Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-31 / 306. szám

Mehiv. Szekszárdi Egyetemi Könyvt Szepessy u TOLNA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hruscsov és Mehsru üzenetváltása (2. oldal.) Kallódó tehetségek érdekéhen (4. oldal.) OyorsHsta e Második-, Harmad­(5—G. oldal.) Többszörösére emelkedett az idén AKÖV gépkocsi-parkja az Tíz évvel ezelőtt csak nyolc autóbusz kiszolgálására épült a szekszárdi AKÖV telep. Napja­inkban közel kétszáz különböző gépkocsival rendelkezik a válla­lat. A közúti forgalom a tíz év előttihez viszonyítva több mint húszszorosára emelkedett. Az idén tizennyolc Varszava és Moszkvics típusú személygépko­csit állítottak forgalomba. A régi Skoda és Opel taxikat kiselejtez­ték. A megye valamennyi na­gyobb községében állomásozik eey-egy taxi. A lakosság megsze­rette és szívesen használja a gyors és kényelmes járműveket. Húsz tehergépkocsit kapott a vállalat az idén.. Köztük kettő és háromtonnás GAZ típusokat, öt nyolc tonnás nyerges vontató. A darabárús járatok többségében még jelenleg is nyitott, ponyvás kocsikkal közleked­nek. Az első zárt karosszériás hét tonnás tehergépkocsit az idén állították forgalomba. A személyszállítás növekedése is megkövetelte a társasgépkocsik számának bővítését. Az 1959. évben három darab hntvanszemé- lyes Ikarus gépkocsival bővült a személyszállításra alkalmas jár­művek száma. Viiiamosífják 1960-ban Báíaapátih Bátaapáti a bonyhádi járás G00 lakosú községe ebben az évben mozit kapott. Eddig 50 000 forint értékű munkát végeztek, el, de az építkezés áthúzódik az 1960-as évre, amikoris teljesen befejezést jiyer és átadják rendeltetésének. Á jövő évben,' azaz 1930-ban újabb nagyobb beruházást kap a község: 800 000 forintos költséggel villamosítják Bátaapátit. A villa­mosításra fordítják majd a jövő évben községfejlesztés címén be­folyó 14 000 forintot is, amely a 800 000 forinthoz viszonyítva szinte elenyészően kevés, de a jobb cél elérése ércekében a köz­ség lakossága jelentős mennyisé­gű társadalmi munka végzését vállalta. Iskolafogorvosi vándorauíóbnsz a dombóvári járásban Egészségügyi kormányzatunk gondoskodása során Tolna me­gyébe is elkerült az iskolafogá­szati vándorautóbusz. Ennek hi ­vatása, hogy azokat a helyeket is felkeresse, ahol egyébként fogor­vosi rendelés nincsen, hogy ezek­re a helyekre is elvigye a korsze­rű fogászati kezelés lehetőségeit. Két hónapig járja az autóbusz a dombóvári járást, s sorra felkere­si a községi és tanyai iskolákat, ahol minden tanulót megvizsgál­nak és a kezelésre szorulókat helyben el is látják. A fiatal fogorvos csak a rossz és az ép fogak között tesz kü- löhbséget a reá várakozó gyer­mek hadseregben. A rossz foga­kat az iskolaorvosi munka kere­tében díjtalanul — és a látottak alapján fájdalmatlanul — látja el. Hal Igatagsága mellett olyan lelkesedéssel dolgozik, amire csak az képes, akit az a nemes hiva­tástudat fűt, hogy a felnövő új nemzedék testi épségét megőriz­ze. A mosolygós gyermekarcokon csak a munka kezdetén látszik a szokásos ijedtség, de mihelyt ki­lépnek a rendelőhelyiségül szol­gáló autóbuszból, szinte vala­mennyi így biztatja az utánajö- vöt »nem kell félni srácok, nem fáj". Ennek a bizalomgerjesztő hangulatnak kialakításában nem csekély szerepet játszik a sokéves tapasztalattal bíró asszisztensnő is, aki országjárása során jól tudja már, hogyan lehet a gyer­mek leikéhez közel jutni. A népszerű fehér autóbusz kor­szerű fogászati rendelővel, rönt­gennel, hideg-melegvíz szolgálat­tal, fűtéssel, önálló áramfejlesztő­teleppel és a kiszolgáló személy­zet részére hálóhelyekkel is ren­delkezik. Mucsi, Dúzs, Kurd és a többi községek után az esőokozta útvi­szonyok miatt, most Döbröközön folytatja további munkáját. A karácsonyi szünet idejére sem áll le a munka, mert ekkor a ter­melőszövetkezeteket - keresi fel, ahol a dolgozókat látja el addig, amíg újból kezdetét veszi a taní­tás. Telefonjelentés: Mőcsény szevettoii kieséssé arakul! áll Mőcsény a tegnapi napon szö­vetkezeti községgé alakult át — jelentette telefonon mőcsányi tu­dósítónk. A karácsonyi ünnepek jó han­gulatban teltek el és a gazdák az ünnepekben egymást látogatva beszélgettek, vitatkoztak közös ügyükről, a termelőszövetkezet megalakításáról. A három ünnep alatt 29-en — többségükben kö­zépparasztok — léptele a közös gazdálkodás útjára. Ezt követően tovább folyt a termelőszövetkezet szervezése, s ma este tizenöten, a legjobban gazdálkodók közül, már arról tárgyalnak, hogy az újévi ünnepek után megtartják az ala­kuló közgyűlést. Meghatározták az alakuló köz­gyűlés napirendjét is: megválaszt­ják az újonnan alakult tsz vezető­ségét, megbeszélik a közös munka menetét, az állatállomány kiala­kítását, de beszélnek arról is, hogy a tavasziak közül, mit hova vessenek majd és hogy milyen irányban fejlesszék a közös gazda­ságot. Ezzel Mőcsény községben is győzött a közös gazdálkodás esz­méje. A közgyűlés határozatait a szövetkezeti parasztok felhasz­nálják majd a még kívül álló dol­gozó parasztok meggyőzésére. Aíadíák pcmlcKctmnek a mentőáSiomást Pakson Az Országos Mentőszolgálat há­lózata újabb állomással bővült; kedden átadták rendeltetésének a paksi mentőállomást. A községi és a járási tanács, a pártbizott­ság éveken keresztül sokat fára­dozott a mentőállomás érdekében, hiszen szülőotthon van a köz­ségben, azonfelül Paks és a szom­szédos községek is távol esnék akár a szekszárdi, akár a sztál in- városi mentőállomástól. A két gépkocsival eiiátoti mentőállomás átadására megje­lentek a községi, a járási tanács, a pártbizottság képviselői, az Or­szágos Mentőszolgálat részéről pedig dr. Orovecz Béla főigaz­gató. A községi tanács elnöke vette át a mentőállomást. Köszönetét mondott mindazoknak, akii: közreműködtek annak létrehozá­sában. Dr. Orovecz Béla főigazgató a mentőállotnás jelentőségéről be­szélt. — A mentőkre egyre több feladat hárul, egyre többen ve­szik igénybe a segítségünket — ezért, bővítjük állandóan meg­lévő állomásainkat, illetve léte­sítünk újakat — mondotta rövii beszédében, amelynek végén ö is köszönetét fejezte ki a községi, a járási tanács és a pártbizottság felé a segítségért. Az átadási ünnepség után rövi­desen már hívták is a mentőket. Egy beteget szállítottak a szek­szárdi kórházba. * Dr. Orovecz Béla, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója meg­látogatta a szekszárdi mentőállo­mást is, ahol elbeszélgetett a gép­kocsivezetőkkel, az ápolókkal. Azok elmondották legnagyobb pa­naszukat, a mentőállomás mos­toha elhelyezését, Dr. Orovecz ígéretet tett. hogy igyekeznek mielőbb megfelelő mentőállomást létesíteni Szekszárdon is. !§3 holdon fog kertészkedni a jövő esstendőben a faddi Lenin Tss Készül megyénk egyik legna­gyobb termelőszövetkezetének', a faddi Lenin Tsz-nek 1960. évi termelési terve. Már most a ter­vek készítésénél arra törekednek a szövetkezei vezetői, hogy a jö­vő évben minél belterjesebbé te­gyék gazdaságukat. A belterjes­ség fokozásának egyik útja a ker­tészeti termelés, amelyet a tervek szerint a jövő esztendőben 193 holdon folytatnak majd. A 193 hold területből 98 holdat fognak öntözni. A kertészet amellett, hogy nép- gazdasági igényeket elégít ki, a szövetkezetnek is hasznos, mert a nyári hónapokban is jól jöve­A népfront-mozgalom, kimeríthetetlen erő Az elmúlt hetekben, hónapokban a nyári kisebb aktivitás után felélénkült megyénkben a Hazafias Népfront Bizottságok munká­ja. Különböző találkozókat szerveztek, előadásokat tartottak és rendszeresen beindult a politechnikai oktatás is. A gyönki járásban például tíz társadalomtulajdon védelmi an­kétet rendeztek ebben a negyedévben. Közöttük egyet a gazdasági vezetők és egyet a tanácsok vezetői számára. A paksi járásban a békeestek és találkozók mellett irodalmi esteket is rendeztek. Legszembetűnőbbek azonban az eredmények a községfejlesz­tési feladatok végrehajtása terén. E munkában a népfront-bizottsá­gok tagjai nemcsak felvilágosító szavukkal, de példájukkal is igen eredményesen vettek részt. A TAMÁSI járásban a nép­front-bizottsági tagok a tanácsta­gokkal együtt körzetenként tar­tottak kisgyűléseket, s egyénileg is beszélgettek a községfejlesztés fontosságáról a lakosokkal. A har­madik negyedév végén még 42 százalékra állt a fejlesztési ter­vek teljesítése. Igaz, hogy az el­maradást okozta az anyaghiány is, de a beszélgetések és közvet­len segítség eredményeként nem­csak anyagot sikerült szerezni, hanem meggyorsult a munka is. Napjainkban már túljárnak a 90 százalékon. Bátran el lehet mondani, hogy egy év alatt még soha nem fejlő­dött a járás ennyire, mint most. Csak néhány adat erre: községfej­lesztési alapból épült ez évben a járás területén 15 320 négyzetmé­ter járda, 24 250 méter villany és 17 ezer méter vízvezeték. Tamási község 8 ezer méter villany-, 4 ezer méter vízvezeték és 2 ezer négyzetméter járdaépítéssel külö­nösen kiemelkedik a járás közsé­gei közül. De mindjárt utána kö­vetkezik Ozora, Magyarkészi és a többi község is. Utak lekövezése mintegy 4200 négyzetméteren történt meg eb­ben az évben a tamási járásban. Ezen a téren legjelentősebb az ozorai útépítés 1575 négyzetméte­ren. leges számítások szerint a lakos­ság több mint 400 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával járult hozzá a községfejlesztési tervek végrehajtásához. A járási népfront-bizottságtól kiindult »Minden ház vállalása«- elnevezésű mozgalom szinte az egész járásra kiterjedt már. E mozgalom jegyében a téli estéket arra használják fel a bizottsági tagok, hogy megbeszélik mik a legfontosabb teendők egy-egy fa­lu fejlesztése, szépítése, tisztítása terén és már előre szervezik a tár­sadalmi munkákat hozzá. így ha kitavaszodik, már lehet is kezde­ni a munkát. A DOMBÓVÁRI járásban is jelentős társadalmi munkával já­rult hozzá a községfejlesztési ter­vek megvalósításához. Még az év elején az előzetes számítások kö­zel félmillióra becsülték a fel­használható társadalmi munka összértéket és most az év végén kiderült, hogy 858 ezer forint lett az összérték. De úgy gondoljuk, elég a szám­adatokból. E néhány példa is élénken bizonyítja, hogy a párt vezette népfront-mozgalom kimé­delmez, így biztosítja a rend­szeres havi előlegfizetést. A sokfélé termák közül újbur­gonyát 30 holdon, paradicsomot 25 holdon, zöldpaprikát 45 hol­don, görögdinnyét 20 holdon, uborkát 10 holdon termelnek majd a faddi Lenin Tsz kerté­szetében. A termékek döntő több­ségét szerződéssel fogják értéke­síteni. Másfélmillics költséggel kultúrház épül Váralján Ma már elvitathatatlan tény, hogy milyen helyes volt a köz­ségfejlesztési alapok megteremté­se. Azóta szinte ugrásszerűen nö­vekedett a községeinkben a köz­hasznú építkezések száma. Szinte minden községben látható jelei vannak ennek, így van ez Váralján is. A község egyik részét, az úgy­nevezett mészl.emerce kör­nyékét villamosítják. Az új esztendőre ezen a részen 20 család kap fényt. Az ide vezető úton járdaépítés­re falazással együtt 13 ezer forin­tot költött a tanács. Ebben a munkában a sportegyesület tagjai és a drukkerok is dicséretesen ki­vették a részüket. Mintegy 9000 forint értékű társadalmi mun­kát végeztek a járdaépítésnél. « Sok bosszúságot és kárt okozott a kiöntéseivel a községet átszelő patak is. Ebben az évben uóthiiclből mintegy 140 OOP forintos költ­séggel hozzákezdtek a patak szabályozáséhoz. Néhol új mederbe terelték és a legnagyobb sodrású helyeken ki is kövezték a mederoidalt. Méltó folytatása Jesz a község fejlesztésének a tervezett kultúr- ház építés. Előzetes számítások szerint 1.5 miilió forintos költséggé!, társadalmi munka felajánlá­sával 1961 re szeretnék fel­építeni.

Next

/
Thumbnails
Contents