Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-26 / 278. szám
4 » 1 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1»!s9. n<wm*** éft. A „Sóiköz” hmusxtamm Kicsit érthetetlen előttem, még ma is az a szerénység, melyet a Sárközi Állami Gazdaság héttagú újítóbrigádja részéről tapasztaltam. A többségében kommunista szerelőkből álló bri gád járvasilózókat, oszlopemelő .darut és gatterfűrészt szerkesztett, amiről nem tud az újítási iroda, nem tud a Földművelésügyi Minisztérium és sokan mások, akiket érdekelhetne az ügy. Nem tudni, milyen meggondolással, de nem kürtölték világgá az újítók, hogy szabadidejükben úgyszólván hulladék lemezekből és ócskavasból olyan járvasilózókat gyártottak, amelyek a célnak éppúgy megfelelnek, mint az Amerikából expor tált járvasilózók, vagy amelyeket a hazai ipar gyárt, — és mégis egytizedébe kerültek. Hogy néz ki a gép? A műszaki leírásokat itt mellőzöm. Amit legfontosabb róluk tudni, azok a következők: Az első járvasi- lózó, amelyet az újítóbrigád gyártott — 149’centiméter szélességben vágja egy fordulón a silónak valót (ekkora a vágószer kezete) és 45 lóerős géppel vontatják. Naponta 100 mázsa silótakarmányt készít. Fele annyiba került, mint a magyar ipar által gyártott járvasilózók egyévi javítási költsége. Az újítóbrigád tagjai első sikeres próbálkozásuk után neki- bátprodtak és gyártottak még két járvasilózót. Ezek az utóbbiak kisebbek, mint az előbbi. Vágószerkezetük szélessége 96 centiméter. Ezt azért készítették ilyenre, mert vontatásához elegendő a 25 lóerős traktor is, amiből lényegesen több van a gazdaságban, mint a nagyteljesítményű traktorokból.. S mert a Sárközi Állami Gazdaságnak öt üzemegysége van, az újítóbrigád gyárt még két járvasilózót, hogy minden üzemegységben legyen egy. Ezzel a géppel a gazdaságban naponta öt ember és öt zetor hét órai munkáját takarítják meg. Eddig ugyanis öt ember és öt traktor egyebet sem tett naponta, mint az állatok takarmányát, készítette elő. Az új járvasilózókkal ezt elvégzik napi egy óra alatt. A járvasilózók szerkesztői »Sárköznek« nevezték él új konstrukciójukat. Most pedig be mutatunk az új »Sárköz« keresztapját közül kettőt, a legidősebbet és a legfiatalabbat. Vörös István, a gazdaság őszhajú főmérnöke 10 éve dolgozik állami gazdasági vonalon. Szelídtekintetű, kevésbeszédű, idős kommunista. Nem volna kö telessége, hogy fizikai munkát végezzen, de végez. A silókombájnok készítésénél sokszor fél éjszakát dolgozott a műhelyben. Mikor a több százezer forint megtakarítást eredményező újításra terelődött a szó, csak eny- nyit mondott. — önköltségcsökkentés is sze repel a gépcsoport kongresszusi munkafelajánlásában. Adott szavunkat ezzel teljesítettük. A legfiatalabb újítót, ifjú Mát rai Gyulának hívják. Tavaly végezte el a gépipari technikumot. A mezőgazdasági gépszerelésben apja szakmáját folytatja, aki még ma is a Sárközi- Állami Gazdaság gépműhely vezetője. A fiatal gépész egyedül készítette el a járvasilózók műszaki rajzát, mérnöki pontossággal kiszámította, hogy hova mennyi anyag kell. A hét szerelő összefogott és elkészült a Sárköz I., a Sárköz II.. a Sárköz III., és tavaszig még készen lesz az ötödik Sárköz is. Tudom, hogy szemrehányást érdemelnék a Vörös István féle újítóbrigádtól, amiért elárultam féltve őrzött titkukat. Mégis megírtam ezt a riportot. Hadd tudja meg barát és ellenség, hogy a hajdani cselédek mennyire magukénak vallják ma ezt az országot, az üzemet, ahol dolgoznak. Igen, a szó igazi értelmében magukénak vallják. S nemcsak két kezükkel, de eszükkel és szivükkel is hozzájárulnak ahhoz, hogy több és olcsóbb búza teremjen a sárközi fekete földön. Dorogi Erzsébet Újabb bét litsz fejezte be éves tervét A Tolna megyei kisipari szövetkezetek a kongresszusi munkaverseny indulásakor azt vállalták, hogy éves tervüket határidő előtt egy hónappal, november 30-ára befejezik. A ktsz'ek közül egyre többen jelentik vállalásuk teljesítését". Legutóbb a Dunaföldvári Cipész Ktsz-ből és az Iregszemcsei Vegyes Ktsz-ből érkezett hír az éves terv befejezéséről. A dunaföldvári szövetkezet november 21-ig teljesítette egész évi tervfeladatát, az iregszemcsei ktsz pedig november 19-én már 104 százalékra állt az éves terv teljesítésével. JÓTANÁCSOK TERMELŐSZÖVETKEZETEKNEK Kifizetődő a nagyüzemi sertéstenyésztés A tengelici Petőfi Tsz 923 sajáttenyésztésű hízott disznót értékesített az idén A falutól egy kilométerre levő sertéstelepen hatalmas üstökben főzik a babot, a burgonyát, s egy traktor darálja a kukoricát. A 104 kövér disznót pedig éppen ma viszik innét a „vesztő”-helyre, a vágóhídra. — Akkor ez a nap eseménynek számít itt a telepen — mondom Rácz István sertésgondozónak. — Nálunk nem. Ez már a kilencedik ilyen nagy szállítmány, amit elvisznek erről a telepről az idén — világosít fel. Gyors számítást végzek, s kiderül, hogy ezek szerint a tengelici Petőfi Tsz közel ezer hízott sertést értékesített a tavasz óta. Lehetséges ez? — tűnődöm magamban. S hogy erről megbizonyosodjam, megnéztem a termelési terve két és betekintettem a könyvelésbe is. Kiderült, hogy a szövetkezet november 23-ig pontosan 923 sajáttenyésztésű disznót hizlalt meg. Kevés utánajárással kiderítettem azt is, hogy a sertéstenyésztés területén milyen szervezéssel, milyen módszerekkel értek el ilyen figyelemre méltó eredményeket. Lássuk hát ezeket. Ez év tavaszán 67 anyakoca és 7 tenyészkan volt a szövetkezetben. A közgyűlés határozata szerint az anyakocákból márciusban ki kellett volna selejtezni 31-et, s helyettük 50 sajáttenyésztésű, előhasi süldőt kellett volna beállítani, hogy 80 anyadisznó legyen a közösben. A szakemberek ezt a közgyűlési határozatot revízió alá vették. A tervet úgy módosították, hogy lefialtatják még egyszer a 31 anyadisznót és ettől függetlenül tenyésztésbe fogják a 80 előhasi süldőt is. így több mint 200 választási malac született terven felül a tengelici Petőfi Tsz-ben. Ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy a 150 férőhelyes hizlaldát állandóan kihasználták. Saját- tenyésztésű süldőkből — az éves terv szerint a 802 helyett — 923 kocát hizlaltak, illetve hizlalnak meg ebben az évben a tengelici Petőfi Tsz sertésgondozói. Nyolc hónaposnál idősebb koca nincs a közösben A tengelici Petőfi Tsz-ben sajátos módszerrel, gyorshizlalás folyik. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy 7 hét után a kismalaHogyan vásárolhatnak gépeket tsz-ek ? a Válasz az „agronómus“ jeligéjű levélre A »Jótanácsok termelőszövet- kez teltnek« című rovatunk szerkesztője levelet kapott, melyben -agronómus« jeligével egy termelő szövetkezeti vezető azt kérdezi, hogyan vásárolhatnának gépeket. Kérdésére az alábbiakban válaszolunk: A 3004/2. számú kormányhatározat kimondja, hogy »a termelő- szövetkezetekben a gépi munkák elvégzése továbbra is a gépállomások feladata. Emellett lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek — gabona-cséplőgép és gabona arató-cséplőgép kivételével — a korábbi megkötések nélkül vásárolhassaak mezőgazdasági gépeket, a termelőszövetkezetekre érvényes áron.« Most tehát nem függ a gépvásárlás lehetősége a tsz területének nagyságától, árutermelésének mennyiségétől, az egy kát. holdra jutó állóeszköz értékétől stb. Ha a termelőszövetkezet traktort, munkagépet, vagy — a fentebb említett kettőn kívül — bármilyen mezőgazdasági gépet akar venni, s van rá pénze — megvásárolhatja. Vannak gépek, amelyeket az FM. Anyagellátó Vállalata (Bp., V., Bajcsy-Zsilinszky út 57.) hoz forgalomba, másokat pedig a MEZÖSZÖV. Az erre vonatkozó részletes felvilágosítást a járási, vagy a megyei mezőgazda- sági osztály, illetve a MEZÖSZÖV kirendeltsége adja meg. A megrendelő levélen kívül változatlanul szükséges a fedezeti igazolás a bankfióktól és átutalási megbízás a gépet eladó vállalat részére. Ha a termelőszövetkezet nem tudja saját erejéből kifizetni a traktor, vagy más gép teljes vételárát, erre a célra 6—8 éves lejáratú beruházási hitelt vehet igénybe, legfeljebb a vételár 75 százaléka erejéig. Ez a rendelkezés már most is érvényes. A hitel folyósítását természetesen az illetékes bankfióktól kell kérni. cokat elválasztják az anyatejtőh Ekkor 22 kiló az átlagsúlyuk. Azonnal hízóba fogják őket. Míg fiatalok, kapnak fölözött tejet is, de mikor elérik az 5 hónapos kort, ezt megvonják tőlük. De viszont a főtt babtól kezdve a lucernalisztig mindent kapnak ezután is. így aztán amire a nyolchónapos kort elérik, átlagsúlyuk 110—120 kiló. Az a csoport, amelyet no- J vember 23-án szállítottak el, — a * legidősebb malacokból tevődött ki — nyolchónapos volt. Ezután önként adódik a kérdés: mennyire kifizetődő a nagyüzemi sertéstenyésztés a szövetkezetben? — A mi gazdaságunkban ez az üzemág hozza a legtöbb pénzt. A hízott sertések kilójáért — ifegy üzemi felárral együtt — 16 forint 80 fillért kapunk — mondja Bódai László, a főkönyvelő. A számítás megint nem nehéz. A Petőfi Termelőszövetkezetnek közel 2 millió forintot hozott az idén a sertéstenyész tés. Éppen ezért már most háromszáz hízott disznó leadására kötöttek szerződést, amit a jövő év januárjától márciusáig értékesítenek. A 300 hízónak való már meg is van. Ezekből 156 szintén sajáttenyésztésű, 144-et pedig a Tenyészállatforgalmitól vásárolt a szövetkezet. S mindez azért történik így, hogy a 150 férőhelyes sertéshizlalda egy percig se álljon kihasználatlanul a szövetkezetben. Molnár Lászlóné Levéltetvek a gabonán Az őszi gabonán jelentős káro- kat okoznak a levéltetvek, besodródott, sárguló levelek jelzik a kárt. A kár jelentőségét még fokozza az, hogy elsősorban a különben is gyenge vetéseket támadják meg és elszaporodásuk rendkívül gyors lehet. A levéltetvek 3—4 milliméter nagyságú zöld, barnásszürke vagy fekete színű, lomhán mozgó szi- pókás rovarok, melyek a gabona leveleit szívogatják, miközben nagymennyiségű szénhidrát elvonással sanyargatják a fiatal növényeket. Elszaporodására az idei enyhe, száraz idő kedvez. Niko- tinos permetezéssel védek»«he- tünls ellene. Száz liter vízbe 100— 150 gramm nikotint és egy kiló kálisze.ppant számítunk. még nem dobogott arra, sisakjaitokkal még nem merítettetek azokból a folyókból. Az ucskurok leszálltak a fennsíkokról és rátámadtak sok sárgabőrű, nomád törzsre, leigázták őket és parancsnokaik lettek, így szóltak a legyőzöttekhez: »Gyertek velünk a Nap országába. melyet Szu Hutám Lu mutatott.« A csillagimádó nomádok álmodozók voltak és nem ismerték a félelmet. Felszedték sátraikat és nyugatra hajtották nyájaikat. Lassan haladtak, évekig tartott az útjuk. Az ucskur lovasok mentek elöl, támadtak, harcoltak, városokat pusztítottak el. A lovasság után vonultak a szekerek, bennük az asszonyok és a gyermekek, mellettük hajtották a csordát. A nomádok India mellett haladtak el és szétömlőitek a kelet-európai síkságon. Sokan ott maradtak a tavak mellett. A legerősebbek tovább vonultak nyugatra. A Földközitenger partvidékén földúlták az atlantidák első gyarmatát és a legyőzőitektől megtudták, merre van a Nap országa. Szu Hutám Lu itt meghalt. Fejéről lehúzták ai haját, fejbőrével együtt és hísszú rúdra erősítették. Ezzel a zászlóval haladtak tovább a tenger mentén. így jutottak Európa széléig és ott a magas hegyekről megpillantották az ígéret földjét. Száz év telt el azóta, hogy az ucskurok elindultak fennsíkjaikról. Fákat vágtak ki és tutajokat eszkábáltak. Tutajon úszták át a meleg, sós folyót. Atlantis tiltott földjére lépve, a nomádok megtámadták a szent Tule várost. Amikor megmászták a magas falakat, a városban megkondultak a harangok: a harangzúgás olyan szívbemarkoló volt, hogy a sárgák nem rombolták le a várost, nem irtották ki a lakosságot, még csak a templomokat sem fosztották ki. Étel- és ruhakészleteket szedtek össze és tovább mentek délnyugatra. Szekereik és csordáik akkora port vertek, hogy a Napot sem lehetett látni. Hamarosan vörösbőrű sereg állta útját a nomádoknak. Az atlantidákon arany fénylett és tollak tarkállottak, pompás volt a külsejük, de elpuhultak már. Az ucskur lovasok leöldösték őket. A sárgabőrűek ekkor megízlelték az atlantidák vérét és ettől fogva többé nem ismertek kegyelmet. A Száz Aranykapu városából hírnököket küldtek nyugatra a yörösborűekhez, délre a négerekhez, keletre az aam-törzsekhez és északra a ciklopszokhoz. Embereket áldoztak az oltárokon. Olthatatlan tüzet gyújtottak a templomok tetején. A város lakói véres áldozatokra csődültek, őrjöngő táncoknak, érzéki élvezeteknek adták át magukat, része- geskedtek, pazaroltak. „ A papok és a filozófusok a nagy megpróbáltatásra készültek. A Nagy Tudomány könyvei1: a hegyek mélyébe, barlangokba hordták és elásták a földben. Megkezdődött a háború. Kimenetele már eleve eldőlt: az atlantidák csak meglévő gazdaságukat védelmezték, amelytől már meg is csömörlöttek, a nomádokban pedig friss mohóság, s az elhivatottságba vetett hit égett. A harc mégis hosszú és véres volt. Az ország elnéptelenedett. Éhínség és dögvész ütötte fel a fejét. A katonák szétszéledtek és raboltak, amit csak tudtak. A Száz Aranykapu városát rohammal bevették, falait lerombolták. A Nap Fia levetette magát a lépcsőzetes piramis tetejéről. A templomok tetején kialudtak a tüzek. Néhány pap és bölcs elmenekült a hegyekbe, a barlangokba. A civilizációnak vége szakadt. (Folytatjuk.) Védekezzünk a gabonafutrinka lárvája ellen A gabonafutrinka lárvája, a csócsároló országos viszonylatban évente 600—700 ezer mázsa gabonatermés kiesést okoz. Elsősorban a kötött talaj kártevője, de előfordul laza talajokon is. Elszaporodását az időjárás nagymértékben befolyásolja. Kedvező meleg, hosszú ősz, különösen meleg októ bér és november nagyon kedvező számára. Ilyenkor fokozott kártételre számíthatunk. Csócsároló alakban telel át, de amikor a tavaszi időjárás a kedvező, akkor már márciusban károsít, a károsítása május közepéig tart. A csócsároló kártétele jellegzetes. A gabonatő melelt félcentiméter átmérőiű 10—15 centiméter mély, függőleges aknában tartózkodik nappal. A fényt miként a bogár, a lárva sem kedveli, és a késő délutáni és esti órákban jön csak fel táplálkozni. A gabonalevelek végét behúzza aknájába és erős rágóival végigmorzsol- gatja. A levelet teljes mértékben nem eszi meg, csak a puha szövet részeket rágja ki. A visszamaradt levélmaradékot összegubancolja, gócszerűen hagyja vissza. Az így elpusztított levelek asszimilálni nem képesek, a növekedésük csők ken, illetve az erős kártétel esetén a fiatal növény is elpusztulhat. A gabonafutrinka, illetve csócsároló ellen a legjobb védeke zés, a helyes vetésforgó, illetve a növények egymás utáni sorredjé- nek helyes megválasztása. Lehelő ség szerint kerülni kell, hogy a gabona után gabona következzék. Amennyiben elkerülhetetlen a gabona gabona utáni vetése, az esetben legalább arra törekedjünk, hogy őszi után, tavaszi kerüljön. Vegyi védekezéshez HCH (agritox) porzószert használjunk. Ha a kártételt időben észreves--- szük, úgy elég a foltok, vagy azok kétméteres körzetének leporo- zása. Ha általános a fertőzés, motoros porozógéppel 25—30 kiló, 10 százalékos HCH porzószer kiszó rá*a szükséges. Ha kisebb mérvű a kártétel, a foltok körülárkolásával is védekezhetünk. A tarlóhántás és a korai őszi mélyszántás a lárvák számát nagymértékben csökkenti. Az 1958. évi XIV. sz. F M. ren delet a csócsároló elleni védekezést a termelő kötelességévé tette, kivéve a termelőszövetkezeteknek, szakcsoportoknak és leemelési társulásoknak 3 kataszteri holdnál nagyobb összefüggő 'eiü- leteit, ahol a Növényvédő Állomás állami védekezésként végzi el.
