Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-26 / 278. szám

4 » 1 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1»!s9. n<wm*** éft. A „Sóiköz” hmusxtamm Kicsit érthetetlen előttem, még ma is az a szerénység, me­lyet a Sárközi Állami Gazdaság héttagú újítóbrigádja részéről tapasztaltam. A többségében kommunista szerelőkből álló bri gád járvasilózókat, oszlopemelő .darut és gatterfűrészt szerkesz­tett, amiről nem tud az újí­tási iroda, nem tud a Földmű­velésügyi Minisztérium és so­kan mások, akiket érdekelhetne az ügy. Nem tudni, milyen meg­gondolással, de nem kürtölték világgá az újítók, hogy szabad­idejükben úgyszólván hulladék lemezekből és ócskavasból olyan járvasilózókat gyártottak, ame­lyek a célnak éppúgy megfelel­nek, mint az Amerikából expor tált járvasilózók, vagy amelye­ket a hazai ipar gyárt, — és mégis egytizedébe kerültek. Hogy néz ki a gép? A műsza­ki leírásokat itt mellőzöm. Amit legfontosabb róluk tudni, azok a következők: Az első járvasi- lózó, amelyet az újítóbrigád gyártott — 149’centiméter szé­lességben vágja egy fordulón a silónak valót (ekkora a vágószer kezete) és 45 lóerős géppel von­tatják. Naponta 100 mázsa siló­takarmányt készít. Fele annyi­ba került, mint a magyar ipar által gyártott járvasilózók egy­évi javítási költsége. Az újítóbrigád tagjai első si­keres próbálkozásuk után neki- bátprodtak és gyártottak még két járvasilózót. Ezek az utób­biak kisebbek, mint az előbbi. Vágószerkezetük szélessége 96 centiméter. Ezt azért készítet­ték ilyenre, mert vontatásához elegendő a 25 lóerős traktor is, amiből lényegesen több van a gazdaságban, mint a nagytelje­sítményű traktorokból.. S mert a Sárközi Állami Gazdaságnak öt üzemegysége van, az újító­brigád gyárt még két járvasiló­zót, hogy minden üzemegység­ben legyen egy. Ezzel a géppel a gazdaságban naponta öt em­ber és öt zetor hét órai munká­ját takarítják meg. Eddig ugya­nis öt ember és öt traktor egye­bet sem tett naponta, mint az állatok takarmányát, készítette elő. Az új járvasilózókkal ezt elvégzik napi egy óra alatt. A járvasilózók szerkesztői »Sárköznek« nevezték él új konstrukciójukat. Most pedig be mutatunk az új »Sárköz« ke­resztapját közül kettőt, a legi­dősebbet és a legfiatalabbat. Vörös István, a gazdaság ősz­hajú főmérnöke 10 éve dolgo­zik állami gazdasági vonalon. Szelídtekintetű, kevésbeszédű, idős kommunista. Nem volna kö telessége, hogy fizikai munkát végezzen, de végez. A silókom­bájnok készítésénél sokszor fél éjszakát dolgozott a műhelyben. Mikor a több százezer forint megtakarítást eredményező újí­tásra terelődött a szó, csak eny- nyit mondott. — önköltségcsökkentés is sze repel a gépcsoport kongresszusi munkafelajánlásában. Adott szavunkat ezzel teljesítettük. A legfiatalabb újítót, ifjú Mát rai Gyulának hívják. Tavaly végezte el a gépipari techniku­mot. A mezőgazdasági gépsze­relésben apja szakmáját foly­tatja, aki még ma is a Sárközi- Állami Gazdaság gépműhely vezetője. A fiatal gépész egye­dül készítette el a járvasilózók műszaki rajzát, mérnöki pon­tossággal kiszámította, hogy ho­va mennyi anyag kell. A hét szerelő összefogott és elkészült a Sárköz I., a Sárköz II.. a Sárköz III., és tavaszig még készen lesz az ötödik Sár­köz is. Tudom, hogy szemrehányást érdemelnék a Vörös István fé­le újítóbrigádtól, amiért el­árultam féltve őrzött titkukat. Mégis megírtam ezt a riportot. Hadd tudja meg barát és ellen­ség, hogy a hajdani cselédek mennyire magukénak vallják ma ezt az országot, az üzemet, ahol dolgoznak. Igen, a szó igazi értelmében magukénak vallják. S nemcsak két kezük­kel, de eszükkel és szivükkel is hozzájárulnak ahhoz, hogy több és olcsóbb búza teremjen a sár­közi fekete földön. Dorogi Erzsébet Újabb bét litsz fejezte be éves tervét A Tolna megyei kisipari szö­vetkezetek a kongresszusi munka­verseny indulásakor azt vállalták, hogy éves tervüket határidő előtt egy hónappal, november 30-ára befejezik. A ktsz'ek közül egyre többen jelentik vállalásuk teljesí­tését". Legutóbb a Dunaföldvári Cipész Ktsz-ből és az Iregszemcsei Vegyes Ktsz-ből érkezett hír az éves terv befejezéséről. A duna­földvári szövetkezet november 21-ig teljesítette egész évi terv­feladatát, az iregszemcsei ktsz pe­dig november 19-én már 104 szá­zalékra állt az éves terv teljesí­tésével. JÓTANÁCSOK TERMELŐSZÖVETKEZETEKNEK Kifizetődő a nagyüzemi sertéstenyésztés A tengelici Petőfi Tsz 923 sajáttenyésztésű hízott disznót értékesített az idén A falutól egy kilométerre levő sertéstelepen hatalmas üstökben főzik a babot, a burgonyát, s egy traktor darálja a kukoricát. A 104 kövér disznót pedig éppen ma viszik innét a „vesztő”-helyre, a vágóhídra. — Akkor ez a nap esemény­nek számít itt a telepen — mon­dom Rácz István sertésgondozó­nak. — Nálunk nem. Ez már a kilen­cedik ilyen nagy szállítmány, amit elvisznek erről a telepről az idén — világosít fel. Gyors számítást végzek, s kide­rül, hogy ezek szerint a tengelici Petőfi Tsz közel ezer hízott ser­tést értékesített a tavasz óta. Le­hetséges ez? — tűnődöm magam­ban. S hogy erről megbizonyosod­jam, megnéztem a termelési terve két és betekintettem a könyvelés­be is. Kiderült, hogy a szövetkezet november 23-ig pontosan 923 sajáttenyésztésű disznót hiz­lalt meg. Kevés utánajárással kiderítettem azt is, hogy a sertéstenyésztés te­rületén milyen szervezéssel, mi­lyen módszerekkel értek el ilyen figyelemre méltó eredményeket. Lássuk hát ezeket. Ez év tavaszán 67 anyakoca és 7 tenyészkan volt a szövetkezet­ben. A közgyűlés határozata sze­rint az anyakocákból márciusban ki kellett volna selejtezni 31-et, s helyettük 50 sajáttenyésztésű, előhasi süldőt kellett volna be­állítani, hogy 80 anyadisznó le­gyen a közösben. A szakemberek ezt a közgyűlési határozatot reví­zió alá vették. A tervet úgy mó­dosították, hogy lefialtatják még egyszer a 31 anyadisznót és ettől függetlenül tenyésztésbe fogják a 80 előhasi süldőt is. így több mint 200 választási malac született terven felül a tengelici Petőfi Tsz-ben. Ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy a 150 férőhelyes hizlaldát ál­landóan kihasználták. Saját- tenyésztésű süldőkből — az éves terv szerint a 802 helyett — 923 kocát hizlaltak, illetve hizlalnak meg ebben az évben a tengelici Petőfi Tsz sertésgondozói. Nyolc hónaposnál idősebb koca nincs a közösben A tengelici Petőfi Tsz-ben sajá­tos módszerrel, gyorshizlalás fo­lyik. Ez gyakorlatilag annyit je­lent, hogy 7 hét után a kismala­Hogyan vásárolhatnak gépeket tsz-ek ? a Válasz az „agronómus“ jeligéjű levélre A »Jótanácsok termelőszövet- kez teltnek« című rovatunk szer­kesztője levelet kapott, melyben -agronómus« jeligével egy termelő szövetkezeti vezető azt kérdezi, hogyan vásárolhatnának gépeket. Kérdésére az alábbiakban vála­szolunk: A 3004/2. számú kormányhatá­rozat kimondja, hogy »a termelő- szövetkezetekben a gépi munkák elvégzése továbbra is a gépállo­mások feladata. Emellett lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövet­kezetek — gabona-cséplőgép és gabona arató-cséplőgép kivételé­vel — a korábbi megkötések nél­kül vásárolhassaak mezőgazdasá­gi gépeket, a termelőszövetkeze­tekre érvényes áron.« Most tehát nem függ a gépvá­sárlás lehetősége a tsz területé­nek nagyságától, árutermelésé­nek mennyiségétől, az egy kát. holdra jutó állóeszköz értékétől stb. Ha a termelőszövetkezet trak­tort, munkagépet, vagy — a fen­tebb említett kettőn kívül — bár­milyen mezőgazdasági gépet akar venni, s van rá pénze — megvá­sárolhatja. Vannak gépek, ame­lyeket az FM. Anyagellátó Válla­lata (Bp., V., Bajcsy-Zsilinszky út 57.) hoz forgalomba, másokat pe­dig a MEZÖSZÖV. Az erre vonat­kozó részletes felvilágosítást a já­rási, vagy a megyei mezőgazda- sági osztály, illetve a MEZÖSZÖV kirendeltsége adja meg. A megrendelő levélen kívül változatlanul szükséges a fedezeti igazolás a bankfióktól és átutalá­si megbízás a gépet eladó vállalat részére. Ha a termelőszövetkezet nem tudja saját erejéből kifizetni a traktor, vagy más gép teljes vé­telárát, erre a célra 6—8 éves le­járatú beruházási hitelt vehet igénybe, legfeljebb a vételár 75 százaléka erejéig. Ez a rendelke­zés már most is érvényes. A hi­tel folyósítását természetesen az illetékes bankfióktól kell kérni. cokat elválasztják az anyatejtőh Ekkor 22 kiló az átlagsúlyuk. Azonnal hízóba fogják őket. Míg fiatalok, kapnak fölözött tejet is, de mikor elérik az 5 hónapos kort, ezt megvonják tőlük. De viszont a főtt babtól kezdve a lucerna­lisztig mindent kapnak ezután is. így aztán amire a nyolchónapos kort elérik, átlagsúlyuk 110—120 kiló. Az a csoport, amelyet no- J vember 23-án szállítottak el, — a * legidősebb malacokból tevődött ki — nyolchónapos volt. Ezután önként adódik a kér­dés: mennyire kifizetődő a nagy­üzemi sertéstenyésztés a szövet­kezetben? — A mi gazdaságunkban ez az üzemág hozza a legtöbb pénzt. A hízott sertések kilójáért — ifegy üzemi felárral együtt — 16 forint 80 fillért kapunk — mond­ja Bódai László, a főkönyvelő. A számítás megint nem nehéz. A Petőfi Termelőszövetkezet­nek közel 2 millió forintot hozott az idén a sertéstenyész tés. Éppen ezért már most háromszáz hízott disznó leadására kötöttek szerződést, amit a jövő év janu­árjától márciusáig értékesítenek. A 300 hízónak való már meg is van. Ezekből 156 szintén sajátte­nyésztésű, 144-et pedig a Tenyész­állatforgalmitól vásárolt a szö­vetkezet. S mindez azért történik így, hogy a 150 férőhelyes sertés­hizlalda egy percig se álljon kihasználatlanul a szövetkezetben. Molnár Lászlóné Levéltetvek a gabonán Az őszi gabonán jelentős káro- kat okoznak a levéltetvek, besod­ródott, sárguló levelek jelzik a kárt. A kár jelentőségét még fo­kozza az, hogy elsősorban a kü­lönben is gyenge vetéseket tá­madják meg és elszaporodásuk rendkívül gyors lehet. A levéltetvek 3—4 milliméter nagyságú zöld, barnásszürke vagy fekete színű, lomhán mozgó szi- pókás rovarok, melyek a gabona leveleit szívogatják, miközben nagymennyiségű szénhidrát elvo­nással sanyargatják a fiatal nö­vényeket. Elszaporodására az idei enyhe, száraz idő kedvez. Niko- tinos permetezéssel védek»«he- tünls ellene. Száz liter vízbe 100— 150 gramm nikotint és egy kiló kálisze.ppant számítunk. még nem dobogott arra, sisakjai­tokkal még nem merítettetek azokból a folyókból. Az ucskurok leszálltak a fenn­síkokról és rátámadtak sok sár­gabőrű, nomád törzsre, leigázták őket és parancsnokaik lettek, így szóltak a legyőzöttekhez: »Gyertek velünk a Nap országá­ba. melyet Szu Hutám Lu muta­tott.« A csillagimádó nomádok álmo­dozók voltak és nem ismerték a félelmet. Felszedték sátraikat és nyugatra hajtották nyájaikat. Lassan haladtak, évekig tartott az útjuk. Az ucskur lovasok men­tek elöl, támadtak, harcoltak, vá­rosokat pusztítottak el. A lovas­ság után vonultak a szekerek, bennük az asszonyok és a gyer­mekek, mellettük hajtották a csordát. A nomádok India mel­lett haladtak el és szétömlőitek a kelet-európai síkságon. Sokan ott maradtak a tavak mellett. A legerősebbek tovább vonultak nyugatra. A Földközi­tenger partvidékén földúlták az atlantidák első gyarmatát és a le­győzőitektől megtudták, merre van a Nap országa. Szu Hutám Lu itt meghalt. Fejéről lehúzták ai haját, fejbőrével együtt és hísszú rúdra erősítették. Ezzel a zászlóval haladtak tovább a ten­ger mentén. így jutottak Európa széléig és ott a magas hegyekről megpillantották az ígéret föld­jét. Száz év telt el azóta, hogy az ucskurok elindultak fennsíkjaik­ról. Fákat vágtak ki és tutajokat eszkábáltak. Tutajon úszták át a meleg, sós folyót. Atlantis tiltott földjére lépve, a nomádok meg­támadták a szent Tule várost. Amikor megmászták a magas fa­lakat, a városban megkondultak a harangok: a harangzúgás olyan szívbemarkoló volt, hogy a sár­gák nem rombolták le a várost, nem irtották ki a lakosságot, még csak a templomokat sem fosztot­ták ki. Étel- és ruhakészleteket szedtek össze és tovább mentek délnyugatra. Szekereik és csordá­ik akkora port vertek, hogy a Napot sem lehetett látni. Hamarosan vörösbőrű sereg állta útját a nomádoknak. Az at­lantidákon arany fénylett és tol­lak tarkállottak, pompás volt a külsejük, de elpuhultak már. Az ucskur lovasok leöldösték őket. A sárgabőrűek ekkor megízlelték az atlantidák vérét és ettől fogva többé nem ismertek kegyelmet. A Száz Aranykapu városából hírnököket küldtek nyugatra a yörösborűekhez, délre a négerek­hez, keletre az aam-törzsekhez és északra a ciklopszokhoz. Em­bereket áldoztak az oltárokon. Olthatatlan tüzet gyújtottak a templomok tetején. A város lakói véres áldozatokra csődültek, őr­jöngő táncoknak, érzéki élveze­teknek adták át magukat, része- geskedtek, pazaroltak. „ A papok és a filozófusok a nagy megpróbáltatásra készültek. A Nagy Tudomány könyvei1: a hegyek mélyébe, barlangokba hordták és elásták a földben. Megkezdődött a háború. Kime­netele már eleve eldőlt: az atlan­tidák csak meglévő gazdaságukat védelmezték, amelytől már meg is csömörlöttek, a nomádokban pedig friss mohóság, s az elhiva­tottságba vetett hit égett. A harc mégis hosszú és véres volt. Az ország elnéptelenedett. Éhínség és dögvész ütötte fel a fejét. A katonák szétszéledtek és raboltak, amit csak tudtak. A Száz Arany­kapu városát rohammal bevet­ték, falait lerombolták. A Nap Fia levetette magát a lépcsőzetes pi­ramis tetejéről. A templomok tetején kialudtak a tüzek. Néhány pap és bölcs elmenekült a he­gyekbe, a barlangokba. A civi­lizációnak vége szakadt. (Folytatjuk.) Védekezzünk a gabonafutrinka lárvája ellen A gabonafutrinka lárvája, a csócsároló országos viszonylatban évente 600—700 ezer mázsa gabo­natermés kiesést okoz. Elsősorban a kötött talaj kártevője, de elő­fordul laza talajokon is. Elszapo­rodását az időjárás nagymérték­ben befolyásolja. Kedvező meleg, hosszú ősz, különösen meleg októ bér és november nagyon kedvező számára. Ilyenkor fokozott kárté­telre számíthatunk. Csócsároló alakban telel át, de amikor a tavaszi időjárás a kedvező, akkor már márciusban károsít, a káro­sítása május közepéig tart. A csócsároló kártétele jellegze­tes. A gabonatő melelt félcenti­méter átmérőiű 10—15 centimé­ter mély, függőleges aknában tar­tózkodik nappal. A fényt miként a bogár, a lárva sem kedveli, és a késő délutáni és esti órákban jön csak fel táplálkozni. A gabo­nalevelek végét behúzza aknájá­ba és erős rágóival végigmorzsol- gatja. A levelet teljes mértékben nem eszi meg, csak a puha szövet részeket rágja ki. A visszamaradt levélmaradékot összegubancolja, gócszerűen hagyja vissza. Az így elpusztított levelek asszimilálni nem képesek, a növekedésük csők ken, illetve az erős kártétel ese­tén a fiatal növény is elpusztul­hat. A gabonafutrinka, illetve csócsároló ellen a legjobb védeke zés, a helyes vetésforgó, illetve a növények egymás utáni sorredjé- nek helyes megválasztása. Lehelő ség szerint kerülni kell, hogy a gabona után gabona következzék. Amennyiben elkerülhetetlen a gabona gabona utáni vetése, az esetben legalább arra töreked­jünk, hogy őszi után, tavaszi ke­rüljön. Vegyi védekezéshez HCH (agritox) porzószert használjunk. Ha a kártételt időben észreves--- szük, úgy elég a foltok, vagy azok kétméteres körzetének leporo- zása. Ha általános a fertőzés, mo­toros porozógéppel 25—30 kiló, 10 százalékos HCH porzószer kiszó rá*a szükséges. Ha kisebb mérvű a kártétel, a foltok körülárkolásával is véde­kezhetünk. A tarlóhántás és a korai őszi mélyszántás a lárvák számát nagymértékben csökkenti. Az 1958. évi XIV. sz. F M. ren delet a csócsároló elleni védeke­zést a termelő kötelességévé tet­te, kivéve a termelőszövetkeze­teknek, szakcsoportoknak és lee­melési társulásoknak 3 kataszteri holdnál nagyobb összefüggő 'eiü- leteit, ahol a Növényvédő Állo­más állami védekezésként végzi el.

Next

/
Thumbnails
Contents