Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-27 / 279. szám

ívieniv, Szekszárd. Egyetemi Könyvtár/-\PM Tsz, S Jm£9XL L Szepessy TOLNA MEGYEI m ff 9 VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ ■ - r * • . • „ . • • • < ' , , '■ ' • ' • ‘ . IAGYAk-. :$Z-QCIAL!S-TA t M U N K:A SP-a:.!?-/-- TÖL ÍJ A M't'G Y ÉJ ' ß! 7 O I' F 5 Á G A . ES A. -MEGY.H TANÁCS LAPJA­Kuznyecov beszéde az ENSZ közgyűlésén a „magyar kérdés" napirendre tűzéséről (2. oldal.) Ufcst építenek cs beleskelek (3. oldal.) A közvagyon és védelme Amikor közérdekről beszélünk, azon nemcsak a közutak karban­tartását, a közvilágítás megjaví­tását, a köztisztasági problémák megoldását értjük. Legalább ilyen felelősségérzettel kell beszélnünk egy másik közérdekű dologról is, ami ugyan nem minden esetben tartozik ennyire közvetlenül az emberek sokaságához, de jelen tőségében — ha lehet különbcéget ter,nt — talán még fontosabb. Ez a közvagyon védelme. Erről pe­dig beszélni kell, hogy az okos gondolatok, javaslatok minél hat­hatósabb cselekvésekké váljanak. A vállalati pénz, érték, az álla­mi gazdaság és gépállomás va­gyona, a hivatalok, szervek ^ fel­szerelései, értékei, a termelőszö­vetkezetek felszerelései, állatállo­mánya, mind a közvagyonhoz tar­toznak. Ezek mind olyan értékek, amelyekkel senki sem _ bánhat úgy, mint mondjuk a saját nagy- kabátjával. A népgazdaság alap­ja azonban- ezekből tevődik össze. Csökkentésük, vagy gyarapításuk a népgazdaság erejét arányosan befolyásolja. Az egyes emberek keresete, fizetése viszont a vég­zett munkájuk alapján azon mú­lik, hogy mennyiben gyarapodik a népgazdaság. Ha valaki tehát a nép vagyonát megkárosítja, az Országunk gazdagodását, tehát közvetett formában az egyéni jö­vedelemnek növekedését is aka­dályozza. Tehát máris eljutottunk oda, hogy - minden embernek alapvető érdeke fűződik a nép vagyonának megvédéséhez. Sajnos, elég nagy számban akadnak olyan személyek, akik megkárosítják a nép vagyonát: sikkasztanak, lopnak, csalnak valamennyiünk kárára. Közmeg­vetés, tömeggyűlölet kell, hogy kísérje az ilyen személyeket. De nemcsak egyszerűen erkölcsi el­ítélés — aminek a jelentőségét ugyan nem akarom csorbítani, hanem olyan közvélemény, amely ben mindenki keresi, kutatja, hegy mit tehet a közvagjmn dézs­málóinak leleplezése érdekében. Aki ezt nem teszi meg, bár tudo­mása van bármilyen mértékű kártevésről, az tegye ezt akármi­lyen megfontolásból is, akarva- akaratlanul a kártevést, a népva- gyon dézsmálóit támogatja. És az ilyen hiába is próbálja »erköl­csileg elítélni« a sikkasztót, a csalót, a tolvajt, mindez meddő álnokoskodás lesz mindaddig, amíg nem tesz meg minden tőle telhetőt a népgazdaság — tehát a néphatalom — ezen ellenségeinek megsemmisítése érdekében. Szerencsére egyre fogy azok­nak a száma, akik károsítják a közvagyont és akik tétlenül szem­lélik azt. Ma már inkább az a természetes, hogy például az egy­szerű dolgozók is felhívják a ve­zetők figyelmét, ha észreveszik, hogy a vállalat, vagy gazdaság vagyonából valaki akár csak kis- sebb értéket is eltulajdonított, vagy gondatlanságával kárt oko­zott. Ennek következtében na­gyon sok sikkasztási, lopási soro­zatra derült fény. Az természete­sen nem mutatható ki pontosan, forint értékben, hogy ezáltal mennyi további károkozást sike­rült megakadályozni. Egyszerű logika is elegendő ahhoz, hogy megállapíthassuk: a közvagyon biztonsága ma már lényegesen jobb, hathatósabb, mint mondjuk évekkel ezelőtt és erősen terjed az a légkör, amelyben a garáz- dálkodók nem sokáig tudják foly­tatni bűnös* üzelmeiket. Egyre ritkább a nagyobb kárt okozó és hosszú ideig lappangó bűncselek­mény. Sc-kkal kevesebb a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmény, mint néhány évvel ezelőtt. De még mindig nagy ősz- szegek folynak, csöpögnek el ilyen »bűnös csatornákon.« Ha össze­adnánk azokat az összegeket, amelyekkel különböző személyek megkárosították a népgazdaságot és amelyeket az eljárás során bi­zonyítottak, megállapíthatnánk, hogy bizony jó néhány lakás épül­hetett vcln,a fel az elsikkasztott pénzen, ellopott értéken. Ráadá­sul valószínű, hogy nem is min­den elsikkasztott forintról sikerült tudomást szerezni. A bíróság napjainkban tárgya^- j a_ Szekszárdon egy tizenöttagü bűnbanda perét, köztük olyano­két, akik felelős gazdasági beosz­tásban voltak. Dúskáltak és tízezer forintokkal úgy bántak, mint más ember 10 fillérrel, meg­vesztegették egymást és mindezt tették a népvagyon kárára. Amint p. tárgyaláson fény derül pana­máik —■ bűncselekményeik — egy-egy részletére, a hallgatóság soraiban a józanérzésű emberek valósággal felszisszennek. Addig, amíg más emberek becsületesen dolgoztak, ők arcátlanul dézsmál­ták a közvagyont. Lehetünk-e elnézők, »gyenge- kezűek« az ilyen személyekkel szemben? A becsületes, iózan em­beri érzés azt diktálja, hogy »nem«. Közellenségről van szó és az ilyen személyekkel szemben a legkérlelhetetlenebbül kell eljár­nunk. A társadalom veszedelmes kártevői mindannviunk rovására követték el a bűncselekmények sorozatát és méltó megbüntetésük csak valamennyiünk egyetértésé­vel találkozhat. Amikor a társadalom anyagi megkárosítóiról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül egy na­gyon fontos dolog mellett. Egyi­ket sem a szükség kényszeríti a bűncselekmény elkövetésére. Be­csületes munkával nálunk min- denki biztosíthatja megélhetését. Sőt, a megfigyelések szerint a sik­kasztok, csalók zömének anyagi körülményei elérik, sőt meghalad­ják az átlagosat. Tehát bűnözők­kel állunk szemben, akik bármi­lyen bkok folytán is jutottak a züllés mocsarába — valamennyi-1 ünk ellenségei és valamennyiünk­nek küzdeni kell ellenük. B. F. Évente 56 millió forint hárt okos megyénkben az erózió A megyei pártértekezlet határozata nyomán megkezdik a talajpusztulás elleni védekezést Azok az adatok, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének munkatársai számí­tottak ki, több éves vizsgálat után — valóban elrettentőek. Megyénk területén a 240 000 holdnyi eró­ziónak kitett szántóföld évente búzaértékben átlag 1,12 mázsával terem kevesebbet, mint amennyit a megfelelő védekezés és a he­lyes talajművelés mellett terem­nie kellene. Ez azt jelenti, hogy a megyé­ben 266 000 mázsa búzával terem kevesebb, aminek pénz­beli értéke meghaladja az 56 millió forintot. Az összeg nagyságának szemlél­tetésére elég megemlíteni azt, hogy ennyi pénzből 37 darab, egyenként 100 férőhelyes magtár- padlásos tehénistállót lehetne épí­teni. A kérdés másik /tésae az, hogy mit eredményezne az erózió elleni helyes védekezés? A tudományos vizsgálatok itt is pontos számada­tokkal szolgálnak. A megfelelő védekezés holdanként, búzaérték­ben számolva 1,6 mázsás termés­többletet hoz, ami 333 000 mázsa búzának felelne meg. Ez a hatal­mas mennyiség megyénk egész évi búzaszükségletének kétharmadát jelenti! Tolna megye területének 57,2 százaléka van kitéve a talajpusztulásnak. Sok kárt okozott a helytelen sző­lőtelepítés és a szintvonalakra merőleges szántóföldi művelés, amit elsősorban a szintvonalas szalagos műveléssel lehetne meg­változtatni. A megyei pártértekezlet is rész­letesen foglalkozott az erózió ve­szélyével, sőt a pártértekezlet ha­tározata is kitér erre. Kimondja, hogy el kell készíteni a megye eró­ziós térképét és minél előbb meg kell kezdeni az erózió elleni ha­tásos védekezést. Az Iregszemcsei Kísérleti Gaz­daságban már hosszabb ideje dol­goznak a megye talajtani térképé­nek elkészítésén. Ez a térkép, amely ^ jövő év folyamán készül el teljesen, feltünteti azokat a te­rületeket is, amelyeket elsősor­ban fenyeget a talajpusztulás. Ennek a térképnek az alapján végre megkezdődhet a terv­szerű védekezés az erózió el­len, s ezt már a jövő év folya­már mindenütt figyelembe is 1 * veszik. Külön kérdés a szekszárdi hegy pusztulása, ahonnan a szél, az esőzések hatalmas mennyiségű termőföldet hordanak le. Azon túlmenően, hogy a rengeteg hor-* dalék szinte lehetetlenné teszi a város tisztántartását, rengeteg kárt okoz a szőlőművelésnek isj A Szekszárdi Városi Tanács ezért készítette el a talajpusz- j tulás elleni védekezés tervét, ; amelynek megvalósítása azon- j bán tekintélyes összeget, kö- ! rülbelül 6 millió forintot igé- 1 nyel. Erre a nagy munkára majd az ötéves terv keretében kerül sód azonban addig is már a jövő évtől kezdve nemcsak a szekszárdi sző­lőhegyen, hanem az egész megyé­ben megkezdik az erózió elleni védekezést. (MM) Megünnepelte Albánia felszabadulásának 15. évfordulóját Szekszárd lakossága Albánia felszabadulásának 15. évfordulóját ünnepli. Ez alkalom­mal albán—magyar estet rendez­tek Szekszárdon, a Soós Sándor városi művelődési házban. Az ün­nepségen részt vett Petritt Dis- nyica, az albán nagykövetség első Hz ötéves terv célkitűzéseiről, a mezőgazdaság átszervezéséről tárgyalt a katolikus papok megyei hékebizottsága Csütörtökön délelőtt Szekszár­don ülést tartott a katolikus pa­pok megyei békebizottsága, me­lyen dr. Szili László, a megyei Népfront-bizottság elnöke tartott beszámolót. A nemzetközi helyzet elemzése utáp részletesen szólt az ötéves terv előirányzatairól és a mezőgazdaság fejlesztéséről, a szövetkezeti mozgalom sikeréről és fejlődésének lehetőségéről. A nagy tetszéssel fogadott be­számolót élénk vita követte, mely­ben felszólalt Solymár Gábor es­peres. Hangoztatta, a megye ka­tolikus papságának minden ere­jével támogatni kell az, ötéves terv célkitűzéseinek megvalósulá­sát, majd arról beszélt, hogy a mindennapi élet területén is sok a tennivaló. Küzdeni kell az itt- ott felbukkanó rémhírek ellen, amelyekkel egyesek meg akarják téveszteni a jószándékú embere­ket. Beszélt azokról a hasznos ta­pasztalatokról, amelyeket a kato­likus papok termelőszövetkezeti látogatásaik során szereztek, majd a politechnikai nevelés fontossá­gáról emlékezett meg. Hunyadi Károly, országgyűléti képviselő, a Hazafias Népfrcnt megyei titkára a Népfront nevé­ben köszöntötte a papi békegyű­lést r. elmondotta, hogy a papság eddig is sok segítséget ado‘t a nép­front-bizottságoknak. A további­akban arról beszélt, hogy az öté­ves terv nagy lépést jelent előre népünk életében. A megye mező- gazdasága most áll nagy változás előtt s ezen a területen a katoli­kus papság is sok segítséget ad­hat. Kővári Bálint, a papi béke­bizottság elnöke, faddi esperes, saját falujának, életéről beszélt. Elmondotta, hogy a termelőszö­vetkezeti községgé lett Faddon nagy eredményeket ért el a Le­nin Tsz s a lelkiismeretes mun­ka további eredményeket igér. Felszólalt az ülésen Babócsa Endre apát, váci püspöki iroda­igazgató, aki hangsúlyozta, hogy jelenleg égető kérdés a mezőgaz­daság szocialista átszervezése, amit a papság túlnyomó tuúbsége lelkesen támogat. Beszélt ezzel kapcsolatban a katolikus papok felelősségéről s hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság átszervezé­sét minden papnak lelkipásztori kötelességének kell tekinteni. A Tolna megyei papi békebi­zottság végül határozatot fogadott el, amely többek között kimond­ja, hogy a megye katolikus pat>- sága minden erejével támogatja az ötéves terv célkitűzéseinek va- lóraváltását, segíti a mezőgazda­ság szocialista átszervezését, mert csak ez biztosítja a falusi lakos­ság életszínvonalának további emelkedését, (cs) titkára, Leno Két! és Kútra Bier» ta Budapesten tanuló albán egye-* temisták, Nikolaj Szokolov bol­gár költő, valamint Prantner Jó­zsef, a Tolna megyei pártbizott­ság első titkára, Szabópál Antal, a városi pártbizottság titkára, Kal­már József, a városi tanács elnö­ke, Hunyadi Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára. Az érkező vendégeket a kultúr- házban úttörők köszöntötték, virá­got adtak át. A zsúfolásig megtelt kultúrház- ban Bóvári János, a Hazafias Nép-* front városi elnöke köszöntötte a vendégeket. Andrásfalvi Bertalan, a szekszárdi múzeum munkatársa tartott ezután élménybeszámolót a nyári albániai látogatásáról; Részletesen szólt az albán nép történelméről, a magyar—albán történelmi kapcsolatokról, a fa­siszták ellen vívott harcról, arról,- hogyan iparosodott — magyar se­gítséggel is — Albánia. Ezután Petritt Disnyica szólalt fel. Az ünnepség második felében felléptek Gencsy Sári és Varga András, a Magyar Állami Opera­ház művészei, akik magyar, szov­jet és albán népdalokat adtak elő nagy sikerrel. Újabb kísérlet a Marokkói Komiíiüiiista Pari betiltására Párizs (MTI): A rabati kormány újra a Marokkói Kommunista Párt betiltását kéri. Az ügyészség a kormány utasítására fellebbe­zett a casablancai bíróság Ítélete ellen, amely egy hónappal ezelőtt elutasította a párt betiltására irá­nyuló megkeresést. A Marokkói Kommunista Párt nyilatkozatot adott ki, amelyben tiltakozik a kormány lépése ellen. A párt Ma­rokkó teljes függetlenségéért, az ország demokratikus fejlődéséért küzd a monarchia keretében a nemzet hagyományainak és al­kotmányos intézményeinek tiszte-* leiben tartásával*

Next

/
Thumbnails
Contents