Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-02 / 231. szám

V í 1959. október 2. tvliva MfcGYEí i\KKÜJSAG Az 1959~6ö-as pártoktatási év előkészületeinek tapasztalatai A Politikai Bizottság határoza­tának megfelelően ebben az évben az oktatás fő feladatát a propagandamunka eszmei, politi­kai színvonalának emelését hatá­rozta meg. Az idei pártoktatás előkészítésének tervezetét, tapasz­talatait vitatta meg az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizott­sága az elmúlt napokban. A ter­vezet szerint az SZKP XXI. kong­resszus anyaga feldolgozásának tapasztalatait hasznosítva minden oktatási formában fel kell dolgozni az MSZMP VII. kongresszusának anyagát. Emellett szervezetileg is szé­lesíteni kell a pártoktatás ke­reteit. Az idén a párttagság mintegy 42 százaléka vesz részt pártokta­tásban az elmúlt év 36,6 százalé­kával szemben. A számszerű emel­kedés elsősorban a termelőszövet­kezeti tagok bevonásával lesz biz­tosítva. Az esti egyetem ebben az év­ben négy osztállyal, 80 fővel * növekedett. E számszerű emel­kedés mellett helyesen jelöli meg a terv a színvonal meg­tartására, illetve emelésére irányuló feladatokat, amelynek megvalósítására a me­gyei párt-végrehajtóbizottság félévenként értékeli az esti egye­tem munkáját. Az oktatási évben megyei vi­szonylatban 16 gazdaságpolitikai tanfolyam indul: ezen belül kilenc mezőgazdasági, hét pe­dig ipari tagozatú. Kísérlet­képpen két politikai gazda­ságtan és egy Munkásmozga­lom története című íaníolya- mot is szerveznek. A marxizmus—leninizmus tanfo­lyamokból 30 a második évfolya­mot folytatja, elsőéves ugyancsak harminc lesz. Ennél az oktatási formánál fő feladatként a propa­gandisták rendszeres és gondos felkészülését jelöli meg az okta­tási terv. A negyedik oktatási for­ma az időszerű kérdések tanfo­lyama, amelyekből szám szerint 196 indul megyei viszonylatban, Ezeken a tanfolyamokon zömmel a falusi párttagság vesz részt, de a jelentkezés arányánál: megfele­lően bevonják a pártoniuvülieket is az oktatásba. A megyei párt-végrehajtóbizott­ság oktatási terve súlyának meg­felelően foglalkozik a KlSZ-okta- tás kérdésével. A fiatalok érdeklődési köré­nek megfelelően a „Világtér­képe előtt” kör és a „KISZ politikai kör” oktatási formák indulnak majd. A terv többek között a KISZ-fiatalok okta­tásának pártellenőrzésére és közvetlen segítségére is kiter­jed. Mint fontos feladatot jelöli meg az oktatási munkaterv az ideoló­giai munkával kapcsolatos felada tokát, ezen belül a propagandis­ták alapos felkészítését. Ennek megvalósítására az oktatási év alatt három al­kalommal kétnapos előkészítő tanfolyamat tartanak, ame­lyeket a pártapparátus lcg- képzetteb tagjai vezetnek. Az előadáscs propagandában kü­lönösen nagy gondot kell fordí­tani a nacionalizmus, az idealiz­mus elleni harcra, valamint a mezőgazdaság szocialista átszerve­zésének kérdéseire. A fenti té­mákról a tél folyamán nagy szám­ban tartanak előadásokat, kon­zultációkat és vitákat. A pártoktatás színvonalának emelését segíti elő a néhány évvel ezelőtt megalakult el­méleti tanács munkája és a jól megszervezett, 20 főből álló ellenőrző hálózat, vala­mint az az intézkedés, mely szerint a propagandisták kéthavonként taggyűlés előtt számolnak be a tanulmányi fegyelemről és az eredmények ről. I Az oktatás október 26-a és 31-e között a mezőgazdasági munkák befejezéséval kezdődik meg. A foglalkozásokat a tananyagok kö­vetelményeinek megfelelően álta­lában kéthetenként tartják meg. Nagyon fontos az, hogy a most megválasztott új pártvezetöségele tagjai a pártoktatás valamilyen formájában részt vegyenek, hogy ideológiailag, felkészülve irányí­tani tudják 'községük politikai, gazdasági és kulturális életét. Újra megtalálta helyét a közösben Vígan pendül a nagy kala­pács ülése nyomán a kovács- üllő. Fiatalember cifrázza, már amennyire egyedül lehetséges, így ismerkedtem meg Fodor Ferenccel, a belecskai Szabad­ság Termelőszövetkezet ková­csával. Annyira azonban már nem fiatal, hogy ne élte volna a régi inaséveket. — Éppen az egyik este beszélgettünk róla a feleségemmel — mondja —■, hogy mit el nem kellett tűrni az embernek akkor. Nem a mesterség megtanulása volt a legelső, hanem a különböző házimunkák elvégzése. 1956. elejéig aztán mint fel­szabadult segéd sokfelé dolgo­zott, családot is alapított, s megunva a vándorlást, Belecs- kán telepedett le. Belépett a termelőszövetkezetbe. Nem is lett volna semmi hiba, szorgal­masan dolgozott, csak ne jött volna az ellenforradalom. Milyen sok, alapjában becsü­letes ember gondolkodásában idézett elő ez az időszak za­varokat. Természetesen Fodor elvtárs esetében nem bűnök­ről van szó, csak saját szavai­val élve, azt gondolta, hogy egyénileg jobban megy majd sora. 1957. őszén kilépett a ter- m előszövetkezetből. Jellegzetes példája volt ő ebben az időben az ingadozók­nak. — Már megvettem a szer­számokat is — mondja, hogy »maszek« leszek. Ezután kezd­tem el csak számolgatni az egyé ni gondokat, addig csak a vár­ható jövedelmet latolgattam. — Amikor azonban az adó, a nyersanyag és az egyéb gondok mérlegét is összeállítottam, gon doltam csak arra, hogy nem lesz ez jó. Az is hozzájárult véleménye megváltoztatásához, hogy míg a szerszámokat összevásárolta újra azt a régebbi vándoréletet folytatta, amely elől korábban a tsz-bc menekült. — Az az élet csak olyannak való — mondja — aki szeret csavarog­ni, vagy akinek nagyon mu­száj. Nekem nem muszáj, nem is szeretem — teszi hozzá. Én, aki a beszédét hallga­tom, úgy vettem észre, mindez még nem. lett volna elegendő a változásra. Általában az em­ber úgy van, hogy ha valami ballépést csinál, amikor rájön szégyelli egy kicsit. Igaz, be­látja tévedését, de visszamenni — helytelenül mondva könyö­rögni — oda, ahonnét senki sem küldte el az embert nehéz, nagyon nehéz. De nem lehe­tetlen. Nem lehetetlen, ahol olyan a szövetkezet, mint itt. Már egy éve tépelödött magában Fo­dor Ferenc, de nem jutott dű­lőre saját magával. Ékkor jött segíteni a termelőszövetkezet. Nem feledkezett el róla, az 1958-as zárszámadó taggyűlés­re meghívták, jöjjön el, rézzé meg, hallgassa meg, hogy a nehézségek ellenére is milyen eredményeket értek el. Titkos gondolatuk az volt, hátha meg­gondolja magát. S a titkos gondolat valóra- vált, tán Fodor Ferenc is csak ezt az alkalmat várta: bejelen­tette visszalépését, mert nem­csak az eredményeket látta, hanem a jövőt, a lehetőségeket, amelyeket mostanában Belecs- kán is egyre jobban kihasznál­nak . ■— Felül vagyok a 300 mun­kaegységen — mondja — s ez, az előrelátható 50 forinttal nem is rossz dolog számomra, de még hol van az év vége?! És ahogyan dolgozunk, úgy lesz egyre több. — S már vezet is ki az udvarra, ahol egy új sze­lektor bejáratását végzik — ezt is most vettük 10 000 fo­rintért — mutatja, mellette egy nagyteljesítményű daráló he­ver, beszerelésre várva. Jövőre egy autó vásárlása is tervbe van véve. Mindezekkel fejlő­désüket akarja példázni. Mindent összevetve, jól érzi magát a tsz-ben, s bizonyítja, a mesterember is megtalálja a számítását a közösben: gond­talanabbá, jobban élhet, mint egyénileg. * (Sz) „Áz egész népgazdaság éleiére kiható feíadcstckat íörícsk'naznak a Központi Bizottság irányelvei" Az MSZMP Központi Bizott­ságának e héten megjelent gaz­dasági irányelveit, amelyek a kö­vetkező öt év feladatait ismerte­tik, nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozz"'.: megyénk dolgozói. — Nagy és az egész népgazda­ság életére kiható feladatokat tartalmaznak a Központi Bizott­ság irányelvei — mondja Ben- csik József elvtárs, Szárazd köz­ség v. b. titkára. Nézzünk csak meg így kiragadva egy kérdést, például a villamcsenergia terme­lés emelésének tervezetét... »a la­kosság igényei kielégitásánek biz­tosítására 1965-ben 1950-hoz ké­pest az importot is ideszámítva 72—75 százalékkal kell növelni a rendelkezésre álló villamosencr- gia mennyiségét«. — Szándékosan emelem ki ezt a részt, amelynek elolvasása után az jutott eszembe, hogy a villa­mosenergia termelés emelkedésé­vel bizonyára újabb községek vil lamosítására kerülhet sor — mon dotta. Egy évvel ezelőtt Szárazd köz­ségben nem volt villany. Egy év­vel ezelőtt még a szárazd iák is nélkülözték a villamosenergia ál­dásait. Hogy mit jelent a villa­mosenergia termelés növekedése, ezt teljes nagyságában azok tud­ják igazán értékelni, akiknek olyan sokáig kellett azt nélkü­lözni, mint Szárazd község la­kosságának. Egy év óta, amióta villany van, összehasonlíthatatla­nul más az élet a dombok közé épült kis faluban, mint egy év­vel ezelőtt, volt. Az ősz bekö­szöntésével olyan kihalt, csendes volt a falu, mintha lakói más tájra költöztek volna. A sötétség beálltával egy teremtett lélekkel sem lehetett találkozni az utcán. házak ablakszemei sötéten te- kintgettei: az estébe. A lakosság korán lepihent, úgyszólván át- aiudta a telet. Egy év óta nagy változás állt be a falu életébe. Az esti órákban is élénkek az utcák, mert 28 ut­cai lámpa adja a világosságot és nem kell sötétben botorkálni, mint azelőtt. A lakásokból csak­nem teljesen eltűnt a petróleum­mécses és a falusi asszonyok is élvezhetik a háztartási munkákat megkönnyítő modern villamos- sági gépeket: a mosógépet, a vil­lanyvasalót, rezsót stb. Az ál-4 mos falusi csend helyett hangos a házak tája, mindenütt szól a rádió. A 150 házszámot nyilván­tartó Szárazd községben 109 rá­dió előfizető van, s a rádiókészü­lékeket meglehetősen ki is hasz­náljál^, mintha csak a sokévi el­maradást akarnák behozni. A községben hetente egyszer játszik a körzeti mozi. Most már olyan igénye is lenne a lakosság­nak, hogy önálló mozit kaphassa­nak. Ennek meg is van a felté­tele, elsősorban a villany, má­sodsorban a helyiség, a vetítőgép és a hangszóró, sőt helyileg a szakembert is tudnák biztosíta­ni, ha a MOKÉP rendszeresen filmet adna. — Kihasználjuk a villamos­energia biztosította előnyöket, s úgy gondolom, hogy a következő ötéves tervben az erőművi fej­lesztések, valamint a 72—75 szá­zalékkal növekvő villamosener­gia mennyiség lehetővé teszi, hogy megyénk 2—3 községét, aho va eddig még nem jutott el a vil lanyfény, villamosíthassál: — mondotta Bencsik József Szá­razd község v. b. titkára. (P-né) Ma: részleges napfogyatkozás Ma, a déli órákban érdekes csillagászati jelenségnek lehe­tünk tanúi, ugyanis a napfogyat- ges lesz — amennyiben az idő- kozás — amely nálunk részle­járás a tegnapihoz hasonlóan de­rült lesz, jól megfigyelhető. A napfogyatkozás 12 óra 39,7 perc­kor kezdődik, tetőfokát 13 óra 31,1 perckor éri el és 14 óra 20,2 perckor fejeződik be. Napfogyatkozás akkor követ­kezik be, amikor a Hold a Nap és a Föld közé kerül és a Hold eltakarja a Napot. Ilyenkor a Hold árnyéka a Földre esik. Ahol a sötét, úgynevezett teljes ár­nyék végigvonul a Föld felszínén, ott teljes a napfogyatkozás, a napkorongból semmi sem látha­tó, látni lehet a csillagokat is. Teljes napfogyatkozás azonban igen ritka tünemény, illetve ha elő is fordul, a Föld felszínének csak egy nagyon keskeny sávján látható, mint a mostaninál is, amikor a teljes fogyatkozás zó­nája csak 100—150 kilométer széles lesz. Ahová azonban a Hold félárnyéka esik, ottan úgy látjuk, hogy a Hold csal: rész­ben takarja el a Napot, részleges a napfogyatkozás. Ennek övezete több ezer kilométer széles lesz. Ma bizonyára sokan fogják megfigyelni a részleges napfo­gyatkozást — kormos üvegen ke­resztül nézve jól látható — de tudományos szempontból is nagy a fogyatkozás jelentősége, ilyen­kor adódik mód több olyan tu­dományos megfigyelés elvégzésé­re, amire csak napfogyatkozáskor van lehetőség. f A gépállomások megyei igazga- r tóságának legutóbbi értékelésé- f bői a többi között az tűnik l:i, ( hogy a megye egyik legnagyobb ! gépállomásán, Gyönkön, helyt­állnak a traktorosok, a szerelők, a f munkákat szervező brigádveze- í tők —, az egész kollektíva. A nagy f szárazság ellenére az elmúlt hetek j ben is szántottak a traktorosok, ! a gépállomáshoz tartozó mind a 30 termelőszövetkezetben folyt a ! silózás, s e héten már valameny- nyi közös gazdaságban megkezdő­dött a kalászosok vetése. De néz- Izük szépen sorjában, hogy a trak- t torosok helytállását hogyan tülr- , rözik a számok? i Azzal kell kezdeni, hogy tavaly ^ 44 000, az idén meg már 77 000 Í normálholdat kitevő traktor- és motormunka teljesítését írja elő i a terv a gyönki gépállomásnak. J Igaz, a géppark is növekedett. Az idén 49 új traktort kapott a gépállomás, sokkal többet mint az elmúlt tíz esztendő bármelyikében. Persze azért nagyon meg kellett fogni a munka végét, hogy a .gépállomás kielégíthesse a tsz-c): \ gcpigépvlését, teljesítse a terve'. . De a jól szervezett munka követ- 1 keztében sikerült az előbbi is. Helytállnak a gyönki traktorosak meg az utóbbi is. Az összesített adatok szerint tavaszi és nyári tervét túlteljesítette a gépállomás. Az előírt 44 109 normálholddal szemben 52 778 normálhold végzett munkát mutat ki a gépállomás üzemgazdásza. A tolnanémedi, a kisszékelyi, a kölesdi új tsz-ekben csakúgy mint a többéves közös gazdaságokban, minden olyan területet elmunkál- tal: a traktorosok, ahonnét beta­karították az idei termést. Ez pe­dig gyakorlatilag annyit jelent, hogy az őszi vetések talajelőkészítc- sének 70 százaléka készen van a gyönki járás termelő- szövetkezeteiben. Az őszi mélyszántás üteme nem mondható ugyanilyen jónak, de mivel a traktorosok munkához való hozzáállása jó, meg a gépek is kifogástalanok — így hát min­den biztosíték megvan arra, hogy az e téren mutatkozó lemaradást behozzák. A gyönki gépállomáson megnéz­tük azt is, hogy a traktorosok kö­zül kinek van legnagyobb érdeme a helytállásban. A tények szerint Török István brigádjának. A 16 erőgéppel dolgozó kis kollektíva 1 238 000 forint ér­tékű munkát végzett eddig, még egyszer annyit, mint a többi traktoros brigád. A kongresszusi verseny kereté­ben Török István brigádja 34 százalékkal teljesítette fúl ed­dig a tervét. Ezen túlmenően a brigád üzemanyagban és alkatrészben mintegy 70 000 forintot takarított meg. A traktorosok jó munkájából ki­folyólag jóljártak a simontornyai, a tolnanémedi és a kisszékelyi termelőszövetkezetek, mert egész évben náluk ment legjobban a munka, a traktorosok, ha kellett, éjjel-nappal dolgoztak, hogy a gépállomásra ne legyen panasz. De jóljártalr a traktorosok is, hi­szen ebben a brigádban egy-egy ember havi átlag keresete meg­haladja a 2000 forintot. A kongresszusi versenyben — ahol a gépállomási traktorosok több mint fele részt vesz — ki­magasló egyéni teljesítmények is vannak, Vezekényí József például — aki a legutóbbi traktoros­napon kapott kormánykitün­tetést — az előírt 900 normál- hold évi tervével szemben, már eddig 1000 ncrmálfcoldat tel­jesített. De ugyanezt lehet el­mondani Gyorsok Jánosról, Kupi Istvánról, Szőcs Lázár­ról és még sok gyönki trakto­rosról. Legutóbb pedig úgy döntöttek a gépállomás vezetői és a legjobb traktorosok, hogy az őszi idény­ben a géngl: túlnyomó többségét nyújtott műszakban, napi 13—15 órát üzemeltetik, hogy gyorsabban befejezzék a vetést, behozzák a mélyszántásoknál mutatkozó le­maradásokat. A gépállomáson folytatott be­szélgetésünket ' többször kellett megszakítani telefonhívás miatt. A gyönki Vörös Csillag Tsz-ből például két traktort kértek sür­gősen a vetőszántáshoz. Egy má­sik közös gazdaságból a kukorica­szár betakarításához kértek se­gítséget a gépállomástól. S az üzemgazdász, Horváth Béláné, nyomban intézkedett, hogy oda­menjenek a gépek, ahol most az őszi vetések meggyorsítása érde­kében rájuk a legnagyobb szük­ség van.

Next

/
Thumbnails
Contents