Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-15 / 242. szám

1 t g I í # Jr i f : T- . ? > 4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. október 15. JÓTANÁCSOK TERMELŐSZÖVETKEZETEKNEK Porba vessünk, vagy esőre várjunk? Az őszi búza legkedvezőbb ve­tési ideje október eleje. A kenyér­gabona-vetések gyors és jó minő­ségű elvégzésének alapfeltétele az elővetemény gyors betakarítása. Sokan azért várnak még például a cukorrépaszedéssel, hogy na­gyobb legyen a répa cukortartal­ma. Ha megnézzük, mint jelenthet az a veszteség, amit kedvezőtlen őszi időjárás okozhat a cukorrépa betakarításában — különösen a több eső és ráfordított idő, vala­mint a nagyobb költségek szem­pontjából — láthatjuk, semmi okunk arra, hogy késlekedjünk a betakarítással. A több cukrot bő­ven kárpótolja az idejekorán végzett vetés termésfokozó hatá­sa. Az őszi vetések szempontjából nagyon fontos a kukorica gyors betakarítása is. Mind a betakarítás, mind a szántás-vetés ütemét meggyor­síthatjuk, ha jól szervezzük meg a rendelkezésünkre álló fogatokat, és gépi erőt. A gépi munka teljes kihasználására kell törekedni. Azokon a területeken azonban, ahol a szántás késedelme is ve­szélyezteti a vetésterv teljesítését, ne várjunk a gépekre, hanem igaerővel is szántsunk. Gyakran felmerül az a kérdés, hogy porba vessünk, vagy az eső­re várjunk? A Szovjetunió mező- gazdasági tudományának eredmé­nyei és a hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy semmiesetre sem szabad várni a vetéssel, hanem inkább 10—15 százalékos vetőmag többlettel száraz talajba vessünk! Bebizonyosodott, hogy az a mag, amely a csapadékot az elvetés után a földben kapja, azonnal fel­használja, csírázásnak indul és erőteljesen fejlődik. Az a mag ellenben, amelyet az esőzések után vetünk el, kevesebb ned­vességhez jut, tehát a csírázásban és a kezdeti fejlődésben is lema­rad. Minden nap késedelem csök­kenti terméskilátásunkat. A jó vetőágy készítés alapfel­tétele akár gépi, akár fogatos szán tásról van szó, az, hogy szántás után fogasoljunk. Nem szabad Közlemény jelent meg a Mezőgazdasági Értesítő 39. szá­mában az 1958/59. gazdasági év­ben szerződés nélkül termelt, ál­lamilag ellenőrzött vetőburgonya termelői árának megállapításáról. Az árakat azoknak a termelőszö­vetkezeteknek biztosítják, ame­lyek államilag ellenőrzött I. osz­tályú vetőgumókat ültettek, fel­téve, hogy a burgonyát a szántó­földi saemléken alkalmasnak mi­nősítették, megfelelően a szab­ványelőírásoknak és fémzároltan »államilag ellenőrzött vetőmág burgonyaként« veszik át. tűrni, hogy a traktoros egyetlen lépésnyire is elhagyja az eke mö­gül a fogast, vagy azt a munka­eszközt, amely a jó vetőágy elké­szítéséhez szükséges. Csak a szán­tással egyidejűleg végzett boroná- iással készíthetünk a korszerű agrotechnika következményeinek megfelelő vetőágyat. Enélkül a száraz meleg, szeles időben nagy- mennyiségű nedvesség veszendőbe megy és a kőkemény göröngyök akadályozzák a vetés jó minőségű végrehajtását. Ha az eke, a fogas, vagy a henger nem végezne jó munkát, akkor tárcsás boronával, szükség esetén rögtörővei kell dolgozni. Azt az alapelvet köves­sük, hogy minél gyorsabban fe­jezzük be a gabona vetését, de különös gonddal vigyázzunk arra Is, hogy jó vetőágyba vessünk. Ahol a szántást akár a talaj szárazsága, akár a rögösödés elke­rülése végett, akár a teljesen gyommentes porhanyó és jól be­érett kapástarló miatt mellőzni lehet, ott két-háromszori, szükség esetén keresztirányban is végzett traktor tárcsázással készítsük el a magágyat. Ebben az esetben a fo­gasolás után azonnal vethetünk. Időjárási, vagy egyéb szempont­ból, ha szükségesnek mutatkozik a vetés ütemének további fokozása, egy-egy nagyobb tábla teljes leta- karítását sem kell megvárni, ha­nem ahogy a tábla feléről, vagy harmadáról a kukoricaszárt leta­karították, azonnal megindulhat a talajelőkészítés és utána a ve­tés. Minden nap, amellyel hama­rább tesszük a vetőmagot a föld­be, kilóban kifejezhető termés- többletet és forintokban kiszámít­ható jövedelmet jelent a terme­lőknek. A jobb munkaszervezés és az erők összpontosítása bőven megtérül a gabona gyorsabb kelé­sével és őszi megerősödésével. A fuvarozási díjtételekkel kapcsolatos jogszabályok Szekérfuvarozás esetén a fuva­rozási teljesítményeket a szekér- fuvarozási díjszabás és rakodási díjszabás díjtételei és előírásai alapján kell elszámolni. Mind­ezek megtalálhatók a 9/1958. (XII. 23.) K. P. M.-ÁH. számú rende­let, továbbá a 11/1958. (XII. 30.) K. P. M.-ÁH. számú rendeletek­ben. A gépállomások által felszá­mítható fuvardíjakat a 3/1958. (Mezőgazdasagi Értesítő 7. sz.) és a 24/1958. (Mezőgazdasági Érte­sítő 18. szám) K. P. M. utasítás szabályozza. A tehergépjárművel fuvardíjért végzett teljesítmények elszámolá­sának határozmányait és díjtéte­leit a közlekedés- és postaügyi miniszter által jóváhagyott Te­hergépjármű Díjszabás tartalmaz za. E díjszabás hatálya kiterjed az ország területén tehergépjár­művel végzett fuvarozás elszámo­lására. A Tehergépjármű Díjsza­bást a területileg illetékes Autó­közlekedési Vállalatoknál lehet megvásárolni. Azokban a megyékben, ahol a gépállomások szállítási kapacitá­sa nem elegendő a termelőszövet­kezetek fuvarozási igényeinek ki­elégítésére, díjkedvezmények al­kalmazandók. Ezek közé a me­gyék közé tartozik Tolna megye is. A díjkedvezmény alapja a 3004/1. számú kormányrendelet 5. fejezetének első pontja, vala­mint a 6/1959. F. M. utasítás 3. §-a. Ez a díjkedvezmény elsősor­ban a gépállomások által vég­zett fuvarozásokra vonatkozik ugyan, de a termelőszövetkeze­tek, autóközlekedési vállalatoktól is kapnak díjkedvezményt, ha a gépállomás írásban nyilatkozik, hogy a fuvarfeladat lebonyolítá­sához nem tudott a termelőszö­vetkezet részére fuvareszközt biz­tosítani. A vasúti díjszabásokat a Ma­gyar Vasúti Árudíjszabás I—VI. része tartalmazza. Hogyan készítsük el a burgonyaprizmát? Épül a vízmű Bonyhádion A burgonya télire való elrak­tározásának legmegfelelőbb mód­ja a prizmázás. A prizma helyét néha 20—30 centiméterre mélyí­tik, hogy a burgonya szét ne sza­ladjon. Ez teljesen felesleges, mert a burgonya mélyített alap nélkül teljesen jól megáll. A prizmát magasan fekvő, szá­raz helyen, lehetőleg olyan irány­Mit mond a Mezőgazdasági termelőszövetkezetek működésének szabályzata a földjáradék fizetésről P. H. dunaföldvári olva­sónk, F. G. szekszárdi és L. Gy. dombóvári olvasónk arról érdeklődnek, hogy a termelőszövetkezeteknek mi lyen esetekben kell földjá­radékot fizetni. 23. §. (1) A termelőszövetkezeti tag részére az általa termelőszö­vetkezeti közös használatba adott saját földje után földjáradékot kell fizetni. (2) A földjáradék fizetési köte­lezettség alól 1959. évi január hó 1. napja előtt alakult termelőszö­vetkezet részére indokolt esetben a közgyűlés határozata alapján előterjesztett kérelemre a földmű­velésügyi miniszter a Termelő­szövetkezeti Tanács elnökével egyetértésben egy évre felmentést adhat. 46. §. (1) Az állam iránti és egyéb kötelezettségek teljesítése, valamint az alapok kielégítése után fennmaradaó jövedelmet oly módon kell feloszlatni, hogy abból a tagok és családtagok túl­nyomó részben munkájuk alapján a teljesített munkaegységek ará­nyában részesüljenek és annak csak kisebb részét lehet földjára­dékra fordítani. (2) A földjáradék mértékét úgy kell megállapítani, hogy a földjá­radék a termelőszövetkezetbe be­vitt saját föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoro­nája után a közgyűlés határoza­tától függően 5—10 kiló búza ál­lami felvásárlási áron számított forint értéke legyen. A földjára­dékból a földadót nem lehet le­vonni. A kataszteri tiszta jövede­lemnek a földjáradék megállapí­tásánál figyelembe vehető mérté­ke holdanként nem haladhatja meg a 16 aranykoronát, a földjá­radék címén kifizetésre kerülő összeg pedig nem lehet több, mint a tagok között kiosztott részese­dés 25 százaléka. (3) A föld járadék összegének sérelmes megállapítása, vagy ki­fizetésének megtagadása miatt a tag a termelőszövetkezeti döntő bizottsághoz fordulhat. _ bán készítsük, hogy az uralkodó szél minél kisebb felületen érje. Legtöbbször az észak-déli irány a legmegfelelőbb. A prizma alját 120 centiméter szélesen kezdjük, magasságát pedig a lehetőségek­hez mérten alakítsuk ki, általá­ban 80—100 centiméterre. A rom­lási veszély csökkentése céljából a burgonyaprizmát ne készítsük .túl hosszúra. A burgonyaprizmára először 20—30 centiméter vastag, egész­séges szalmatakarót tegyünk. Er­re kerül a 40—50 centiméter vas­tag földréteg. Melegebb vidéke­ken vékonyabb, hidegebb vidéke­ken vastagabb lehet a földtakaró. Hidegebb vidéken különösen jó, ha a 20—25 centiméter földréteg fölé ismét 10—15 centiméter vas­tag szalmatakarót teszünk és er­re rakjuk a további 20—25 centi­méter földréteget. A közbeikta­tott szalma jobban szigetel, mint a tiszta föld és így a fagyveszély kisebb. A szalmanélküli föld nagy hideg esetén még vastag rétegben is átfagyhat. Amikor ősszel a burgonyát prizmába rakjuk, még ha száraz is, nem szabad azonnal leföldel­ni, hanem előbb ki kell szikkasz­tani. Amíg a szikkadás be nem következik, a burgonyán csak szalmatakaró legyen. Legfeljebb a prizma oldalait földeljük be vé­konyan. A prizma gerincének ad­dig kell földeletlenül állnia, ameddig a fagyok megengedik. A beföldeletlen gerincre deszkákat tegyünk, hogy a prizma be ne áz­zék. A burgonyát a téli végleges be- földelés előtt még egyszer át kell válogatni és az esetleges romlás­nak indult gumókat a prizmából ej kell távolítani, A falu szélén a két hatalmas vasbeton tartály körül már az állványzatot bontják a munkások. Az egyik tartályból kopácsolás hallatszik. Felkapaszkodunk a te­tejére. Ingadozó, keskeny deszka­létra vezet le a mélybe. Itt-ott lyukakat kalapálnak a tartály betonfalába a kőművesek. — Hát ezt miért csinálják? — érdeklődünk. — A betonozás közben itt-ott kavicsösszefutás keletkezett — magyarázza Varga Lajos műve­zető. — Azért kalapáljuk ki az ilyen helyeket, s majd ismét be­betonozzuk, csak utána lehet fel­vinni a vízzáró betonréteget. Egyébként nagyon szépen sikerült mindkét tartály elkészítése. Egyik-egyik kétszázötven köbmé­teres, a magasságuk öt és fél mé­ter. November 15-re elkészülünk a betonozással, aztán megindul­hatnak a szerelési munkák. A bonyhádi utcák mostanában valósággal csatatér képét mutat­ják, árkok húzódnak mindenütt az úttest szélén. Fektetik a víz­vezeték azbesztcsöveit. A szóban- forgó két tartályból jut majd el a vízvezetéken keresztül a víz a község minden részébe. — A Rákóczi út végén lévő két kútból nyomóvezetéken jut a víz a tartályokba, innen pedig a köz­ség minden részébe. A kutak és itt, a tartályok között 34 méter a szintkülönbség — magyarázza a művezető. — A vizet elektromos szivattyú juttatja fel, úgy, hogy amikor a tartályokban a víz egy bizonyos szint alá süllyed, ön­működően bekapcsolódik a szi­vattyú. — A vízmű megépítése során 15 kilométer eternitcsövet és 2000 folyóméter acélcsövet fektetünk le. Az acélcsövekkel a középüle­teket kapcsoljuk be a vízvezeték­hálózatba. Eddig 1770 fblyóméter 150 milliméter és 500 folyóméter 100 milliméter átmérőjű eternit­csövet fektettünk le. A község la­kossága sokat segített azzal, hogy kiásták az árkokat. A vízmű tár­sulat és a községi tanács is sokat segít. A gyerekek viszont kevés­bé. Ugyanis a csőkötéseknél nem lehet betemetni az árkot, amíg nincs meg a nyomáspróba. A gye­rekek előszeretettel dobálnak kö­veket a csövekre. Azok behorpad­nak, átengedik a vizet. És egy négy méteres eternitcső ára 760 forint... — Milyen munkákat kell még a csőfektetéseken