Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-14 / 241. szám

1959. október 14. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSÁG 3 £ párttagság küldöttei... Erről i* beszélni kell MORBUS HUNGARICUS Alig néhány nap választ el bennünket a paksi járási pártér­tekezlettől, amelyen százhatvan szavazati és negyven tanácskozási joggal bíró küldött vesz részt. Kik ezek a küldöttek, hol találni meg őket, hogyan végzik napi munká­jukat? Milyen emberek képvise­lik a párttagság tömegeit? — Ezek re a kérdésekre várok feleletet, miközben a járás különböző pont­jain egy-egy küldöttel hosszabb, vagy rövidebb ideig beszélgetést folytatok. A GYÁRAT KÉPVISELI Cigarettaszünetet tart a Barca- brigád. A távolban Dunaföldvár tornyai láthatók. Erős kenderszag üli meg a levegőt. Mindenhol ken­der és kender, ameddig csak a szem ellát. A cigarettaszünetet a kenderkazlaktól távol, egy tégla­rakás tövében lehet csak megtar­tani. A pihenő áztatómunkások gyű­rűjében találom a járási pártér­tekezlet küldöttét, Lőkös János elvtársat. Hatalmas szál fiatal férfi. Olyan könnyedén viccelő­dik, mintha az egésznapos nehéz áztató munka helyett semmit­tevéssel töltené az időt. — Ki a brigád legjobb Mun­kása? Az emberek összenéznek. Az­tán megszólal az egyik: — Itt nálunk ilyen nincs. En­nél a munkánál csak brigádban lehet dolgozni. Az egész brigád­nak jónak kell lenni! így köve­teli meg a munka. — Akkor bizonyára egy másik brigáddal versenyeznek'? Többen bólintanak. — Melyik brigáddal? — A Puha-brigáddal! — vála­szol az egyik áztatómunkás. — És melyik brigád a jobbik? Barca Pál, a brigádvezető vála­szol. — A mi brigádunk. A múlt hó­napban a kongresszusi verseny során ezerháromszáz mázsával több kendert áztattunk, mint a Puha-brigád. — Tudják, hogy ki a járási párt­értekezlet küldötte? Minden szem Lőkös János felé néz. — Ő az! — nevet a csoport leg­ifjabb tagja. — Mit adnak neki útravaló gyanánt? Ismét a legöregebb munkás szó­lal meg. — Jó tanácsot. Mégpedig azt, hogy úgy képviseljen bennünket, ahogy egy kommunistához illik. Szólaljon fel az értekezleten min­den olyan nézet ellen, bátran a mi nevünkben is, ami jobbról, Két esztendő sem múlt el az 1957. október 4-i emlékezetes ese­mény óta, amikor a szovjet tudó­sok, mérnökök és munkások hő­sies erőfeszítéseinek eredménye­ként megjelent a világ első mes­terséges égiteste: a Föld mester­séges útitársa. S íme, az emberi­séget ismét meglepte a világmin­denség megszelídítőinek újabb si­kere: a második szovjet űrrakéta elérte a Hold felszínét, A bolygóközi repülés problé­máját nagy honfitársunk, K. E. Ciolkovszkij oldotta meg elméle­tileg mintegy 60 esztendővel ez­előtt. A többlépcsős rakéta gon­dolatát ő dolgozta ki 30 esztendő­vel ezelőtt. Az űrrepülés lehető­sége azonban nemrég még távoli álomnak tűnt. Az álom most va­lósággá válik: nem egészen két esztendő múltán tanúi vagyunk mind tökéletesebb és tökéletesebb szputnyikok megalkotásának, az első űrrakéta felröpítésének, amely a naprendszer első mester­séges bolygójává vált és végeze­tül a Hold felülete elérésének. Or­szágunkban szívósan és céltudato­san oldják meg a világűr meghó­dításának problémáiét, addig is­meretlen folyamatokat és jelensé­vagy balról gyengíteni akarja a hatalmat, amely kezünkben van. A SZÁNTÓFÖLDRŐL MEGY AZ ÉRTEKEZLETRE — A brigádjában is van kül­dött? — Van. — Ki az? — Az idősebbik Bakos János! — válaszolja Kovács András, a bölcskei gépállomás Petőfi nevét viselő traktoros brigádjának ve­zetője. — Milyen eredményeket ért el Bakos elvtórs a kongresszusi ver­senyben? —- Kovács András jegyzettöm­böt vesz elő, aztán megadja a vá­laszt. — Négyszáz normálholdnyi munka volt a terve, s helyette 456 normálhold munkát végzett el. Ehhez a munkához 4649 kiló üzemanyagot fogyaszthatott volna a gépe, de ő az