehajtását már most elő kell készíteni, s a tervet elsősorban az idei és a jövő évi feladatok jó végrehajtásával kell megalapoz­ni. I A koneresszusi munkaverseny lehetővé tette, hogy a könnyű­iparban máris felülvizsgálhat­tunk néhány olyan alacsony ter­melési előirányzatot, amelyet sa­ját , ötéves tervjavaslatunkban eredetileg felvettünk. A dolgozók versenye lehetővé tette, hogy az év második felében már nérhesak a lemaradásokat pótolták, hanem jelentős túlteljesítést is elértek. Az MSZMP VII. kongresszusá­nak pénteki ülését Lombos Fe­renc, a Győr megyei Pártbizottság első titkára nyitotta meg. Beje­lentette,- hogy az Afrikai Függet­lenségi Párt Központi Bizottsága, a MaTájl Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága, a Guatemalái ’ Munkapárt Központi Bizottsága táviratban, illetve levélben üd­vözölte a kongresszust. módszere, hogy nem elszigetelten egy-egy iparágban, vagy egy-egy gyártmány előállításánál kell csökkenteni a munkaráfordítást, hanem nz egész termelési folyama­tot kell nézni, az össztársa­dalmi munka ráfordítást kell csökkenteni, nem törődve azzal sem, ha az össztársadalmi munkaráfordítás csökkentése közben egy-egy ipar­ágban, vagy egy-egy munkafo­lyamatnál látszólag csökken a termelékenység és nő az önkölt­ség. — Az előttünk álló műszaki fel­adatok megoldásában igen ko­moly és jelentős pártszervezeteink feladata. Pártszervezeteinknek be kell avatkoznia az ezért folyó harcba. Fel kell lépni a megszo- kottság, a kényelmesség ellen, az új szemlélet meghonosodásáért. Befejezésül Kiss Árpád hang­súlyozta, hogy a technikai haladás nem egy­szerűen a terv egyik célkitű­zése, hanem általános feltéte­le valamennyi célkitűzés sike­res megvalósításának. Nemeslaki Tivadar, a Komá­rom megyei Pártbizottság titkára szólalt fel ezután, majd Nagy Józsefné könnyűipari miniszter következett szólásra. Az üzemek mintegy 400 millió forintos tervtúlteljesítést vállal­tak a kongresszus tiszteletére. Felajánlásukat eddig mintegy 580 millió forint értékben teljesítet­ték és előreláthatólag az év vé­géig ez az összeg 650—700 millió forintra emelkedik. A verseny segítségével teljesí­teni fogjuk a márciusi határozat­ban ajánlott 2,5 százalékos költ­ségszint csökkentést is. A jövő évre már olyan terv-ja­vaslatot dolgoztunk ki, amely a gazdasági bizottság által jóváha­gyott szintet 400 millió forinttal meghaladja. Beruházási lehető­ségeink 1960-ban magasabbak lesznek, mint 1959-ben voltak. Az összegek nagy részét új gépek beszerzésére, teljes, vagy részle­ges rekonstrukciók végrehajtá­sára fordítjuk. Befejezésül az ipar átszervezé­sével kapcsolatos problémákkal, feladatokkal foglalkozott, zottságának tagja szólalt fel ez­Ezután Armand Magnin, a Svájci Munkapárt Politikai Bi­zottságánál! tagja üdvözölte a kongresszust. Eloy Torres, Vene­zuela Kommunista Pártja Politi­kai Bizottságának tagja szólalt fel ezután, tolmácsolva pártja üdvöz­letét. A következő felszólaló Van Turhaut Lambertus, a Holland Kommunista >árt Központi Bi­zottságának tagja átadta pártja üdvözletét az MSZMP VII. kong­resszusának. Ezután Bruce Magnusson, a Kanadai Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának tagja szólalt fel. Ezzel a csütörtöki délutáni ülés végétért. A délelőtti tanácskozáson fel­szólalt Haled Bogdas, a Szíriái Kommunista Párt főtitkára, Ar- tine Madeyan, Libanon Kommu­nista Pártja Politikai Bizottságá­nak tagja, utána Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára összefoglalta az első és a második napirendi pont vitá­ját. Eisenhower elindult külföldi kőrútjára Washington (AP, Reuter): Ei­senhower elnök csütörtökön este az Anders repülőtérről elindult külföldi kőrútjára. Biscnhowert" körútja olyan or­szágokba viszi, amelyeket az Egyesült Államok a legutóbbi 12 év alatt majdnem 21 milliárd dollár katonai és gazdasági se­gélyben részesített. Ennek az összegnek több mint felét, 11 377 milliárd dollárt ágyúkra, tankok­ra, katonai repülőgépekre, lőszer­re és más különféle fegyverekre költöttek — írja az AP washing­toni munkatársa. Eisenhower elnök félórával el­indulása előtt a rádióban és a televízióban is közvetített beszé­det mondott. Háromhetes utazását a „jóakarat küldetésének" nevez­te. Meg kívánja mutatni, hogy az Egyesült Államok őszintén a nem. zetközi feszültség enyhítésére tö­rekszik — mondotta. Kiss Károly elvtárs felszólalása Kiss Árpád elvtárs felszólalása Nagy Józsefné elvtársnő felszólalása A pártkongresszus ötödik napja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents