Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-16 / 243. szám

I 6 tfOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. október 18. Eredmények és gondok a szekszárdi politechnikai oktatásban Szekszárdon az I. számú álta­lános iskolában az elmúlt évben vezették be a politechnikai okta­tást. A politechnikai oktatásnak igen nagy jelentősége van a fiata­lok munkára való nevelésében, a kézügyesség fejlesztésében, de igen megkönnyíti mind a szülő, mind pedig a gyerek számára a pályaválasztást is, melyhez a ta­nulók bizonyos előképzettséget kapnak. Az 1958—59-es tanévben 250 tanuló vesz részt rendszeres gya­korlati munkában az I. számú ál­talános iskolában létesített tan­műhelyben. Ahogy annak idején erről már hírt adtunk, a szekszár­di üzemek, vállalatok igen ko­moly anyagi hozzájárulásával si­került a tanműhelyt villanymeg­hajtású gépekkel, esztergapaddal, fúróval, lemezegyengetővei stb. felszerelni. Az 1959—60-as tanévben, ahogy Gálos Imre elvtárs, az iskola igaz­gatója elmondta, Szekszárdon 560 általános iskolai tanulót vontak be a politechnikai oktatásba. A tanulók számarányának meg­felelően természetesen bővíteni Ezerkilencszázötvenhat áprilisá­ban a Tolnanémedi Kendergyár egyik dolgozója magánszorgalom­ból elkészítette a gyár „monográ­fiáját”. Ebből a háromoldalas fo­galmazványból olvasom a követ­kezőket: ,.A dolgozók helyzete az 1930-as években, egészen a felszabadulá­sig leírhatatlanul rossz volt. Jár­ványok, betegségek tizedelték a munkástelepet. Nyomorúságos la­kásokban éltek és a sok gyerek közül csak egy-kettő járt iskolá­ba. Középiskolai végzettsége egy gyári dolgozó gyermekének sem volt.” Október 14-én jártam a ken­dergyárban. Az egyik munkás ez­zel fogadott: kellett a gyakorlóműhelyt is.- Je­lenleg két műhelyben, a fémipari és a faipari műhelyben végzik gya korlati munkájukat a tanulók. Ez­zel a bővítéssel ugyan nincs meg­oldva Szekszárdon a politechni­kai oktatás. Ugyanis évről évre szaporodik a tanulók száma, s elő­reláthatólag jövőre már a két tan­műhely is kevésnek bizonyul, vi­szont újabb tantermeket már se- hogysem tudunk felszabadítani erre a célra, — mondotta. Való­ban igaza van Gálos Imre igazga­tó elvtársnak. Jelenleg sincs meg­oldva a raktár problémája, a fo­lyosón kénytelenek tárolni a fa- és a vasanyag-féleségeket és a fé­lig kész munkákat, amely nem egészséges dolog. Bár a tanulók igen nagy becsben tartják a fel­dolgozásra kerülő nyersanyago­kat (nem beszélve a szerszámok-* ról), nem fordult még elő sem az elmúlt évben, sem az idén, hogy csak egyetlen szegecs is eltűnt volna. Ahogy hiányzik Szekszárd- ról az úttörőház, éppen olyan nagy szükség lenne az iskolának egy műhelyházra is. | Az elmúlt tanévben Szultos Já­1 nos foglalkozott a politechnikai kell még vennünk a pártoktatást is, hisz ezen is közel húsz fő vesz részt, s az időszerű nemzet­közi, politikai kérdéssel ismerke­dik. Summázva, ötven munkás fog a tanuláshoz a Tolnanémedi Ken­dergyárban. ötven olyan ember, aki fiával, lányával egy időben járja a hetedik, meg a nyolcadik osztályt. Nagy szó ez Tolnanéme- diben. Ott, ahol a múltban még iskola sem volt, most négyosztá­lyos „gyári” iskola van. Ott, ahon nan hadbírók, tanárok kerültek ki az elmúlt tizenöt év alatt..; oktatással. Az idén négy tanerő végzi el ezt a munkát. Fogarassy János és Szultos János tanárok heti 12, illetve 10 órát tanítanak, Komlósi Margit heti 14 órában ta­nítja a lányokat kézimunkára és háztartástanra, Csabai