felül elvégez­ni? — Hátra van még a zárkamra betonozása és a kezelőfülke épí­tése — magyarázza a művezető. — Meg kell mozgatni még ezer- ötszáz köbméter földet. Ugyanis a tartályok be lesznek földelje, a tetejükre épül a kezelőfülke. Lépcső vezet fel majd ide a ma­gasba. Csupán az elektromos be­rendezések bekötése miatt nem helyezhetjük üzembe még ebben az évben. Csaknem ötmillió fo­rintba kerül. Komoly létesítmé­nye lesz ez Bonyhádnak. B. I. lavult a munka a kongresszusi verseny során a bölcskei gépállomáson A kongresszusi verseny során jelentősen megjavult a bölcskei gépállomás munkája. A brigádok közötti versenyben a Petőfi bri­gád érte el a legjobb eredményt. A Petőfi brigád tavaszi és nyári terve együttvéve 5625 normálhóid volt, s a brigád 6080 normálhol­dat teljesített. A Petőfi brigád legjobb traktorosa Kiszli Ferenc, aki a tervezett 700 normálhold helyett 1000 normálholdnyi mun­kát végzett. Jó eredményt ért el Tóth János is, aki a tervezett 700 normálhold munka helyett 850 normálholdat teljesített. Az anyagalkatrész megtakarí­tással kapcsolatban Farkas Imre eredménye a legjobbak közé tar­tozik. Ugyanis 7082 forint érté­kű anyagalkatrész helyett csak 971 forintot kitevő anyagalkat­részt használt fel. Az anyagalkat­rész felhasználás terén említésre méltó Szalai András eredménye is, ő ugyanis a tervezett 10 604 fo­rintot érő anyagalkatrész helyett csak 7577 forintot kitevő anyagot használt fel. Muzsikáló autóbusz Húzza óm a cigány, vagy he­lyesebben a népi zenész s bizo­nyára többen legszívesebben táncraperdülnének, ha a hely alkalmas lenne erre. De az autóbusz tele van, ahogy mon­dani szokták, egy gombostűt sem lehetne leejteni, követke­zésképp a táncolnivágyók egye­lőre eltehetik jókedvüket, más időkre. Bevallom, a technika minden megnyilvánulása bámulatba ejt. Számomra a villanycsengő is csoda, a rádió előtt pedig ma is egy kicsit úgy állok, mint szegény dédanyám, aki nem akarta elhinni, hogy nem búj­tattak el benne egy éneklő-be­szélő embert.. Következésképp a szám is tátva marad most, amikor ebben a mozgó alkot­mányban zeng, szárnyal a mu­zsika. Pardon, — csalc zengene és szárnyalna, ha ismeretlen földi vagy kozmikus erők időn­ként nem reccsentenének bele. Néha éles füttyszó is hallat­szik, amelyre egy komorabb bőgésszerü hang felel. Na ja, — gondolom lassan mindenbe beletörődve, mégsem lehet kí­vánni, hogy ezen a zsúfolt és száguldó alkotmányon valami éteri muzsikát produkáljanak, amikor az is egyszerűen csoda, hogy a tetőzetre szerelt dobo­zok szólnak. A csodálat, a technika vív­mányai iránt érzett megható- doltság lassan, lassan elpárolog és bosszúsággá változik. Mert rendben van, robog az autó­busz és szól a zene, nagyon meg vagyunk elégedve ezzel a korszerű felszereléssel, de nem lehetne elzárni azt a rádiót, hogy végre egy kis csend le­gyen? Vagy ha ez túlságosan bonyolult, mit szólnának hoz­zá, ha egyszerűen beverné va­laki azt a muzsikáló skatulyát, ami annyival is inkább elkép­zelhető, mert az autóbusz falán lévő 33 tiltó és figyelmeztető táblácska egyikén sem olvas­hatunk ilyenről. összeszedem maradék erőm s a pokoli lármában megkér­dezem a kalauz nénit: — Tessék már mondani, ké­rem, feltétlenül szólni kell en­nek az izének? — Az utasok szeretik, — mondja jóindulatúan. — Szó­rakoztatja őket. — Nono, — válaszolom. — Én például jobban szeretem a cirkuszt. Nem lehetne egy sá­toros cirkuszt is beállítani, oroszlánokkal és főleg majmok­kal, mert azok nagyon mulat­ságosak? A kalauz néni elnézően mo­solyog, de én dohogva folyta­tom: — De kérem szépen, arról nem volt szó, hogy ez zenés hely? A végén még felszámít­ják a zenedíjat is talán? — Nem, — mondja türelme­sen — 7iem számítjuk fel. — A zenedíj a menetjegy árában bennfoglaltatik. Ebben maradunk s a pokoli lármában robogunk tovább. Cs. U

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents