Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-04 / 285. szám
I J TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. december 4. Folytatja tanácskozását az MSZMP VII, kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) termelő és politikai munkában már nagy tapasztalattal rendelkező elvtársak további zavartalan tanulását. Meggyőződésünk, hogy erre a bizalomra az egyetemek és főiskolák oktatói azzal válaszolnak, hogy saját világnézetük formálásában és nevelő munkájukban egyre tudatosabban igyekeznek magokévá tenni és oktatónevelő munkájuk gyakorlatába átültetni a marxizmus—leniniz- mus alkotó, tudományos módszerét. Országos távlati kutatási terv A tudománynak a társadalmi haladásban óriási szerepe van. A kommunista pártnak és a szocialista államnak ennek megfelelően kell foglalkoznia a tudományok fejlesztésével. A felszabadulás óta sokat tettünk azért, hogy a magyar tudomány is a nép szolgálatában álljon és elfoglalja azt a helyet, amely a szocialista társadalomban megilleti. Nagyszerű tudósaink áldozatos munkája nyomán a magyar tudománynak van neve és híre a világban, s elért eredményei segítik a szocializmus felépítését hazánkban. Kádár elvtárs konkrétan említette és elemezte tudományos eredményeinket. Megállapította azt is, hogy az elért nagy eredmények ellenére a tudomány még nem elégíti ki népgazdaságunk igényeit. Ennek okai a következők: Először: a tudományos kutatómunka még,.nincs kellően összhangban a szocializmus építésének feladataival, nem alkalmazkodik eléggé a népgazdaság és termelés igényeihez. Ezért helyeseljük, hogy a Minisztertanács mellett működő Tudományos és Felsőoktatási Tanács, a Magyar Tudomá- % nyes Akadémia segítségével, országos távlati kutatási tervet dolgozzék ki. Másodszor: a tudományok viszonylagos elmaradásának fontos oka az is, hogy még nem állnak osztatlanul a marxizmus—leni- nizmus eszmei és módszertani alapján. A marxizmus—leninízmus világnézeti alapján tudósaink gyorsabban fejleszthetik ku- tatr.Ei szemléletüket és módszereiket, s nagyobb eredményeket érhetnek cl. Harmadszor: a í-iuományos irányításban még nem találtuk meg a helyes módszereket. Százhúsz kutatóintézet irányítása a Tudományos Akadémia és 17 tárca között oszlik meg, anélkül, hogy munkájában kellő összhang lenne, s a tudományra fordított ösz- szegeket egységes terv szerint használnák fel. Negyedszer: a tudományos kutatásra fordított anyagi eszközök elosztásában növelni kell a természet- és műszaki tudományok részesedésit. Az' ellenforradalom előkészítése idején a revizionlz- mus erősen megvetette lábát 'a társadalomtudományokban Pártunk az utolsó három évben jelentős eredményeket ért el a revizionizmus és dog- matizmus leküzdésében a társadalomtudományok területén is. Az a körülmény, hogy a revizio- nuzmus ellen küzdve, egyben a dogmatizmus ellen is harcoltunk, természetesen nem gyöngítette, hanem jelentősen növelte a revizionizmus elleni küzdelem hatékonyságát, sőt nélkülözhetetlen feltétele volt e harc eredményességének. A revizionizmus maradványai ma még jelentősek és a fő veszélyt képezik a társadalom- tudományokban is. Még mindig nem tudtuk leküzdeni fontos társadalomtudományi ágak elfordulását a mai élettől, a szocializmus építése általános törvényszerűségei feldolgozásának követelményeitől. Az irodalomtudományban azt a helyes politikát, hogy a könyvkiadásban helyet biztosítunk a polgári irodalom jelentős képviselőinek is, egyesek arra igyekeztek felhasználni, hogy megbontsák a magyar irodalom kialakult marxista értékrendjét és a polgári irodalom képviselőinek tr l értékelésével igyekezzenek tévútra vezetni a mai magyar irodalmat. A revizionizmus maradványainak nem lebecsülendő erejére utal az is, hogy olyan tapasztalt, tekintélyes, marxista tudós, mint Molnár Erik elvtárs, aki remélem, nem veszi túlságosan zokon, hogy ezt a kérdést itt is szóvá- tesszük, nem volt képes kitérni hatásuk elől. A jelenkori kapitalizmus néhány gazdasági problémája« című könyvében mutatkozó antimarxista felfogást a marxista közgazdászok alaposan megbírálták és egységesen visszautasították. De még örvendete- sebb lenne, ha Molnár elvtárs a helyes bírálatot megszívlelné. Reméljük, hogy ez így is lesz, s Molnár elvtárs megszabadulva egyes hibás nézeteitől, nagy tudományos képességét eredményesebben fogja dolgozó népünk eszmei felfegyverzésére használni. A revizionizmus elleni harcot ma már nem általában kell folytatni. Növelni kell az eszmei tisztaságot és a kommunista pártosságot, s a kutatásokat a szocializmus építése által felvetett kérdések elemzésére kell irányítani. Megerősödött a szocializmusért harcoló írók, művészek tábora A szocialista pátosz, az építőmunka sikereiért érzett lelkesedésében, a nagy tömegmozgalom kibontakoztatásában a szocializmus alapjainak gyorsabb lerakásáért sokat tehet az irodalom és a művészet. Az irodalom, a színház és a film, a zene és a képzőművészet nagyot lépett előre, de a feladat teljesítésétől rhég elmarad. Ismeretes, hogy két-három évvel ezelőtt a 'kultúra frontján ezekben a művészeti ágazatokban volt a legsúlyosabb a helyzet. Kifejezésre jutott ez abban is, hogy az írószövetséget fel kellett oszlatni, a művészeti szövetségek tevékenységét fel kellett függeszteni, mert másképp lehetetlen volt gátat szabni a bennük uralomra jutó ellenforradalmi tevékenységnek. A politikai konszolidáció itt is végbement. Ehhez tartozott, hogy azokat az írókat és művészeket, akik bűnöket követtek el a magyar nép ellen, megbüntettük. Nem irodalmi és művészeti tevékenységük, hanem a Magyar Nép- köztársaság elleni ellenforradálmi fellépésük miatt vontuk őket felelősségre, attól a helyes elvtől vezérelve, hogy az írói és művészi rang csak növeli a nép iránti felelősséget, de nem adhat mentlevelet a bűnösök számára. A megzavarodottakkal eszmei-politikai harcban tisztáztuk nézeteltéréseinket. Az az egy-két író — és nem több —, akinek még ma sincs erkölcsi bátorsága szembenézni hibájával, csak önmagát rekeszti ki az élő, eleven és egészségesen fejlődő magyar Irodalomból. Sajnálnánk, ha nem tudnának visszatérni a helytelen útról, s le kellene mondanunk tehetségükről és irodalmi tevékenységükről. Számunkra azonban a szocialista forradalom érdeke becsesebb egyes emberek írói rangjánál. Ami pedig irodalmi életünket illeti — az nélkülük is egészségesen fejlődik tovább. Irodalmi és művészeti életünk fejlődésében örvendetes jelenségeknek lehetünk tanúi. A pártos irodalom és művészet újból megerősödött. Nyugodtan kijelenthetjük: ' a párt politikai platformja alapján álló, a szocializmus felépítéséért harcoló írói, művészi táborunk újból megerősödött. Ez tette lehetővé számunkra, hogy az írószövetséget — s más művészeti szövetségeket is újjászervezzünk. A pártosság és a szocialista realizmusra való törekvés — ami ellen az ellenforradalom vad dühvei támadott — íróink és művészeink nagy részénél ismét az alkotó munka alapjává vált. Ennek eredményei jelentkeznek az irodalomi és művészeti alkotásokban. Irodalmunk és művészetünk egyre inkább a mai élet kérdései felé fordul. Legjobb íróink és művészeink mindinkább látják, hogy a világ- történelem legnagyobb fordulóján — a kapitalizmus bukásának, s a szocializmus győzelmes fel- emelkedésének korszakában — élünk. Mindinkább látják, hogy a művészeti ábrázolás számára a legnagyobb lehetőségeket a mai élet adja. Látják azt is, hogy művész számára nincs szebb és magasztosabb feladat, mint ábrázolni a hősi korszakot, s ez úton segíteni a szocializmus diadalát! Legjobb íróink és művészeink mindinkább felismerik azt is, •hogy a dolgozó rétegek a legnagyobb megértéssel azokat a műveket fogadják, amelyek a mai életet — az ő életüket — ábrázolják. íróink és művészeink épp az ilyen műveken keresztül válnak a dolgozó nép igazi harcostársaivá. Ezért örömmel látjuk, hogy a művészek és a tömegek kapcsolatai terebélyesednek. Hét budapesti színház huszonhét nagyüzemmel tart rendszeres kapcsolatot. Több képzőművész a Művészi Dolgozók Országos Szövetségének meghívására hosszabb időt tölt állami gazdaságokban. A vidéki városok tanácsai örömmel hívnak magukhoz művészeket alkotómunkára. Ezt a mozgalmat tovább kell szélesíteni. Párttagságunk is nyújtson ehhez támogatást, segítse ezzel is az alkotó művészeket, örvendetes jelenség az Is, hogy az utóbbi időben nagy számban léptek fel tehetséges fiatalok az irodalom és művészet minden ágában. Fellépésük összefügg azzal a harccal, amelyet az ellenforradalom ellen, a néphatalom védelmében vívtunk. Ezek a fiatalok — régi pártos írókkal együtt — ennek a harcnak új dalosai. Mélyítsék el politikai meggyőződésüket, fokozzák eszmei tisztaságukat, ismerjék meg alaposan mai életünket, fejlesszék művészi kifejezési eszközeiket. Mi fontosnak tartjuk, hogy íróink miről írnak, de nem kevésbé fontosnak tartjuk azt is, hogyan, milyen művé* szi színvonalon imák. Milliók kulturális alkotómunkája A milliós tömegek kulturális alkotómunkája — ez a szocialista kultúra legfontosabb vonása. A tömegek kulturális alkotó tevékenységében nagy jelentősége van az öntevékeny, a műkedvelő kulturális mozgalomnak. Ez pedig túlnyomó többségében a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a tanácsok, a földművesszövetkezetek és más lömegszervezetek kereteiben folyik. E kulturális tevékenység méreteire jellemző, hogy hazánkban ma mintegy 17 000 öntevékeny művészeti csoport működik, kétszázezer taggal, a műsoros estjeiket tavaly 24 millió ember látogatta. Hazánkban ma 442 000 felnőtt tanul rendszeresen az iskolák és egyetemek esti és levelező tagozatán és a különböző tanfolyamokon. Tavaly a különböző szervek által rendezett ismeretterjesztő előadásokat tizenegymillió ember hallgatta meg. A ’ könyvtárakból kikölcsönzött könyvek száma eléri az évi 30 milliót. Ami tehát a tömegek művelődésének általános ismereti oldalát illeti, nagy előrehaladást értünk el. A tömegek általános műveltsége gyorsan emelkedik, világnézetének fejlődése azonban ettől elmarad. A tömegkulturális mozgalom jelentős részében érvényesül még a kispolgári ösztö- nösség. A párt és az állami szervek irányító tevékenysége ezen a téren még nem kielégítő. Ez a »kultúra« még jelentős részben kispolgári szellemű, holott a tömegekben igen nagy az igény a magasabbrendű kultúra iránt. Ezt bizonyítják a szocialista szellemű filmek és színházi előadások látogatottságának növekedéséről tanúskodó adatok is. Most, a szocializmus alapjai lerakásának befejező szakaszában a legfontosabb feladat a tömegek tudatának marxista— leninista átformálása. Ezért az általános műveltség további és gyorsabb emelésének feladatát a marxizmus—leniniz- mus világnézeti alapján kell végezni. Mindennek természetesen előfeltétele, hogy a tömegek tudatára ható ideológiai és kulturális fórumokról kiszorítsuk a polgári és kispolgári eszméket és a marxizmus—leninizmust a kulturális alkotómunka és a tömeg- felvilágosító tevékenység kizárólagos alapjává tegyük. A mi értelmiségünk Nem lehet a kulturális forradalmat tovább vinni anélkül, hogy ne fejlesztenénk, erősítenénk kapcsolatainkat a magyar értelmiséggel, ne fokoznánk erőfeszítéseinket a szocialista értelmiség kialakítására. Pártunk az értelmiséggel az ellenforradalom után jó kapcsolatokat létesített. Értelmiségi politikánk kiállta az idők próbáját, az életben helyesnek bizonyult és azt eredményezte, hogy egészséges politikai szövetség fejlődött ki a párt és a nem marxista értelmiség többsége között. Az értelmiség elfogadta politikánkat és annak megvalósításáér dolgozik. Ez az értelmiség már a mi barátunk és szövetségesünk: a mi értelmiségünk. Ezzel a leg- döntöbo lépést már megtettük ahhoz, hogy hazánkban a szocialista értelmiség kialakuljon. . Az értelmiség jelentős része és közöttük a közös politikai cél, s a szocialista munkában való egyre fokozódó összeforrottság ellenére világnézeti téren még vannak eltérések. Az értelmiség többségének gondolkodásában hazánk, valamint a földgolyó fejlődésének 15 éves tapasztalatai nem múltak el nyomtalanul. A régi polgári világnézetet megingatták vagy romokba döntötték, , de még nem építették fel a tudat marxista- leninista rendszerét. Reméljük, hogy a szocializmus építésének befejezéséért folyó vállvctett harcban az értelmiség eszmeileg továbbfejlődik, s világnézetileg is teljesen összeforr a munkásosztállyal és a dolgozó néppel. Kapcsolatai a munkásosztállyal és a dolgozó parasztsággal eltép- hetetlenek akkor lesznek, ha világnézeti téren is azonosul velük. Mi bízunk a magyar értelmiségben. Bízunk benne, hogy a ma még nem marxista értelmiség pozitív választ ad: Történelmileg nincs messze az az idő, amikor a szocialista értelmiséggé válás folyamata a marxizmus—leniniz- tnus eszmei alapján befejeződik, s ezzel értelmiségünk fejlődésének magasabb fokára lép: nemcsak egy test, hanem egy lélek is lesz a magyar munkásosztállyal és parasztsággal — mondotta Kállai Gyula. WALTER ULBRICHT: A bonni békebon (ók elszigeteléséről Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára üdvözölte ezután a kongresszust. Meggyőződésünk — mondotta —, hogy a munkásosztály, szövetségben a parasztsággal és az értelmiséggel, Magyarországon tovább szilárdítja a népi demokratikus rendet, s ilymódon Magyarország szocialista átalakításával tetőzi be a népnek a nemzeti és társadalmi felszabadulásért és függetlenségért vívott évszázados harcait. Nemcsak a Magyar Szocialista Munkáspártot és a Német Szocialista Egységpártot fűzik össze testvéri kapcsolatok, hanem a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kölcsönösen barátnak és testvérnek érzi magát. Emlékeztetett arra, hogy a magyar fasisztákat nyugatnémet területen szervezték meg, képezték ki és látták el fegyverekkel, hogy azután az októberi napokban gyilWalter Ulbricht a továbbiakban említést tett arról, hogy a magyar nép két világháborúban drágán fizetett uralkodó osztályainak a német imperializmussal kötött szövetségéért. — Történelmi tapasztalat: — fűzte hozzá —, akt a német imperializmussal kalandokba bocsátkozik, annak azért felmérhetetlen áldozatokat kell fizetnie. Ma alapvetően r>ás a helyzet. Fennáll Németország első munkás-paraszt állama. kolva vonuljanak végig Budape: utcáin. A magyarországi ellenforrada mi puccs nagy tanulsággal szol gált a Német Demokratikus Kő; társaság munkásosztálya számán Tudtuk, hogy 1957 tavaszára a Ne met Demokratikus Köztársasá ellen készítettek elő államcsíny Kellő időben ellentámadásba len elültünk, megjavítottuk a politi kai tömegmunkát és a munkáso: (Folytatás a 3. oldalon.) \
