Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-30 / 305. szám
1959. december 30. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Sportköri téli es ek feiedala a sportköri szervezeti é!§! kssEekílásában Nem újkeletű témakör, de a mai sportéletünkben nagyobb jelentősége van, mint valaha, amikor sportmozgalmunk legfőbb feladata az, hogy minél nagyobb tömeget tudjunk bevonni a rendszeres testgyakorlásba és megszerettetni a sportban rejlő széo- ségeket, értékeket — ennek a célnak elérését és eredményeinek biztosítását, elsősorban a sportköri téli esték helyes, célirányos megszervezésében, vezetésében látjuk. Mik lehetnek előfeltételei annak, hogy sikerüljön egy téli sportköri est? A dolgozó fiatalok érdeklődését és testedzés igényét felkeltsük, megfelelő szervezés szükséges a helyesen megválasztott sportköri elnökség és őket támogató KISZ- aktívák részéről. A program kidolgozása és ennek előterjesztése után a dologi feltételek biztosítása a szükségszerű, megfelelő helyisé?, terem, amely alkalmas a sportköri tagság számára. Fel kell használni a községben a hangosbemcndókat (mozi, tanácsháza, kultúrotthon), dobszót. meghívó küldését és általában a propagálás lehetőségeit. Elő kell készíteni, illetve meghívni azokat a szakembereket, olimpikonokat, TST elnökét, va?y bemutató csapatokat, akik élménybeszámolójukkal. előadásukkal és bemutatójukkal fogják emelni az est színvonalát. 1. Hamar Mária (Sz. Dózsa) 2. Csendes Erika (Sz. Dózsa) 3. Balassa Mária (Sz. Dózsa) 4. Eördögh Judit (Sz. Dózsa) 5. Szitkovics Márta (D.-földvár) 6. Kern Ágnes (paksi gimn.) 7. Gregus Márta (paksi gimn.) 8. Grósz Mária (Simontornya) 9. Hild Gerda (Bátaszék) 10. Dorogi Mária (szeksz. gimn.) i = ifjúsági, f = felnőtt, s — serdülő. Zárójelben a tavalyi eredményeket is feltüntettük. Az elmúlt esztendőben női rövidtávfutásban, még közelebbről, 100 méteren csúcseredmény, de emellett csúcsátlagok is születtek. Az örvendetes fejlődésben az egyes versenyzők szorgalmának és fejlődésének feltétlenül része van, de az is közrejátszik a jó eredmények elérésében, hogy Dorogi Erzsébeten kívül mindenkit megtalálunk már a tavalyi listán is. És még örvendetesebb Milyen témákkal foglalkozzon a sportkör vezetősége? A sportkör munkaterve, versenynaptárai nyilvántartási naplója meghatározza a folyamatos, rendszeres foglalkoztatást, főképpen a szakosztályokban folyó politikai, erkölcsi, nevelő munkát. Alkalma nyílik a sportkör elnökének az eddig végzett, községen belüli sportmunka értékelésére, amelyben propagálni kell a testnevelés és sport jelentőségeit, előnyeit. Lehetősége van olyan nevelési kérdések felvetése, nvnt *► vita-est« közrebocsátásával, például milyen előnnyel járhat a rendszeres sportolás a lányok számára? Hogyan győzhetjük meg szüleiket arról, hogy a lányok is sportolhassanak? A régi felfogású, ferde néphitek elleni harc egyik formája falun. A községei; . arculata napjainkban gyökeresen változik, a már aktuális társadalmi változás hatással van a felépítményre, a sportra is. Az új termelőszövetkezeti sportkörök elé gyakran megoldhatatlan feladatok nehezednek szervezeti, nevelési, szakmai és gazdasági területeken. A téli esték alkalmat adnak ezek megoldására, segítségkérésre, anyagi támogatásra, , itt beszélnünk kell arról, hogy milyen teendőket kell magukévá tenni a KTSZ-fiataloknak. Hogyan kerülhet közel a várcp .és a fa'u e""- máshoz, ilyenkor segíthetik fel12.8 (i) (13.4) 13,1— <i> (13,4) 13,5 (i). (13,9) 13.5 (i) (14.0) 13.7 (f) (14,2) 13,7 (i) (14,1) 13,8 (I) (14,2) 13.9 (S) (14.4) 14,— (i) (14,5) 14,— (s) — talán az, hogy szinte kivétel nélkül mindenkinél 0.4—0.6 másodpercig terjedő fejlődés mutatkozik. Különösen szépen fejlődött Hamar Mária, de dicséret illeti a lista többi tagját is. A felnőtt Szitkovics Mártát is. Két serdülőt is találunk a legjobbak között, ami azt jelenti, hogy ők képezik az aranytartalékot. Tekintettel arra, hogy ez a mezőny 1960-ra is együtt lesz, számítani lehet további fejlődésre is. (Folytatjuk.) kért patronáló városi üzemek, szervek a szocialista községek sportját. Az egyes szakosztályok belső szervezeti jó és rossz tapasztalatainak, eredményeinek feltárását. Hogyan sikerült elérni az évben a folyamatos versenyzési lehetőség biztosítását? Milyen a legkisebb kollektíva összetartása és a szakszerű vezetés biztosítása — ezek nélkül nincs élet a sportkörben. A téli és nyári szpartakiád népszerűsítésére alkalmas az országos döntőn részt vett sportoló vagy sportolóink élménybeszámolója, vagy a szpartakiádok történetének felelevenítése. A fegyelmezetten viselkedés, a szocialista sporterkölccsel ellentétes magatartás maga után vonja a szurkolók és a sportolók nevelését. Kiváló játékvezetők szabálymagyarázó előadásai elősegítik rz esetleg nem kívánatos viselkedés megváltoztatását. A sporttörténeti előadások, olimpiai és világbajnokságok propagálhatják a magyar nemzet és kiváló sportolóink eredményeit és megbecsülését. Lehetővé kéj) tenni, hogy az élsportolók előadásokon mondják el tapasztalataikat, emlékeiket, élményeiket n hallgatóságnak, ezt • követhetik filmkockák sorai, amelyek az 1933-as labdarúgó-világbajnokságról, vagy az évben lezailott stockholmi atlétikai Euróna-baj- nokságról szólnak, de lehet magyarázó, oktatói filmvetítés is. A sportköri téli o"t:k feladatainak tárgyalásánál még számos részlctterületra térhetnek ki, <’•» az ügyes, ötl"tps vartok, a’.ik ismerik a helyi szokásokat, nehézségeket, önmaguk süthetnek dolgaikon. Összegezhetjük, hogy a sportköri esték, amelyeket a tél folyamán több alkalommal i?- tarthatunk, eszközének kell lenni a sportkörök és a szakosztályok szervezeti életének kialakításában és további megszilárdításában. M-ss'nvi Ma-ót ISB elnökségi tag Dorogi a Kaposvári Cézsa legeredniénysssbii ökölvívója Az NB I-es ökölvivó bajnokság véget ért. A Kaposvári Dózsa ökölvívó-csapata tizenhat versenyzővel vívta meg az idei esztendő küzdelmeit. Az NB I. mérkőzésein a Kaposvári Dózsa felnőtt csapata 34 egyéni győzelmet szerzett. A 16 felnőtt versenyző közül a Szekszárdról Kaposvárra kerüli Dorogi bizonyult a legeredményesebbnek. A bajnokság során hétszer állt szorítóba, melyből hatszor győzött és csak egyszer szenvedett vereséget. Kár, hogy a tehetséges légsúlyú versenyző az utolsó mérkőzésen elvesztette veretlenségét és ezzel oda lett 100 százalékos teljesítménye. Ennek ellenére a csapat, legjobbja, mert olyan vex-senyzőket hagyott maga mögött, mint Jakab, Dőri, Illés, Tóbi stb. 1S59. m legjstÉ atlétikai eredniük 100 méteres női síkfutás Az eddigi legjobb egyéni eredmény és a legjobb átlagok: Egyéni I-Jármas Ötös Tízes á t 1 a g Bicskei (Szekszárdi 12,7 13.30 13,52 13.84 (1956 és 1955) (1956) (1955) (1955) Tavalyi legjobb eredmény és az átlagok alakulása: Hamar (Szekszárdi 13.4 13,56 13,76 13,99 Idei legjobb eredmény és az átlagok alakulása: Hamar (Szekszárdi 12,8 13,10 13,30 13,59 1959. évi ranglista: A pálinkafősde romantikája A kiskapuban folytatott nyári beszélgetések után, melyet a falu idősebb asszonyai követnek el — a pálinkafőzőében hallani a legtöbb újságot Nakon. No, persze itt férfiak beszélgetnek. Távol álljon, hogy plelykázással vád oltás tanak, de tán még az sem lenne tiílzás. mert miről is beszélgethetnének hosszú órákon át, néha egész éjszakákon. Mindenről, ami csak történik a faluban. Lengyel Kovács Sándor bácsi ennek a megmondhatója, aki a na- ki Uj Élet Termelőszövetkezet pálinkafőzőé jenek egyik dolgozóra. Mindjárt az elején megjegyzendő, hogy nagyon jó pálinkát főz, s talán a beszélgetést alkalmasint az a pálinkamennyiség is irányítja, amit a kóstolgatás közben megisznak a főzetők... Tél van, hideg van, és persze tudni akarja mindenki, hogy milyen árut kap. És az idő könnyebben telik poharazgatás közben. Mostanában sok szó esik a termelőszövetkezetről, mivel hogy a környező községekből is járnak főzetni, (Szakosról, Láp afőröl, Várongról) még távolabbról is, ahol csak most szánták rá magukat a gazdák a szövetkezésre. Égy-egy pohár pálinka mellett is Lehet agitálni a szövetkezet mellett. Ez a véleménye Sándor bácsinak. És ö agitál is, mert hogy megtalálta a számítását o szövetkezetben, az biztos. A pálinka néha meg is árt némelyik kóstolgatónak. Nemrég az egyik gazda addig kóstolgatla a szilvalét, míg a küzdelemből a pálinka került ki győztesen, s fogyasztója annyira elázott, hogy nem merték kiadni a kifőzött pálinkát, nehogy összetörje az úton a demizsont. Reggel, amikor eljött érte, már biztosítva volt a visszavágó mérkőzés elkerülésére, mert vele jött a felesége is. Hasonló eset történt az egyik lápafői főzetővel is. Öt a fazde dolgozói, amikor egy pohár helyett már kettőt látott, lefektettél; az ágyra, s egyszer csak látják ám, hogy a vendég kiszalad és irány haza, Lápaföre. Haza is ért minden baj nélkül, le is feküdt, de amikor egy kicsit kipihente magát, felriadt álmából és azon kezdett gondolkozni, hogy hol hagyta a pálinkáját... Fc.és viasza a pálinkafőzdébe éjnek idején. Nagyot nevettek rajta, amikor futástól kipirulva megjelent az ajtóban és a pálinkáját kereste, amit meg is kapóit, hisz nem vitte magával... Nóta is van néha, nem is olyan ritkán. Mert mondhatja bárki, hogy a pálinkában nincs nóta, csak a borban. Dehogy nincs. Bizonyítják ezt a nakiak, mert a kézségbe is behallatszik néha egy-egy szélvitte nótafoszlány... (bún i) Nemi felvilágosítás a nyugat-berlini iskolákban A nyugat-berlini iskolákban rendszeres tantárgyként vezették be az “élet alapvető biológiai té- nyeinek- ismertetését. Az oktatás hatéves korban kezdődik, amikor már figyelmeztetik & gyerekeket arra, milyen veszélyeket rejt, ha idegenekkel Szóbaelegyednek. A nyugat-berlini oktatási hatóságok azt remé- Fk, hogy ilyen felvilágosító munkával csökkenthetik a gyermekek ellen elkövetett vétségek megdöb- fcéhtő számát. Múlt évben húszezer ilyen eset került a nyugatnémet bíróságok elé, ez azonban a megtörtént bűntényeknek csupán egy töredéke. A nagyobb gyerekekkel megismertetik a prostitúció, a homoszexualitás és más nemi eltévelyedések társadalmi és jogi problémáit. Orvosok nyújtanak felvilágosítást a Születésszabályozés vallási, jogi, erkölcsi és gazdasági vonatkozásairól. A nyugat-berlini oktatási hatóságok rendeletének kibocsátása előtt mindössze néhány héttel egy nyűgét-berlini tanárt elbocsátottak állásából, mert egy angol tankönyvből oktatta a nyo'céves gyermekeket az “élet tényeire«. „Kiválóak" gimnáziuma New Yorkban New Yorkban működik a Bronx High School of Science, amely a “kiválóak« gimnáziuma. A jövő természettudósai tanulnak itt és a tanintézet egyben a modern amerikai középiskolák példaképéül is szolgál. A középiskolában jelenleg 1800 fiú és 900 leány számára van férőhely és 15—25 tanulóra jut egy pedagógus. Az iskolában mindig rengeteg a jelentkező, noha igen nagy követelményeket támasztanak a diákokkal szembem így pl. 1957- ben 3900-an jelentkeztek New York államból és bár volt iskoláik mint kiváló képességű diákokat javasolta őket, mindössze 750-en feleltek meg az iskola követelményeinek. A felvételi vizsgánál ugyanis azt követelik a fiataloktól, hogy szellemileg két évvel megelőzzék korosztályukat és 40 százalékkal jobb pontszámot érjenek el, mint az átlag értelmi képességű, velük egykorú gyermek. Egy leleményes anyuka ...