Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-14 / 268. szám

Mehiv. Szekszárd. Egyetemi Könyvig ö o _öj 5a .'v; VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Psz • Szepessy u« 3 §2 o;c.í^a;l{5ta^ iSi y n.kás p a,p í - pó.t Ki a ' ménjei; s a.- m e g.y e-j, J a n a es lapja­Lothar BoSz nyilatkozata a csúcsértekezletről (3. oldal.) Tizennyolc tagban az ötezer kisparcella (3. oldal.) Ma: rádióműsor (4. oldal.) > r .» 1 * A't Szombat 1959. november 14 # IV. évfolyam 268. szám * ÁRA: 50 FILLÉR Kibővített a megyei A megyei nőtanács kibővített ülést tart november 13-án, szer­dán délelőtt 10 órai kezdettel a városi tanács nagytermében, amelyen részt vesz Prantner Jó­zsef elvtárs, az MSZMP Tolna megyei titkára is. Az ülésen két napirendi pont kerül tárgyalásra, amelyen belül az elmúlt héten megtartott Or­szágos Nőtanúcs ülésen elhang­zott beszámolót és a nőmozgalom további munkájáról hozott ha­tározatokat Takács Mihályné, a ülést tart nő lass ács megyei nőtanács titkára ismer­teti. A továbbiakban javaslatot terjeszt elő: a nemzetközi nő­mozgalom ötvenéves évforduló­jának megünneplésére. A második napirendet Dulai Károlyné ismerteti, aki tájékoz­tatót ad a szülői munkaközösségi munka helyzetéről és a legfonto­sabb feladatokról. A megyei nőtanács kibővített ülése égésznapos lesz és a meghí­vottak közös ebéden vesznek részt. Mikor kezd termelni az új kenyérgyár ? Erre kiváncsiak crpékek és a város lakossága — Jó időben, nyáron még iste­nes a helyzet. Hanem most, hogy hidegebbre fordult az idő... Szén­gáz van, nem lehet rendesen szel­lőztetni. A munka illán a korom­ból alig tudunk kimosakodni — panaszkodnak a szekszárdi pékek az 1. számú sütőüzemben. — Hiszen hamarosan elkészül az új kenyérgyár... Hz idén megkétszereződött a szarvasmarha-állomány, 10 000-rel emelkedett a sertések és 34 000-rel a baromfiak száma me gyénk termelőszövetkezeteiben Mohar László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának fő- állattenyésztője informálta la­punk munkatársát a termelőszö­vetkezetek állatállományának helyzetéről. Az idei évben 5990-ről 12 635-re emelkedett a szarvasmarhák, 152 fS^ről 25 194~re a sertések, 13 782-ről 25 255-re a juhok, 38Ö3- ról 28 038-ra a baromfiak száma. A számszerű emelkedés mellett minőségi fejlődés is mutatkozik a termelőszövetkezetek állattenyész tésében. Növekedik a törzsállo­mány, s növekednek az állatte­nyésztés hozamai is. Például az egy tehénre eső évi tej hozam ter­vét eddig 12,2 százalékkal szár­nyalták túl termelőszövetkezete­ink. A megnövekedett állatállomány részére minden tsz-ben biztosí­tották a téli takarmányszükség­letet. A takarmánynövények ve­tésszerkezete az idei évben jő volt, így jó minőségű takarmány­készlet áll rendelkezésre. Termelőszövetkezeteinknek az állattenyésztésben élért eredmé­nyei is bizonyítják annak a tétel­nek a helyességét, *hógy a mező- gazdaság szocialista átszervezésé­vel párhuzamosan emelkedik a mezőgazdasági termelés. Készülnek a tervek Szekszárd ivóvizének vastalanítására Az elmúlt esztendők során je­lentős beruházások eredménye­ként az idén már a hosszú szá­razság és a nyári nagy meleg miatt megnövekedett vízfogyasz­tás sem okozott nehézséget a me­gyeszékhely vízellátásában. Addig amíg a megye területén több he­lyen, mint például Pakson az ősz folyamán egymás után száradtak ki a kutak az alacsony vízállás miatt, a megyeszékhelyen sem­minemű vízhasználattal kapcso­latos korlátozásra nem volt szük­ség. A város vízellátása tehát hosszú évekre és talán évtizedek­re is megoldottnak tekinthető. A megyeszékhely ivóvize azon­ban még mindig megyeszerte köz­ismerten ihatatlan. Ez nagyrészt annak eredménye, hogy igen ma­gas a vas- és savtartalma. Érte­süléseink szerint elkészültek az előzetes tervek a víz vastalanítá­Százhatvan kilométeres szélvihar Angliában — heves zivatar Róma felett London: (Reuter) Hatalmas ere­jű szélvihar dühöng Angliában. Az ország délnyugati területein a széllökések erőssége az óránkén­ti 160 kilométert is elérte. Ang­lia magasabb vidékein és Skó­ciában erősen havazik. . Péntekre virradó éjszaka rend­kívül heves zivatar vonult el Ró­ma felett. A pincéket és az utcá­kat víz árasztotta el. Az olasz Ri­viérán a hegyeket hó borítja. sara és savtalanítására. Többféle elképzelés is van a technikai ki­vitelezést illetően, azonban min­den elgondolás megegyezik abban, hogy nem vegyi úton tá- volítják el a vasat és a savat a vízből. Az előzetes számítások szerint jövő év elejére elkészül­nek a végleges tervek, s minden remény megvan arra, hogy jövő­re nemcsak elegendő, hanem igen jó minőségű víz áll majd a város lakóinak rendelkezésére. 150 000 forint előleget fizetnek ki a mai napon az alsónyéki Dózsa Népe Termelő szövetkezetben Eendszeresen, havonta mun­kaegységenként 12 forint előleget fizet tagjainak az alsónyéki Dózsa Népe Termelőszövetkezet. Év eleje óta 1 300 000 forintot fizet­tek ki, s a mai napon 150 000 fo­rintot osztanak ki a tagok kö­zött előlegként. — Azt várjuk mi is nehezen — mondja Turányi László, a Sütő­ipari Vállalat műszaki vezetője. — Mert itt, ebben az üzemben eléggé embertelen a munka. Az új üzemben a pék csak akkor lát­ja a lisztet, amikor a liszttorony szitáin, automatikus mérlegein ke resztül a dagasztócsészékbe jut. A dagaszfást keverőgépek végzik, külön sóoldó berendezés van, a tésztába már oldott állapotban ke­rül a só. — Ott a két műszak kapacitása 120 mázsa kenyér lesz — sorolja tovább. — A jelenlegi kereskedelmi igény napi 50—60 mázsa kö­zött van és mi látjuk el ke­nyérrel Fácánkertet, Kajmá- dot, Sióagárdot, Ózsákoi, az őcsényi, a decsi szőlőhegyet, Ujbereket és Várdombot, Szekszárdon kívül. Amint az új üzem megindul, Öcsényt és Decset is. Azonfelül morzsát is állítunk majd elő, a kereskedelmi igényeknek megfe­lelően negyedévenként 200 má­zsát. A megye szükségletét biz­tosítani tudjuk..; — Arra számítottunk, hogy ja­nuárban már kiköltözhetünk, sok­kal egészségesebb, emberibb kö­rülmények közé — folytatja a mű szaki veztő. — Biztattuk is az em­bereket, hogy még ezt a két-há- rom hónapot húzzák ki. Viszont ahogyan a huzavonákat látjuk, egyre inkább az az emberek véle­ménye, hogy a telet —, de még tán a nyarat is — ezen a helyen húzzuk ki. Eléggé lehangoltak az emberek... — Egyáltalán miért? Hiszen az Építőipari Vállalat határidő előtt vállalta az átadást? Túlteljesítették kongresszusi felajánlásukat a Sárközi Állami Gazdaság növénytermelői A SÁRKÖZ kellős közepén elterülő több mint 7000 holdas szocialista nagy­üzemben ez év április 14-én ve­tették papírra az állami gazdaság dolgozóinak kongresszusi felaján­lásait. E szerint a növénytermelők vállalták, hogy kenyérgabonából 10, takarmánygabonából pedig 4 és fél vagonnal termelnek többet a tervezettnél. Kenderből 220, cukorrépából pedig több mint 100 vagon többlettermés előállítására tettek ígéretet, — hogy csak a leglényegesebbeket említsük. November közepén vagyunk és most már tiszta képet mulat a könyvelés a növénytermelés ez évi eredményeiről. A katonás rendben sorakozó számokból kitű­nik, hogy a növénytermelők és a gépcsoport dolgozóinak közös erőfeszítése eredményeként 19 vagon búzát, tizennégy vagon szemestakarmányt termeltek az állami gazdaságban terven felül. A 19 vagon többletbúza nem tű­nik soknak. De ha ehhez hozzá­adjuk, hogy a több mint 500 mun­kást foglalkoztató üzem dolgozói­nak évi kenyérellátást fedezi —, akkor azt kell mondani, hogy a Sárközi Állami Gazdaság dolgo­zói minden' dicséretet megérde­melnek. Menjünk tovább: a fel­ajánlott 4 és fél vagon takarmány gabona helyett 16 vagonnal ter­meltek többet, ami szintén nem megvetni való. A gazdaságban le­vő állatok egyhónapi takarmányo­zására lenne elegendő. BETAKARÍTOTTÁK már a cukorrépát és a kendert is. Cukorrépából a vállalás nincs meg. az eredmény azonban dicsé­retes. A 270 holdon termelt cukorrépa minden holdján húsz mázsával termeltek többet, mint amit a terv előír. Ellenben kenderből négyszeresére teljesítették válla­lásukat a gazdaság dolgozói. A 220 mázsa helyett 1000 mázsával adtak többet a tervezettnél. Siló- kukoricából pedig 120 vagon a többlettermés. HASONLÓ JÓKAT lehetne elmondani a szőlészetről is. Annak ellenére, hogy a ter­més 18 százalékát elverte a jég, 118 mázsával többet takarították be annál, amit a terv előírt. Ku­koricából nem lesz többlettermés, de erről viszont nem a gazdaság dolgozói tehetnek. (Szeptemberi köd okozott terméskiesést.) A lé­nyeg az, hogy a Sárközi Állami Gazdaság növénytermelői üsz- rzcségében túlte1 isiiét tők a párt VII. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásukat. — Az igaz. Néhány napon be­lül be is tudnák fejezni. A liszt­torony szerelésével is hamarosan elkészül a Malomszerelő Vállalat. Planem a kemencék és a kazá­nok... Július elején már készen állt a 3 ikerkemence. Az Építő­ipari Vállalat végezte a kemen­cék alapozását, a Budapesti Ke­menceépítő Vállalat a felfalazást, és a Radiátorgyár a fűtőcsövek beszerelését. A három kemence hatszázezer forintnál többe ke­rült. És most egyik vállalat sem akarja vállalni a kemencék és a kémény felfűtését — és a felelősséget a 600 000 forintos munkáért. Az Építőipari Vállalat — mint az egész építkezést végző vállalat arra hivatkozik, hogy nincs szak* embere, aki a felfűtést végezné: A Kemenceépítő Vállalat viszont arra: nem rendelkezik annyi szak­munkással, hogy a felfűtést vál­lalhatná. A Radiátorgyárnak az a véleménye: ő alvállalkozó, ilyen munka nem tartozik rá, a csöveket beszerelték, azok nem mondják fel a szolgálatot. (A ke­mencék külső csempézését is csak a felfűtés után lehet elvégezni; amikor azok már nem zsugorod­nak, nem dobják le, és a végső átadásra is csak a felfűtés után kerülhet sor. A felfűtés egy hóna­pot venne igénybe.) A hét elején már döntőbizott­sági tárgyalásra került sor a há­rom érdekelt vállalat között. A döntőbizottság az Építőipari Vál­lalatot kötelezte a felfűtésre, az azonban fellebbezett. A kenyérgyár végső átadási ha­tárideje — december 31. — vésze­sen közeleg. Viszont még tart a boszorkánytánc — ki végezze el a felfűtést? Az üzembe helyezésnek akadá­lyozója még a kazán- és a radiá­torhiány. A szükséges három ka­zánból még csak egy — egy kis­teljesítményű ikerkazán — van a helyszínen, ez pedig édeskevés a helyiségek fűtéséhez, a meleg víz biztosításához. A fűtést szolgál­tató radiátoroknak is fele, ha itt van a helyszínen, A kenyérgyár Szekszárdon az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházást igénylő ipari épít­kezése. Régóta várja már a város lakossága, de a sütő­üzemben dolgozó pékek is. A lakosság jobb kenyeret, jobb ellátást, a pékek jobb, kultu­ráltabb munkalehetőséget vár nak az új kenyérgyártól. Csak az illetékeseken múlik, Ibi­kor kezdődik meg a termelés a kehyérgyárban, mikor szüntetik meg a felfűtés körüli boszorkány- táncot, és az Építőipari Vállalat mikorra tudja beszerezni a még hiányzó berendezést. Bognár István

Next

/
Thumbnails
Contents