üzemanyag-meg­takarítás folytán csak 4401 kilő* nyi üzemanyagot használt el. — Hol találhatnám meg Bakos elvtársat? A Vigyázó dűlőben szántja a szövetkezet földjét a fiával együtt. Rövid kutatás után megtaláljuk Bakos János elvtársat. Vastagon belepte arcát a szántás pora. Na­gyon száraz a talaj... Olyan, mint­ha bányából jött volna elő. A fia a nyomában halad. Az egész dűlő hangos a Hoffher pufogásától. Csak néhány percre tartóztattam fel munkájában. — Mit vár a járási pártértekez­lettől? — Az értekezlet majd bizonyá­ra tisztáz egy sereg kérdést. Se­gít a további munkában. A SZÖVETKEZETI PARASZTOK KÜLDIK Csodák csodája, szerencsénk van. Uhrin Vendelt az irodában találjuk. Pedig a dunakömlődi Szabadság Termelőszövetkezet el­nökét nagyon ritkán lehet az iro­dában megtalálni. Naphosszat a határt barangolja. Uhrin elvtársat a szövetkezet kommunistái választották a já­rási pártértekezletre. — Mekkora földön gazdálkodik a szövetkezet? — Ezerkilencszáz holdon. — Nehéz az elnöki munka el­látása? — Egy elnök munkáját az tud­ja csak igazán értékelni, aki már megpróbálta, hogy mit jelent az1 — válaszol tréfásan. — Van szakmai képzettsége? — Egyéves mezőgazdasági aka­démiám van. Ha leteszem az idén a nyolc általánost, akkor mező- gazdasági technikumba iratkozom be! geket tanulmányoznak és ezeket az emberiség javára fordítják. Természetesen öröm tölt el ben­nünket amiatt, hogy a következő nagyszerű tudományos hőstett, amelyet a világűr meghódításával kapcsolatban vittünk véghez, idő­ben egybeesett N. Sz. Hruscsov- nak az Egyesült Államokban tett baráti látogatásával. A Hold fe­lületének elérése a mi tettünk volt — a szovjet tudósok, konst­ruktőrök, mérnökök, technikusok és munkások dicső kollektívájá­nak a tette. Emellett N. Sz. Hrus­csov elvtárs helyesen magyarázta meg az amerikai újságíróknak, hogy „az alatt a szó alatt, hogy „a miénk”, az egész világ orszá­gait értjük, vagyis azt értjük alat­ta, hogy ez az önök vívmánya is, és a Földön élő minden em­ber vívmánya”. A szovjet tudo­mánynak ez a nagyszerű győzel­— Mi volt Uhrin elvtárs „eredeti” foglalkozása? — Napszámos voltam. — Hogyan készül a pártérte­kezletre? — Most kaptam meg,a pártérte­kezlet „anyagát”, de még nem si­került átnéznem. — Nézzük meg közösen! Uhrin elvtárs a szekrényhez lép és egy sokszorosított jegyzetfélef vesz ki belőle. Hosszasan nézzük az egyes pontokat, amelyekkel a járási pártértekezlet foglalkozni kíván. Uhrin elvtárs hirtelen meg­akad az egyik pontnál és azt mondja: — Lássa, ez nagyon helyes! Erre már én is gondoltam. Való­ban többet kellene a szövetkezeti tagság politikai és szakmai képzé­sével foglalkozni. Igaz ugyan, hogy nálunk szerveztünk már po­litikai oktatást, de a szakmai ok­tatás hiányzik a programunkból. Ha megjövök a járási pártértekez­letről, nekilátok egy ezüstkalá­szos tanfolyam szervezésének. nagyüzemben Szintai István 24 éves agronómus, a gazdaság leg­régibb és egyben legfiatalabb szakembere, a gyapai üzemegy­ségvezető kalauzolt. Tőle tud­tam meg, hogy a Kanacsi Állami Gazdaság fennállásának tíz esz­tendeje alatt egyetlen évben sem produkált olyan eredményeket, mint az idén. Túlteljesítette ga­bonatermelési tervét és a most lekerülő kapásnövények is job­ban fizetnek, mißt amire a ta­vasszal számítottak. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy nap­jainkban az őszi szántás-vetések is kielégítő ütemben haladnak — akkor a dicséret hangján szól­hatunk a gazdaság kollektívájá­nak munkájáról. De nézzük meg mit mutat a határ? ÉJJEL-NAPPAL DOLGOZ­NAK A TRAKTOROK A dimbes-dombos vidéken érett istállótrágyával megrakott pótkocsit vontat nagy port ka­varva egy traktor. — A gépet vezető Szőke József, a gazdaság egyik legjobb trak­torosa. Nappal trágyát szállít, éjjel meg szánt. így kell a mun­kát most megszervezni, mert vi­szonylag kevés géppel rendel­kezünk és ráadásul a kormos me újabb távlatokat nyit meg a világűr meghódítása előtt. A Földön végbemenő biológiai folyamat, minden éghajlati sajá­tosság, minden energetikai tarta­lék végeredményben bolygórend­szerünk központi égitestével — a Nappal — áll összefüggésben. Hogy a Földön végbemenő jelen­ségek sokaságát helyesen jósol­hassuk meg, jól kell ismernünk és jól meg kell értenünk a Napon vég bemenő folyamatokat, amelyek közvetve, vagy közvetlenül sok földi folyamatra vannak hatással. De a Föld atmoszférája leküzd­hetetlen akadályt jelent az ultra­ibolya-, a Röntgen-sugárzás és a Nap egyéb sugárzásai szempontjá-, bői, a Föld atmoszférája teljesen elnyeli és szétszórja, vagy átala­kítja e sugarakat másodlagos je­lenségekké. E rv"-'”-k tanul­mányozása különösen fontos a Olvasom egy újsághírben, hogy a tüdőbetegek kezelésére orszá­gos viszonylatban évente 650 millió forintot fordít államunk. Böngészem a statisztikai adato­kat és azt látom, hogy megyénk­ben az ötvenes években éven­ként 67—77 ezerre rúg a tüdő­szűrő vizsgálatok, s 114—122 ezerre az összes tüdőbeteg vizs­gálatok száma. Minden járásban működik egy-egy tüdőbeteg-gon­dozó intézet, ahol a kezelés és gyógyszerellátás költségeit teljes egészében népi államunk viseli. Államunk óriási áldozatválla­lása — amellyel a tbc betegség legyőzéséért küzd — szép ered­ményekkel jár együtt. A tüdő­gondozókat, a kórházak tüdőosz­tályait, a szanatóriumokat mind több beteg hagyja el gyógyultan. Ez a betegség, amely a múltban gátlástalanul tizedelte hazánk lakosságát, ez a betegség, amely egyik jellemzője volt Horthyék Magyarországának, kezdi elve­szíteni népbetegség jellegét. Nem kétséges, hogy e betegség leküzdésében nagy szerepe van a tudomány, az orvostudomány fejlődésének. Azonban: hiába traktoroknál sok a műszaki hiba. Mi viszont azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy november vé­géig minden idei mezőgazdasági munkát elvégzünk. Ezért a 26 gé­pet éjjel-nappal, két műszakban üzemeltetjük. S mivel hűvös az idő, traktorosaink napjában több­ször melegítő italt kapnak — mondja az üzemegységvezető. ÜT TRAKTORRAL VETNEK Kanacson a tervelőírás szerint 1157 holdat kell* bevétrif őszi ka­lászos vetőmagvakkal. S mert ok­tóber közepén vagyunk mi sem természetesebb ilyenkor, mint az, hogy a jövő évi gabonatermés biztosítása érdekében szorgoskod­nak a mezőgazdaságban. Kana­cson, ebben a nagyüzemben öt traktorral vetnek már három hét óta, és nem hagyják abba a mun­kát, amíg az utolsó szem vető­mag nem került a földbe. A gya­pai üzemegységben kettő, a ka­nacsi üzemegységben pedig há­rom traktorral végzik ezt a mun­kát. Az öt gép napi teljesítmé­nye 75 hold, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy október 25-ig befejezik a vetést a gazdaságban. GÉPPEL TAKARÍTJÁK BE A KUKORICASZÁRAT A zöldellő őszi vetések mellett ma még végtelennek tűnő kuko­Napon végbemenő folyamatok megértése szempontjából. Ezért teljesen világos, hogy űrhajókat kell felhasználnunk a Földön hozzáférhetetlen Nap-sugárzások tanulmányozására. Valószínűleg nincs nagyon tá­vol az az idő, amikor a Hold fe­lületén olyan állandóan működő automata műszereket helyezhe­tünk majd üzembe, amelyek meg­figyelhetik a Napot és tájékoz* tatnak bennünket a Földön. A világűrben végbemenő bonyo­lult nukleáris folyamatok megér­tése szempontjából még nagyobb érdeklődésre tart számot az úgy­nevezett nem álló csillagok tanul­mányozása. Ezek a csillagok ab­ban különböznek a mi Napunk* hoz hasonló megszokott csillagok­tól, hogy ezeken óriási méretek­ben mennek végbe azok a bonyo­lult fizikai folyamatok, amelyek összefüggenek az óriási energiák gyakorlatilag szempillantás alatt történő felszabadulásával. E je­lenségek ereje több százmillió- szőr és milüárdszor