János, a fémipari tanműhely vezetője pe­dig heti 20 órán keresztül foglal­kozik a tanulókkal. Csabai János elvtárs, mint elismert, jó szak­ember éveken keresztül dolgozott a Vasipari Vállalatnál technikusi beosztásban. Október 1-vel vette át az általános iskola fémipari műhelyének vezetését és a szak­mai oktatás irányítását. A tanulók nagy kedvvel és szór galommal tanulnak, s ebben nem kis részük van a velük foglalkozó pedagógusoknak, akiket nevelő munkájukban az a cél vezet, hogy a tanulókban minél jobban ki­fejlesszék a fizikai munka meg­becsülését és az alkotó tevékeny­ség érzését. Az ötödik osztályosok papírmunkát végeznek. Irattartó­kat készítenek, amelyeket a nö­vénygyűjtésnél jól tudnak hasz­nosítani. A VI. osztályosok fa­munkával kezdték az új tanévet. Falra akasztható papírtartókat készítenek az iskolák részére és 40 darab játékbaba-kocsin dol­goztak eddig, amelyeket az óvo­dáknak ajándékoznak. A második félévben az előre elkészített te­matika szerint az ötödikesek át­térnek a fémfeldolgozásra, hulla­dék huzalokból virágtartókat, a hatodikosok pedig játék asztali­tűzhelyeket készítenek, amelyek­kel ugyancsak az óvodásokat aján dékozzák meg. A szekszárdi üzemek, vállala­tok minden segítséget megadnak az I. számú iskola tanműhelyének. A faipari vállalat fahulladékkal, a vasipari és a gépjavító vállala­tok pedig vashulladékkal segítik az iskolát, ahol gyermekeiket az általános műveltségre és a munka szeretetére nevelik. Pozsonyiné Ötven munkás ül az iskolapadban Befejeződött a gazdasági év a tolnai csemetekerífoen — Mondja meg nekünk, hol tu­dunk húsz „garnitúra” általános iskolai könyvet szerezni? Igen, most húsz „garnitúra” ál­talános iskolai könyv után sza­ladgál a gyár vezetőjétől kezdve a turbinamunkásig mindenki. Húsz olyan munkás — munkásból lett vezető — ül be most az iskola­padba, aki a múltban nem tudta elvégezni az általános iskolát. És tanító jön hozzájuk, hetenként kétszer a kultúrterem velük telik meg. akik munkában elfáradta!) bíbelődnek majd esténként — szinte elölről kezdve — az össze­adással, a nyelvtannal, irodalom­mal, természettannal. Tizenötödikén, csütörtökön volt az első tanítási nap. Nem 20, hanem 22 dolgozó ült az „iskola­padban”. Egy másik dolgozó meg azt újságolta, hogy szakmai tanfo­lyam is kezdődik. Ezen húsz fő vesz részt. Az előadások üzem­gazdasági ismeretekről, gyártás- technológiáról szólnak. És nem marad ki az előadássorozatból — március 31-ig tart — a munka- és bérügyi kérdések ismertetése, gépismerettan, társadalmi tulaj­donvédelmi kérdése, egészségügyi előadások. A télen szinte mindenki tanul majd a gyárban. Az előbbiekhez Eltérően a naptári évtől az er­dőgazdaságok szeptember 30-án zárják az évet. Ebben az időben «•érik bf« az erdő, itt ekkor kez­dődik az «-aratás«. Most éppen a Tolnai csemetekertben vagyunk, ahol ez idő szerint haragoszöldek a csemeték. Ha az ősz hűvös le­heletét nem érezné az ember, azt hinné a nyár közepe van. Kiss Tóth Tamással, a csemete­kert vezetőjével beszélgetünk. Megtudjuk tőle, hogy az évvégi leltározás már megtörtént. _ Az 1959-es esztendő szép eredménye­ket hozott. Tíz év óta most először egymillió ezüstnyárfa-csemetét neveltek itt fel, ami nagy szak­értelmet igényel, az erdőtelepíté­sek szempontjából pedig nagyon fontos. De volt még egy másik rekordtermés is a csemetekert­ben: nyolcezer kanadai nyárfát termeltek az idén. Akáccsemeté­ből pedig negyedmilliót mutat ki a leltár. Ezenkívül 2000 akácfa­csemetét tudnak eladni utcai fá­sításokra. No, persze és még na­gyon sok facsemetét lát itt az em­ber, amit sok volna felsorolni. Mint érdekességet, megtudtuk azt is, hogy itt akkor kezdődik a főidény, mikor a mezőgazdasági munkák már befejezéshez köze­lednek. Ilyenkor, október végén kezdődik a csemetekertben a négy munka és egészen addig tart, míg ki nem fagy az ásó a földből. De a munkások egy része télen is dol­gozik, sőt a munkaerőszükséglet itt ekkor megnövekszik. Éppen ezért a csemetekert vezetői azt tervezik, hogy felveszik a kapcso­latot a környező állami gazdasá­gokkal és termelőszövetkezetek­kel, hogy azokat a munkásokat, akiket télen nem tudnak foglal­koztatni, irányítsák hozzájuk. Ez kedvezne főleg a termelőszövet­kezeteknek, ahol ugyanis gondot okoz a tagság téli foglalkoztatása. 000<-X30000CX30eX30^ I Az ÉM Baranya megyei q Mélyépítő Vállalat, Pécs, G Kertváros, Málomi út 80/A C felvesz § kubikosokat 1 Csoportos jelentkezés esetén § 50 km-en belül naponkénti G hazaszállítás. Jelentkezés a G vállalat munkaügyi osztá" g lyán. (56) £ 30OOOOOOOGX3OOOOOOOOOOQ TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál Előfizetési díi egv hónaora 11 Ft i ____ és kézbesítőknél K ivilágítetlan szekérrel közlekedett — a bíróság három hónapi börtönre ítélte agjas Ferenc dunaföldvári la- a hatos műúton kivilágítatlan 5s fogattal az esti órákban ha­dé ment. A kivilágítatlan sze- 5t a motorkerékpáron haladó da József későn vette észre és >bb lába a szekér hátsó tenge­re ütközött. Az összeütközés etkeztében Borda József láb- ist szenvedett; ­A Szekszárdi Járásbíróság Bag- jas Ferencet 3 hónapi börtönbün­tetésre ítélte. A bíróság az enyhí­tésért bejelentett fellebbezést el­utasította. Hasonló bűncselekmé­nyek a megyében gyakoriak. A másodfokú bíróság a kiszabott börtönbüntetést a bűncselekmény fokozottabb társadalmi veszélyes­sége miatt helybenhagyta! HÍREK A kultúra fonákja Egy jónevű londoni műbíráló azt írta a fiatal angol avantgar­dista szobrászok legutóbbi kiállí­tásáról, hogy úgy érezte magát, mintha kovácsműhelyben járna. Meg is volt rá az oka, hogy így vélekedjék, hisz a hatalmas tár­latterem zsúfolásig telve volt min denféle huzallal, vashulladékkal, kályhacsövekkel, síndarabkákkal és egyéb ócskavassal, amit az if- jú művészek összedrótoztak, he­gesztettek és az így nyert tákol­mányokat elnevezték műalkotá­soknak. Tudjuk, hogy Bemard Buffet, a máról-holnapra világ­hírnevet szerzett párizsi festő legutóbb már hűtőszekrény-ajtók­ra pingálta képeit, úgy véleked­ve, hogy így még nagyobb sikert érhet el. Amerikában pedig cso­dájára jártak, amikor egy meg­bokrosodott festő akkora képeket készített, hogy csak szőlőperme­tezővel tudott rá elegendő festé­ket fröcskölni. A hatalmas ház­nagyságú képeket a szabadban tette közszemlére. Lényegében ez nem is olyan furcsa dolog, hisz Párizsban mindennapi látvány, hogy a kevésbé ismert, érvénye­sülni, s méginkább megélni pró­báló festők alkotásailcat az utcán mutatják be, falra, kerítésre akasztják és kínálják a járókelők nek. A feltűnés kedvéért főleg a fiatal képzőművészek eszelnek ki meghökkentő festői eljáráso­kat, hogy eredetiségükkel sarok­ba szorítsák vetélytársaikat. Ha már az eredetiségről van szó, bizonyára nem az utolsók között kell említeni Gio Staiano fiatal olasz művészt, ö is az újítók so­rába lépett, mégpedig úgyszólván véletlenül. Falura ment nyaralni, s mivel elfelejtett magával vász­nat vinni, az az ötlete támadt, hogy a határban legelésző tehe­nek és ökrök hátára fest képeket. FAgoniolását tett követte, meg­győzte a jobb sorsra érdemes szarvasmarhák tulajdonosait, hogy jószáguk értéke jóval megnöve­ltedig, ha megengedik, hogy ké­pekkel illusztrálja őket. így szü­lettek meg az ökrökre festett ké­pek. Stalanot annyira fellelkesí­tette az új festésmód, hogy eltö­kélte, kiállítást szervez. Kérdés, hol teszi majd közszemlére re­mekműveit az istállóban, vagy netán a tárlatterembe tereli be a bemázolt jószágokat? — A HAZAI TALPBORGYÁR­TÁS 25 százalékát, a felsőbőrnek pedig 52 százalékát adja. jelenleg a Simcntorryai Bőrgyár. 1958-ban például 112 000 . négyzetméter marhaboxot termeltek a gyár dől gozói terven felül. — A PÁRIZSI IRODABÚTOR KIÁLLÍTÁS SZENZÁCIÓJA: elektronikus jelzőberendezés, amely betörés esetén riadót jelez anélkül, hogy a betörő tudna róla. — A SÁRPILISI UJ MÁRCIUS TSZ-ben a múlt hónapban 24 kis- borjú szaporulat volt. Ebben a hónapban pedig előreláthatólag 18-ra számítanak. A közülük to- vábbtenyésztésre alkalmasakkal a közös gazdaság állományát sza­porítják. — TÖRPE ÉS ÓRIÁS CERU­ZÁK. A világon 370 fajtájú és alakú, 70 színű és 18 féle ke­ménységű ceruzát gyártanak. — Vannak 1,25 centiméter hosszú törpe ceruzák és 3,60 méteres ce­ruza-óriások is. — HÁROMÉVES FEJLESZTÉ­SI TERVET dolgoztak ki Nagy- cíorogon a növénytermelés fejlesz­tése érdekében, amelyet a községi tanács ülésén is megvitattak. En­nek eredményeképpen a pillan­gósok vetésterülete például mint­egy 8—10 százalékkal emelkedett a községben. — HÁROM HÍD EGYMÁS FÖLÖTT. Franciaországban, a Pireneusokban egy hegyi folyócs­kán három híd épült egymás fö­lött, mindegyik 100 évvel később a másiknál. Jelenleg mind a hár­mat egyformán használják. ' — ÖSSZESEN 9655 KÖBMÉ­TER SILÓT készítettek eddig a paksi járás termelőszövetkezetei­ben. Ez a mennyiség előrelátha­tólag fedezi a szükségletet. — HANGTALAN ZONGORÁT hoztak forgalomba Tokióban; já­tékát csak maga a zongorista hallja — fejhallgatóval. — ÖNKIVÁLASZTÖ CTPÖ- BOLTOT létesít Tolnán a föld­művesszövetkezet. Az üzlet be­rendezése már elkészült, s ezzel a legutóbbi szekszárdi őszi vásá­ron is szerepeltek. — AZ AUTOMATIZÁLÁS ELŐ NYEI. Egy modern automatizált háztartási cikkeket árusító New York-i üzlet kirakatában olvas­ható: »Legújabb modelljeink tel­jesen automatikusak — míg a gé­pek dolgoznak, ön nyugodtan el­töprenghet azon, hogy honnét ve­gye a pénzt a részletekre«. — NÉGY EGYÉNILEG GAZ­DÁLKODÓ dolgozó paraszt' ta­nul a Palánki Mezőgazdasági Technikum levelező szakán. — 1400 FORINT CÉLPRÉ­MIUMOT osztottak szét október 12-én a Mázai Téglagyár nyers­tégla készítői között. B CD a CD I d> B CD a CD ■ CD B CD fl CD 3 CD 0 CD B CD 9 CD ■ CD B CD B CD H.d 1 indessen a TOLNA MEGYEI Népújságban Az apróhirdetés díja: szavanként 1 forint, vasárnap és ünnep­nap 2 forint. Az első és minden további vastagon szedett szó két szónak számít. A keretes hirdetés díja: hasáb/mm-ként hétköznap 2.50 forint, vasárnap és ünnepnap 3 forint. A soros közlemények díja: nyomtatott soronként hétköznap 6 forint, vasárnap és ünnepnap 12 forint. A propagandafotó díja: hasáb /mm-ként hétköznap 2,50 forint, vasárnap és ünnepnap 3 forint. Hirdetéseket felvesz a Tolna megyei Népújság Kiadóhivatala, Mártírok tere 15—17, és a Magyar Hirdető Vállalat Szekszárdi Ki­rendeltsége, Garay tér 19. Q B.CDBO SOI OIOIOJ Q.10101.0 IQIOIO ICO A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents