Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-16 / 243. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. október IC. Asszonyoknak — i«nyofcre«fe K. M. dombóvári olvasónk következő vitás ügy eldöntését kérte szerkesztőségünktől: »Néhány nappal ezelőtt vásároltam egy hálókabátot, amiért több mint 200 forintot fizettem. Sajnos egy szómmal kisebb kell annál, mint amit vásároltam. De ezt csak odahaza vettem észre. Visszaviszem és kicserélik — gon doltam és másnap elmentem, hogy az üzletet lebonyolítom. Leg nagyobb meglepetésemre az elárusítónő nagyon udvariasan közölte, hogy a hálókabátot nem cseréli ki kisebbre, ezt nem szabad. Miért nem szabad — kérdezem. Hiszen X esetben előfordul, hogy visszacserélnek cipőt, télikabátot, sőt még rádiót is. Miért éppen fehérneműt nem cserélnek vissza«. Kedves K. M. Őszintén meg kell mondani, a mi véleményünk egyezik az elárusítónőével. Helyesnek és igazságosnak tartNéhány jó tanács A manikűrözött köröm két hétig kifogástalan marad, ha mosakodás után nemcsak a kezet, de a körmöt is bekenjük krémmel és a köröm körüli bőrt ruhával visszafelé maszirozzuk. Ha nincs idő fodrászhoz menni, .hajvízzel nedvesítsük be hajunkat, nyomkodjuk be a hullámokat és a haj felgöndörödő végét fésüljük rá egy vattából készült hengerre. A haj percek alatt száraz és ismét hullámos, Ha a nyakunk bőre nem sima, 14 naponként lenmagliszt-boroga- tóst rakjunk rá, mert a lenmag a bőrnek fontos F-vitamint tartalmaz. Veszünk 100 gramm gyógyszertárban kapható lenmaglisztet, vastag pépet főzünk belőle és, hűlni hagyjuk. Langyosan, késhát- vastagon a nyakunkra kenjük és 20 percig rajtahagyjuk. Lemossuk és krémmel vékonyan bekenjük a felpuhult bőrt. Tökéletesen tiszta lesz a fogunk, ha esti fogtisztítás előtt megeszünk egy almát, vagy pedig néhányszor citromba harapunk. Utána azonban mindig bőséges vízzel öblítsük ki a szánkat és keféljük át fogkefével a fogsort. Fazékban árusított konzervek Egy amerikai cég az utóbbi időben új csomagolásban hozza forgalomba zöldség-, hús- és gyümölcskonzerveit. Az új csomagolás olyan alumínium konzervdoboz, amelyben a konzervek felmelegíthetők, vagy akár meg- főzhetők anélkül, hogy azokat kibontanák. A dobozokat, mint »kiszolgált fazekakat« azután egyszerűen el lehet dobni, a háziasszonyoknak nem kell a főzőedényt elmosogatniok. julc, hogy az üzletben sem Öntől, sem mástól nem veszik vissza a már egyszer elvitt fehérneműt. Utána néztünk, erre rendelet is van, amivel mi a magunk részéről teljes egészében egyetértünk. Hogyan lehet a nylonharisnyát tartóssá tenni? Ezt a furcsán hangzó kérdést B. Erzsébet tolnai olvasónk intézte szerkesztőségünk nőrovatának vezetőjéhez. Garantált receptet erre mi sem adhatunk. Ellenben tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy a nylonharisnya tartósságát igenis meg lehet hosszabbítani, mégpedig a következőképpen: a használatban lévő harisnyát tanácsos minden este legalább egy órán át vízben áztatni, utána kimosva megszárítani. Ezt a műveletet abban az esetben is tanácsos elvégezni, ha a nylonharisnyát nem használjuk minden nap. Az ausztráliai nők mindenben verik a férfiakat Az ausztráliai Quesnsland-ben a nők alaposam, bebizonyították, hogy legalább annyit érnek, mint a férfiak. Egy 46 éves nagymama második