Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-30 / 305. szám

1959. december 30. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Sportköri téli es ek feiedala a sportköri szervezeti é!§! kssEekílásában Nem újkeletű témakör, de a mai sportéletünkben nagyobb je­lentősége van, mint valaha, ami­kor sportmozgalmunk legfőbb feladata az, hogy minél nagyobb tömeget tudjunk bevonni a rend­szeres testgyakorlásba és meg­szerettetni a sportban rejlő széo- ségeket, értékeket — ennek a cél­nak elérését és eredményeinek biztosítását, elsősorban a sport­köri téli esték helyes, célirányos megszervezésében, vezetésében látjuk. Mik lehetnek előfeltételei an­nak, hogy sikerüljön egy téli sportköri est? A dolgozó fiatalok érdeklődését és testedzés igényét felkeltsük, megfelelő szervezés szükséges a helyesen megválasztott sportköri elnökség és őket támogató KISZ- aktívák részéről. A program ki­dolgozása és ennek előterjesztése után a dologi feltételek biztosítá­sa a szükségszerű, megfelelő he­lyisé?, terem, amely alkalmas a sportköri tagság számára. Fel kell használni a községben a hangosbemcndókat (mozi, tanács­háza, kultúrotthon), dobszót. meg­hívó küldését és általában a pro­pagálás lehetőségeit. Elő kell készíteni, illetve meg­hívni azokat a szakembereket, olimpikonokat, TST elnökét, va?y bemutató csapatokat, akik él­ménybeszámolójukkal. előadásuk­kal és bemutatójukkal fogják emelni az est színvonalát. 1. Hamar Mária (Sz. Dózsa) 2. Csendes Erika (Sz. Dózsa) 3. Balassa Mária (Sz. Dózsa) 4. Eördögh Judit (Sz. Dózsa) 5. Szitkovics Márta (D.-földvár) 6. Kern Ágnes (paksi gimn.) 7. Gregus Márta (paksi gimn.) 8. Grósz Mária (Simontornya) 9. Hild Gerda (Bátaszék) 10. Dorogi Mária (szeksz. gimn.) i = ifjúsági, f = felnőtt, s — serdülő. Zárójelben a tavalyi eredményeket is feltüntettük. Az elmúlt esztendőben női rö­vidtávfutásban, még közelebbről, 100 méteren csúcseredmény, de emellett csúcsátlagok is szület­tek. Az örvendetes fejlődésben az egyes versenyzők szorgalmá­nak és fejlődésének feltétlenül része van, de az is közrejátszik a jó eredmények elérésében, hogy Dorogi Erzsébeten kívül minden­kit megtalálunk már a tavalyi listán is. És még örvendetesebb Milyen témákkal foglalkozzon a sportkör vezetősége? A sportkör munkaterve, ver­senynaptárai nyilvántartási nap­lója meghatározza a folyamatos, rendszeres foglalkoztatást, fő­képpen a szakosztályokban folyó politikai, erkölcsi, nevelő mun­kát. Alkalma nyílik a sportkör el­nökének az eddig végzett, köz­ségen belüli sportmunka értéke­lésére, amelyben propagálni kell a testnevelés és sport jelentősége­it, előnyeit. Lehetősége van olyan nevelési kérdések felvetése, nvnt *► vita-est« közrebocsátásával, pél­dául milyen előnnyel járhat a rendszeres sportolás a lányok számára? Hogyan győzhetjük meg szüleiket arról, hogy a lá­nyok is sportolhassanak? A régi felfogású, ferde néphitek elleni harc egyik formája falun. A községei; . arculata napjaink­ban gyökeresen változik, a már aktuális társadalmi változás ha­tással van a felépítményre, a sportra is. Az új termelőszövet­kezeti sportkörök elé gyakran megoldhatatlan feladatok nehe­zednek szervezeti, nevelési, szak­mai és gazdasági területeken. A téli esték alkalmat adnak ezek megoldására, segítségkérésre, anyagi támogatásra, , itt beszél­nünk kell arról, hogy milyen teendőket kell magukévá tenni a KTSZ-fiataloknak. Hogyan kerül­het közel a várcp .és a fa'u e""- máshoz, ilyenkor segíthetik fel­12.8 (i) (13.4) 13,1— <i> (13,4) 13,5 (i). (13,9) 13.5 (i) (14.0) 13.7 (f) (14,2) 13,7 (i) (14,1) 13,8 (I) (14,2) 13.9 (S) (14.4) 14,— (i) ­(14,5) 14,— (s) — talán az, hogy szinte kivétel nél­kül mindenkinél 0.4—0.6 másod­percig terjedő fejlődés mutatko­zik. Különösen szépen fejlődött Hamar Mária, de dicséret illeti a lista többi tagját is. A felnőtt Szitkovics Mártát is. Két serdülőt is találunk a legjobbak között, ami azt jelenti, hogy ők képezik az aranytartalékot. Tekintettel arra, hogy ez a mezőny 1960-ra is együtt lesz, számítani lehet továb­bi fejlődésre is. (Folytatjuk.) kért patronáló városi üzemek, szervek a szocialista községek sportját. Az egyes szakosztályok belső szervezeti jó és rossz ta­pasztalatainak, eredményeinek feltárását. Hogyan sikerült elér­ni az évben a folyamatos verseny­zési lehetőség biztosítását? Mi­lyen a legkisebb kollektíva össze­tartása és a szakszerű vezetés biztosítása — ezek nélkül nincs élet a sportkörben. A téli és nyári szpartakiád nép­szerűsítésére alkalmas az orszá­gos döntőn részt vett sportoló vagy sportolóink élménybeszámo­lója, vagy a szpartakiádok törté­netének felelevenítése. A fegyel­mezetten viselkedés, a szocialis­ta sporterkölccsel ellentétes ma­gatartás maga után vonja a szurkolók és a sportolók nevelé­sét. Kiváló játékvezetők szabály­magyarázó előadásai elősegítik rz esetleg nem kívánatos viselkedés megváltoztatását. A sporttörténeti előadások, olimpiai és világbajnokságok pro­pagálhatják a magyar nemzet és kiváló sportolóink eredményeit és megbecsülését. Lehetővé kéj) tenni, hogy az élsportolók előadá­sokon mondják el tapasztalatai­kat, emlékeiket, élményeiket n hallgatóságnak, ezt • követhetik filmkockák sorai, amelyek az 1933-as labdarúgó-világbajnok­ságról, vagy az évben lezailott stockholmi atlétikai Euróna-baj- nokságról szólnak, de lehet ma­gyarázó, oktatói filmvetítés is. A sportköri téli o"t:k felada­tainak tárgyalásánál még számos részlctterületra térhetnek ki, <’•» az ügyes, ötl"tps vartok, a’.ik ismerik a helyi szokásokat, ne­hézségeket, önmaguk süthetnek dolgaikon. Összegezhetjük, hogy a sportköri esték, amelyeket a tél folyamán több alkalommal i?- tarthatunk, eszközének kell lenni a sportkörök és a szakosztályok szervezeti életének kialakításában és további megszilárdításában. M-ss'nvi Ma-ót ISB elnökségi tag Dorogi a Kaposvári Cézsa legeredniénysssbii ökölvívója Az NB I-es ökölvivó bajnokság véget ért. A Kaposvári Dózsa ökölvívó-csapata tizenhat ver­senyzővel vívta meg az idei esz­tendő küzdelmeit. Az NB I. mér­kőzésein a Kaposvári Dózsa fel­nőtt csapata 34 egyéni győzelmet szerzett. A 16 felnőtt versenyző közül a Szekszárdról Kaposvárra kerüli Dorogi bizonyult a legeredménye­sebbnek. A bajnokság során hét­szer állt szorítóba, melyből hat­szor győzött és csak egyszer szen­vedett vereséget. Kár, hogy a te­hetséges légsúlyú versenyző az utolsó mérkőzésen elvesztette ve­retlenségét és ezzel oda lett 100 százalékos teljesítménye. Ennek ellenére a csapat, legjobbja, mert olyan vex-senyzőket hagyott maga mögött, mint Jakab, Dőri, Illés, Tóbi stb. 1S59. m legjstÉ atlétikai eredniük 100 méteres női síkfutás Az eddigi legjobb egyéni eredmény és a legjobb átlagok: Egyéni I-Jármas Ötös Tízes á t 1 a g Bicskei (Szekszárdi 12,7 13.30 13,52 13.84 (1956 és 1955) (1956) (1955) (1955) Tavalyi legjobb eredmény és az átlagok alakulása: Hamar (Szekszárdi 13.4 13,56 13,76 13,99 Idei legjobb eredmény és az átlagok alakulása: Hamar (Szekszárdi 12,8 13,10 13,30 13,59 1959. évi ranglista: A pálinkafősde romantikája A kiskapuban folytatott nyári beszélgetések után, melyet a falu idősebb asszonyai követnek el — a pálinkafőzőében hallani a leg­több újságot Nakon. No, persze itt férfiak beszélgetnek. Távol álljon, hogy plelykázással vád ol­tás tanak, de tán még az sem len­ne tiílzás. mert miről is beszél­gethetnének hosszú órákon át, néha egész éjszakákon. Minden­ről, ami csak történik a faluban. Lengyel Kovács Sándor bácsi en­nek a megmondhatója, aki a na- ki Uj Élet Termelőszövetkezet pálinkafőzőé jenek egyik dolgozó­ra. Mindjárt az elején megjegy­zendő, hogy nagyon jó pálinkát főz, s talán a beszélgetést alkal­masint az a pálinkamennyiség is irányítja, amit a kóstolgatás köz­ben megisznak a főzetők... Tél van, hideg van, és persze tudni akarja mindenki, hogy milyen árut kap. És az idő könnyebben telik poharazgatás közben. Mostanában sok szó esik a ter­melőszövetkezetről, mivel hogy a környező községekből is járnak főzetni, (Szakosról, Láp afőröl, Várongról) még távolabbról is, ahol csak most szánták rá ma­gukat a gazdák a szövetkezésre. Égy-egy pohár pálinka mellett is Lehet agitálni a szövetkezet mel­lett. Ez a véleménye Sándor bá­csinak. És ö agitál is, mert hogy megtalálta a számítását o szövet­kezetben, az biztos. A pálinka néha meg is árt né­melyik kóstolgatónak. Nemrég az egyik gazda addig kóstolgatla a szilvalét, míg a küzdelemből a pálinka került ki győztesen, s fo­gyasztója annyira elázott, hogy nem merték kiadni a kifőzött pá­linkát, nehogy összetörje az úton a demizsont. Reggel, amikor el­jött érte, már biztosítva volt a visszavágó mérkőzés elkerülésére, mert vele jött a felesége is. Hasonló eset történt az egyik lápafői főzetővel is. Öt a fazde dolgozói, amikor egy pohár he­lyett már kettőt látott, lefektettél; az ágyra, s egyszer csak látják ám, hogy a vendég kiszalad és irány haza, Lápaföre. Haza is ért minden baj nélkül, le is feküdt, de amikor egy kicsit kipihente magát, felriadt álmából és azon kezdett gondolkozni, hogy hol hagyta a pálinkáját... Fc.és via­sza a pálinkafőzdébe éjnek ide­jén. Nagyot nevettek rajta, ami­kor futástól kipirulva megjelent az ajtóban és a pálinkáját keres­te, amit meg is kapóit, hisz nem vitte magával... Nóta is van néha, nem is olyan ritkán. Mert mondhatja bárki, hogy a pálinkában nincs nóta, csak a borban. Dehogy nincs. Bi­zonyítják ezt a nakiak, mert a kézségbe is behallatszik néha egy-egy szélvitte nótafoszlány... (bún i) Nemi felvilágosítás a nyugat-berlini iskolákban A nyugat-berlini iskolákban rendszeres tantárgyként vezették be az “élet alapvető biológiai té- nyeinek- ismertetését. Az oktatás hatéves korban kez­dődik, amikor már figyelmezte­tik & gyerekeket arra, milyen ve­szélyeket rejt, ha idegenekkel Szóbaelegyednek. A nyugat-berli­ni oktatási hatóságok azt remé- Fk, hogy ilyen felvilágosító mun­kával csökkenthetik a gyermekek ellen elkövetett vétségek megdöb- fcéhtő számát. Múlt évben húsz­ezer ilyen eset került a nyugat­német bíróságok elé, ez azonban a megtörtént bűntényeknek csu­pán egy töredéke. A nagyobb gyerekekkel megis­mertetik a prostitúció, a homo­szexualitás és más nemi eltéve­lyedések társadalmi és jogi prob­lémáit. Orvosok nyújtanak felvi­lágosítást a Születésszabályozés vallási, jogi, erkölcsi és gazdasá­gi vonatkozásairól. A nyugat-berlini oktatási ható­ságok rendeletének kibocsátása előtt mindössze néhány héttel egy nyűgét-berlini tanárt elbocsátot­tak állásából, mert egy angol tan­könyvből oktatta a nyo'céves gyermekeket az “élet tényeire«. „Kiválóak" gimnáziuma New Yorkban New Yorkban működik a Bronx High School of Science, amely a “kiválóak« gimnáziuma. A jövő természettudósai tanulnak itt és a tanintézet egyben a mo­dern amerikai középiskolák pél­daképéül is szolgál. A középiskolában jelenleg 1800 fiú és 900 leány számára van fé­rőhely és 15—25 tanulóra jut egy pedagógus. Az iskolában mindig rengeteg a jelentkező, noha igen nagy kö­vetelményeket támasztanak a diákokkal szembem így pl. 1957- ben 3900-an jelentkeztek New York államból és bár volt iskolá­ik mint kiváló képességű diáko­kat javasolta őket, mindössze 750-en feleltek meg az iskola kö­vetelményeinek. A felvételi vizsgánál ugyanis azt követelik a fiataloktól, hogy szellemileg két évvel megelőzzék korosztályukat és 40 százalékkal jobb pontszámot érjenek el, mint az átlag értelmi képességű, velük egykorú gyermek. Egy leleményes anyuka ...

Next

/
Thumbnails
Contents