Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
1 f 1959. november 1. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG s 1 „Tovább fejlesztjük a kiskereskedelmi hálózatot, emeljük a kereskedelem kultúráját" Lesz-e állami áruház Szekszárdon? Tóth Károly, a Tolna megyei Népbolt Vállalat igazgatója nyilatkozik lapunk munkatársának Lapunk munkatársának kérdéseire a következőkben válaszolt Tóth Károly elvtárs, a Tolna megyei Népbolt Vállalat igazgatója. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a második ötéves tervvel kapcsolatos irányelvei célul tűzik ki az életszínvonal 26—29 százalékos emelését. Az élet- szinvonal emelkedése nyomán növekszik a lakosság vásárlóereje, s ennek megfelelően 45 százalékkal kell emelni a kiskereskedelmi áruforgalmat is. A Tolna megyei Népbolt Vállalatnak milyen tervei vannak, hogyan kívánja növelni az irányelveknek megfelelően a kereskedelmi áruforgalmat? — Mindenekelőtt nagyarányú hálózatfejlesztési munkát kell végezni, mert bolthálózatunk meglevő kapacitása még a jelenlegi áruforgalmat sem tudja zökkenő- mentesen lebonyolítani. A hálózatfejlesztést három úton-módon kívánjuk elérni. Először az üzletek számának növelésével, másodszor a fejlett kereskedelmi formák, az önkiszolgálás és önkiválasztás bevezetésével, harmadszor pedig az üzletek további szakosításával. A hálózatfejlesztési munkát már most megkezdtük. Például a napokban új bútorüzletet nyitunk Pakson, Dunaföldváron műszaki és villamossági boltot, Bony- hádon önkiszolgáló élelmiszer és háztartási, továbbá önkiválasztó cipőboltot, a megye különböző területein önkiszolgáló élelmiszer- boltokat és Simontornyán ruházati szaküzíetet nyitunk a közeljövőben. Egyébként igen jelentősnek tartom a kereskedelmi áruforgalomnak ezt a nagyarányú növekedését, különösen a bútorforgalom majdnem kétszeresére való emelkedését. — Mit tesz a Tolna megyei Népbolt azért, hogy jelentősen megemelje a kereskedelmi forgalom kultúráját? — Az irányelvek erre is nyomatékosan felhívják a figyelmünket. A korszerű kereskedelmi formák bevezetésén kívül bővítjük a kereskedelmi szolgáltatások körét, az úgynevezett vevőszolgálatot. Fokozzuk például a házhoz szállítást mind az élelmiszerek, bútorok és a műszaki cikkek területén. Aztán bevezetjük a megvásárolt ipari cikkek üzembe helyezését, például csjllár, kályha, rádió beszerelését. Üzleteinkben meghonosítjuk a kisebb ipari szolgáltatásokat, a szemfelszedést, kézimunka előnyomást, gombáthúzást, töltőtoll-javítást. Konfekció forgalmunkban mind nagyobb arányt ölt majd a félkész ruhák árusítása. Bevezetjük minden teJó hír a borivóknak Már közöltünk »jó híreket« a várható karácsony előtti gazdag árukészletről. Irtunk a divatújdonságokról és azt hiszem, itt az ideje, hogy végre a borivók népes táborának is mondjunk egyet- mást a várható lehetőségeket illetően. Ezért aztán ellátogattunk — hogy úgy mondjam — helyszíni szemlét tartottunk a Sárközi Állami Gazdaság szőlészetében. Még mindig folyik a szüret. Amikor ott jártunk, pénteken, azt mondották, hogy néhány nap múlva befejezik. Az idei kedvezőtlen évjárat, s az idős állomány ellenére is körülbelül 22 mázsát szüretelnek egy-egy holdról. A szüret — hiába szüret — nem öröm és vigalom — nehézség is akad. A préselésnél nem tudják elég jól kisajtolni a szőlőt, mert a hidraulikus présen egy alkatrész elkopott. Amint Szijjártó János üzemegységvezető mondta, egyik végtől a másikhoz fordultak, hogy ki tudják cserélni az el- kopottat újra. Eredménytelenül... Végül azt a választ kapták, hogy majd decemberben tudják teljesíteni a kérést — noha mindenki tudja, hogy a szüret és a préselés időszaka most van, nem pedig decemberben. A szőlészet dolgozói nehezebb körülmények között, na gyobb erőfeszítéssel préselnek —, de a bort nem hagyják veszendőbe menni. Folyik a korábban megszüretelt borok első fejtése. Az egyik pincében Góbi János irányításával végzik a fejtést. A kimosott kiké- nezett hordóba beleillesztik a hosszú gumicső végét, a kézipumpa működni kezd és máris ömlik a bor az egyik hordóból a másikba. Amint mondják, igen sok az idén a cefre. Egy korábban »átfejtett« bort meg is kóstoltunk. Rizlingszilváni volt, és igen jó minőségű. Ezt természetesen csak mi élveztük, akik ittuk. A borivó társadalmat azonban annyiban érdekelheti mindez, hogy nem kell tartaniok a jó »borforrások« esetleges kiapadásától. Ahol »kapásból« minőségi ellenőrzést végeztünk, jó borokat kóstolhattunk. Ha pedig ilyen termett, akkor minden bizonnyal majd jó borokat is vásárolhatunk a különböző italmérésekben kis- és nagyfröccsök formájában. Még egy további bizonyíték arra, hogy a borforrások kiapadásától nem kell tartani. A szőlészetben évről évre telepítenek új szőlőt — »fiatalítják« a kiöregedett területet. Szépen fejlődnek az új telepítések s amit az idei tavasszal ültettek, majdnem mind megeredtek. A következő 'tél és tavasz folyamán újabb területen telepítenek szőlőt. Tehát a perspektíva az, hogy fokozzák a borforrások teljesítő- képességét és mennyiségét. Ezzel függ össze az is, hogy az idei évben egy nagy, modern pincét építettek a bor tárolására. A jövőben még többet szándékoznak termelni, mint jelenleg. Ehhez pedig nyilván nagyobb tárolóhely is kell. Ehhez még csak annyit, nemcsak a Sárközi Állami Gazdaság szőlészetében van ilyen nagyarányú fejlődés, hanem a többi nagy üzemi szőlészetben is. Sőt, másutt: Szekszárdon, a Bakta-hegyen még nagyobb. így aztán minden remény megvan arra, hogy a jövőben is sok és jó bor kerül forgalomba — a víz helyett »nemesebb« itallal is lehet csillapítani a szomjúságot. Boda Több mint 90 új nagyüzemi istállót adnak át az idén megyénk termelőszövetkezeteinek Ez év tavaszán, amikor az egyéni parasztok százával léptek a tér- melőszövetkezetekbe, sok ember részéről vetődött fel a jogos kérdés: — Vajon meglesz-e a jövedoL mező kollektív gazdálkodás alapja. Másszóval lesz-e nagyüzemi istálló, ahol elhelyezik a közös jó- szágállományt. Az állam e tekintetben sokat segített a szövetkezeti gazdálkodást kezdő parasztoknak. Pontosan 52 millió forint hosszúlejáratú hitelt bocsátott istállóépítés céljára a megye termelőszövetkezeteinek rendelkezésére. Az építkezések így ez év tavaszán olyan ütemben kezdődtek el megyénk falvaiban, amire még soha nem volt példa. Az eredmény pedig az, hogy az idén — a tavalyi áthúzódó építkezésekkel együtt — több mint 90 új istállót adnak ót a megye termelőszövetkezeteinek. Ganczer Józseftől, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya építésügyi előadójától tudtuk meg, hogy a tavasz- szal megkezdett 93 épülő istállóból kilencvenet még az idén átadnak. Ugyancsak átadják azt az ötöt is, amelyek építkezését még tavaly megkezdték. Az istállók műszaki átadásai megkezdődtek. A múlt héten vett át egy 50 férőhelyes szarvasmarha-istállót a bonyhádi Petőfi Tsz, s ugyancsak a közelmúltban adtak ót hasonló létesítményt a sárszentlőrinci Kossuth és a íelső- nánai Zöld Mező Tsz-nek. De elkészült a gyulaji Uj Barázda Tsz 100 férőhelyes tehénistállója is. Átadják még az idén a báta- széki Búzakalász Tsz-bcn épülő 120 férőhelyes szarvasTízezer nyúl utazik külföldre — Hadüzenet a vaddisznóknak Az ősz derekán járunk, egyre kihaltabb a határ — és egyre gyakrabban tűnnek fel bandukoló, puskás emberek. Vadászok. Két hét óta tart a fácánozás — afféle előcsatározás a téli körvadászatokra. A megyében a fácánállomány nem nagy, csupán a kakasokra lehet vadászni, december 31-ig. Eddig mintegy 300—400 fácánkakast lőttek a vadászok. A mai nappal megkezdődött a nyúl-szezon, amely január 17-ig tart. Huszonöt apróvadas és négy nagyvadas vadásztársaságban mintegy 900 vadász járja időről időre a határt, nyűlra vadászva. Ebben a hónapban még csak az úgynevezett konyhavadászatok folynak. A körvadásíatok csak a hónap végén, december elején kezdődnek, amikor hidegebbre fordul az idő és a lőtt vadat jobban lehet szállítani. A megyéből tízezer nyúl utazik külföldre — ennyit exportálnak a vadásztársaságok, öszesen mint égy húszezer nyúl kerül terítékre. Ä vaddisznók eléggé elszaporodtak a megye területén, sok helyütt okoztak jelentékeny károkat, ellenük is hadat üzentek a vadászok. Ma például Grábócon mintegy negyven puskás rendez vaddisznóhajtást. A téli vadászati idényhez még annyit; a vadászok nemcsak lövik a vadakat, hanem gondoskodnak azok szaporításáról is. A megyében levő vadásztársaságok vérfelfrissítés céljából 500 nyulat, 1000 fácánt és 400 foglyot hozatnak az Alföldről, állami gazdaságokból és tenyésztelepekről. A hétköznapok gyöngyszeme — Nem tudom kérem, jó helyen járok-e, örökbefogadási ügyben jöttem, szeretném örökbefogadni Józsikát — kezdi beszédét a sápadt, vékonylca fiatalasszony. A két nő, a városi tanács gyámügyi és szabálysértési előadói egymásra néznek. Különösebben nem lepődnek meg, hisz gyakori az, hogy gyermektelen házaspárok kisgyermeket fogadnak örökbe és a szülők helyett meleg otthont, szülői szeretetet adnak a kis elhagyottaknak. J.-nét, a fiatal bányászasszonykát a szekszárdi kórház nőgyógyászatán kezelték. Amikor mint járóbeteg már mozoghatott, az orvosok és ápolónők minden figyelmeztetése ellenére állandóan a gyermekszobát bújta. Fájó szívvel gyönyörködött mások gyermekében. Esténként pedig, amikor elcsendesedett a betegszoba, J.-né a takaró alá bújva zokogva átkozta sorsát. Az orvosok azt mondták neki nem lehet már gyermeke. Reggelre mindig belázasodott és ez lassította gyógyulását. gyermektelenségbe — tört ki sírva — és beszédéből, amelyet zokogás szakított meg és nem volt rendszerezve kitűnt, hogy Józsikát, a háromhónapos kisfiút, akinek neveléséről édesanyja lemondott, örökbefogadná. — Olyan aranyos, szép kis fiú. ÉS csak látnák, hogy ragaszkodik hozzám. A férjemmel is már meg beszéltük, beleegyezett és ő is nagyon örülne, ha Józsikát megkaphatnánk. J.-né amikor csak szerét tehette, Józsikát dajkálta. — Nővérke, engedje meg, hogy levigyem az udvarra, a levegőre, olyan sápadt szegényke. Mindig ott akart lenni a fürdetésnél és félóránként tisztába akarta tenni. Amikor pedig a nagyvizit volt, a fiatalasszonykát a főorvos leggyakrabban Józsika ágyacskájá- nál találta. — Nagyon meg kellene magát dorgálnom — kezdte komolyan, s amikor a sápadtarcú fiatalasszony nagy őzike szemeibe nézett, felülkerekedett a szív jós&gszc.va, = Nem tudtam belenyugodni a dorgálás helyett annyit mondott: — Nézze, J.-né Józsikának erős, egészséges mamára úan szüksége, magának pedig teljesen meg kell gyógyulnia, s ezért sok pihenésre lenne szüksége ahhoz, hogy egészséges mamája legyen Józsikának. J.-né ilyenkor mindig igazat adott az orvosnak, s lehajtott fejjel megdorgált gyermek módjára ment vissza a betegszobába, de egy félóra múlva már ismét Józsikánál volt. Ellenállhatatlan vágy hajtotta a kisfiúhoz. A gyámügyi előadó lebonyolította a hivatalos örökbefogadási aktust, s a szürke hivatali helyiséget, — ahol a legtöbbször egymással perlekedő szomszédok ügyében döntöttek, s kötelességükről megfeledkezett szülőket figyelmeztettek, — napfény és boldogság árasztotta el. A szürke hivatali helyiségben nem nagy, világot rengető esemény zajlott le, de mégis sokat jelentő, mert benne van.az egyszerű, érzőszívű ember. Egyszerű esemény, egyszerű történet, a hétköznapok egyik gyöngyszeme, amely megszépíti életünket. POZSONYINÉ marha-istállót is, amely teljesen gépesítve lesz, megyénk legkorszerűbb ilyen létesítménye. A fentebb említett 98 istállóból 29 szarvasmarha-tenyésztésre alkalmas. Valamennyi modern, eléggé költséges volt az építése. De adnak át a termelőszövetkezeteknek 41 előregyártott faelemekből készült olcsó istállót is, amelyek a célnak éppúgy megfelelnek, mint a téglából és vasbetonból készült istállók. Az állami hitelek mellett saját erejükből is építkeznek a termelőszövetkezetek, amelynek értéke 4 és félmillió forintot tesz ki az idén megyénkben. De az 52 millió forint idei hitelt éppen a minap megtoldotta az állam is. Amint arról értesültünk, lehetőség van arra, hogy a 93 istállón kívül még az idén újabb 15 sertésfiaztatót, 10 juhhodályt és 4 növendékszarvasmarha-istállót építsenek fel. Azt, hogy hol, és az év hátralevő időszakában mikor kerül erre sor — az igények alapos mérlegelése után — a közeli napokban döntik el az illetékesek. Az összefogás erejéből Szerelik már a tetőt az épülő kurdi kulíúrházra Kurdon, a dombóvári országút mellett piros téglafalak emelkednek és a falakon már szerelik a födémet, rakják fel a tetőt. Uj kultúrház épül itt két nagy teremmel egy 240 ülőhelyes mozi és egy tágas, nagyszínpados színházteremmel. A kultúrházat nagy részt községfejlesztési alapból és OTP-kölcsönből építik, emellett helyi erőforrásokkal és társadalmi munkával is segítik. Sok jó ötletnek, egyéni kezdeményezésnek, a helyi tanács és a lakosság összefogásának szép példája ez az építkezés. Komoly nehézségeket kellett a beruházónak, a helyi tanácsnak megoldani az építkezés közben, de minden sikerült, s ennek eredményeként decemberben már tető alatt lesz az épület, s megkezdi működését a mozi. A szövetkezeti falu további fejlődésében, a tsz-tagok kultúrszín- vonalának emelésében komoly szerep hárul majd erre a szép, a közösség összefogásából és erejéből épült kultúrházra. Termelőszövetkezetek I Egyéni termelők! A helyi földművesszövetkezeinél EÉtrrépaternieíésre szerződés köthető Szerződéskötéskor oflO,— Ft előleg kát. holdanként. 1 mázsa répa ára fizetendő súlyú répamázsánként: 1. 10 Ft és 3 kg cukor. 2. 65 kg nedvszelet vagy 3 szárazszelet és 0,5 kg melasz ingyen. Termelőszövetkezetek részére métermázsánként 8»— Ft nagyüzemi felár. CUKORGYÁR (8) rületen, főleg a műanyag és műszaki cikkek területén a magasszínvonalú szaktanácsadást. Nagy- jelentőségűnek tartom még azt is, hogy a tervidőszakban gépesíteni fogjuk a kereskedelmet. Modern hűtőszekrények, mirelit szekrények és egyéb gépek nem fognak hiányozni egyetlen boltunkból sem. — Nagyobb beruházás vár- ható-e a második ötéves terv időszakában? — Úgy gondolom, igen. Tervezünk Szekszárdon állami áruház építését is. Az Országos Tervhivatal ugyan még nem hagyta jóvá ezt a beruházást, de az előzetes tárgyalásokból úgy látszik, hogy a második ötéves terv időszakában megkezdhetjük az áruház építését. — Milyen módszerekkel biztosítja a vállalat a termelékenység további emelkedését és a forgalmi költségek csökkentését? — A kereskedelmi forgalom kultúrájának emelése bizonyos mértékig együtt jár a forgalmi költségek növekedésével és létszám növekedéssel is. Ebből az látszik, hogy a forgalmi költségek növekednek és a termelékenység csökken. Ennek ellenére mi a kereskedők szakmai továbbképzésével, a munka jobb megszervezésével mégis csökkenteni fogjuk a forgalmi költségeket és emelni fogjuk a termelékenységet — fejezte be nyilatkozatát Tóth Károly elvtárs, a Tolna megyei Népbolt Vállalat igazgatója. Gy. J.
