Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-12 / 266. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. november 12j Sfgf év és háíemfféisapi börtiinbiintetést kapott a sikkasztó és üzérkedő boltvezető 3ÓTANÁCSOK TERMELŐSZÖVETKEZETEKNEK Gyorsan megtérülő pénzbefektetés, jól jövedelmező üzemág a csirkenevelés Tapasztalataink a szekszárdi Béke Tsz-ben KIFOGÁSTALAN SZÁLLÁST létesítettek Pusztai Gyula, 1957-ben került a 15. számú dombóvári népboltba, mint eladó. Később átvette az üzlet vezetését. Az elmúlt év ja­nuárjától ez év márciusáig volt a bolt vezetője, 1958. júniusában váratlanul leltároztak nála. A leltár már akkor több száz forint hiányt mutatott. Pusztai ezt az összeget hiánytalanul visszafizette. A fi­gyelmeztetésből azonban nem ta­nult. Ezután a családjához tar­tozók a háztartáshoz tartozó kü­lönböző cikkeket minden ellen­szolgáltatás nélkül szerezték be a boltból. A családtagok annyira otthonosan érezték magukat, az általa vezetett népboltban, hogy egy alkalommal lánya a kasszából elvitt 100 forintot harisnyavásár­lás céljából anélkül, hogy azt az apja, mint a bolt felelős vezetője kifogásolta volna. Egy másik al­kalommal — miután a pénzszer­zés könnyű lehetősége fennállott — könyvvásárlásra 20 forintot vett ki a pénztárból. Az apja emiatt se neheztelt rá, sőt a ki­vett összeget vissza se tette. Szin­te mindennapos volt, hogy Pusz­tai felesége és az eladó Bese Ir­ma péksüteményeket fogyasztot­tak fizetés nélkül. A bolt nagy forgalmat bonyo­lított le ég emiatt gyakran volt áruszállítás. Minden egyes ilyen áruszállítás alkalmáyal a boltve­zető az üzlet készletéből egy-egy liter bort fogyasztott el a szállító munkásokkal közösen. A bor árát egyszer sem fizette meg. Válasz a motorosoknak Több motorkerékpár-tulajdonos kérésének eleget téve lapunk ok­tóber 4-i számában szóvátettük »Miért nem lehet kapni motorke­rékpár-alkatrészt?« Ä lapban megjelent írásra a Belkereske­delmi Minisztérium osztályveze­tője, Bállá László elvtárs vála­szolt, és a következőket közölte szerkesztőségünkkel: »A kereskedelem a harmadik negyedévben 58 000 motorkerék­párhoz szükséges gyújtógyertyát és 2000 bilux-kapcsolót hozott forgalomba. A hiánycikként em­lített tankrögzítőcsavar, egymet- rikus menetű csavar, minden vasüzletben kapható. Amennyi­ben a panaszosok ezeket az alkat­részeket nem tudták megvásá­rolni, úgy az csak a helyi keres­kedelem hibáira vezethető visz- sza.« Ezek után már csak a Tolna megyei kiskereskedelmi szerve­ken múlik, hogy a motorkerék­párokhoz szükséges pótalkat­részek a vásárlók rendelkezésére álljanak az üzletekben. látóhatárba vesztek el. Tömérdek fekete pont szállt fel a városból és szállt a hajó elé. Észak felé virágos partú csa­torna nyúlt. A várostól keletre kavicsos, puszta, gidres-gödrös mező húzódott. Hatalmas, repede­zett, mohos szobor állt rajta és éles, hosszú árnyékot vetett. A meztelen kőember kiegyene­sedve, összetett lábbal állt, kar­ját keskeny csípőjéhez szorította. Domború mellét rubinlos öv fog­ta körül, füles-sapkájának hal­gerinchez hasonló, pikkelyes ta­raja tompán csillogott a napfény­ben. Széles arca volt, szemét le­hunyta, s holdalakú szája mosoly­gott. — Magacitl — mondta a Mars­lakó és az égre mutatott. A távolban, a szobor mögött, ha talmas medence romjai, vízveze­ték-csatorna bedőlt boltívei lát­szottak. Lösz, ahogy jobban szem­ügyre vette a tájat, megértette, hogy a síkságon látott kavicshe­gyek, gödrök, buckák egy ősi vá­ros maradványai. Szoacera, az új város, e romoktól nyugatra, a csillogó tó mögött kezdődött. A levegőben úszó pontok köze­ledtek, nagyobbodtak. Mars-lakók .voltak, sok százan, szárnyp csó­A közvagyon kárára még »jó­szívű« is volt. Nem egy esetben adott hitelt: özv. Horváth Lajos- né például 400 forintért, Fenyvesi Ferencné pedig 27 forintért vásá­rolt hitelbe. Pusztai tudta, hogy felelőtlen cselekményeivel jelentős hiánya keletkezett, ezért a hiányt min­denáron pótolni akarta. Mint mondani szokás, az alkalom az ördög szárnysegéde. Pusztainál ez a kedvező alkalom az árdrágítás lehetőségében jelentkezett. A 16-os népboltból több esetben különböző árukat utaltatott át az üzletébe. Ezeket a megszabottnál drágábban adta. Például 10 kilo­gramm Hóvirág sajtot a kilo­grammonként 20 forintos ár he­lyett 28 forintért, 16 kilogramm szalámit 32 forint helyett 40 fo­rintért és a 30 forintos szalonnát pedig 37 forintért adta el. Sza­lonnát magánszemélyektől is vá­sárolt és az üzletben nyereséggel adta tovább. A múlt év végén megtartott lel­tári mérleg 21 587 forint hiányt mutatott. Pusztai Gyula a bíróság előtt azzal védekezett, hogy a saját és a felesége fizetését befizette a bolt pénztárába és ezzel akarta kiegyenlíteni az elfogyasztott áruk értékét. Ezt az enyhén szól­va valószínűtlen védekezést a bí­róság nem fogadta el. A Dombóvári Járásbíróság Pusztai Gyulát társadalmi tulaj­don sérelmére ismételten elköve­tett sikkasztás, hűtlen kezelés és árdrágító üzérkedés bűntettében mondotta ki bűnösnek. Ezért őt 2 évi és három hónapi börtön­büntetésre ítélte és mellékbünte­tésül 5 évi időtartamra egyes jo­gainak gyakorlásától eltiltotta, valamint kötelezte, hogy az oko­zott 20 462 forint kárt fizesse meg. S. J. Von Papent megerősítették pápai titkos kamarási minőségében Franz von Papent, akinek igen jelentős szerepe volt abban, hogy a nácizmus hatalomra juthatott, a Vatikán a napokban újra meg­erősítette pápai titkos kamarási minőségében. Von Papén 1923-ban XI. Pius pápától kapta kamarási kineve­zését. 1938-ban, amikor az egy­ház és a nácizmus között hűvö­sebbé vált a viszony, Papén neve eltűnt a titkos kamarások hivata­los névsoráról, idén júliusban Franz von Papén látogatást tett Rómában XXIII. János pápánál. Ezt követőleg a nácizmus egyik apostolát megerősítették magas vatikáni kitüntetésében. nakokban és nyergeken, vitorláso­kon és ejtőernyős kosárkákban szálltak a repülőhajó elébe. Egy négyszárnyú, aranyló szita­kötőhöz hasonló, keskeny, szivar­alakú gép érte el elsőnek a ha­jót. Éles kanyart vett és a leve­gőben lebegett a hajó fölött. Izga­tott arcok kandikáltak ki a szi­varalakú gépből és virágok, szí­nes papírok hullottak a hajó fe­délzetére. Lösz felállt, a drótkötélbe ka­paszkodott, s levette sapkáját. Fe­hér haját lobogtatta a szél. Gu- szev is feljött a fedélközből és megállt Lösz mellett. Virágzápor zúdult mindkettőjükre a csónak­ból. A fölöttük szálló Mars-lakók kékes- vagy barna-, vagy tégla­színű arcán izgalom, elragadtatás, borzadály tükröződött. A lassan úszó, szárnyas hajó nyomában, két oldalán, fölötte és előtte, többször légi alkalmatos­ság szállt. Föjöttük egyszerre csak ejtőernyős kosár ereszkedett alá, csíkos sapkás, kövér Mars-lakó ült benne és mindkét kezével in­tegetett. Egy cső nyílásához haj­ló. dudorokkal teli arc suhant el előttük. Emilt — a haió előtt— gondterhelt, lobogó hajú, fürge lábú M3r§-lakó forgolódik szár Kinek a javaslata volt? Nehéz lenne erre egy mondatban vála­szolni és a lényeg szempontjából nem is ez a fontos. Kihasználat­lan volt József-pusztán a két ló­istálló és a szövetkezetiek elha­tározták: átalakítják csirkeneve­lésre alkalmas helyiséggé. Ezt pe­dig azért tették, mert a lcongresz- szus tiszteletére tett felajánlásaik között szerepelt, hogy 10 000 rán- tanivaló csirkét adnak terven fe­lül a népgazdaságnak. Ebből ki­indulva megnéztük: mennyire ki­fizetődő egy közös gazdaságnak nagyüzemi csirkeneveléssel fog­lalkozni. A kérdésre kapott válasz szerint megéri a termelőszövetke­zetnek a csirkenevelés, mert: 1. A termelésre előlegzett pénz gyorsan megtérül, 2. többet jövedelmez, mint az állattenyésztés bármelyik ága. DE NÉZZÜK MEG KÖZELEBBRŐL A Béke Tsz 11872 rántanivaló Megyénk termelőszövetkezetei­nek többségében csak a közeljö­vőben kezdik el a jövő évi terme­lési tervek elkészítését. A megye legnagyobb közös gazdaságában, a bátaszéki Búzakalászban azon­ban már elkészült ez a fontos gazdasági mutató. S mi felkeres­tük Varga Jenőt, a szövetkezet el­nökhelyettesét, aki kérésünkre el­mondotta, hogy egy termelőszö­vetkezetnek mit kell figyelembe­venni a tervkészítésnél, kit bíz­zon meg a vezetőség a termelési tervek formába öntésével. — A mi szövetkezetünkben is az volt eddig a gyakorlat, hogy az év utolsó hónapjában láttunk hozzá a tervkészítéshez. Az idén ezen változtattunk. A vezetőség már júliusban megbeszélte, hogy milyenek legyenek jövőre a gaz­daság arányai, a főbb mutatókat papírra vetettük. A tervek for­mába öntésére pedig bizottságot jelölt ki a vezetőség. A bizottság­ban helyet kapott a főagronómus, a főkönyvelő, a főállattenyésztő, az építési részleg vezetője és jó magam. Mi öten mindenben ki­kértük az agronómusok, a brigád­vezetők és a tagság véleményét is. Felmértük, hogy melyik üzemágnak mennyi pénzre lesz szüksége ahhoz, hogy termeljen. Mindezeket papírra vetettük. Az elkészült tervet — amely tükrözi a gazdaság jövedelmezőségét, a nyas nyergében és valamilyen for­gatható dobozkát irányít Loszra. Aztán egy felvirágzott, fonott lé-J gicsónak száguld el mellettük, benne három nagvszemű, sápadt női arc, kék főkötők, himbálódzó, kék ruhaujjak, arannyal átszőtt sálak. A légcsavarok zengése, a szár-j nyakra csapódó szél zúgása, az éles füttyszók, az arany csillo-j gása, az ég kékségét ezer színnel tarkító ruhák, odalent a parkok hol bíborszínű, hol ezüstös vagy kanárisárga levélzete, a léncsőze-, tes házak napfényben tündöklő ab lakai — mindez álomszerű volt. Lösz és Guszev enyhe szédülést, érzett, Guszev csak elbámult és, ezt mormogta magában: — Ez aztán igen, a csudába is! A haió függőkertek fölött úszott el és zökkenő nélkül ereszkedett! le egv nagy, kerek térre. Csak úgy záporoztak utána a csónakok,! ejtőernyős kosarak, szárnyas nyer-] gek: leszálltak, lepottyantak a tér fehér kőlapjaira. A csillagalak-| bán szerteágazó utcákon hatalmas tömeg zajongott; tódultál: a tér! felé, virágokat, papírokat hajigái-! tak és kendőjüket lengették. (Folytatjuk.) csirkét értékesített az idén, illet­ve értékesít, mert az utolsó négy­ezret a közeli napokban szállítják el. A csirkenevélésre 114 000 fo­rintot fektetett be a szövetkezet. (Ebben benne van a naposcsirkéi: ára, a takarmány értéke és a gon­dozók munkabére.) Ezzel szemben 270 594 forin­tot kapott vissza, vagyis az április 1-től november 16-ig termelésbe fektetett 114 000 fo rlnt, 156 954 forint tiszta jö­vedelemhez juttatta a közös­séget. Ez a tény, amit a könyvelésben bárki és bármikor ellenőrizhet. Az igazsághoz persze az is hoz­zátartozik, hogy a Béke Termelő- szövetkezetben a korszerű, nagy­üzemi csirkenevelés minden szük­séges feltételét biztosították. Ezek pedig a következők: Először is pénzgazdálkodást, a jövedelem- elosztást, a beruházásokat és a földjáradék nagyságát — zár­számadáskor ismertetjük a tag­sággal — mondotta Varga Jenő. — Tudom, hogy a kisebb ter­melőszövetkezetekben kevésbé van mód arra, hogy a miénkhez hasonló bizottságot létesítsenek, amely elkészíti a közgyűlés elé terjesztendő tervet. De arra vi­szont van lehetőség, hogy a veze­tőség, az agronómust, a könyvelőt és a brigádvezetőket bízza meg ez­zel a munkával. A kisebb szövet­kezeteknek ezt én azért aján­lom, mert tudom, hogy a brigád­vezetők szinte mindennap beszél­nek a tagsággal, módjukban van kikérve a véleményüket, s így mór tervkészítés közben is vita alakul ki az egész gazdálkodást illetően. Ez jó, mert a tervek reálisak lesznek s ez egyik biz­tosítéka lehet annak, hogv a ki­tűzött célokat a tagság magáénak vallja, harcol azok megvalósítá­sáért — fejezte be nyilatkozatát Varga Jenő. Novembertől kezdvo darabon­ként 30 forint betétdíjat számíta­nak fel a román típusú bükklá- dák és 12 forintot a gyümölcsre­keszek után. A régi jelzéssel ellá­tott göngyölegeket november 30- ig veszik vissza régi áron. Ha a termelőszövetkezet nehezen át­rakható árut tárol a göngyölegek­ben, ezt a körülményt azonnal je­lentse a göngyöleg tulajdonosá­nak. Ebben ar. esetben ugyanis a régi jelzésű bükkládákat és gyü­mölcsrekeszeket egészen 1930. áp­rilis végéig a régi áron veszik vissza. A bejelentés elmulasztása eseten jelentős összeget vonnak le a visszajáró betétdíjakból. Az utasítás a Kereskedelmi Értesítő 40. számában található. * Mezőgazdasági termelőszövet­kezeteknek is lehetővé tették al­ma és burgonya szállítását. A Me­zőgazdasági Értesítő 44. számá­ban megjelent miniszteri utasítás szerint: a) MÉK-diszpozicióra vasúton szállító termelőszövetkezetnek da­rabáru vagy kocsi rakomány fel­adásához egyaránt SZÖVOSZ fel­iratú, száraz bélyegzővel ellátott fuvarlevélre van szüksége. b) Ha a termelőszövetkezet az általa üzemben tartott árusítóhely részére kíván vasúton almát vagy burgonyát szállítani, ennek fel­adásához a MÉK által kiállított olyan szállítási engedélyt kell be­szereznie, amelyen a SZÖVOSZ száraz bélyegzője is rajta van. a naposcsirkéknek. Az átalakított lóistállóban mély alom szolgáltat­ja a megfelelő hőmérsékletet (ez áll egy réteg lótrágyából és a te­tejére szórt szecskázott szalmá­ból.) A napfényt infravörös suga­rakkal helyettesítik. A második feltétel A MEGFELELŐ TAKARMÁNY- SZABVÁNY összeállítása. Ez tizenháromféle takarmányféleségből áll, amely* nek arányos összetételével nem kell a szövetkezetieknek vesződni. Az úgynevezett csirketápot ugyan­is a Budapesti Erőtakarmány- gvártól vásárolja a szövetkezet (Címe: IX., Soroksári u. 33.) A csirkeneveléssel foglalkozó szö­vetkezetnek ez a gyár a kért mennyiséget bármikor leszállítja. A gazdaságban csak arról kell gondoskodni a csirkenevelőknek, hogy mindennap legyen megfelelő mennyiségű zöldtakarmány (nyá­ron lucernaszéna, télen gabona­csíra, vagy szecskázott lucerna). A harmadik feltétel A MEGFELELŐ GONDOZÁS. A Béke Termelőszövetkezetben ezt olyan tagokra bízta a vezetőség, akik szeretik az apró jószágokat, van gyakorlatuk a baromfigondo­zásban és nagyon lelkiismerete­sek. Munkájuk szakmai felügye* letérői és a csirkék egészségvédel­méről pedig dr. Kovács Barna, a szekszárdi járás főállatorvosa gondoskodik, aki a szövetkezetnek tiszteletbeli tagja. A fentebb leírt három feltétel biztosítása együttesen eredmé­nyezte, hogy egy-egy naposcsir- két 10 hét alatt 80—120 dekásra neveltek fel a tsz-ben. Ha pedig valamelyik tsz-bgn még ezek után is kételkednének abban, hogy a csirkenevelés jól jövedelmező, azoknak felsorakoz­tatunk még egy érvet: A szekszárdi Béke Tsz jövő­re — éppen ez idei példa alap ján — már 50 C00 nanoscsirkét nevel fel. és mint rántanivaló csirkéket értékesíti. Ebből a Béke Tsz-nek egymillió forint tiszta jövedelme lesz. Az első szállítmány. 12 000 csirke, de­cember 15-én érkezik meg a kö­zösbe. jogszabályok Ha a termelőszövetkezet teher­autóval vagy hajón akar almát és burgonyát szállítani, mindkét esetben a b) pontban említett szállítási engedélyre van szüksé­ge. * Fontos közlemény jelent meg a Mezőgazdasági Értesítő 44. számá­ban a szerződéses termelvények átvételénél a minőséggel kapcso­latban keletkezett viták intézésé­ről, illetőleg az ilyen vitákban szakértőkként eljáró szervekről. au Borhamisítás céljából cukor tá­rolása árdrágító üzérkedésnek minősül — állapítja meg a Leg­felső Bíróságnál: a Mezőgazdasá­gi Értesítő 44. számában közzé­tett törvényességi határozata. • Harminc napon belül fizeti meg az Állami Biztosító a hatósági rendelkezésre leölt vagy a. kötele­ző védőoltás következtében elhul­lott állat, illetőleg a megsemmisí­tett betegségterjesztö tárgy fe'é- ben jogerős határozattal megálla­pított kártalanítási összeget — közli a Magyar Közlöny 104. szá­ma. Fontos rendelkezéseket tartal­mazó utasítás jelent, meg a Mező- gazdasági Értesítő 43. számában a rzőiőszaporítóanyag kezeléséről, tarolásáról és szállításáról. A r'sziet-s tennivalókat az utasítás melléklete tartalmazza. A jó termelési tervnek tükrözni kell a gazdaság egész évi várható jövedelmét Elmondja Varga Jenő, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnökhelyettese Molnár í ággjóné A legfrissebb

Next

/
Thumbnails
Contents