Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-24 / 276. szám
4 t TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAO 1959. november i4. A MOKÉP jövő évi terveiből: Újabb szélesvásznú és normál mozik kezdik meg működésüket Ez év legszembetűnőbb eredménye a MOKÉP Vállalatnál az, hogy az idén Tolna megyében is megkezdődött a szélesvásznú filmvetítés. Dombóvárott és Tamásiban némi átalakítással az eddigi mezihelyiságeket tették erre alkalmassá, a megyeszékhelyen pedig a kertmozit használták fel szélesvásznú film bemutatására. November 7-én Tengelicen pedig az addigi keskenyfilmvetítő gépet normál méretűvel cserélték ki. Csinosodtak is a mozik ebben az esztendőben, és hat helyen új fűtési rendszer megépítésére került sor. Készülnek a jövő évi tervek is, amelyek szerint újabb szélesvásznú vetítésre alkalmas mozival gazdagodik a megye. Paks és Bátaszék a két szélesvásznú mozi várományosa, ahol némi átylakí' tással ez megoldható. A legnagyobb méretű munkálatok Pakson lesznek, mert ott egyidejűleg az átépítéssel terembővítésre is sor kerül. Az eddigi 230 befogadó képességet százzal kívánják emelni. A paksi és a bátaszéki mozikban feleslegessé váló 3—4 jó állapotban levő vetítőgép Tolna megyében marad és a tervek szerint olyan helyen üzemeltetik majd, ahol eddig keskenyfilm-vetítés volt. Ezeknek a községeknek nevei'még jelenleg nem ismertek. Tárgyalások folynak több községi tanáccsal, s ahol a leggyorsabban, a legjobban biztosítható a vetítéshez szükséges műszaki és tűzren- dászeti követelményeknek megfelelő épület, oda kerülnek a gépek. Az így felszabaduló keskenyvetí- tásű gépeket pedig körzeti mozikban szerelik fel. A tervek szerint jövőre végérvényesen megszűnik az a gyakorlat, hogy vetítés végett a gépeket kocsival estéről estére más községbe kell szállítani. Csupán a megyei könyvtár kultúrautójában marad meg a vándormozi, amely a községektől távoleső apró településekre viszi a kul túrát. Ez év végén, vagy a jövő év elején, az építkezés befejezésétől függően, Kurdon és Böicskén is megkezdi munkáját a normálméretű mozi. Néhány szót szóljunk a mozik látogatottságáról is. Figyelembe véve az évi látogatottságnak eddigi átlagát, december végéig mintegy 2 millió 900 ezren nézik meg a filmeket Tolna megyében. A filmek közül leglátogatottabbak a magyar filmek, de a nyugati filmek rovására egyre nó a szovjet filmek népszerűsége is. Jövőre tehát a MOKÉP terveinek valóra válása nyomán, az új mozik, a korszerűbb vetítés minden bizonnyal az eddigieknél is több mozilátogatót vonz majd a filmek megtekintésére* A tanár együtt tanul t aní(Y anyai Yal Nincs jólesőbb érzés, mint a sikeresen elvégzett munka érzése. Amikor egy mérnök megtervez egy lakóépületet, amikor egy esztergályos elkészít egy munkadarabot, érzi az alkotás örömét — ugyanezt érzi a tizenkét éves úttörő is, amikor elkészíti az első repülőmodellt. A vékony furnir- iemezből kivágott bordák meg arra vallanak, hogy gyakorlatlan kéz vezette a lombfűrészt, az ösz- szeillesztéseknél egy-két milliméteres eltérések mutatkoznak — látszik az is, hogy a tanár igyekezett pontosan a tervrajzhoz iga zítani — mégis, ez az ő alkotása. Egyre több gyerek fúr-farag az iskolákban — jó hatása van a politechnikai oktatásnak — a tan- anyagon felül is magánszorgalomból fejleszti kézügyességét. Egyre-másra alakulnak a modellező körök, egy-egy tanár irányítása alatt. És nem egyszer a tanár a gyerekekkel együtt tanulja a modellezés „műhelytitkait'’. Nagymányókon az általános iskolában a közelmúltban alakult repülőrpcdellező kör Nádasi József tonár vezetésével. — Nekem is a gyerekekkel együtt kell tanulnom a modellezést — mondja. — Jártak itt a honvédelmi sportszövetségtől, alakítsunk modellezőkört, anyaggal ellátnak bennünket. Hogy ki vállalja a kör vezetését? Vállaltam én, bár soha nem foglalkoztam ilyesmivel. Legelőször a Varjú I. típusú siklómodellt készítjük el. Ha már nagyobb tapasztalatunk lesz, akkor ^benzinmotoros modellt is készítünk és a hajómodellezéssel is kísérletezünk. — Itt van például az első „szárnypróbálkozás” — mutatja a készülő modell egyik szárnyszelvényét. — Csak még nem vagyok tisztában egy-két fogással, például, hogvan ke'l elkészíteni a szárnyak törését. Hiába, én is csak kezdő vagvok... — Nézzük csak a tervrajzot... Az újságíró abban a szerencsés helyzetben van, hogy adhat egykét hasznos tanácsot. (Lám. sohasem tudhatja, mikor veszi hasznát. hogy valamikor űzte ezt a szórakozástó A n agvmánvoki úttörők ismerkednek a reoülőmodellezéssel, tanárukkal együtt. Bizony, az életben az is előfordul hogy a tanár együtt tanul a tanítványaival. B. I. rattal telt meg — az Ég Fia azt mondta, hogy a Földön ismernek valami olyasmit, ami az ész, a tudás, a bölcsesség fölött áll. De nem értettem meg, hogy mi az. Ezért lepett meg a félelem. Tegnap ott voltam a tónál, feljött a Vörös Csillag és ő rámutatott, s így szólt: „A szerelem párája veszi körül. Azok az emberek, akik megismerik a szerelmet, nem balnak meg”. Bánat epesztette a szívemet, tanítóm. Az öreg összehúzta szemöldökét, sokáig hallgatott. Csak aszott ujjai mozogtak megállás nélkül. — Jól van — mondta. — Hadd adja át neked az Ég Fia ezt a tudást. Amíg nem tudsz mindent, ne zavarj engem. Légv óvatos. A tükör elsötétült. Csönd lett a szobában. Aelita a térdéről felemelt kis kendőjével megtörölte arcát. Aztán fürkészve, szigorúan végignézett magán. Kinyitott egy szelencét, föléhaiolt és sokáig keresgélt benne. Megtalálta és nyakára öltötte a csodálatos indra állat nemesfémbe foglalt, parányi, száraz lábát, amely a régi hiedelem szerint a nehéz pillanatokban segít a nőkön. Aelita sóhajtott és a könyvtárba ment. Amikor belépett, Lösz, aki az ablak mellett olvasott, felállt, hogy fogadja őt. Aelita ránézett: nagynak, jónak és felindultnak látta. Aelita szíve körül forrósá- got érzett. Melléhez szorította kezét, a csodálatos indra állat lábához és így szólt: — Tegnap megígértem, hogy elmondom az Atlantis pusztulását. Foglaljon helyet és hallgasson végig. AELITA MÁSODIK ELBESZÉLÉSE — A színes könyvekben olvastuk ezt — kezdte Aelita. Hajdan a Földön a Száz Aranykapu városa volt a világ központja. Ma ez a város az óceán fenekén fekszik. Innen áradt akkor a tudás és a csábító fényűzés. Magához vonzotta a Földet benépesítő törzseket és lángra lobbantot- ta bennük az ősi mohóságot. Egyszer aztán egy fiatal nép tört a hatalmasokra és birtokába vette a várost. A civilizáció fénye egy időre kihunyt. De telt az idő és a fény még iobogóbb lángot kapott, a győztesek friss vére duzzasztotta. Elmúlt néhány évszázad és ismét nomád hordák tornyosultak felhőként a város fölött. A Száz Aranykapu városának első alapítója egy afrikai néger %&qíékélé4 . A földekről elhordták a kukoricaszárat, kiszedték a répát. Bar nán, kifosztottad nyúltak el egymás mellett a nadrágszíj parcellák a Dobító dűlőn. Majd egyik ólomszürke hajnalon berregés zavarta meg az elrejtőzött nyulakat, s riadtan rebbentek széjjel az eperfák ágairól a varjak. Három nagy gumikerekű traktor mászott fel a lejtőn — három Belorusz — s ekéiket nekifeszítették a dűlőknek. A traktorosok nem néztek se mez&gyekarót, se barázdát, a kis parcellákat keresztbe fogták és egybeszántották. Az ősszel kezdő Aranykalász Termelőszövetkezet egyik tagosí- tott tábláján megkezdődött az őszi szántás. A dűlő szélén, ahol az útmenti sűrű bokrok ágai húztak rozsdaszínű csíkot, e fedezék mögött megállott egy markánsarcú, lomha mozgású, bajuszos, kucsmád ember. Szétvetette csizmás lábát és nézte, nézte a pirkadó hajnallal, hogyan borulnak egymásra a barázdák, hogyan ölelkeznek meg egymással a vékony parcella csíkok, hogyan alakul át a három traktor fürge mozgása nyomán a határ. Csak nézte, nem tudta nézését abbahagyni, földszagot hozott feléje a szél, a barna föld orrot és szívet bizsergető, izgató szagát. A barázdák szemérmetlen ölelkezése, mint mer_nnyi barázda ősi vágyának beteljesülését hirdette neki ezen a reggelen. Közép Varga János, a keménykötésű paraszt, aki ott állott a dűlő szélén, a bokrok mögé bújva nézte földjei javának összeszán tását, meghatódott, s könnyekre gerjedt. Kijött — mi tagadás — búcsúzni jött ide.. * Sikerült. Ünnep volt a határban, csodálatos ünnep, a idd nyújtózott nagyra, pattogott össze zsugorított teste és új élet szagát, ízét lehelte be a reggelbe. A! i így szerelte a földet, mint Közép Varga János, az minden porciká- jáTTal megértette ezt az újjászületést. Ott állott mereven, s körülöt te recsegve, ropogva roskadt ösz- sze a múlt és született az új. Megolvadt a lelke. Leolvadt a régi, megüllepedett, dermesztő jégpáncél, s Közép Varga János a múltra emlékezett. Régi szomszédjával, Balogh Istvánnal itt mentek bírókra két évtizeddel ez előtt. S azóta a harag tartós volt közöttük. Egyszer a fiát verte meg szíjgyeplővel azért, mivel kitudódott, a kis Jancsi aznap Baloghék nál játszott. A gyűlölet parazsát szították mindjobban, évről-évro újra. Történt mindez azért, mert a Balogh István egyetlen barázdát szántott el véletlen, vagy talán akarással Közép Varga földjéből. törzs volt, a zemzék. Ez a törzs volt legfiatalabb hajtása annak a néger fajnak, amely az ősidőkben^ a Csendes-óceán hullámaiba merült nagy Gvandana-földrészt lakta. A négerek megmaradt része számos törzsre szakadozott. Sok törzs elvadult, elkorcsult. De a négerek vérében mégis csak ott keringtek a dicsőséges múlt emlékei. A zemze-törzs férfiai rendkívül erősek és termetesek voltak. Volt egy különleges képességük: távolból megérezték a tárgyak alakiát és tulajdonságait, mint ahogy a mágnes megérzi a másik mágnes jelenlétét. Ezt a képességet akkor fejlesztették ki magukban. amikor a trópusi erdők sötét barlangjaiban éltek. A zemze-törzs a mérges go’)- légy elől kihúzódott az erdőkből és addig haladt nyugat felé, amíg nem talált letelepedésbe alkalmas helyet. Ez a hely dombos fer.nsík voll, két nagy folyó habjai mosták. A fennsíkon temérdek gyümölcs és állat volt, a hegyekben arany, ón és réz. Szépek voltak az erdők, halmok, csendes folyók, nem gyötörték az embereket pusztító lázak.(Folytatjuk.) Két évtized múlott el azóta, de a harag lángolt. Most meg szánt a traktor. Balogh barázdája nyíltan ölelkezik Közép Vargáéval. És eltűnik a mezsgye, el a mezsgyekaró. A kelő nap rásüt. Barázdák békülnek, olvadnak itt össze, vajon az emberek miért gyűlölik egymást? Íme a természet és az új gazdaság békülésre biztat. Balogh István is tag, az Aranykalász tagja, egy családban vannak, egy kenyeret esznek jövő évtől fogva. A föld boldog násza betöltötte ezt az ólomszürke reggelt. Közép Varga János szíve csordulásig megtelt érzelmekkel. — Ejnye, ejnye István, rád csak most gondolok, csak most emlékezem. És most olyan jól látom: Én rontottam neked húsz évvel ezelőtt ostornyelet fogva, bocsána tóm kérted, s mily konok voltam! Elvakultam nagyon földem félté seben. Állt ott a nagy ember, s öklét a szeméhez emelte, letörölte könnyét, fejét felvetette, nap- sugárözönben ragyogtak a hantok s világlott az elme. — Igen, ez a jövőnk, ami a barázdáké. Ezek összesimulnak* hant hantba kapaszkodik, eggyé és hatalmassá lesz itt ez a határ. Dúcsúzkodni jöttem, igen búcsúz- kedni. Meghalt itt, egy korszak és megszületett egy új, ami biztos jobb lesz. Ez a születés csodálatos. Fáj még a vajúdás? Eh, dehogy, már más ez, nem fájdalmas érzés! Közép Varga János ebben az ünnepi órában abbahagyta fenséges mozdulatlanságát és elindult Balogh Istvánhoz múltat felejteni, régi gyűlölködést, egy új ba rútsággal kicserélni, a mezsgyepereskedést, az esztelen birkózást örökre elfelejteni. Gyenis János Ünnepség a földeken — Mi az, Maris néni, min gondolkodik? — kérdezte a 12 tagú női munkacsapat egyik tagja a paprikaföldön. A megszólított aztán elmondta: bizony gyermekeim holnap lesz 40 éve, hogy összekerültem az urammal. No, lett erre nagy súgás-bú- gás és Mari néni, a faddi Lenin Tsz tagja egy félórára nagyon egyedül érezete magát. A brigád tagjai most egymással voltak elfoglalva. Máskor pedig minduntalan felhangzott: »Mari néni, mondjon már valami jót«, most meg csak ilyen hallatszott: »nem tudjátok mikor nyit reggel a bolt?« Mari néni a munkaidő végéig még csak bírta valahogy, de hazafelé addig vallatta Antus Anta'.nét, míg az kivallotta: «•veszünk ám magának, Mari néni, holnapra ajándékot, de el ne mondja a többieknek, hogy megsúgtam a titkot« — tette hozzá sietve. — Jó, hogy elmondtad lelkem — mondta Mari néni, teljes nevén Bitter Józ^efné — mert még csúfban maradtam volna. S még az este nagy készülődésbe fogott. Süteményt készített, vagy négy szál kolbászt hozzátett a fehércipós csomaghoz. Egy butvkos kontyalávalót meg reggel átadott titkos szövetségesének, Antusnévak, nehogy a többiek idő előtt észreve gyéfc a felkészülést. A brigád mindig a föld szélén egy nagy körtefa alatt szokott letelepdni kezdés előtt. Most mindenki előre sietett, megelőzve Maris nénit, s mire odaért ő is, csak elállt szeme- szája. A nagy körtefa alja virágdísztől pompázott. Középen egy szép üvegvázában a mező virágai díszlettek, s körülötte hat csészében is egy-egy csokor virított. S a brigád tagjai sorban állva várták és köszöntötték az ünnepeltet. Szem nem maradt szárazon e boldog reggelen. De az ünneplők részére is meglepetés volt a Maris néni által hozott csomag kibontása után rögtönzött vendégelés. Meglepetésükben csák annyit tudtak szólni: »mit akar Maris néni?« — Na halljátok, vagy van házassági évfordulóm, vagy mi a szösz. — És előkerült a bütykös is. Ettek, ittak, együtt örvendeztek, együtt, közösen töltötték el az ünnepet kint a szén tóföld melleit, a nagy körtefa alatt. Rövid időre a többi brigád is odasereglett gratuláni. S azóta a könnyes meghatottság, a Közös boldogság érzései számtalanszor fellángolnak ott kint, a faddi határban. Nem mű lik el egyetlen névnap, születésnap, hogy ne ülnék meg közösen. — És ez olyan boldogító, felemelő érzés — hogy Mari néni szavaival éljek. (Sz) Eisenhower és a csalással készült televíziós műsorok Az amerikai Demokrata Párt folyóirata, a »Democratie Digest« november 5-én cikket közölt, amelyben az állítja, hogy maga Eisenhower elnök is szerepelt az 1952-es választási kampány során velőre megrendezett«, vagyis csalással készült televíziós műsorokban. A cikk elmondja, hogy annak idején az e’nck New Yorkban egy televíziós kamera előtt egyet len naoon ötven kérdésre válaszolt. Egy héttel később Amerikának azokról a vidékeiről, ahová a televíziós műsort szánták, c-s-'e j szedtek különböző személyeiket és utólag filmre vették a már elbang j zott válaszoknak megfelelő kérdé , seket. A kérdéseket ezután ősz- j szemontírozták a válaszokkal és ‘ ••Eisenhower válaszol« címen lejátszották a televízióban. A »Democratie Digest« című lap felveti a kérdést, milyen jogon jelentette ki Eisenhower elnök néhány héttel ezelőtt, október 22-én elhangzott sajtókonferenciáján, hogy a csalással készült quiz-műsorck »szörnyűséges kárt ckoztak az amerikai nép nek«. A cikk befejezésül megállapítja, hogy a választási kampány során csalárd mádon készített műsorok ugyancsak félrevezették az amerikai nán:!, »r’-’---, ^ reményben, hogy hajlamosak lesz nek megvásárolni a »fürdetett árucikket« — vagyis a?. Eisenho- wer-féle közigazgatást.« Sehou Touré: „Nem tartunk igényt nyugati kölcsönökre" Sekou Touré, Guinea elnöke egy Londonban megtartott sajtófogadáson kijelentette, hogy országa nem hajlandó kölcsönöket elfogadni Angliától, vagy bármely más nyugati országtól. Mint mondotta, az ilyen kölcsönök sértenék országa népének méltóságát.
