Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-19 / 298. szám

I T 959. december. 19. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÁG Feladatok az új minősítési rendszer alapján Mielőtt az MTST Elnökségének vonatkozó rendeletével kapcsola­tos főbb tennivalók vázolására térnénk rá, szeretnénk leszögez­ni a legfontosabb tennivalót: minden sportvezető alaposan ta­nulmányozza az új szabályzatot, mely könyvecske formájában is megjelenik. Addig is . nézzük a legfontosabb feladatokat. Eljárás a minősítések kérésénél. Ha a sportoló serdülő, ifjúsági, III. vagy II. osztályú szintet, vagy megfelelő követelményt tel­jesített, a sportegyesülete köteles minősítését kérni a területileg il­letékes sportszövetségtől — a sza­bályzatban részletesen lefektetet­tek szerint. A minősítési jelvényekről, iga­zolványokról. A Magyar Népköztársaság ki­váló és érdemes sportolója ré­szére szóló igazolványt és jel­vényt áz MTST adja ki. A többi osztály jelvényeit — térítés ellenében — a területileg illetékes szövetség adja ki. A sportolók átigazolásáról. Az új sportminősítési rendben bizonyára ez a pont tart számot a legnagyobb érdeklődésre. — A rendelet pontosan rögzíti az át­igazolás tényét, meghatározza a bajnokságok fogalmát. Leszögezi, hogy a sportoló ugyanabban a bajnóki évben csak egy sport­egyesület színeiben versenyezhet. Rögzíti az átigazolási kérelem benyújtásához szükséges irato­kat, ezek: a) A sportoló sajátkezűén alá­írt írásbeli kérelme. b) A kiadó sportegyesület nyi­latkozatát, az utolsó bajnoki sze­replés feltüntetésével. c) Az új sportegyesület nyilat­kozatát a sportoló átkérésére vo­natkozóan. Ha a sportolót régi egyesülete kiadja, a legutolsó bajnoki sze­repléstől, számított hat hónapig, ha nem egy évig tart a várakozá­si idő. Ez a rendelkezés — megtart­ván azt a fő elvet, hogy egy sportoló ugyanabban a bajnok­ságban csak egy sportegyesület színében versenyezhet — a lab­darúgás kivételével valamennyi sportágban kötelező érvényű. a) Labdarúgásban — mindkét esetben — a várakozási idő a leg­utolsó bajnoki szerepléstől számí­tott egy év. b) Af evezés, kajak-kenu, kor­csolya, motorcsónak és sí sport­ágakban nem számít be a várako­zási időbe az úgynevezett »holt­idény«. A szabályzat pontosan rögzíti az átigazolási eljárások lefolyta­tását, az ebben való illetékessé­get. Fontos pontja az az új minő­sítési rendnek, mely meggátolja, hogy az egyesülettől távozó edzők »magukkal vihessék« sportolói­kat. Ugyanazon sportegyesülettől távozó Sportoló az edző új sport- egyesületbe csak két évi várako­zási idő után igazolható át. Külön fejezet intézkedik az egyetemre, főiskolára beiratko­zott, a tényleges katonai szolgá­latra bevonult, az ipari tanuló intézetekbe beiratkozott sportolók átigazolásáról. A szabályzat igen határozott intézkedéseket tartalmaz a sport­orvosi, igazolással kapcsolatban. Leszögezi, hogy sportoló csak érvényes sportorvosi engedéllyel szerepelhet mérkőzéseken vagy versenyeken. .Fegyelmi eljárás indul a sport­orvosi engedély ellenőrzését el­mulasztóit versenybírók, játék­vezetők és az egyesületi képvise­lők ellen. A szabályzat fentieken kívül több fontos kérd .t tisztáz a rajt­és játékengedélyeket illetően és leszögezi, hogy mindazok, akik a sportminősítési szabályzat ren­delkezéseit megszegik, vagy ki­játsszák, fegyelmi eljárás alá ke­rülnek. Lapunk ezzel befejezi a meg­jelent határ -at és a belőle ere­dő feladatok vázlatos ismerteté­sét. A magyar sport, megyénk sportjának továbbfejlesztése ér­dekében feltétlen szükséges, hogy sportvezetőink mielőbb részlete­sen megismerjék a határozat részleteit is. Huszonnyolc helyen rendez sportköri téli estét a Bonyhádi Járási TST A Bonyhádi Járási Testnevelé­si és Sporttanács a járás sport- mozgalmának továbbfejlesztése és a sportolók, valamint a szur­kolók nevelése érdekében a járás területén lévő valamennyi sport­körnél sportköri téli estet rendez. Az előadások keretében a szövet­ségek vezetői, tagjai a sportágak­ról előadásokat, szabálymagyará­zatokat tartanak, ezenkívül kü­lönböző egészségügyi és sport­film vetítésekre kerül még sor. A járási TST, a megyei TST az ott működő agit.-prop. bizott­sággal közösen nagy gondot for­dít a téli esték megtartására, va­lamint arra, hogy azok színvona­lasak legyenek. A bonyhádi járás területén a következő időpontokban kerülnek megrendezésre a sportköri téli esték: Cikó 1960. január 15, Bony­hádi Cipőgyár január 16, Bony­hádi Vasas január 16, Bonyhádi Traktor SK január 16, bonyhádi gimnázium január 17, bonyhádi technikum január 17, Aparhant január 17, Győré január 18, Vár­alja január 19, Lengyel, Kisvej- ke január 20, Máza január 21, Tevel január 22, Kisdorog január 23, Nagymányok január 24, Mó­rágy január 25, Kéty február 2, Závoiij február 4, Zomba február 6, Nagyvejke február 10, Szálka február 12, Mucsfa február 13, Kakasd február 15, Izmény feb­ruár 17, Majos február 19, Bony- hádvarasd február 21, Kismányok február 23, Tabód február 25. A Szekszárdi Petőfi elnökségének nyilatkozata: Miért nem került a csapatba Szloszár és Hómann ? í. A vasárnap Bonyhádon leját­szott Bonyhád—Szekszárdi Pető­fi bajnoki labdarúgó-mérkőzés előtt az ott megjelent szekszárdi szurkolók körében nagy felhá­borodást váltott ki a ‘csapat két állandó tagjának kihagyása. A sportkör elnöksége szükségesnek tartja a szurkolótábor tájékozta­tását a két játékos kihagyásával kapcsolatosan. Mindazok, akik az utóbbi évek során figyelemmel kísérték lab­darúgó szakosztályunk életét, megállapíthatták, hogy labdarú­gó-csapatunk játékosait nem le­hetett kivétel nélkül a fegyelme­zett sportember jelzővel illetni. Tudta ezt elnökségünk és labda­rúgó szakosztályunk vezetősége 220 ezer forint a megyei TST mellett működő szövetségek költségvetése A Megyei Testnevelési és Sport­tanács Elnöksége a közelmúlta bán vizsgálta felül a társadalmi szövetségek költségvetését. A Tol­na megyei TST mellett 14 társa­dalmi szövetség, működik, mely összesen 220 000 fprintos költség­vetéssel dolgozik. A szövetségek költségvetése: asztalitenisz szövetség 6800 fo­rint, atlétikai szövetség 22 000 fo­rint, kerékpáros szövetség 8000 forint, kézilabda szövetség 7000 forint, kosárlabda szövetség 27 700, koronglövő szövetség 10 300, labdarúgó szövetség 55 600, lovas szövetség 22 800, röplabda szövetség 6100, ökölvívó szövet­ség 16 500, sakk szövetség 5500, teke szövetség 7500, torna szövet­ség 8000, úszó szövetség 16 200. is. Az elmúlt év bajnoki küzdel­meinek befejezése után elnök­ségünk behatóan megvizsgálta labdarúgó szakosztályunk életét s a hibák feltárása és értékelése után tervet készített az elkövet­kezendő 1959/1960-as bajnoki évadra s többek között elhatá­rozta a meglazult szakosztályi fe­gyelem megszilárdítását s hatá­rozati javaslatot hozott, hogy megalkuvást nem ismerve meg­felelő nevelőeszközök alkalmazá­sával esetleg az eredményesség rovására is mindent elkövet, hogy szocialista sportunk számára be­csületes, fegyelmezett sportembe­reket fog nevelni, akik mind a sportpályán, mind munkahelyei­ken megbecsült tagjai lesznek szó ciálizmust építő társadalmunk­nak. Ismerve az elmúlt évek hi­báit, elsőrendű feladatunk volt az edzőkérdés megoldása. A mos­tani bajnoki szezon megkezdése előtt szerződést kötöttünk dr. Áb­rahám László labdarúgó oktató­val, akinek képessegeit ismertük s akit minden vonalon alkalmas­nak tartottunk és tartunk arra, hogy fiataljaink nevelését nyu­godt lelkiismerettel rábízhatjuk. A szerződtetett edzővel tervein­ket ismertettük, s a neveléssel kap csolatos utasításainkat részére megadtuk. A szekszárdi horgászok vacsoráján Egy mázsa hal fogyott el — Milyen is a horgászverseny? — A horgászoknak is kell edzést tartani — Szép tervek a jövőre — Jaj de szép halak! — kinek viszik? kérdezték meg többen is a járókelők közül, amikor a Sza­badság Szálló előtt álló autóból hordták be a szebbnél-szebb ha­lakat. — A Szekszárdi Horgász Egye­sületnek lesz a halvacsorája, — volt a válasz. Bent az udvarban a Horgász Egyesület tagjai már »felkészülten« várták a halakat és nem sok idő kellett, hogy az egy mázsa hal megtisztítva ke­rüljön az előkészített bográcsok­ba. Ez alatt a rövid ott-tartózko- dásom alatt kitűnő kollektív szel­lemű sporttársakat ismertem meg: Hepp József és Kovács Já­nos vezetők irányítása mellett gyorsan ment a munka. Elérkezett a vacsoraidő: (ifözel kétszázan — horgászok és meg­hívottak — jó étvággyal fogyasz­tották az Auth Gáspár »fösza- lcács« által főzött halászlét. Volt aki több mint fél óráig evett. No nem azért, mintha apró szálkák lettek volna a halban, hanem mert 3—4 tányérral is elfogyasz­tott. Ehettek, volt bőven. Mint ez már ilyenkor szokás, a va­csora után tánc következett. A zenekar előtt elhelyezett asz­talon egy nagyméretű serleg, ér­mek és oklevelek voltak látha­tók. Milyen serleg és oklevelek ezek? — kérdeztem meg Hepp Józsefet^ a Horgász Egyesület »mindenesét«, a népszerű Józsi bácsit. ; — Ezeket nyerték horgásztár­saim a Szekszárdon és Pécsett megrendezett horgászversenyen. — Milyen egy horgászverseny, s tulajdonképpen hógy lehet szá­razon horgászversenyt rendezni? — Egy kívülállgnák talán fur­csának tűnik, de egy horgászver­seny is lehet érdekes és izgal­mas. M,agyarországön nemrégen honosodott meg a horgászver­seny, de' a szekszárdi versenyzők országos viszonylatban jól áll­nak. —Milyen versenyszámok van­nak?’. — Van célbadobási, ügyességi és távdobóverseny. A célbadobó versenyj öt perc alatt 15 dobást végez a versenyző, 16 méterről egy 80 centiméter átmérőjű ka­rikába. A zsinórra — mely 0,15 milliméter vastag — 15 gram­mos: súly van helyezve. Egy talá­lat 6 pontnak számit és a 15 do­bás eredménye adja a végered­ményt. Az ügyességi verseny is nagy felkészülést és hozzáértést igényel, .öt egymásba helyezett karikába kell különböző hely­zetekből, dobni. A belső karika mérete “2Ó centiméter, míg a leg­nagyobb karikáé 300 centiméter. Itt a pontértékelés 2-től 10 pon­tig megy. Itt a zsinórra 7 gramm súly kerül. A harmadik verseny­szám a távdobás. Itt a zsinór vé­gén 15 grammos súly van. A ver­senyzőnek 30 méteres sugárba kell beletalálni és találataik alap­ján értékelik a dobásokat és kapják a pontokat. — A szekszárdi versenyzők ké­szülnek az ilyen versenyekre? — Természetesen. Minden csü­törtökön 5-tői 7 óráig edzést tar­tunk a Garay-téri általános isko­la tyrrnatermé ben. Itt is, mint minden más sportágban a meg­felelő felkészülés az alapja a si­keres versenyzésnek. — Milyen eredményeket értek el a szekszárdi horgászok? — A Szekszárdon megrende­zett versenyen 14 egyesület vett részt, ahol a szekszárdi csapat a második helyet érte el. (Tíz pont­tal maradtunk le a bajaiak mö­gött). Egy hónap múlva a Pé­csett rendezett versenyen már az első helyet és a vele járó vándor­serleget és oklevelet nyerte csa­patunk. Itt a versenyzők ezüst­érem díjazásban részesültek. Szabad a csapat tagjainak a nevét is feljegyezni? — Igen, különben itt vannak az elhelyezett érmek és alattuk a tulajdonosaik nevei: Vadász Jó­zsef, Csende László, Ambrus Ist­ván, Heiszer Kálmán, Füstös Jó­zsef. A felnőtt csapattal együtt az ifjúsági csapatunk is szere­pelt a versenyeken, mely a szek­szárdi versenyen a második, míg a pécsi versenyen a harmadik lett. Tagjai Deési Albert, ifj. Csapiáros Lajos, ifj. Budai Jó­zsef, Hepp Zoltán és Csorba László. Az egyéni versenyben a legjobb versenyzőnk a felnőttek­nél Vadász József, aki két ver­senyen közel ezer forint értékű horgászfelszerelést kapott. Hei­szer Kálmán, aki az egyéni ver­senyben második lett, szintén ér­tékes horgászfelszerelés jutalom­ban részesült. — Ha már itt tartunk, akkor még arra szeretnék választ kap­ni, hogy a Horgász Egyesületnek milyen tervei vannak az elkövet­kező hónapokra? — A télen három alkalommal különböző vidéki egyesületekből horgászok jönnek el hozzánk, amikor majd elmondják élmé­nyeiket, tapasztalataikat, vitá­kat rendezünk és igy tapasztalat- csere formájában tanulunk. Ta­vasszal a Dunán meglévő ta­nyánkat teljesen renováljuk, át­építjük. Szerepel még tervünk­ben a mtolévő kilenc csónakhoz újabb csémakok beszerzése, hogy a kibővített csónakparkkal még több szórakozást, pihenést és nem utolsó sorban a jó fogás előfelté­teleit biztosítsuk horgásztár­sainknak. A felvilágosítás után még egy rövid ideig — hajnali 5 óráig — jó magam is táncra perdültem, mert egy ilyen baráti összejöve­telen, mint amilyen a horgászok vacsorája volt, mindenki csak jól érezheti magát és ember le­gyen a talpán, aki meg tudja állni tánc nélkül. — Ny — Tudtuk és tudjuk azt, hogy a fegyelem megszilárdítása egy kollektíván belül igen nehéz és hosszadalmas feladat. Gyors ered­ményt nem vártunk. Az edzői je­lentésekből játékosaink maga­tartásából megállapíthattuk, ha lassan is, de haladunk kitűzött céljaink megvalósítása felé. Meg­változott játékosaink magatartá­sa, változott munkahelyükhöz és munkához való viszonyuk s min­denkit megelégedéssel töltött el játékosaink pályán elért ered­ménye is. Állítjuk, hogy a legvér- mesebb szekszárdi szurkoló sem remélte azt, hogy csapatunk eb­ben az erős mezőnyben az őszi szezon befejezésekor az előkelő ötödik helyet foglalja el. A si­ker titkának vizsgálatakor meg kell állapítanunk, hogy az elért eredmények a vezetők, az edző, a játékosak és nem kis részben a szurkolók közös munkájának a gyümölcse. Állításunk igazolásá­ra hivatkozunk a Kaposvári Ki­nizsi, a Komló, a Dombóvár el­leni mérkőzéseinkre, ahol szur­kolóink lelkes biztatása kellett ahhoz, hogy ezeken a mérkőzése­ken Petőfi-győzelmek szülesse­nek. Tényként meg kell állapíta­nunk, mi a szurkolók nélküi lé­tezni nem tudunk. A szurkolók­kal való szoros kapcsolatunk azonban nem .korlátozódhat csak a pályára. A helyesen gondolko­dó, jövőbe is látó szurkoló a leg­nagyobb segítséget nyújthatja ne­künk s mi ezekkel a szurkolókkal a kapcsolatot a pályán kívül is igyekszünk fenntartani. A helye­sen látó, jövőre is gondoló szur­koló nem a soronkövetkeZő mér­kőzésre tesz fel mindent, nem a feltétel nélküli győzelmet tartja szem előtt, nincsenek kiválasz­tott, dédelgetett kedvencei, s meg­érti azt, hogy a mérkőzéseket nem egyes játékosok és nem ép­pen a góllövők nyerik meg, ha­nem tudja azt, hogy a győzelem 11 játékosnak, az edzőnek, veze­tőknek s nem kis részben a szur­kolók összműködésének eredmé­nye. A helyesen gondolkodó szur­kolóra nemcsak a pólyán van szükség, azok segítő munkájára mi a szürke hétköznapok során is számítunk. A helyes kritikát a szurkolóktól mi szívesen fogad­juk s megbecsüljük azon szur­kolóinkat, akik a játékosokkal el­beszélgetve, rávilágítanak a játé­kosok által elkövetett hibákra, akik rávilágítanak játékosaink sport- és magánéletében előfor­duló helytelen cselekedeteire. Az ilyen szurkoló oktat és nevel és sokszor észre sem vészi, hogy a nevelés terén milyen fontos mun­kát végzett. Elítéljük viszont az olyan szurkolókat, akik a pilla­natnyi siker mámorában tömje - néznék, balsiker esetén szidnak és átkozódnak s ilyenkor minden­kiben bűnbakot keresnek., Az ilyen szurkolók nem szerethetik sportkörünket, nem szerethetik csapatunkat és nem szerethetik szocialista sportunkat. (Folytatjuk.;

Next

/
Thumbnails
Contents