Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-20 / 299. szám
f 2 * 1959. december 20. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Történetkék az újjászületett Kétyről Az átalakulás napján járom a községet. Majdnem minden háznál áldomást isznak. Áldomást az új életre. Mindenki vidám. A parasztok azért jókedvűek, mert feloldódott bennük a kétkedés és a szorongás érzése. Megtették a döntő lépést. Nem is volt olyan nehéz, mint amilyennek először gondolták. Ma már minden világos előttük. A népnevelők hosszas, türelmes magyarázata minden kétséget, homályosságot, sötétséget, ami a lelkekben és az agyakban lakozott, eloszlatott. Miközben a falut járom, sokféle emberrel beszélgetek, s rengeteg érdekes történet jut a fülembe. Néhányat a legjellemzőbbek közül megjegyeztem magamnak: EZ AZ ÉN NÖTÄM Bíró Ferenc az egyik legtekintélyesebb középparaszt Kétyen. Egyik agitátor a másiknak adta a kilincset a portáján, de ő hajthatatlan maradt. Nem tudták meggyőzni. Legtöbbet a cipőgyáriak jártak hozzá. Ugyanis az ő fia is a cipőgyárban dolgozik, s a család ismerős a cipőgyáriaknak. Egy szép napon Ferenc bácsi fia is megjelent az apja házában agitálni. A fiú politikailag a legfejlettebb fiatalok közé tartozik a gyárban. KISZ vezetőségi tag. Ferenc bácsi talán azért, mert a fia nagyon szívhezszóló hangon beszélt hozzá, végül is aláírta a belépési nyilatkozatot, Aznap amikor végigment a község főutcáján a „hangosbemondó” éppen akkor szólalt meg, amikor a tanácsháza elé ért; „Figyelem, figyelem!! Bíró Ferencet köszöntjük a dallal, aki belépett a termelőszövetkezetbe.” Aztán felcsendült Ferenc bácsi legkedvesebb dala. Amikor ahhoz a részhez ért, hogy „Kocsmáros- né száz szál gyertyát, száz icce bort ide az asztalra” — Ferenc bácsi nem bírta tovább. Berontott a tanácsházhoz s dr Vígh Dezső elvtársat, aki a népnevelést irányítja Kétyen, átölelte és megcsókolta, miközben öröm és megható- dottság könnyei potyogtak szeméből. — Ez az én nótám! Ez az én nótám! — mondogatta^ A FOGADALOM Az egyik bácsi, amikor a népnevelők megjelentek nála, azt mondta: — Én helyeslem a szövetkezetét. Be is lépnék, de megfogadtam az Isten színe előtt, hogy soha semmi alá nem írom oda a nevemet. A népnevelők csodálkoztak, s aztán az egyik megkérdezte: — Aztán miért tette ezt a fogadalmat a bácsi? — Azért, mert egyszer aláírtam egy váltót, s e miatt mentem tönkre. A népnevelők tanácstalanul álltak egy darabig, aztán az egyiknek, aki rendkívül leleményes ember volt felcsillant a szeme. — Tudja mit, bátyám. Tegyen egy keresztet a névaláírás helyére! Az örég elnevette magát, — Arról lássa lehet szó! — jegyezte meg némi kis iróniával és egy nagy cikornyás keresztet rajzolt az aláírás helyére, A VIGH ELVTÄRSAT KERESEM Dr Vigh Dezső elvtárs egy parasztemberrel beszélgetett a tanácsház egyik szobájában, amikor az idős Antal néni lépett be hozzá. — A Vigh elvtársat keresem! — Én vagyok! — Nem zavarom soká Vígh elvtársat. Csak egy belépési nyilatkozatot akarok aláírni. A néni gyorsan kitöltötte a belépési nyilatkozatot és már indult is kifelé, A jelenet olyan nagy hatással volt arra a parasztemberre, aki Vigh elvtárssal tárgyalt, hogy ő is nyomban kitöltött egyet, AGITACIÖ A PINCESORON Négy kétyi atyafi fogta a tarisznyáját és kiköltözött a pincesorra. Nem voltak kíváncsiak a népnevelők szavára. A népnevelők azonban hozzájuk is elvitték az okos szót. Kimentek a pincesorra agitálni. Az agitálásnak áldomás lett a vége. A népnevelők azóta is emlegetik a kétyi parasztok vendégszeretetét, A NŐT A ENGEM ILLET — Miért a férjemnek küldték a nótát? Ezekkel a szavakkal köszöntötte a népnevelőket az egyik menyecske a tanácsházán. — Talán nem ő a ház ura? — De igen. Csakhogy ő Pesten dologzik. Én írtam alá a belépési nyilatkozatot, a nóta engem illet, — érvelt a menyecske. Igaza volt. A népnevelők kijavították a hibát. Amikor hazafelé tartott a tanácsházától, a nótát már neki küldték a hangosbemondón keresztül. (Haypál) A TEGI és hatásköre A párt agrárpolitikai irányelveinek »A mezőgazdaság szocialista átépítésének■ irányelvei« című fejezetben olvasható ez a mondat: »Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek közti gazdasági kapcsolatokat általában közbeiktatott szervek nélkül kell lebonyolítaniEzt a magam részéről jónak tartom. S mivel közel három esztendő telt el a mondat papírra nyomtatása óta — megnéztem, hogy az elmélet helyességét hogyan igazolja a gyakorlat. Vizsgálódásom helyszínéül a Dunamenti Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalatot választottam, mivel hogy megyénkben ennek az állami szektornak volna legtöbb lehetősége arra, hogy közvetlen gazdasági kapcsolatba kerüljön a termelőszövetkezetekkel. Tenyésztenek itt hízónak való süldőket, anyakocának valókat azzal a céllal, hogy ezeket eladják a termelőszövetkezeteknek. Mondom, a lehetőség megvolna. De mint olyan sok más esetben, közbejön valami, s a lehetőség csak lehetőség marad. Ez a valami egy szerv, a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda. Hogy milyen hatáskörrel ruházták fel ezt az irodát, azt nem tudom, de jelen esetben nem is fontos. Szilárd meggyőződésem; ahhoz, hogy a SERNEVÁLL eladjon a termelő- szövetkezetnek egy falka kocát, KISZ AKADÉMIA: Ortutay Gyula előadása az igaz hazafiságrál A pénteken este hét órai kezdettel megtartott KISZ-akadémia harmadik előadása nagy érdeklődést váltott ki a fiatalok körében. Már fél hétkor zsúfolásig megtelt a városi művelődési ház. Az igaz hazafiságról Ortutay Gyula tartott előadást. Az előadás első részében a hazafias érzés kialakulásával foglalkozott, majd a polgári fejlődésért vívott harcról, eszmékről és azok képviselőiről emlékezett meg. Ezt követőleg a szocialista hazafiság ismérveivel foglalkozott az előadó. Az említettekkel párhuzamosan — számos példával igazolva — foglalkozott a nacionalizmus megnyilvánulási formáival és káros hatásaival, majdpedig arról szólt mi a feladata az ifjúságnak a szocialista haza megteremtésében. Az előadás után a fiatalok — többségükben diákok — filmvetítésen vettek részt. Az einsteini relativitás-elmélet laboratóriumi igazolása Robert V. Pound, a Harvard egyetem fizikusa bejelentette, hogy új módot talált az Einstein- féle relativitás elmélet laboratóriumi igazolására. A professzor, aki Glen A. Rebka nevű 27 éves hállgatójával együtt végezte kísérleteit, elmondotta, hogy a tudósok eddig az Einstein-féle elméletet kizárólag a csillagok fényének vizsgálatával ellenőrizhették. Ez a módszer azonban nem bizonyult egészen tökéletesnek. A professzor által kidolgozott új laboratóriumi technika rendkívül pontosan meghatározott hullámhosszú gammasugarakkal dolgozik. Mint mondotta: »a gravitációs vonzás hatása ezekre a sugarakra olyan pontosan lemérhető, hogy ennek segítségével meg lehet állapítani annak a mozgásnak a mértékét, amelyet egy autó végez, ha évente csupán 0.00254 centiméterrel mozdul el helyéből«. az égvilágon semmi szükség nincs a TEGI-re. Lehet ugyan, hogy elméletben mégis van, de gyakorlatban nincs, Mert mi is történik? A termelőszövetkezet tudomást szerez arról, hogy kiváló minőségű anyakocának valókat ad el a SERNEVÁLL, és mivel a közös gazdaság venni akar, s erre megvan pénze, az elnök felveszi a kapcsolatot a SERNEVÁLL vezetőjével, kiválasztják a süldőket és kész az alku. (Ez pontosan így történhetett volna néhány napja. Az alsószentiványi Kossuth Tsz- nek megvolt a 70 000 forint készpénze és meg akart vásárolni 45 kocasüldőt.) Ez ugye egyszerű? Igen, csakhogy nem így történt. A termelőszövetkezetnek kapcsolatba kellett kerülni előbb a TEGI-vel is. És éppen mert ezt a szervet közbeiktatták, a tsz nem vásárolhatott készpénzért a SERNEV ÁLL-tól Hitellevelet kellett kérni a banktól (annak igazolására, hogy fizetni tud!) amit bemutatott a TEGI-nek. Az iroda egyik képviselője kitelefonált a SERNEVÁLL-hoz, hogy a 45 kocasüldő kiadható. A TEGI szakembere, noha a süldőket nem is látta, de megállapította, hogy a tenyészanyag jó, nem csapták be a szövetkezetét. Miatta ugyan becsaphatták volna, de valóban nem csapták be, s ezért nem a TEGI, hanem elsősorban a SERNEVÁLL szavatol. És nem azért szavatol, mert a TEGI-t közbeiktatták, hanem azért, mert az itteni vezetők is kényesek a hírnévre és szívükön viselik a termelőszövetkezetek ügyét. Az elmondottaktól függetlenül lehetségesnek tahom, hogy a TEGI-nek fontos szerepe lehet a termelőszövetkezet ésszerű gazdálkodásában. Mégis javaslomt hogy az illetékesek vizsgálják felül ennek a cégnek hatásköri listáját. Ha tévedésből iktattak ilyen teljesen felesleges pontot a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok kapcsolatai lebonyolító sa közé, akkor ezt ismerjék el és intézkedjenek. 1 DOROGI ERZSÉBET A baleseti sebészet új gyógyító eljárásai... Dr. Honig Vilmos érdekes tudományos előadása Nyugodt tempóban halad a gépkocsi az országúton. Előtte szalmával megrakott szekér halad. A gépkocsi előzni akar, a szekér abban a pillanatban — a kocsis nyilván nem hallotta a dudálást — hirtelen balra kanyarodik. Csikorognak a fékek, de már késő. Megtörtént a baleset... Balesetek ittasságból és gondatlanságból MEGVADULTAK AZ ŐRIZETLENÜL HAGYOTT LOVAK Szűcs István dunaföldvári lakos lovait az utcán őrizetlenül hagyta anélkül, hogy az istrángokat megoldotta volna. Mialatt a szobában iszogatott, a lovak megvadultak és a kocsit elragadták. A vágtázó lovak a velük egy- irányban kerékpárral haladó Orbán Imre dunaföldvári lakost hátulról elütötték. A megrémült kerékpáros a jobb oldali ló és a kocsi rúdja közé került. Reflexmozdulatai megragadta balkezével az egyik hajtószárat, a másik kezével pedig továbbra is görcsösen a kormányt szorongatta. Egy ideig így »kerékpározott« továbbra is a vágtató lovak között. A baj akkor következett be, amikor a lovak az útról letértek és a kerékpár az utat szegélyező útpadkának ütközött. A többire már nem emlékszik. Az orvosi látlelet szerint Orbán Imre nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A rendőrség az iratokat az ügyészségnek adja át Szűcs István elleni vádemelés céljából, AGYONNYOMTA A BOROSHORDÚ Berényi József medinai lakos december 17-én bort szállított. A kocsiján 11 hektoliter bor volt. Amikor a szőlőből kijött, a kocsi valamilyen úton-módon felbillent, a hordók mozgásba lendültek és már nem lehetett megakadályozni a felborulást. Berényi József az egyik hordó alá került és súlyos zúzódásokat szenvedett. A baleset után nyomban a kórházba szállították, azonban segíteni már nem lehetett rajta, súlyos sérüléseibe belehalt. ITTASAN HORDOTT KUKORICASZART Nagy. Mihály bátai lakos 14-én kukoricaszárt hordott lovaskocsijával. A rakodásnál két ember segített neki. A kocsit a két ember segítségével jó magasra megrakták. Nagy Mihály a munka megkezdése előtt és közben nagyobb mennyiségű szeszesitalt fogyasztott. Ennek ellenére mégis felült a kocsira. Útközben a lovakat kihajtotta a kocsiút kerékvágásából és a kocsi felborult. A magasan felrakott kukoricaszár maga alá temette. Szerencsétlenül, arccal esett a földre és a nagy súly nyomásától nem kapott levegőt. A halált fulladás okozta. Azok, akik segítették a kocsit megrakni, a kocsi előtt mintegy 200—300 méterre mentek. Mire visszaértek és a sok kukoricaszár alól kiszabadították Nagy Mihályt, addigra már megfulladt. AZ ÉGŐ LÄMPÄBA AKART PETRÓLEUMOT TÖLTENI Horváth Julianna 14 éves grá- bóci kislány estefelé a már égő petróleumlámpába akart petróleumot tölteni. Töltés közben a petróleumlámpa meggyulladt. Az ijedtségtől a kislány magára loccsantotta a petróleumot. A ruhája is lángot fogott és rémülten sikoltozva kiszaladt az utcára. A szomszédok vízzel igyekeztek megmenteni a kislányt, azonban mire ez sikerült, testének 65 százaléka harmadfokú égési sérüléseket szenvedett. Nyomban kórházba szállították, azonban az életét már nem lehetett megmenteni. Az elmúlt hét végén égési sebeibe belehalt. S. J. Vijjog a mentőautó szirénája, talán még sikerül megmenteni az életnek a baleset áldozatait. Sok baleset történik naponta. Az orvosoknak megfeszített munkát kell végezniük — hosszú órákon át a műtőben, napokon, heteken keresztül a kórtermekben —, hogy életben tartsák a szerencsétlenül jártat... Baleseti sebészet — az orvos- tudomány külön ága. A szekszárdi kórház tudományos bizottsága és a TIT egészségügyi szakosztálya ezért rendezett előadást, hogy az Országos Traumatológiai Intézet munkáját, a baleseti sebészetben elért eredményeit megismertesse. AZ előadást nagyszámú orvos, egészségügyi dolgozó és érdeklődő előtt dr. Hónig Vilmos, az Országos Traumatológiai Intézet helyettes igazgatója tartotta. (Traumatológia — baleseti sebészet.) Elmondotta többek között, a világon hogyan emelkedett a baleseti statisztika. Az USA-ban például minden tizenöt és fél percben történt egy halálos baleset az elmúlt évben. Az 1—9 évesek halálozási számának negyven százaléka balesetből származik. Magyarországon például egy év alatt a balesetesek orvosi, kórházi ellátása, a táppénz, a rokkantsági nyugdíj-költség, a balesetből adódó termeléskiesés megközelítően egymilliárd forintot tett ki. — Ezért kell tehát a baleseti se sebészetben újabb és jobb eljárásokat bevezetni, alkalmazni. Nyugodtan állíthatjuk — neves külföldi baleseti sebészek véleménye alapján —, hogy Magyarországon olyan szervezett a baleseti sebészet, mint a Szovjetunión kívül egy országban sem. Az utóbbi tíz évben számos új eljárást vezettünk be a súlyos mellkassérülések gyógyítására, a koponya-, a központi idegrendszer sérüléseinek gyógyítására. Az ér- és szívsebészet, a mesterséges hűtés — mind, mind új módszerek. — Az elektrospirátor alkalmazásával — ez a műszer magyar találmány — csak 1958-ban 44 olyan súlyos mellkas-sérültet sikerült megmentenünk, akiken azelőtt semmiféle beavatkozás nem segített — mondotta előadásában dr. Honig Vilmos. A levetített három színes kis- film — az Elsődleges sebellátás, a Fedett mellkassérülések korszerű kezelése, a Sérült ellátás intézetben — nagy érdeklődést váltott ki, különösen a két utóbbi. A Fedett mellkassérülések korszerű kezelése című film a sérült elektrospirátorral való gyógyítását mutatta be. — Ez a film úgyszólván bejárta az egész világot — mondotta ismertetőjében Honig dr. — és mindenütt nagy érdeklődést váltott ki tudományos körökben. A harmadik kisfilm érdekes esetet mutatott be; egy súlyos sérültnél műtét közben megállt a szívverés. A mellkas megnyílásával, szívmasszázzsal sikerült életben tartani, végül is • gyógyultan hagyta el a baleseti kórházat. A filmvetítés után több orvos tett fel kérdéseket, mondott véleményt a bemutatott sebészeti eljárásokról, amelyekre végeze-. tűi dr. Hónig Vilmos válaszolt.
