Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-30 / 305. szám

A « Mehiv, Szekszárd, Egyetemi Könyvtár. :-SZ, '*» .. ■ ~iT_. ' • . Szeoesay u<^n ' * VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ’ MiÁG'Y'A.f?-' SZOC IAI I STA M Hruscsov beszéde az SZKP Központi Bizottságának plénumán (2. oldal.) Tudósítás Beíecskáról (3. oldal.) Az utak elválnak (4. oldal.) Az internacionalizmusról A proletárnemzetköziség lén- gét Marx és Engels a Világ pro­letárjai egyesüljetek! — jelszóval fejezték ki találóan. Miért van szükség az egyesü­lésre. a közös harcra? Azért, mert az ellenfél, a burzsoázia is össze­fog nemzetközi méretekben a proletariátus, a szocializmus erői ellen. Példa erre a Magyar Ta­nácsköztársaság. Tudvalévő, hogy a Magyar Tanácsköztársaság el­len 1919-ben a román, a cseh és a francia burzsoázia összefogott a magyar uralkodó osztállyal. Az internacionalizmus elvá-, laszthatatlan a szocialista hazafi- ságiól. Nem lehet jó hazafi, aki nem internacionalista. Nem har­colhat eredményesen hazája fel­virágzásáért az, aki nem fog ösz- sze a testvéri szocialista népek­kel, aki nem támogatja a nemzet­közi proletariátus harcát és akit nem támogat a nemzetközi prole­tariátus. Az internacionalizmus megnyil­vánulásaival a gyakorlati életben is lépten-nyomoh találkozik az ember. Ismerek egy diákfiút. Tizenhét éves. Rengeteg könyvet olvas. Olvasmányai során megismerke­dett Zalka Máté életével. Ö lett a példaképe. A fiú telve van ro­mantikával. Ebben a korban csak­nem mindenki romantikus. De a romantikus álmodozásában inter­nacionalizmust fedeztem fel. — Ugyanis altkor, amikor a Viet­nami Demokratikus Köztársaság és Dél-Vietnam között fegyveres konfliktus tört ki, a fiú arról áb­rándozott, hogyha Észa.k-Vietnam bán nemzetközi brigádokat szer­veznének, akkor ő azonnal jelent­kezne. Alig tudtam megértetni vele, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben nincs szükség nemzet­közi brigádokra és az ő feladata elsősorban is a tanulás. Az internacionalizmus nyomai­val találkoztam egy dombóvári parasztbácsi dicsekvésében is, aki amikor fellőtték a Szovjetunióban a holdrakétát, azt mondta: »Leg­alább most alaposan megleckéz­tettük »őket«. Megmutattuk, hogy mi többet tudunk, mint »ők«. »Többet tudunk mint ők«. — Igen. Ez már internacionalizmus. A parasztember, aki ezt mondta, érzi, hogy ő egy hatalmas erőhöz tartozik, amelynek szocialista tá­bor a neve. A holdrakéta a mi győzelmünk, a mi örömünk is. Felemelő és megnyugtató érzés, hogy a világ minden pontján vannak barátaink, elvtársaink, harcostársaink, ök ürülnek a mi eredményeinknek, mi pedig az övékének, ők segítik a mi har­cunkat, mi az övékét. A párt VII. kongresszusán a külföldi elvtár­sak, akik néhány évvel ezelőtt Párizsban, Tokióban, Algírban, Berlinben és a világ sok más pontján kiálltak a Magyar Nép- köztársaság mellett, amelyet min­den rendű és rangú reakciós rá­galmazott, együtt örülhetnek ve­lünk eredményeinknek. Jóleső érzés internacionalista szellemben nevelt emberrel ta­lálkozni, ha külföldön járunk. A múlt év nyarán Prágában talál­koztam egy Horváth János nevű magyar nemzetiségű pfágaivgl. Vasmunkás. Tagja a »Népi Mili- ciának«, amely a mi munkásőrsé­günkhöz hasonló szervezet. Hor­váth János elmondta nekem az egyik Stalinó úti étteremben be­szélgetés közben, hogy amikor Magyarországon ellenforradalom volt 1956 októberében, kérte a párttól több társával együtt, hogy Magyarországra jöhessen és részt- vehessen az ellenforradalom el­leni harcban. A revizionizmus hazug »nem­zeti kommunista« frazeológiája elleni harcban megerősödött a proletár-internazionalizmus szel­leme az utóbbi években világ­méretekben minden kommunista párton belül. És az internaciona­lizmus ma már a pártonkívüli tö­megek gondolkodásába is beha­tolt. A dolgozó emberek egyre többen jönnek rá arra, hogy a nemzetközi összefogás eredmé­nyezhet csak számukra győzel­meket. 1 H. T. Ülést tartott a megyei tanács vb. A Tolna megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága ebben az évben az utolsó ülést kedden délelőtt, december 29-én tartotta dr. Tus­ka Pál elvtárs elnökletével. Dr. Tuska Pál elvtárs jelentést tett a feladatkörben tett intézke­désekről és a lejárt határidejű vb.-határozatok teljesítéséről. A következő napirendi pontban a helyiipari vállalatok, a kisipa­ri termelőszövetkezetek és a kis­ipar helyzetével foglalkozó beszá­molót vitatták meg, amelyet Ke­lemen Sándor ipar-műszaki osz­tályvezető terjesztett elő. A vita során dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács titkára, dr. Vigh Dezső, a megyei tanács vb.-elnökhelyettese, dr. Berta József, a megyei ügyész­ség vezető helyettese, dr. Bercsé­nyi Vince, a bonyhádi járási ta­nács vb.-elnöke, Vancsa Sándor, pénzügyi osztályvezető és Gvcrő András, a KISZÖV elnöke szólal­tak fel. Egyhangúlag megállapí­tották, hogy a helyiipari vállala­tok és a kisipari termelőszövetke­zetek jelentős fejlődésen mentek keresztül az elmúlt esztendőben és sok tekintetben javulás mutat­kozik a magánkisiparosok tevé­kenységénél is. Még nem kielégítő egyes he­lyek, különösképpen a kisebb községek kisipari ellátottsága. A lakosság nem tudja helyben el­végeztetni a különféle javítási munkákat, ezért kénytelen na­gyobb távolságokra utazni. Ilyen hiányosság főként a kisebb köz­ségekben tapasztalható. A végre­hajtó bizottság állásfoglalása sze­rint a községi tanácsoknak tevé­kenykedniük keil az ilyen hiá­nyosságok megoldása érdekében, hiszen a lakosság érdekeiről van szó, másrészt pedig a kisiparosok hiánya jó talajt jelent a kontárko­dás burjánzására, ami jogosan sérti a becsületes kisiparosokat Tamási íeNüelőszűygfkszeli kézség leli Amint azt már korábbi híradá­sainkban köziiitük.' december má­sodik felében Tamásiban ?.z egyé­ni gazdák naponta százával vá­lasztották a szövetkezeti utat. A tegnap érkezett hírek szerint Ta­másiban több mint 700 új belépő tefhieKíszövetkezeíi tagot tartanak nyilván, és így e járási székhely is szövetkezeti község lett. A teg­napi tamási egyéni parasztok egy részét már felvették a Vörös Szik­ra Termelőszövetkezetbe, amely­nek így most már több mint 500 tagja van. Még ebben az évben megtartják a közgyűlést a másik tamási termelőszövetkezetben, az Üj Éleiben is, ahol dönt majd a tagság az új belépők felvételi ké­relme ügyében. Több százan azon­ban úgy döntöttek, hqgy nem csat­lakoznak sem a Vörös Szí inához, sem az Üj Élethez, hanem új kö­zös gazdaságot alakítanak. Érre azonban majd csak az új eszten­dőben Keiül sor. Az új év első munkanapján jönnek össze Tamá­siban azok a termelőszövetkezeti Helyesen használják ki a helyi sajátosságokat Készül a mórágyi Március 15. Tsz 1960. évi termelési terve Megalakulása — az idei év ta­vasza — óta megteremtette a mó- rágyi 340 holdas Március 15 Tsz azokat az alapokat, amelyeken tovább fejlődhet, kibontakozhat a nagyüzemi mezőgazdasági terme­lés. Ezek az alapok képezik az I960, évi termelési terv kiinduló pont­ját. A készülő terv már tükrözi azt is, hogy a termelőszövetkezet eddig is alkalmazkodott, s a jövő­ben fokozottan kíván alkalmaz­kodni a vidék természeti adott­ságaihoz és továbbfejleszti a falu legjobb hagyományait. Elsősorban az állattenyésztés eredményeire és fejlesztésének perspektívájára mondhatók el a lent leírtak. A tsz alig pár szarvasmarhával kezdte és ma már modern 50 férőhelyes mag- tárpadlásos, önitatós új istállóban és a faluban lévő átalakított is­tállókban 66 tenyésztésre alkal­mas szarvasmarhát számlálnál:. A jövő esztendőben tovább emelik a szarvasmarhák számát és kiala­kítják a lenyésztörzsét. Az állattenyésztés hozamaiból biztosítják majd azt a bevételt is, amelyből havonta rendszeresen tudnak pénzelőléget fizetni a ta­goknál:. Például 48 000 lit?r tejet akarnak értékesíteni a jövő esz­tendőben. Az állattenyésztés szükségletei­nek rendelik alá a növényterme­lést is. A pillangósok vetésterüle­te felülvetésekkcl a szántóterület 25 százaléka lesz. A növénj termelésben nem tö­rekszenek önellátásra, csak azo­kat a növényeket tervezik ter­melni, amelyek a leggazdaságo­sabbak, illetve, emeljek az állat- tenyésztés takarmányalapját ké­pezik. Figyelemreméltó a jövedelme­zőség szempont iából, hogy a szö­vetkezet egy holdon szőlővadvess- szőt gyökereztek A vesszőt a Sí ölöoiívány- és FacsSmeteforgal- mi Vállalat veszi majd át a szö­vetkezettől. A mórágyi Március 15 Tsz ter­melési terve hű tükörképe annak, hogy a község raiátos adottsá­gait helyesen használhatja fel a termelőszövetkezet. tagok, akik megalakítják a har­madik tamási közös gazdasagot és ekkor beszélik meg a részieteket. Ugyancsak az új esztendőben ke­rül sor a földrendezésre is, va'a- mi.it az új belépők által felaján­lott jószágok és gazdasági felsze­relések értékelésére. Foglalkoztak a termelőszövetke. zetbe került kisiparosok tevékeny­ségével és az egyik-másik ktsz- r.él tapasztalható helytelen gya­korlattal. Megtörténik, hogy bizo­nyos munkát nem tud elvégezni* de mégsem ad lemondó nyilatko­zatot és ezzel késlelteti a külön­féle építkezéseket. A következő napirendi pontban az 1959. évi adóbevételi terve!: tel­jesítéséről tárgyaltak. Megállapí­totta a végrehajtó bizottság Van­csa Sándor pénzügyi osztályveze­tő előterjesztésé alapján, hogy az első báróin negyedévben a megye járásai — Sze'iszárd varos 1:1 vételével — túlteljesí­tették az adóbevételi tervei­ket. Szekszáíd városnál speciális hely­zet alakult ki és a IV. negyedév­ben a december 24-i állapotnak megfelelően túlteljesítették adó­bevételi tervüket. A Bejelentések című napirendi pontban Szűcs Lajos mezőgazda- sági osztályvezető jelentést telt a termelőszövetkezeti mozgalom eredményeiről, Berta Kálmán* tervoszlályvezető pedig a kong­resszusi versény eredményeiről* Dr. Tuska Pál elvtárs közölte a végrehajtó bizottsággal a rendel­kezésre álló jutalmazási keret felosztását. Döntöttek különféle magánjellegű kérelmek ügyében is. Á szakszervezet hivatása, hogy elősegítse a nép anyagi és értelmi gazdagítását — Az 1959-es év szakszervezeti munkájáról tárgyalt az építők választmánya — Tagnap, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának szákházában a Tolna megyei építőmunkások vá­lasztmánya tanácskozott. A ta­nácskozáson részt vettek az épí­tőipari üzemek vezetői, kiváló dolgozói, a párt és a szakszerve­zet küldöttel. Várni Gyula elvtárs értékelte a szakszervezet 1958-ben végzett munkáját. Tíz éve államosítottuk az építő­ipart — a napokban ünnepeltük ezt a nevezetes évfordulót. A tíz év alatt a szakszervezetek több­ségében helyesen oldották meg fe'- adataikat, elősegítették szervező, nevelő munkájukkal az ország, a nép gazdagodás'! — mondotta többek között Várni Gyula elv­társ, majd értékelte az építőipari jellegű üzemek 1959-es évi mun­káját. A dolgozók kezdeményezésére, javaslatai* alapján az idén a kong­resszusi munkaverseny segítette a megnövekedett feladatok végre­hajtásit. Jelentős termelési sike­rekről adhatnak számot az építő­ipari vállalat, a téglagyári egyesü­lés, a mélyépítő vállalat és a ce­mentipari üzem munkásai. Va­lamennyi üzemben túlteljesítették a dolgozók a kongresszusi ver­senyben meghatározottakat. A kongresszusi versenyben a munka új hősei tűntek fel: Hipp József, Szauter József, Máté János, Mül­ler János, Vaszkó Iajosné, T1J1 Klára, Kertész József munkásaié termelési eredmény?! a p v.-ln ar­ra, hogy a \ -v—ívt mennyire szívügyüknek, lelkiis­mereti kérdésnek tekintették a gyárakban — állapította meg az előadó. A feladatokról szólva, a szakszervezetek szerepét hangsú­lyozva elmondotta Várni elvtárs, hogy az 1930-as gazdasági évben tovább kell a dolgozók vélemé­nyére, javaslataira támaszkodni. Csak így lehet a jövő évi felemelt tervekét teljesíteni. Számos épí­tőipari tizemben a dolgozók már elhatározták, hogy tovább foly­tatják a kongresszusi versenyt. A szakszervezeteknek segíteni kell a gazdasági vezetőket, a feladatok megoldásában. — Az Idán eredményes mun­kát végeztünk. A szaksz.ervezet to­vábbi munkájában is ez a vezér­fonal, az a hivatásunk, hogy mun­kánkkal segítsük gazdagítani a népet anyagiakban és értelmében. A párt kongresszusa megszabta az előttünk álló feladatokat, ezek megoldása előbbre visz bennünket a szocializmus felé. Az életszínvo­nal 'további emelése csak a gaz­dasági feladatok megoldása útján lehetséges. A szakszervezetek so­kat tudnak tenni, hogy kik'debil, hozzuk' a szocializmust — fejezte be az elhöksőgi beszámolót Várni elviére. A tanácskozás további részében a választmányi tagok szóllak az 1959. évi, munkáról, a jövő évi feladatokról. Majd pedig a területi bizottság elnöksége mintegy negy- veh szakszervezeti aktivistát ju­talmazott . meg ' az idén végzett eredményes szervezeti munka titán. (Jj)

Next

/
Thumbnails
Contents