helyen nyert abban a versenyben, amelyben egy 3023 láb magas hegyet kellett legrövidebb időn belül megmászni. Egy húszéves fiatal lány ugyanazon a héten különös tevékenységben ért el bajnokságot: ő lett a világ legjobb női favágója. De ez még nem minden. Egy másik asszony részt vett a cukornád-vágók versenyén és brigádja az ő segítségével első lett és a legtöbb pénzt kereste ezzel a rendkívül nehéz munkával. A végső csapást az ausztráliai férfiak önérzetére az mérte, hogy egy biztosítótársaság megállapítása szerint az ausztráliai nők jóval tovább élnek a férfiaknál és ezért alacsonyabb díjat kell fizetniük az életbiztosításért. KALAPDIVAT Gyakran felvetődik a kérdés, hogy a növények tartása a szobában nem káros-e az egészségre, mivel a növények csak nappal, vi lágosban lélegzenek, asszimilálnak, vagyis a levegőben lévő széndioxidot felveszik, a szenet visszatartják belőle, és más ve- gyületekké alakítják át, miközben oxigén szabadul fel és távozik el belőlük. A sötétben, tehát éjjel a növények éppúgy oxigént fogyasztanak és széndioxidot bocsátanak ki magukból, akárcsak az ember. Egy francia író: A növények élete című könyvében azt írta, hogy »egy roskadásig teletöltött virágállvány csöppet sem haszNylon, perion, bánion Műszálból készült ruhaneműnk tartósságát úgy őrizzük meg, ha egy-két napi viselés után először is langyos vízben, színenként csoportosítva kiöblítjük őket. Friss, körülbelül 40 fokos (a kéznek kellemesen meleg) vízben a mosószert szétkeverjük és a ruhaneműt két tenyerünk között nyomkodva mossuk. Dörzsölni nem kell! A mosóiét gyakran cseréljük át az anyagon. Közönséges mosószappant ne használjunk, mert az a bedörzsöléskor felkócolja a szálak felületét, és elszürkíti az anyagot. Legalább Gyermekjáték kölcsönző Los Angelesben már 1934-ben létesítettek gyermekjáték kölcsönzőket Hasonló intézményeket állítottak fel most Nyugat-Berlinnál a hálószobának, sőt ellenkezőleg, az a hatása, mintha egy- gyel több személy aludnék a szobában«. Megnyugtató azonban, hogy olyan rendkívül csekély a növények oxigénfogyasztása, hogy komolyan nem is jöhet számításba. Három-négyezer, sőt ennél is több cserepes növényt kellene a szobában tartani, hogy ezek annyi oxigént fogyasszanak, mint amennyire egy embernek szüksége van, vagyis ennyi növény jelentene még egy hálótársat. Már pedig egy szobában száz növényt is bajos lenne elhelyezni. Cserépben tartott növényt tehát bátran helyezhetünk el a háló szobában is, tízet, húszat, vagy ennél is többet. kétszer mossuk és kétszer öblítsük, ne facsarjuk, hanem nyomkodjuk ki belőle a vizet.' Blúzt, kombinét, férfiinget, női ruhát akasszunk sima vállfára, simítsuk ki a nyakát, elejét és a kézelőjét. A férfiing gallérjába még vizesen tegyük bele a merevítőt. Pulóvert sima deszkalapra terítve, alakjára húzogatva. A harisnyákat göngyöljük száraz törölközőbe, a víz nagy részét nyomogassuk * . és a törölközőt a harisnyákkal együtt terítsük zsinórra. ben és Norvégia egyes városaiban is. Legújabban Koperjhágában is berendeztek egy gyermekjáték kölcsönzőt, ahol 4—12 éves fiúk és lányok számára játékokat és babákat adnak kölcsön és egyúttal á játékok megbecsülésére is megtanítják a kicsinyeket. A játékokat egy hétig tarthatják maguknál és aki kölcsönző-jegyével bizonyítani tudja, hogy 20 héten keresztül 20 különböző játékot rendben visszahozott, egy játékot kiválaszthat és végleg megtarthat. A legnehezebb problémát a babák okozzák, mert hiszen a kislányok sokszor nagyon ragaszkodnak babáikhoz. Ezért próbaidőre megkapják a babát és kéthetenként — összesen három ízben — be kell mutatniok, hogy a kölcsönzőben ellenőrizhessék, rendesen bánnak-e velük. Ameny nyiben az eredmény kielégítő, a kislányok a babáról »örökbefogadó levelet« kapnak és megtarthatják. Válasz női olvasóinknak a Károsak-e az egészségre szobanövényeink ? „C£©BÄ” a kajmádi határban Végre! — állapítja meg az ember, amikor meglátja, hogy a végtelennek tűnő kukoricatáblában gép töri a jól kifejlett csöveket, lekaszálja és ízekre szaggatja a kukoricaszárat. — Ott tartunk, hogy az egyik legnagyobb gondot okozó mező- gazdasági munka, a kukoricabetá- karítás is, gépesítve lesz maholnap minden nagyüzemben — mondja Kovács János, a Kajmádi Állami Gazdaság igazgatója. Csakugyan maholnap, mert azokból a kukoricát betakarító kombájnokból, amelyekkel a Kajmádi Állami Gazdaságban dolgoznak, még nem sok van. Nagy reményekre jogosít, hogy a magyar gépgyártó iparnak ez a legújabb remeke beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A csodaként emlegetett masina letöri a csöveket (nem fosztja meg), a szárat levágja és egyúttal le is silózza. Ez a magyar kukoricakombájn. A gazdaságban dolgozik egy másik kukoricát betakarító gép is, amelyet Amerikából importáltunk. Ez megfosztja a kukoricacsöveket, letöri azokat és a szárat levágja. De utána mennie kell egy másik gépnek, amely a levágott szárat összeszedi. — Mennyi a kukoricakombájn napi teljesítménye? — kérdeztük az igazgatótól. • — Ezt még nem tudjuk, a gépet kísérleti céllal üzemeltetjük. Az általa végzett munkaműveletek idejét mérjük és az erre illetékesek ezeket összegezik, feldolgozzák. A gépet a közeljövőben mutatjuk be a szocialista nagyüzemek képviselőinek és ekkor már szolgálhatunk olyan adatokkal is, hogy mennyi a teljesítése, mennyi kézi munkaerőt lehet megtakarítani üzemeltetésével. A fentiekkel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a Kajmádi Állami Gazdaságban már az idén mind a 230 holdon termelt kukoricát géppel takarítják be. A termés kiválónak mondható. Azon a 83 holdas táblán, ahol egyáltalán nem kapáltak (vegyszerrel irtották a gyomokat) 54 mázsa csöves tengerit adott egy- egy hold. A gazdaság összkukorica termése is megközelíti az 50 mázsa holdankénti átlagtermést. Ezt a közeoesnél jobb termést a gépek kifogástalan minőségben takarítják be. Újbot... ó bor, jó egészség — így’ szól a közmondás, de né- hányan, különösen mostanában hozzáteszik: újbor, még jobb egészség. S mivel lehet ezt jobban bizonyítani, mint azzal, hogy emelkedik a hangulat ilyen kor, előkerülnek régi-régi tréfák, ősrégi események. Ősrégi eseményekről beszéltünk és nemhiába, mert immár százéves történeteket hallottunk Mado- csán az újbor ízlelése közben. Köztudomású, hogy a bor kisebb mennyiségben határtalan önbizalmat ad az embernek. Azt is tudjuk, hogy később, a mese szerint hogyan lesz a borivó emberből oroszlán, majd majom s még később disznó. Nos, az alábbi esetek még abban a stádiumban történtek, amikor határtalan önbizalmat adtak az illető atyafiaknak a lehajtott iccék. — Tamás János — így szól a krónika — jó száz évvel ezelőtt élt Madocsán. Szegény, de furfangos ember hírében állt. Erre meg is volt mindon ok. Egyszer is mi történt? Tamás Jánost — akinek otthon alig volt egy váltás ruhája — a pesti kikötőben látjuk viszont. Előkelő öltözékben, messzelá- tóval a nyakában kiállt a kikötőbe, s váltig kukkerolta a hömpölygő vízfolyamot. Felkeltette ezzel az ott tartózkodó kupecok, cenzárok figyelmét. Hol az egyik, hol a másik ment oda hozzá, kérdezni, mit vár? Barátunk, Tamás János fenn- sőségesen magyarázta, hogy néhány hajóját várja telve búzával, s nem tudja elképzelni, miért nem érkezett még meg. Az előkelő öltözék, a magabiztos fel Ahol a jövendő vő után nyomoznak Egy párizsi magánnyomozó iroda kizárólag olyan eseteket vállal, amelyekben házasulandó nők, vagy azok szülei információkat akarnak beszerezni a »jövendőbeliről«. Az iroda nyomozói kimutatják a szóbanforgó vőlegény jelölt iskolai múltját, régi barátait, szerelmi kapcsolatait esetleges be nem vallott gyermekeit. Megállapításuk szerint minden öt vőlegényjelölt közül egy n>sm méltó a szerelmes leányzó bizalmára és az információk következtében »visszamegy a parti«. lépés megtette a hatást. A cenzárok előre kezdtek vele alkudozni a búzára. No, csak ezt várta a mi emberünk. Addig srófolta az árat — veszteni valója igazán nem volt, hisz egyetlen szem ^ búzával sem rendelkezett — míg hosszas alkudozás után a venni szándékozók jó summa pénzt olvastak le Tamás János markába, előlegként. Több sem kellett neki, rövidesen illa berek, nád a kerek, bottal üthették a nyomát, mert előre tudnivaló, hogy a búzás uszály soha ebben az életben nem je-1 lent meg a kikötőben. Tamás János meg levetvén kölcsönvett, előkelő öltözékét, jó kát nevetett a markába, hazatért MadoCsára. Még kétszer, egyszer káposztával, egyszer meg szénával csinálta meg e kapitális kunsztot. Tovább nem «rte folytatni, mert már keresték. ^e voltak becsületes huncut emberek is ebben a faluban. Káposztát, szénát, disznóhúst akkoriban rengeteget szállítottak Pestre. Egy alkalommal is Sós Mihály és társai igen jó vásárt csináltak. Áldomást inni beültek egy nagy vendéglőbe; Már magasan szállt az elfogyasz tott borok gőze a fejekben, amikor Sós Mihály előrukkolt a té» májával. — Nekem olyan nagy pénzem van, hogy itt senki sem tudja felváltani — mondta olyan hangosan, hogy mindenki meghallhatta. Először csak megrökönyödött a társaság a csodálkozástól* hogy ilyen egyszerű parasztoknál hogyan lehet annyi tenger pénz. Majd később faggatni próbálták, fogadkozni kezdtek vele’ Végül a vendéglős lett a győztes, ő fogadhatott a Sós-társasággal. Nagy pénzt tett le a vendéglős fogadása bizonyítására. Erre csak feláll Sós Mihály* s addig kotorászott a zsebeiben, míg egy darab cgyfillérest elő nem halászott, s kitette felváltásra. Hát bizony ez olyan ,.nagy pénz” volt, hogy a vendéglős bukszái ellenére sem tudta felváltani, váltig káromkodott. Mondani sem kell, hogy legalább három napig ott ragadt a társaság, elitták a nyereményt az utolsó huncut vasig. Még ma is nevet a jól sikerült tréfán, aki hallja, hiszen a rég meghalt öregek leszármazottjai még élnek a faluban, s ilyenkor, úibor idején illő megemlékezni e jó ivó, tréfás kedvű ősökről. (Szj
