Tolna Megyei Népújság, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

TOLNA ic

Mehiv, Szekszárdi Egyetemi Könyv

■.re

. Szépéssy ué-3-r-^

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Kedd

1959. december 1

IV. évfolyam 282. szám

*

ARA: 50 FILLÉR

.'Ar/M A'GjYA R. S-7 O Cl AL r s TA MUNKÁSPÁRT TOLNÁ MEGYEI BIZ Öl TS Á G. A 'ÉS A 'MEGYEI TANÁCS "LÁMA

Á szocializmus belátható időn bellii győzedelmeskedik hazánkban is

Megkezdte tanácskozásait az MSZMP VII• kongresszusa

Hétfőn délelőtt 9 órakor az építők Rózsa Ferenc Művelődési Otthonában megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa. A kongresszus termét a „Világ proletárjai, egyesüljetek!” felirat, a nemzetközi munkásmozgalom nagy tanítójának, Marxnak, Engelsnek és Leninnek domborművű képe, vörös és nemzetiszínű zászlók díszítik.

A kongresszusi küldöttek és a meghívottak hatalmas tapsa közben léptek a terembe az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, és póttagjai, Nyikita Szergeje- vies Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az SZKP küldöttségének vezetője, és a többi testvéri kommunista és. munkáspárt küldöttségeinek vezetői)

Dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke bejelentette, hogy a kongresszus első teendője a kongresszus elnökségének és bizottságának megválasztása. Az elnökség tagjaira Horváth András, Pest megye kongresszusi küldötte tett javaslatot.

Az elnökség tagjává választották N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, az SZKP küldöttségének vezetőjét, valamint a többi testvérpártok küldöttségeinek vezetőit is.

Az elnökség tagjai a kongresz- szus résztvevőinek nagy tapsa közben foglalták el helyüket az elnöki emelvényen.

Dr. Münnich Ferenc elvtárs beszéde

Miután az elnökség tagjai elfoglalták helyüket, dp.- Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke emelkedett szólásra.

Bevezetőben üdvözölte a kongresszusi küldötteket és vendégeket, üdvözölte a párt Politikai Bizottságának tagjait, a Központi Bizottság tagjait és külön Dobi Istvánt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét.

Ezután javasolta, hogy emlékezzenek meg azokról az elvtársakról, akiket az utóbbi időben veszített el a nemzetközi és a hazai munkásmozgalom)

Nagy tisztesség számunkra •— folytatta Münnich Ferenc — hogy a kongresszuson számos testvéri kommunista és munkáspárt küldöttséggel képviselteti magát. Engedjék meg, hogy mindnyájunk nevében, a kongresszus küldöttei nevében szeretettel üdvözöljem a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségét, élén Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárssal, az SZKP Központi Bi

zottságának első titkárával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével. (Hosszantartó, lelkes, nagy taps.)

A kormány elnöke befejezésül jó munkát kívánt a kongresszus küldötteinek és a kongresszust megnyitotta,

Ezután megválasztották a kongresszus titkárságát, a szerkesztő bizottságot, a jelölő bizottságot, a fellebbviteli bizottságot, a mandátumvizsgáló bizottságot és a szavazatszedő bizottságot.

A kongresszus ezután elfogadta a kongresszus napirendjét, az előadók személyére és a kongresszus ügyrendjére vonatkozó javaslatot,

A kongresszus napirendje a következő:

1; A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója és a párt feladatai. Előadó: Kádár János.

2. Irányelvek a gazdasági feladatok megoldásához és a második ötéves népgazdasági terv elkészítéséhez. Előadó: Fock Jenő. ]

3. A párt Szervezeti Szabályzatának módosítása. Előadó: Marosán György.

4. A Központi Revíziós Bizottság beszámolója. Előadó: Fodor Gyula.

5. A fellebbviteli Bizottság jelentése. Előadó: Harmati Sándor.

6. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Revíziós Bizottság megválasztása.

A kongresszus ezután megkezdte az első napirendi pont

tárgyalását. A Központi Bizottság beszámolóját Kádár János, . az MSZMP Központi Bizottságának első titkára ismertette.

Kádár János elvtárs előadói beszéde

Kádár János bevezetőben megemlékezett arról, hogy a párt valamennyi szervezetében megtartót ták a kongresszusi vezetőségvá* lasztó taggyűléseket, megtartották a pártértekezleteket. A párttagság egységesen kifejezésre juttatta: helyesli a három éve folytatott politikát és azt kívánja, hogy ezt a politikát folytassuk következetesen a jövőben is. Egyértelműen helyesli a kongresszusi irányelveket is. Elmondható, hogy a Központi Bizottság és a párttagság összeforrott, az egység pár tunkban erős, megbonthatatlan.

A Központi Bizottság azoknak tulajdonítja az elért nagy eredményt, akiknek támogatását a három év alatt élvezte. Köszönetét mondunk pártunk egész tagságának a bizalomért, amellyel kö vettek és a támogatásért, amelyben részesítettek bennünket. Köszönetét mondunk pártonkívüli barátainknak, akik az Elnöki Tanács bán, a kormányban, az országgyű

lésben, a tanácsokban, a Hazafias Népfrontban, a szakszervezetekben, valamennyi tömegszervezetben és tömegmozgalomban együtt dolgoztak velünk és támogattak bennünket. Hálás köszönetét mon dunk munkásosztályunknak, dolgozó népünknek azért a hónap- ról-hónapra mélyülő bizalomért és fokozódó támogatásért, amelyben az elmúlt három év alatt részesítették a Központi Bizottságot) egész pártunkat.

Külpolitikánk és a nemzetközi helyzet

Kádár János ezután külpoliti-' kánkról és a nemzetközi helyzetről beszélt.

A magyar nép 1945 tavaszán visszanyerte nemzeti függetlenségét, az állami szuverénitást. Azóta kivívta saját hatalmát és a szocialista építésben is nagy utat tett meg.

Külpolitikánk célja népünk e nagy vívmányainak megőrzése és a szocializmus békés építésének biztosítása. Külpolitikánk alapelvci: magyar— szovjet barátság, hűség a szocialista táborhoz, imperialista- ellenesség, békés egymás mellett élés minden országgal és néppel, tekintet nélkül a társadalmi rendszer különbözőségére.

A magyar nép büszke arra, hogy a Szovjetuniót — a hétéves terv, a kommunizmus építésének országát, az emberi haladás és a világbéke leghatalmasabb erejét — barátjának nevezheti. A Szovjetunió célul tűzte ki, hogy

az egy főre eső termelésben és fogyasztásban 1970-ig utoléri és túlhaladja a legfejlettebb kapitalista országot, az Amerikai Egyesült Államokat. Nincs ma a világon komoly politikai tényező, amely kételkedne e cél realitásában. Mi magyar dolgozók szívből kívánjuk a szovjet embereknek: arassanak mielőbb teljes győzelmet e békés versengésben. A békés versenyben a Szovjetunió dön tő fölényének záloga: a kapitalizmusnál magasabbrendű szocialista társadalma, amely megteremtette a határtalan fejlődés lehetőségeit.

Büszkeségünk, a magyar—szovjet barátság, nem újkeletű. Ez a barátság akkor született, amikor 1917-ben a cári Oroszországba ha difogolyként került magyar munkások, parasztok és értelmiségiek széles tömegei megértették Lenin szavát és a szocialista forradalom lényegét. Tízezrével léptek a vörös hadseregbe és a vörös-partizán alakulatok kötelékeibe, becsülettel harcoltak szovjet testvéreik oldalán a fehérgárdisták és intervenciósok ellen, a kommunizmus győzelméért. Tovább erősödött ez a barátság a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása és fennállása idején.

A Szovjetunió kiverte Magyar- ország területéről a náci-fasiszta hadakat és fiai élete árán felszabadította a magyar népet a hódítók igája alól.

Ezért nevezi népünk a Szovjetuniót felszabadítójának és ünnepli legnagyobb nemzeti ünnepeként április 4-ét, azt a napot, amelyen a szovjet hadsereg az utolsó hitlerista megszállót is kiverte az ország területéről.

Amíg öntudatos és becsületes ember él ezen a földön, hálásan emlékezik meg arról a segítségről, amelyet a Szovjetunió — a forradalmi munkás-paraszt kormány kérésére 1956-ban nyújtott az ellenforradalom és az imperialisták által fenyegetett magyar tépnek. E segítséggel akadályozhattuk meg, hogy a magyal’ nép i nyakára ismét visszahozzák a kapitalizmust, a fasizmust és azt, hogy hazánkat az imperialisták katonai felvonulási területté tegyék, hadszíntérré változtassák. A Szovjetunió tehát az utolsó 15 év alatt két ízben is fiai vére hullatásával adta bizonyságát a magyar nép iránti mély barátságának, internacionalizmusának.

De segített a magyar népnek ezerféle módon a háborús károk helyreállításában és a szocializmus építésében is. A magyar és a szovjet nép ellenségei még néhány évvel ezelőtt is azzal rágalmazták a Szovjetuniót, hogy „kizsákmányolja” országunkat. E rágalom ostobasága annyira nyilvánvaló, hogy ma már az ellen ség is elismeri: a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatokban a magyar fél élvezi a nagyobb előnyt.

Kádár János aláhúzta, hogy a Szovjetunió Magyarországgal és a többi szocialista országgal kifejlődött gazdasági kapcsolataiban nem a kereskedelmi haszon elvéből indul ki, hanem — mint az idősebb és erősebb szocialista ország — önzetlenül és áldozatkészen testvéri segítséget nyújt. A Szovjetunióból a tavalyi kereskedelmi forgalomban Magyarországra hozott áruk több mint 02 százaléka nyersanyag és félkész- termék, ugyanakkor a Szovjetuniónak szállított magyar áruk több mint 58 százaléka gépipari és finommechanikai termék volt. A magyar népgazdaság jelentős behozatalra szorul fontos nyersanyagokból, nevezetesen vasércből, olajból, fából. A szovjet szállítások a magyar népgazdaság ilyen irányú szükségleteinek legnagyobb részét fedezik. íme, így kereskedik egy szocialista nagyhatalom, a Szovjetunió, egy kisebb szocialista országgal, a Magyar Népköztársasággal — állapította meg Kádár János — majd így folytatta:

Nincs és soha nem is volt a világon olyan kapitalista nagyhatalom, amelyik kereskedelmi forgal(Folytatús a 2. oldalon.)

d