nagyobb, mint j a Nao-kitörések ereje, amelyek | tulajdonképpen váratlan rázok és amelyekkel . a végbemenő sok jelenség is össze­függésben áll. (Folytatjuk.) fejlődne az orvostudomány, hiába fedeznének fel és állítanának elő új és hatásos gyógyszereket, mit sem-érne mindez, ha a beteg nem tudja megfizetni a gyógyszert, az orvosi kezelést, a kórházi és sza­natóriumi ápolást. És itt van a tbc betegség társadalmi háttere! Kapitalista viszonyok között a társadalombiztosítási rendszer alacsony színvonala és szűk köre mellett, csak pénzes emberek ve­hetik igénybe a drága gyógysze­reket, a szanatóriumi és kórházi kezelést. Népi demokratikus rendszerünkben az ingyenes gyógykezelés, az ingyenes gyógy­szerellátás, s társadalombiztosí­tási rendszerünk mind szélesebb körben való kiterjesztése hatal­mas eszköze a tbc betegség le­küzdésének. A Morbus Hungaricus: magyar betegség leküzdése ma nem utó­pia. És mi a szocializmus felé haladva beváltjuk a hazai tbc elleni küzdelem egyik élharcosá­nak, Korányi Frigyesnek a jósla­tát: »Minden avatott ember érzi, hogy a XX. századnak az lesz egyik legnagyobb • feladata, hogy a tüdővész hatalmát megtörje«. Gy. J; ricatáblák ékeskednek a határ­ban. De már nem sokáig. A hol­danként 35 mázsa átlagot adó ta­karmány betakarítását megkezd­ték az üzemben. Elsőnek a kana­csi üzemegységben szedik a ku­koricát, mivel itt még búzát vet­nek a lekerülő növény után. De aztán folyamatosan a többit is takarítják be most már. A csöve­ket ma még kézzel törik, de a ku­koricaszár betakarítását már gé­pekkel végzik. A több száz hold­ról járvasilózókkal és az e célra átalakított kombájnokkal vágják le a kukbricaszárat. S mivel ta­karmányból nincs hiány, a szecs­kázott kukoricaszárat leszántják, mert így is szerves anyagot jut­tatnak a földbe. Sőt már odáig eljutottak, hogy gépesítve van a kukorica góréba szállítása is, ami vei sok kézimunkaerőt takaríta­nak meg a gazdaságban. JO ÜTEMBEN HALAD A MÉLYSZÁNTÁS Az idén viszonylag sok napra­forgót és somkórót vetettek zöld­trágyának a gazdaságban. A töb­bi munkák mellett ezek leszán- tása is most folyik. Ez már mély­szántásnak számít, amiből több mint 400 hold van ez idő szerint a gazdaságban. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert az elmúlt tíz évben nem volt példa arra, hogy október 13-án ennyi mélyszántás legyen a Kanacsi Ál­lami Gazdaságban. A többi mun­kák mellett tehát a mélyszántás üteme is jónak mondható. Van garancia arra, hogy a számítá­soknak megfelelően november vé­géig ezzel is végeznek a gazda­ságban. FOLYIK AZ ALMA­ÉS SZOLCSZURET A megye legnagyobb nagyüze­mi gyümölcsöse Kanacson van. A többi között 82 holdnyi területről takarítanak be almát. A 600 mun kás közül — akiket ezekben a na­pokban foglalkoztat a gazdaság — hetvenen a zamatos Jonathánt szedik. Az idén itt is — mint ál­talában mindenütt — jó közepes a termés. A tervelőírás szerint 28 vagonnal kellett volna teremni. Ezzel szemben 24 vagonnal máris elszállítottak, aminek a nagyob­bik része exportra ment. Még vagy 20 vagonnal pedig lesz, ami­nek a szedése folyamatban van. De tegnap megkezdődött a gaz­daság 18 holdas szőlészetében is a szüret. Igen: szedik az almát, szüre- robba* , lelik a szőlőt, folyik a kukorica- Földön betakarítás, vetik a búzát, vég- ! zik a mélyszántást. — Ezt lát­tam egy nap a Kanacsi Állami Gazdaság határában. Dorogi Erzsébet oooccooooooooooo SORON KÖVETKEZIK r-------------­L_____ a Mars és a Venus írta: B. Kukarkin, a fizikai-matematikai tudományok doktora, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája csillagászati tanácsának elnökhe lvettesc (Haypál) Határjáráson a Kanacsi Állami Gazdaságban Október 25-ig földben lesz az őszi kalászosok vetőmagja A több mint 500 holdat kitevő I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents