Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-04 / 259. szám

4 YOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1339. norember ?. Ssekssárdi színházi hírek INDUL AZ ÉVAD Hosszú vajúdás, több sikertelen vagy félig sikerült kísérlet után végre a mai nappal indul az idei szekszárdi színházi évad. A Pécsi Nemzeti Színház művészeit üdvö­zölhetjük elsőnek. Kállai István Kötéltánc című színművét mutat­ják be a szekszárdi közönségnek. Novemberben még egy színházi előadás lesz a szekszárdi művelő­dési házban. Kertész Imre Szere­lem nem válóok című vígjátékát 21-én mutatja be az Országos Ren dező Iroda Gobbi Hilda Kossut- díjas, kiváló művésszel a fősze­repben. Decembertől kezdődően ismét havi négy előadásra kerül sor, hetenként tehát egyszer mehetünk „színházba" Szekszárdon. SZERDA HELYETT SZOMBATI ELŐADÁSOK Eddig az volt a gyakorlat, hogy minden hét szerdáján vendégsze­repeit valamelyik színház Szek­szárdon. A Kötéltánc előadásának esetében még ez a régi gyakorlat érvényesül, a jövőben azonban szerda helyett minden szombaton kerül sor előadásra. A közönség kérte a színházi nap megváltozta­tását, és a művelődési ház vezető­sége a közönség igényének tett eleget, amikor a változtatást el­határozta. MI A HELYZET A DÉRYNÉ SZÍNHÁZNÁL? Már írtunk róla, hogy a Déryné Színház mereven elzárkózik a Tolna megyei vendégszerepléstől. A helyzet azóta sem változott. A megyei népművelési csoport mun­katársai a napokban tárgyalnak a színház vezetőségével. A hírek szerint a Déryné Színház a gyenge látogatottság és a színészek la­kása körüli problémák miatt nem óhajt Tolna megyébe társulatot küldeni. Minden bizonnyal sok jogos panasza lehet a színháznak, azonban semmiképp sem tűrhető az a helyzet, hogy megyénk telje­sen színielőadások nélkül marad­jon. Mihelyt az ügyben végleges döntés születik, azonnal értesít­jük róla olvasóinkat. Egyelőre tehát Tolna megyében, de sajnos csak Szekszárdon és még egy-két nagyobb községben a Pécsi Nemzeti Színház, a Ka­posvári Csiky Gergely Színház és az Országos Rendező Iroda ven­dégszereplésére számíthatunk. JOBB LESZ A SZÍNPAD VILÁGÍTÁSA A szekszárdi művelődési ház­ban befejeződött az épület belső tatarozása. Űj köntösben várja a színházterem a közönséget. A né­zőtér emelkedését sajnos nem le­het megoldani, annyival azonban javították a látási viszonyokat, hogy az utolsó széksorokat mint­egy húsz centi magas emelvényen helyezték el. A színpad világítása sok szem­pontból kifogásolható volt. Most megjavították a világítást, úgy, hogy sokkal nagyobb lesz a fény, mint eddig s következésképpen a világítási effektusokat is jobban ki tudják használni az előadáso­kon. VÉGÜL EGY PLETYKA, AMELY TALÁN VALÓSÁGGÁ VÁLIK: LESZ-E ÁLLANDÓ SZÍNHÁZA SZEKSZÁRDNAK? A Déryné Színház úgy látszik — sajnos — megválik megyénktől. Ez igen nagy gondot okoz a nép­művelési szerveknek, mert Szek- szárd, Bonyhád, Dombóvár és esetleg még Tolna a jövőben is számíthat a pécsi, vagy a kapos­vári színházak vendégjátékára, de a kisebb községek teljesen színi­előadások nélkül maradnak. Tegnap arról hallottunk, hogy tárgyalások folynak a kaposvári színházzal. A színház, amennyi­ben hasonló anyagi támogatásban részesítik, mint a Déryné Színhá­zat, vállalná Szekszárdon állan­dó kamaraszínház létesítését és innen tájolná a megyét. Ezek sze­rint talán lesz Szekszárdnak ál­landó színháza? Bárcsak lenne. Letenyei György Pécsi kirándulás — a kongresszusi verseny legjobbjainak részvételével A Paksi Konzervgyár dolgozói mint arról már több ízben beszá­moltunk lapunkban — jelentős eredményeket értek el a kongresz. szusi munkaversenyben. A gyár különböző üzemrészeiben a ver­seny során első helyezést elélt csoportok, illetve dolgozók részére vasárnap kirándulást rendezett a gyár vezetősége. Két autóbusszal vasárnap reg­gel indult el a hatvannégy kon­zervgyári dolgozó. Az első „állo­más” az új szocialista város, Komló volt, ahol két órát töltöt­tek. Utána Pécsre mentek, ahol megnézték a város nevezetessé­geit, majd felmentek a Mecsek­be, a Mecsek Szállóhoz és a Misina tető kilátójához. Este a Pécsi Nemzeti Színházban a De­nevér című Strauss-operettet nézték meg a kirándulók. amely ott maradt a műhelyben, körülbelül egy hónap telt el. Bi­zonyosan észrevette már: vona­ton utazik, alszik, a vonat meg­áll, magát meg akár ha felébred, akár csak álmában egyszeriben kellemetlen érzés fogja el. Ez at­tól van, hogy amikor a vonat megáll, a maga egész testében sebességcsökkenés megy végbe. A robogó kocsiban fekszik, a szí­ve gyorsabban ver, az órája gyor­sabban jár, mintha álló kocsiban feküdne. A különbség itt egészen elenyésző, hiszen kis sebességek­ről van szó. De a mi utazásunk 'már más lapra tartozik. Az út fe­lét csaknem a fény sebességével tettük meg. Itt már érezhető a különbség. Szívverésünk, az óra járása, sejtjeink részecskéinek imbolygása egymáshoz képest nem változott, hiszen légüres térben repültünk, e'gyek voltunk a géppel; mindaz, ami benne volt, ugyanabban a ritmusban moz­gott. De ha a gép sebessége öt­százezerszer nagyobb volt, mint a Földön levő test normális mozgási sebessége, akkor szívverésem gyorsasága — noha a gépben levő óra szerint másodpercenként egyet vagy kettőt ver — ötszáz- ezerszer nagyobb, vagyis a repü­lés tartama alatt szívem másod­percenként ötszázezret vert a Petrográdon maradt óra szerint. A szívverésem szerint, a zsebem­ben lévő időmérő mutatója sze­rint, érzékszerveim szerint tizen­két órát utaztunk. És ez csak­ugyan tizenkét óra. De egy petro- grádi lakos Szívverése szerint, a Péter-Pál székesegyház órája sze­rint elutazásunk óta több mint három hét telt el. Ez azt jelenti, hogy el lehetne készíteni egy ha­talmas gépet, belerakni egy fél­évre való eleséget, oxigént, ultra- lidditet és fölajánlani holmi kü­löncöknek: nincs kedvük a mai korban élni? száz év múlva óhaj­tanak élni? Nem kell hozzá egyéb, mint hogy egy félévre ele­gendő türelemmel vértezzék fel magukat és helyet foglaljanak ebben a masinában, mert ami utána jön, az lesz csak az élet! Száz esztendőt átugranak. És az­zal útnak indítani őket — a fény sebességével — a világűrbe. Száll- dosnak, a szakálluk is kinő, visz- szamennek a Földre — és itt az aranykor. De hiszen így is lesz ez valamikor. Guszev sóhajtott, csettintett, ál- mélkodott. — Hát értől az itókáról mi a véleménye, Msztyiszlav Szergeje- vics, nem valami méreg? Fogával kihúzta a marsbeli fiaskó dugóját, megízlelte a fo­lyadékot, s kiköpött: iható! Hör- pintett egyet, krákogott. _____JCezéfiiik&láiek _____ S zerkesztették a Paksi Vak Bottyán Gimnázium tanulói az isko­lai szerkesztő bizottság vezetésével. Mozgalmas a diákok Iskolánk — bár még csak kö­rülbelül másfél évtizedes múlt­ra tekint vissza — ha elbeszél­hetné e másfél évtized történe­tét, sok érdekes dolgot tud­nánk meg. Mint gimnázium, még fiatalabb, mindössze pár éves, de e pár év alatt is lel­kes munkát végeztek diákjai. Gimnáziumunknak 200 ta­nulója van, de nehogy azt higy- je valaki: e kis létszám miatt az intézet élete nem elég moz­galmas. Tanulóink többsége tervez, dolgozik, tanul. A munka az iskolai év kezdetén, ősszel megindul és tart egé­szen az iskolai év végéig, az utolsó tanítási napig. Mozgal­masak a sport, a KISZ, az ön­képzőkörök és a szakkörök ren­dezvényei. Ezt az életet a KISZ-szervezet irányítja. Ta­nulóink érdeklődési köre igen sokoldalú. Szórakozási lehető­ségekben is válogathatnak a Paks nyújtotta lehetőségek kö­zött. Tanáraink szintén azon munkálkodnak, hogy a tanuló- ifjúság látóköre mindinkább bővüljön. Ezt a célt szolgálják az ismeretterjesztő előadások is: iskolánk televíziója hétről hétre hinti a kultúrát a diákok kö­zött, s ezen kívül kedvezményes áron tekinthetünk meg olyan filmeket, amelyek a tanulók ér­deklődésére tarthatnak számot. Külön előadások is vannak a diákok részére. A tanulók látókörének széle­sítését szolgálják a tanulmányi kirándulások, melyek felejthe­tetlen élményt, értékes megis­meréseket biztosítanak. Iskolánk tanulói legutóbb, ok tóber elején rendeztek élmény­dús kirándulást. Az öt napig tartó utazás alatt megtekintet­tük az északi hegyvidék neve­zetességeit. Egyik csoport busz­Eloszó helyett A pálosi gimnáziumban a KISZ-munka teljesen összefo­nódott a sport, a szakkörök és az önképzőkör munkájával. Eb­ből következik, ha a gimná­ziumban bármilyen munka, tánc, vagy rendezvény van, ezt a KISZ szervezi. Iskolánkban tehát, ahogy látjuk a KISZ a fő mozgató erő. Sokan talán megkérdezhetnék, miért írunk mi pont erről? Az iskola szerkesztő bizottságának az a véleménye, hogy ez a diák- rovat tapasztalatcsere jellegű is. így mi is megtudhatjuk olyan iskolákról is, hogy megy náluk a munka, amelyeket egyébként nem ismerünk. A tapasztalat­cseréhez elengedhetetlenül szük­séges ezen dolgol-.nak ismerte­tése, mert iskolánkban az isko­lai élet képét ezek határozzák meg. SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG élete szál, a másik kerékpárral uta­zott. A gyönyörű hegyvidéki tá­jait, az őszi színekben pompázó erdők felejthetetlen emlékként raktározódtak el tudatunkban. Az ősi egri vár, a múzeum meg­tekintése, a visegrádi vár rom­jainak tetejéről a Duna ezüstös csíkjának megpillantása, a Mis­kolcon töltött szép nap, a lilla­füredi délután... nagyszerű él­ményt jelentettek valameny- nyiönk számára. Tavaly Veszprémbe látogat­tak el a diákok tanulmányi ki­rándulásra, s a jövő évre is ter­vezgetünk már. Ezen a kirán­duláson mi negyedikes tanulók sajnos, már nem vehetünk részt. Intézetünk tanulói a sport- versenyek mellett szellemi ve­I télkedést is rendeznek. Beve­zetjük a szellemi öttusa verse­nyeket: az első ilyen október 24-én egy klubdélután kereté­ben zajlott le. Ezen a klubdél­utánon mutatkozott be a nem­rég alakult ifjúsági zenekarunk, melynek valamennyi tagja 1. osztályos. Iskolai munkánk legfonto­sabb része a tanulás, s vala­mennyi diák srra törekszik, hogy minél jobb tanulmányi eredményt érjen él. Különösen fontos ez a IV. osztályos ta­nulóknál, akik az év végén az életbe lépnek... P. J.- IV. A) Eredményesen sportol intézetünk ifjúsága Szerda ... péntek 3—7. Ha valaki ezeken a napokon a megjelölt időpontban megláto­gatná iskolánkat, gyakran le­hetne szemtanúja élénk sport­életünknek. Bár ez a sportélet a tavalyihoz mérten kissé ha­nyatlott a sok egyéb iskolai el­foglaltság miatt, mégis e téren jelentős eredményeket tudunk felmutatni. Már a tanév első napjaiban megalakult az új elnökség, amely nagyobb önállósággal vette kezébe a sportkör irányí­tását, szorosan együttműködve a KISZ-szervezettel. Rendbehoztuk pályánkat, majd megkezdődtek a rendsze­res kosárlabda és atlétikai ed­zések. Kellő felkészülés után sor került az osztályok közötti atlétikai, kosárlabda- és labda­rúgó-bajnokságra is. — Olyan, mint a mi madei­ránk. Lösz megkóstolta. Az ital sűrű volt, édeskés és virágszagú. Kós­tolgatás közben kiitták a fél fias­kót. Ereikben tűz futott végig, könnyűnek és erősnek érezték magukat, fejük ugyanakkor tisz­ta maradt. Lösz felállt, nagyot nyújtózott és nekiindult. Furcsa, könnyű, jóleső érzés lett úrrá rajtuk az idegen égbolt alatt. Szokatlan, csodálatos volt minden. Mintha a csillag-óceán hullámverése lökte volna ki őket magából & újjászü­lettek volna egy ismeretlen, új életre. Guszev visszavitte az élelmisze­res-kosarat a gépbe, jól berete­szelte az ajtót és tarkójára lökte sapkáját. — Jól van, Msztyiszlav Szerge- jevics, nem bánom, hogy eljöt­tünk. Elhatározták, hogy újra elindul­nak a part felé és estig kószál­nak a dombos vidéken. Vidám beszélgetés közepette indultak el újra a kaktuszok közt, néha átugrottak rajtuk könnyed, hosszú ugrásokkal. A partmenti lejtő kövei, hamarosan felcsillan­tak a bokrok közt. (Folytatjuk.) Iskolánk válogatott labdarúgó csapata a műit hónapban barát­ságos mérkőzést játszott a tíu- naföldvári gimnázium váloga­tottjával. Serdülő atlétáink részt vettek a megyei serdülő atlétikai bajnokságon, ahol első és második helyezéseket értek el. Nemrég került megrendezés­re az ötpróba iskolabajnokság, amelyen a II. leányosztály ki­vételével szép számban vettek részt atlétáink. Iskolai kosár­labda-válogatottunk már most készül a télen megrendezésre kerülő, megyei versenyekre. Az iskolai versenyeken az egyéni bajnokságok eredményei beszá­mítanak az , Iskola legjobb sportolója” versenybe, az osz­tálybajnokságok eredményei pe­dig a „Legjobb sportosztály'’ versenybe. Ezeket a versenye­|/ét és fél évre nézhetünk vissza, ha KlSZ-szerveze- tünk történetét tanulmányozni akarjuk. 1957 júniusában alakult meg. Aldkor egyedül voltam el­sős tagja, heten alkottuk az ak­kori KISZ-t. Egyetlen feladatunk volt, hogy ne vesszünk el, fenn tudjuk magiul kát tartani és agi- tációval növelni a szervezet lét­számát. 1957 november—decem­berében a taglétszám 25—26-ra emelkedett. Megalakult és mind­járt a KISZ védelme alá helyez­te magát az önképzőkör. Az ön­képzőkört állandóan támadták és igen sok esetben nekünk kellett megvédeni, segíleni és támogat­ni anyagilag is. 1958 elején az ön­képzőkör annyira megerősödött, hogy a szakköröket egymás után olvasztotta magába. Ezzel a szak­körök is a KISZ kezébe kerül­tek. 1958 november folyamán a sportkör és a KISZ is egyesültek. Ezekben az időkben érte szer­vezetünket a legtöbb támadás. Kevesen voltunk, talán harmin­cán, de ellenfeleink asitációjára agitációval feleltünk. Uj vezető­séget választottunk, az pedig ke­mény kézzel intézte el ezt az ügyet. A KISZ-nek becsülete lgtt. Megindult a tömeges jelentkezés. Mi sajnos itt elkövettünk egy hi­ket félévenként értékeljük. Az egyes sportversenyek-, mel­lett kellő gondot fordítunk .ar­ra is. hogy sportéletünk ese­ményeit megfelelően propagál­juk a tanulóifjúság körében és megörökítjük az utókor szá­mára is. így faliújságunkon ál­landóan megtalálhatok az egyes versenyeket értékelő beszámo­lók. Rendszeresen vezetjük a sportköri, szakosztályi naplókat és különböző statisztikai kimu­tatásokat. Sok szép rajzzal és fényképpel díszített sport- évkönyvben írjuk rneg a fon­tosabb sporteseményeket, ame­lyek testnevelő tanárunk oda­adó és fáradságos munkáját, valamint sportolóink szorgalmát dicsérik. bát: aránylag könnyen vettünk fel sok tagot. Hibás volt ebben a járási KISZ bizottság, de mi ugyanúgy, mert úgy éreztük, hogy nekünk elégtétel ez a so1: jelent­kező a kezdeti támadásokért. Wczetőségünk, míg mi egysé­” gesen álltunk mögötte, tö­kéletesen megállta helyét. Nem mehetünk el észrevétlenül ered­ményeink mellett. Társadalmi munkából mindig a legalaposab­ban kivesszük a részünket, le­gyen az fizikai, vagy szellemi. A bogyiszlói munkatáborban ván­dorzászlót szereztünk, ezen kívül majdnem minden régi KISZ-ta- gunknak megvan az önkéntes if­júsági segítőbrigád valamilyen fokozatú jelvénye. A KISZ neve­lésében legnagyobb szerepet a ki­rándulások alatt, kialakult kollek­tívák alkotják. A KISZ akadé­miák a politikai nevelés fő hajtó­erői, a Kilián és ifjú kommunis­ta próbák pedig az alapot szol­gáltatják. Önképzőkörünk társa­dalmi és politikai tudományok­kal foglalkozik. A szakörök az il­lető szaktudományokkal. Szak­kör van: kémia, biológia, törté­nelem, orosz és matematika. Bakos Balti IV. 4M Grcgus Márta IV. a. oszt, A KISZ az iskolai munka fő mozgatója

Next

/
Thumbnails
Contents