Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-23 / 301. szám
♦ i • IMt üátóffet PfsfcjSSí 13J9, áífcwEcisr. SSMegcsonkító ttok három fenyőfát Egyik ismerősöm ez év nyarán az IBUSZ társasutazási akció keretében ellátogatott a Szovjetunióba. Amikor visszajött, órák hosszat tudott mesélni, Moszkváról, a Metróról, az áruházakról, az autóbuszokról, az emberekről. És nagyon meghatott az a történet, amelyet a leningrádi emberekről mesélt... A német fasiszták körülzárták a várost. Naponta a lövedékek ezreit zúdították a gyárakra, lakóházakra kórházakra. És a szovjet emberek úgy dolgoztait, hogy egyik kezükben a fegyver, a másikban pedig a szerszám volt... És éheztek. És fiztak. Elfogyott minden tüzelő. Leningrádban, a csodálatos parkok, hatalmas fáihoz mégsem nyúltak. A legnagyobb ínségben is uralkodni tudtak magukon: megkímélték gyönyörű parkjaikat, nem vágták ki az évszázados fákat. S most, ha látogató, különösen ha külföldi jár a városban, büszkén mutogatják neki a parkot; és mesélik a történetet, hogy legnagyobb szükségben sem nyúltak a parkok fáihoz, egy fejszecsapás sem hallatszott a szörnyű háború alatt... Ez a történet jutott eszembe, tegnap. Egyik tanár ismerősöm feldúltan, haragosan mesélte, hogy a szekszárdi technikum parkjában a gyerekek évekkel ezelőtt néhány fenyőfát ültettek el. A gyerekek és n tanárok megtakarított pénzén vették a csemetéket, hogy máj i évek múltán szebbé, barátságosabbá tegye az iskola környékét... És hétfőn reggelre barbár kezek lenyssték három fenyőfa felső ágait... »Ki tehette ezt?« Kérdezte ismerősöm. Ki lehetett az az elvetemült, aki ilyen aljasságra szánta el magát? Nem tudom. S valószínű a nyomozás sem tudja majd megállapítani. A legszomorúbb mindezekben az, hogy a város különböző pontjain százméteres hosz- szúságokban terítették ki a Népbolt eladói a szebbnél, szebb fenyőfákat. És fillérekbe kerülnek ezek a fák... Talán a barbároknak nem volt, néhány forintjuk? Azért nyúltak a köz vagyonához, mert megszokták már, hogy lopjanak, hogy becsületes embereket károsítsanak meg, anyagiakban és önérzetben? Nem tudom... Nem találok rá feleletet, hiába is gondolkozom... Nem tudom felébreszti-e lelkiismeretét a barbárnak, a fenyőfa-csonkítőnak kis írásom. Szeretném, nagyon szerelném, ha ez volna városunkban az utolsó ilyen eset... És nem mondok nagyot, ha ezt mondom: Mit mondanánk mi a leningrádiaknak? Mivel büszkélkednénk? Az 1959. évi fe- nyőfa-csonkítássaí? Nem Ezzel nem szabad dicsekednünk... P. J. Hát apád belépett-e? Tanuiságas statisztika Egy norvég tudós kilenc európai, ázsiai és afrikai történésszel együttműködve' rengeteg anyagot gyűjtött a háborúk történetéről; 65 000 oldalon 780 000 adatot jegyzett fel. Ezeknek az adatoknak közönséges módszerekkel történő feldolgozásához 60 személyre és 15 esztendőre lett volna szükség, az elektronikus gépek lehetővé tették, hogy a számításokat 19 perc alatt elvégezzék. A kapott eredmények szerint az i. e. 3600- tól kezdve napjainkig 292 békeév volt a világon, a nagy és kis háborúk száma . pedig összesen 14 531. Ezekben a háborúkban 3640 millió ember pusztult el, vagyis az 5559 esztendő alatt a földkerekséget benépesítő emberiség egynegyede. A háborúk okozta károkat egy ötös számmal lehet kifejezni, amelyet húsz nulla követ. A háborúra pazarolt pénzből 10 méter vastag színarany övvel lehetne körülkeríteni a Földet. A tanító végigmustrálta a mellette ballagó harcsabajszú, micisapkás embert és megkérdezte: — Honnan jött? — A cipőgyárból. — Volt már agitálni? — Voltam. Most a harcsabajszú kérdezett vissza, miközben egy jókora tócsát került meg, amelynek tükrén táncoltak a villany- égők sugarai. — Maga már régóta itt van? — Három éve tanítok — válaszolt a tanító, aztán rövid szünet után még hozzáfűzte: — Különben mindenkit iól ismerek a faluban, itt születtem. — A szülei is itt élnek? — Itt. — Parasztok? — Azok. — ök aláírták már? A tanító rövid szünetet tartott, s csak azután válaszolt. — Még nem. Odaértek egy utcai villanylámpa alá. A cipőgyári munkás arcán különös, kissé csúfondá- ros mosoly játszadozott. Szótlanul baktattak tovább a sötétbe borult falu főutcáján. A tanítót nyugtalanította a különös mosoly. Találgatta, hogy mit is mondott ő olyat, ami efféle mosolyt varázsolhat elő? Mielőtt azonban az önmagának feltett kérdésre megtalálta volna a választ, odaérlek a V. Na- gyék portájához. Együtt volt az egész V. Nagy csolád. Az öregember a kemence mellett ült. Pipázgatott. Hellyel kínálták őket. A fiatalasszony tanító úrnak szólította, és ez bátorságot adott neki. A legnagyobb fiúcska, aki már iskolába járt, csendben, illedelmesen ült a rádió mellett és egy képeskönyvet forgatott. Az öreg V. Nagy sokáig bizalmatlanul fürkészte a vendégeket, aztán váratlan kérdést tett fel. — Te vaay a Komáromi Péter fia. öcsém? — Én vagyok — bólintott a tanító. — Megnőttél alaposan. Úgy emlékszem rád, mintha még tegnap is a porban játszottál volna. A fiú zavartan elmosolyodott. — Aztán apád beiépétt-e? — fűzte tovább a kérdezgetést az öreg. — Még nem — válaszolt a tanító és elvörösödött. Az öreg kiverte a pipából a hamut a tenyerébe és megcsóválná a fejét. — Hát ha apádat nem tudod megagitálni, altkor hogyan akarsz minket? A harcsabajszú c'nőgyári munkás arcán, aki eddig, csak hallgatott, ismét megjelent a csúfondáros mosoly, amikor az üregtől megkérdezte: — Ha a tanító elvtárs apja belép, akkor maga is? Az öregember, akinek a nevén volt az egész V. Nagy birtok, ravászk -an felvonta a szemöldökét. — Akkor lehet róla szó de addig semmi esetre sem. — Gyerünk elmegy hk a papájához! — indítványozta a harcsabajszú a tanító felé fordulva. Három nan telt el az em1A- ke/etes beszélgetés után. A tanító meg a cipőgyári munkás a harmadik nap estéjén ismét megjr'gnt, V. Nagyiknál. — Na. aláírta-e? — kíváncsiskodott az öregember. A tanító meglobogtatta a belépési nyilatkozatot. — Akkor tárgyalhatunk — így az öreg. A »tárgyalás« pontosan hat napig tartott. Amikor a hatodik nnoon az öreg y. Nacv ci- kornyás betűkkel odaoingálta a belépési nyilatkozat alá a nevét, utoljára még megjegyezte: — Mondd meg öcsém apádnak, hovy ha nekem ilyen okos tanító fiút neveltek volna, én nem könyörögtettem volna magamnak egy napot sem. . Haypál Tibor hqsztbb kasáéi őmj ajándék egy nagy loHónyeremény. Ma még nem késő, vásárolja meg loílószelvényét a karácsonyi sorsolásra (77) Karácsonyra újév a külföldi karórát, nagy választékban kapható a Tamási Földművcsszevet- kezet áruházában. (59) mzzon Villanymotorok, transzformátorok tekercselését és javítását rövid határidőre vállalja Pécsi Villamosgápjavíió KT3Z, Pécs, Heim Pál u. 5. Telefon: 15-23. (22) KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS .Mindazoknak, akik felejthetetlen feleségem. belAgyi fekencné elhunyta alkalmával rész- v étuy 11 v állításuk kai fájds'- in unkái igyekeztek enyhíteni, ez úton is őszinte kŐszönelüA - két fejezzük k>. Kel ágy i Ferenc és sógorai ______ .(79) Í Fiittíelrft! - fiiialrtoak Tagfelvétel Mindig egy kis meghalódott- ság-féle lesz úrrá rajtam, valahányszor tagfelvételt hallgatok végig. Eszembe jut, hogy tizenkét J évvel ezelőtt, amikor tizenöt éves J voltam, én is találgattam: vajon 2 felvesznek-e? Egy év múlva kö- 2 vetkezett a még komolyabb pró- J batétel: a pártba való felvétel. J Soha nem tudom elfelejteni eze- 2 két az órákat, s ma is mindig egy 2 kissé együtt dobog a szívem az- J zal, aki a felvétel perceire ké- r szül, aki most indul cl a mozga- J lom cseppet sem könnyű és még's 2 sok szépet adó útján. 2 Legutóbb a megyei tanács 2 KTSZ-szervezetének taggyűlésén 2 szinte átforrósodott a levegő az ’ izgalomtól. Tíz új tagot vette'; Jíel. Az új tagok az SZTK fiatal- J ságából kerültek ki. Az SZTK- J bán ugyanis kevesen vannak ah- 2 hoz, hogy külön KlSZ-szerveze- 2 tét alakítsanak. 2 Szokatlanul sok volt a kérdés a J felvételüket kérők felé. A felele- *tek egy darabig zavartalanul * mentek. Aztán az egyik lánynál 2 elakadtak, * — Miért akar KISZ-tag lenni? 2 — A lány a vállát vonogatja a 2 kérdésre és nem válaszol. 2 A kérdést még egyszer felteszik Jés megnyugtatják, hogv szégyen 5 lősségre itt semmi ok nincs. A lány erre kijelenti: »A többiek is mind belépte!;, én is belépek.« — Tudja, mi az a KISZ? M’k a követelmények egy KISZ-taggal szemben? A kérdések záporoznak, de a lány nem tud válaszolni. Pedig, ahogy hallom, értelmes lány. Az erű-ód jussé megdöbben • tett. Miről van itt szó? A lány a hibás? Ugv gondolom, hogy nem | ő. Hanem azok, akik nem készítették fel kellőképpen a felvé: felre. A pártszervezet javasolta. De minek alapján javasolta? ^Hát senki nem kérdezte meg őt a taggyűlés előtt, hogy miért akar KI3Z-tag lerni? Senki nem világosította fel .róla, hogy mi az a KISZ? Vajon nem rriondható-e felelőtlenségnek az ilyen esc. amikor kellő felkészültség né’kíil engednék egy fiatalt a taggyűlés elé? ■ Az esrt elgondolkoztató és arra figyelmeztet bennünket, hogy J alaposabb előkészítő munka szükséges a KISZ-taeságra. Az előkészítő munka alaposnak mondható a középiskolákban. A Kilián próbások jól felkészülnek. De, hogyan készülnek fel az üzemek. . hivatalok, szövetkezetek fiataljai . a KlSZ-tagságra? Vajon egészséges dolog-e, ho°y valaki esek úgy, meggyőződés nélkül sodródik a többiekkel a KTSZ-be? Ifjúsági szervezeteink csak akkor lesznek erősek, ha a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjainak sorába politikai meggyőződésből lépnek a fiatalok. H. T. Apróhirdetés Bedolgozó férfiszabókat és varrónőket azonnali belépésre felveszünk. Kézműipari Vállalat, Szek- szárd. (78) TOtNA MEOVEI NfKlJSAO A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna naegyei .Bizottsága . ás a Mégfel Tanács lapja Felelős szerkesztő: Pétrits. Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: órbem Imre Szerkesztőség és kiadó:m Srekszárd, Mártírok tere 15-17. Téléfoní 20—10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 4ó. Telefon: 21-21. 2^-72 Felelős terelő: Széli Jstván Terjerzti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési di| e*f hónaira 11 Ft A sztrájk-rekord éve volt 1959 az USA-ban James P. Mitchell amerikai munkaügyi miniszter megállapításai szerint időnként kaotikus zűrzavarrá fajult a munkáltatók és a dolgozók közötti viszony az elmúlt év során. Mint mondotta, a súlyos összetűzések minden valószínűség szerint még a jövő évben is folytatódni fognak. A sztrájkok statisztikája éles fényt vet ezekre az állapotokra. Az 1959-er, év a sztrájkok számát tekintve rekord esztendő volt, csu- páh 19lő-ban jegyeztek fel ennél több munkaóra kiesést sztrájkok következtében. Jó gazda nem dobja el a svrtésMXÖrl l Magas áron vásárolják a MÉII-telepek. Szekszárd, Paks, Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár. (7)
