Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-04 / 259. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1959. november 4. Áz ENSZ politikai bizottsága befejezte a szovjet leszerelési javaslat vitáját New York (TASZSZ): Az ENSZ politikai bizottsága no­vember 2-án este befejezte első és legfontosabb napirendi pontjának, a szovjet kormány általános és teljes leszerelési javaslatának vi­táját és egyhangúlag jóváhagyta a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közös határozati javasla­tát. A leszerelési vita három hete alatt, a bizottságban több mint hatvan ország képviselői szólaltak fel. Túlnyomó többségük feltétel nélkül támogatta az általános és teljes leszerelés gondolatát, ame­lyet N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke ismertetett szeptember 18-án az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A vitában utolsónak India és a Szovjetunió képviselői szólaltak fel. Krisna Menőn, az indiai kül­döttség vezetője támogatta a szov­jet javaslatokat. Kijelentette, hogy a békét nem a fegyverkezés kiegyensúlyozott szabályozásával hanem a fegyverek megsemmisí­tésével lehet fenntartani. Az atomkorszakban a leszerelés szük­ségszerű. Most nem arról van szó, hogy csökkentsük a fegyver­zetet és a haderőket, hanem ar­ról, hogy törvényen kívül helyezzük a háborút, vagyis olyan feltéte­Százötven éve vették fel az orosz—amerikai diplomáciai kapcsolatokat Moszkva: (MTI) Korionov a Pravdában cikket írt az orosz— ■amerikai diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulójáról. A szerző rámutat, hogy az 1809 óta eltelt másfél évszázad alatt világosan és határozottan bebizo­nyosodott: a szovjet—amerikai barátság szilárd alapokon nyug­szik. E barátság megszilárdítása nemcsak a két ország, hanem az egész világ békéje szempontjából is létfontosságú. A szerző történelmi visszapil­lantásában megállapítja, hogy az orosz—amerikai diplomáciai kap­csolatok felvétele a múlt század elején rendkívül megerősítette a fiatal amerikai köztársaság hely­zetét. A.bban az időben Oroszor­szág volt az egyetlen nagyhata­lom, amely barátsággal viseltetett az Amerikai Egyesült Államok i ránt. Választások Izraelben Tel Aviv: (MTI) A Reuter és az AP jelentése szerint kedden reg­gel megkezdődtek Izraelben a pár lamenti választások. A választá­sokon 24 politikai párt és csopor­tosulás indul, de a győzelemre most is csak a kormánypártnak, a Mapai pártnak van esélye. Ben Gurion Mapai {jártjának komoly vetélytársa a szélsőjobboldali He- rut párt. A legutóbbi két választáson a Mapai párt győzött, de egyik al­kalommal sem sikerült megsze­reznie a mandátumok többségét, ezért kénytelen volt más pártok­kal koalícióra lépni. Ez a koalíció júliusban összeroppant, amikor nyilvánosságra került a nyugat­német—izraeli fegyvervásárlási alkudozás. A legutolsó választásokon a Mapai párt a szavazatok 32 szá­zalékát nyerte el és 40 mandátu­mot szerzett, a Herut párt rész­aránya 13 százalék (15 mandá­tum) volt. A fennmaradó 65 man­dátumon a kisebb pártok osztoz­tak. Mint az AP közli, a választási hadjáratban a szélsőjobboldali Herut párt fokozta a szavazók megnyerésére tett erőfeszítése­ket. Ez a párt Izrael határainak kiterjesztését követeli, bár a vá­lasztási hadjáratban e követelését nem hangoztatta. A párt agresz- szívabb politikát szorgalmaz és a nyugattal való öszefogás mellett kardoskodik. A választásokon összesen 1 mii lió 200 000 szavazó járul az urnák elé. leket teremtsünk, amelyek kö­zött lehetetlen konfliktust ki­robbantani. A következő felszólaló, V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügy­miniszterének első helyettese, a szovjet küldöttség vezetője volt. A vita eredményeit összegezve rá­mutatott, hogy minden szükséges feltétel ad­va van az áltaános és teljes leszerelés megvalósításához. Ez a kérdés most különösen fon­tos és sürgős is, mivel az emberi­séget borzalmas atom- és ra­kéta-háború veszélye fenyegeti. A szovjet küldöttség megelége­déssel nyugtázza azt a tárgyi együttműködést, amely a Szov­jetunió és az Egyesült Államok küldöttségei között a közös hatá­rozati javaslat kidolgozásakor kialakult. A szovjet küldöttség vezetője ezután elmondotta, milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a le­szerelésnek a Szovjetunióban. Amikor a szovjet kormány álta­lános és teljes leszerelési progra­mot javasolt — folytatta Kuz­nyecov — nem ragaszkodik a „minden vagy semmi” elvéhez, amivel megrágalmazzák. Több íz­ben kijelentettük, hogy ha a nyu­gati hatalmak álláspontja miatt az adott időszakban nem lehet megállapodni az általános és tel­jes leszerelésben, a Szovjetunió kész megegyez­ni részleges leszerelési intéz­kedésekben is. Ilyen intézkedések között említ­hető, amint arra Hruscsov leg­utóbbi beszédében is rámutatott, az atomfegyverek betiltása, min­denekelőtt pedig az atomfegyver­kísérletek megszüntetése, olyan övezet létrehozása bizonyos euró­pai országok területén, ahol az ellenőrzés és felügyelet mellett csökkentenék az idegen csapatok létszámát, közép-európai atom­fegyvermentes övezet kialakítása. Az idegen területen levő katonai támaszpontok megszüntetése, meg nemtámadási egyezmény megkö­tése a NATO és a varsói szerző­dés tagállamai között. A háború kitörése ellen azon­ban — jelentette ki Kuznyecov — a legmegbízhatóbb biztosíték az általános és teljes leszerelés, vagyis a hadviselés összes anyagi eszközeinek megsemmisítése. A szovjet küldöttség vezetője beszédének végén utalt arra, hogy elvi megegyezés jött létre a legfőbb dologban, az általá­nos és teljes leszerelés gondo­latában, amint ezt az egyhan­gúlag elfogadott határozati ja vaslat is bizonyítja. Remélem — folytatta —, hogy a szovjet javaslatok jelentik majd a rövidesen összeülő tízes bizott­ság munkájának alapját, amikor az hozzáfog a nemzetközi leszere­lési egyezmény kidolgozásához. Ezután a politikai bizottság szavazás nélkül egyhangúlag jó­váhagyta a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak az általános és teljes leszerelésről szóló hatá­rozati javaslatát, amelyhez né­hány nappal ezelőtt csatlakozott az ENSZ valamennyi tagállama. Az új angol alsóház első szavazása London: (MTI) Mint már je­lentettük, a munkáspárti ellen­zék bizalmatlansági indítvánnyal egyenértékű módosító javaslatot terjesztett elő a trónbeszédre adandó felirat vitájában. Az An­gol Munkáspárt azt javasolta, hogy a parlament fejezze ki saj­nálkozását a kormány közép-afri­kai gyarmati politikája, különö­sen a nyaszaföldi ostromállapot és a politikai foglyok fogvatartá- sa miatt. A vitában James Callaghan munkáspárti képviselő élesen bí­rálta a nyaszaföldi gyarmati el­nyomó politikát és rendőrállam­nak nevezte az angol gyarmatbi­rodalomnak ezt a részét. Mint mondotta, a lakosság jelentékte­len kisebbségét kitevő európai telepesek birtokolják a teljes po­litikai hatalmat és a gazdasági javakat. Javasolta, hogy a rhodé- ziai—nyaszaföldi szövetség jövő évre kitűzött .alkotmány módosí­tási konferenciáját halásszák el 1862-ig, hogy a terület lakosai igazi képviselőjüket küldhessék a konferenciára. A munkáspárti ellenzéknek Macleod gyarmatügyi miniszter válaszolt. Védelmébe vette előd­jének elnyomó politikáját, de el­ismerte, hogy ez év március 3-a, tehát az ostromállapot bevezetése óta Nyaszaföldön 1328 afrikait tartóztattak le, s közülük 459-en még mindig börtönben vannak. A Reuter jelenti, hogy a hét­fő esti .szavazáskor az ellenzéki módosító javaslatot 344 szavazat­tal 251 ellenében elvetették. Berlin: (MTI) A nácizmus dozatainak nyugatnémet szövetsé­ge után megkezdődött a hajsza a nyugat-németországi békemozga­lom ellen is. Mondvacsinált vá­dak alapján a düsseldorfi törvény szék külön tanácsa elé állítják no­vember 11-én a nyugat-németor­szági békebizottság hét tagját. A vád ellenük, »alkotmánysértés és allamellenes tevékenység«. * Hanoi: (CTK) Pham Vdn Dong, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere távira­tot intézett az 1954-es genfi érte­kezlet elnökeihez. A táviratban erélyesen tiltakozik Szufanuvong hercegnek és a Neo Lao Hakszat párt többi vezetőjének perbefogá­sa ellen. Pham Van Dong véle­ménye szerint a genfi egyezmény súlyos megsértése, hogy bíróság elé állítják Szufanuvong herceget, akinek oly nagy érdemei vannak a Laosz egyesítéséért vívott küz­delemben. * Prága: (MTI) A Csehszlovák Tudományos Akadémia szláv in­tézetének rendezésében nemzet­közi irodalomtörténeti konferen­cia nyílt meg Prágában a közép­es a kelet-európai népek irodal­máról a XVIII. század eleji nem­zeti ébredés korszakában. A tu­dományos értekezleten bolgár, magyar, német, lengyel és cseh­szlovák irodalomtörténészek vesz­nek részt. * Párizs: (MTI) A Francia Kom­munista Párt Központi Bizottsá­ga hétfőn összeült a Párizs mel­letti Choisy-le-Roiban. A párt Politikai Bizottsága ne­vében Laurent Casanova terjesz­tette elő jelentését a nemzetközi helyzet és az algériai probléma alakulásáról. * Bonn: (MTI) Mint az AP bonni tudósítója jelenti, Nyugat-Német- ország kérte, szüntessék meg azo­kat a szerződésben foglalt meg­szorításokat, amelyeknek értel­mében a nyugatnémet hadiipar csak bizonyos nagyságú hadihajó kát építhet. Jól tájékozott kato­nai körok szerint Nyugat-Német- ország azt is kérni fogja a nyuga­ti »szövetségesektől«, hogy táv­vezérlésű aknákat gyárthasson. Bonn a kérést azzal indokolja, hogy a nyugatnémet flotta nem töltheti be »védelmi« feladatát a Balti-tengeren, ha csak háromezer tonnánál kisebb hajókat gyárt­hat. * Nicosia: (Reuter) Hétfőn újra kezdődtek a ciprusi alkotmányról szóló görög—török megbeszélé­sek, amelyeket — mint ismere­tes — Makariosz érsek október 21-én megszakított. Események sorokban ál­Moszkva ünnepre készül Moszkva (MTI): A Szovjetunió Kommunista Pártjának jelszavai mellett a vezető helyet a szovjet tudomány és a technika, a nép­gazdaság sikerei kapják. A Hold eddig ismeretlen oldalának hatal­masan felnagyított fényképe sok épület homlokzatán ott van már és a világító lámpákból, színes rajzokból kialakított rakéták is feltűntek. A Butirszkaja utca fölött például az egyik moszkvai üzem ünnepi dekorációján félszáz méteres pályán halad majd a vi­lágosító „rakéta’,’ a csaknem két­méteres átmérőjű „Hold” felé. A szovjet főváros természetesen nemcsak díszes kivilágosítás3al köszönti az Októberi Forradalom 42. évfordulóját. A moszkvai üze­mek közül már igen sok jóval a határidő előtt befejezte októberi tervét, s az építők jó munkájának eredményeként a Lenin-hegyen épülő délnyugati városrészben sok ezer család költözik az ünnep küszöbén új lakásba. A novem­beri ünnep előtt adják át rendel­tetésének a moszkvai Metro új, rétkilométeres szakaszát. amely az egyik nagy munkás-lakótelepet kapcsolja be a gyorsforgalmi há­lózatba. Moszkva kerületeiben megkez­dődtek az ünnepi gyűlések. A kétnapos ünnepen több száz mű­velődési otthonban és szabadtéri színpadon kiváló hivatásos művé­szek, együttesek, műkedvelő cso­portok szórakoztatják majd a moszkvaiakat. fi Koreai Képi Demokratikus Köztársaság kiiiipiiiiiszterének nyilatkozata New York (MTI): Pák Szón Csői, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere ok­tóber 26-án táviratot intézett az ENSZ főtitkárához és a közgyű­lés elnökéhez. A távirat megálla­pítja, hogy törvénytelenül vették fel a közgyűlés jelen ülésszaká­nak napirendjére a koreai kér­dést. Minthogy azonban sor kerül a koreai kérdés megvitatására, természetes, hogy a vitában részt Imii vennie a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság képviselőjé­nek is. A távirat emlékeztet rá, hogy az ENSZ az Egyesült Államok mesterkedései következtében több mint tíz évig egyoldalúan, a KNDK képviselőjének részvétele nélkül tárgyalta a koreai kérdést és minden alkalommal gépiesen elfogadta az amerikai határozati javaslatot, amely Li Szin Man rendszerét egész Koreára ki akar­ja terjeszteni. Mint a nyilatkozat rámutat, ez az eljárás továbbra is akadályozza Korea békés egyesí­tését. Megnyílt a bolgár nemxetgyűlé» negyedik ülésaxaka Szófia: (MTI) Hétfőn délután a bolgár parlament üléstermében megnyílt a bolgár nemzetgyűlés 4. ülésszaka. A képviselők meghall­gatják a külügyminiszter beszá­molóját Hruscsov amerikai útjá­ról és Eisenhowerrel folytatott tárgyalásairól, valamint megvitat ják a bolgár nemzetgyűlés nyi­latkozatát, amelyben válaszolnak a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak a világ parlamentjeihez in­tézett október 31-i felhívására. „Hülizíosasi elhagyjuk Amerikát“ Irta: B. Kamanyin — Nem mondhatná meg ne­kem, Madame, miért döntöttek úgy, hogy pont az Egyesüit Álla­mokkal fognak versenyezni, és miért éppen a hús- és a tejterme­lésben? Az idős, ősz hajú úr — egy svájci folyóirat tudósítója — fel­adta a kérdést, és amíg türelme­sen várta a választ, hol a tolmács­nőt, hol pedig Marija Jefimovna Kuznyecovát, a Rjazany-területi Szpasszkij-kerületi „Parasztmun­ka” kolhoz elnöknőjét nézegette. A tudósító sokat látott életében és nehéz bármivel is kizökken­teni a nyugalmából. Viselkedése nyugodt, kimért. A fiatalos külsejű Marija Jefi­movna magabiztosan, higgadtan válaszolt. — Kérem, mondja meg az úr­nak, hogy mi, szovjet emberek a legerősebbekkel szoktunk verse­nyezni és Amerika a leggazda­gabb kapitalista ország. Ami a tejet és a húst illeti, ezt csak úgy mondjuk ... A valóságban sokkal nagyobb arányú ez a ver­seny. Ha fel akarjuk lendíteni az állattenyésztést, előbb más mezőgazdasági ágakat, elsősorban a növénytermesztést kell felfej­lesztenünk. A tej, a hús, a tojás és a többi mezőgazdasági termék — már csak a végső eredmény. A svájci tudósító bólint, meg­értette a választ. A következő kér dés: milyen eredmények születtek ebben a versenyben? — Az egész Rjazany-területről, vagy még inkább az egész ország­ról most nem akarok beszélni — válaszol Kuznyecova, — de kolho­zunkról elmondhatom a követke­zőket: 1952-ben minden 100 hek­tár földre számítva egy mázsa húst termeltünk, az idén pedig ugyancsak 100 hektár után 110 mázsát. — Oh, la-laü! — kiált fel a tu­dósító. — 110-szeresére növeke­dett a termelés? Jól értettem? — Jól bizony, — válaszol Ma­rija Jefimovna és szavainak alá­támasztására még le is írja egy darab papírra: »1952 — 1 mázsa 100 hektár után, 1959 — 110 má­zsa 100 hektár után«. — Oh, la-la! — kiált fel még egyszer a tudósító, majd köszö­netét mond a felvilágosításért és búcsút vesz. ... Ennek az asszonynak az élete egyszerű, ám ugyanakkor csodálat ra méltó. Marija Jefirmovna kez­detben egy gépállomás agronó- musa volt. Később a »Paraszt­munka« kolhoz tagjai megválasz­tották elnöküknek, összezilált és elmaradott gazdaságot vett át. — A Központi Bizottság szep­temberi plénuma után nálunk is megkezdődött az, ami szerte az országban — meséli Marija Jefi­movna. — Beköszöntött a fordu­lat. Nekiláttunk a földművelés­nek, az állattenyésztésnek, az építkezésnek. Jöjjön csak el most a falunkba, Osztraja Lukába, egyetlen szalmatetős házat sem talál! öt kilométer hosszúságú víz vezetéket fektettünk le, villanyte­lepet, klubot, bölcsődét, rádió­központot építettünk, s most újabb istállók építését vettük tervbe. Nincs sok ember a szövetkezet­ben, .mindössze 169 munkaképes tag, s ezeknek a fele az állatte­nyésztésben dolgozik. De vala­mennyien szorgalmasak, hozzáér- tőek, lelkiismeretesek. — ... Beszélgetésünk után fél órával a rjazanyi nőküldöttsóg, amelyet Hruscsov elvtárs foga­dott Moszkvában, autóba szállt, hogy hazatérjen. Akkor még egy­szer találkoztam Marija Jefimov- nával. — El kell mennünk — mondta mosolyogva. — Otthon még sok munka vár ránk . . — Majd egy pillanatig elgondolkodott és hoz­zátette: — Valósággal szárnyakat kaptunk, repülünk hazafelé. S hogy Amerikát elhagyjuk, ea holtbiztos!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents