Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-10 / 238. szám
Mehiv, Szeksz Egyetemi Psz. P 9 Szepes VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! JUUUOUUUUUUUUUl SZOMBAT 1959. október 10. IV. évfolyam 238. szám ARA: 50 FILI-r ti ——1 ,;':n I rj- • ** » r •• rr Kiváló szovo Export árut sző — két 190-es szövőgépen — Szerényi Ferencné a Tolnai Textilgyáriján. 115,9 százalékos átlagteljesítmény mellett az általa szőtt anyagnak 98,3 százaléka volt elsőosztályú minőségű. Jó munkájáért „Kiváló dolgozó” oklevéllel tüntette ki a Pamutszövőipari Vállalat vezetősége Túlteljesítették a harmadik negyedéves tervet a teveli téglagyárban Az idén tavasszal kezdték el megyénkben elsőként a tetőfedő cserép ü .n'-gépi gyártását. Az első év sikeresen zárult, teljesítették a harmadik negyedéves tér vet és az éves terv napjainkig esedékes részét is. A téglagyár kollektívája egyébként teljesíteni tudta a harmadik negyedéves tervet részleteiben is, annak ellenére, hogy sok napon eső miatt nem tudtak termelni. A nyerstéglagyártási tervet 106 százalékra, az égetést 108 százalékra teljesítették. -A tetőcserépgyártási tervet 105, illetve 136 százalékra. A negyedik negyedév első nyolc napján 12 ezer tetőcserepet gyártottak a géppel és 16 ezer cserepet égettek. Október első nyolc napjában a nyerstéglagyártási és égetési tervet is túlteljesítették. Dombóvár Ili. Téglagyár s 626 ezer tégla terven felül A Dombóvár III. Téglagyár dől gőzéi — a kongresszusi verseny kezdetekor — azt vállalták, hogy éves tervükön felül 200 ezer téglát készítenek. A gyárban egyébként 48 dolgozó tett kongresszusi felajánlást. A téglagyáriak vállalásukat jelentős mértékben túlteljesítették. A harmadik negyedéves tervet a nyersgyártásnál 114,4 százalékra, az égetésnél 105,2 százalékra teljesítette a gyár. A vállalt 200 ezerrel szemben 626 ezer téglát gyártottak terven felül — a harmadik negyedév végéig — a Dom bóvár III. Téglagyár dolgozói. Új tagozatok a dolgozók áitalános iskoláiban A dolgozók általános és középiskoláiban az előző tanévben a hallgatók száma 60 000 volt, most — nem végleges adatok szerint — megközelíti a százezret. Az idén kísérletképpen Budapestén, Győrött, Szegeden és Kiskunfélegyházán a dolgozók általános iskoláinak néhány osztályában — ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági tagozatokkal — szak irányú oktatás kezdődött. A szakosított mezőgazdasági jellegű tanfolyamok iránt különösen élénk az érdeklődés, elsősorban az új termelőszövetkezeti tagok körében. Az általános és középiskolák esti és levelező tagozataira akadtak olyan jelentkezők is, akik a középiskolát gyenge eredménynyel végezték, vagy megbuktak, s egy-két évi megszakítás után ismét tanulni akarnak. Az előírás szerint az ilyen jelentkezőket csali az iskolai tanulásukat követő három év után vehetik fel a dolgozók iskolájába. Ez a rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy időközben képezzék magukat, mert csak így felelhetnek meg a követelményeknek. fi mezőgazdaságban egyik fonlas feladat a szilőferaeSés fokozása és a termelési költségek csökkentése Befejeződött Szekszórdon a kétnapos szőlőtermelési ankét A Dunántúl valamennyi megyéjéből összejött szőlőtermelési szak emberek kétnapos tanácskozása befejeződött. Az ankét résztvevői — akik azzal a céllal utaztak Szekszárdra, hogy a szőlőtermelés gépesítésével kapcsolatos tapasztalataikat elmondják, tanuljanak egymástól — sok érdekességet és hasznosat láthattak, hallhattak. A résztvevők közül többen meg is állapították — elégedetten —, hogy a mezőgazdasági kutatók, a gépészmérnökök és a kormány földművelésügyi minisztériuma jelentőségéhez mérten foglalkoznak a hazaf szőlőtermelés sürgetően fontos feladatával: a gépesítéssel. — A lehető legrövidebb időn belül pótolni kell az elmúlt években e téren elmulasztottakat. Pa- rancsolóan írja ezt elő mindenekelőtt a szőlőtermelés magas költségeinek a csökkentése, és a mezőgazdaságban mutatkozó munkaerőhiány — mondotta a többi között vitabevezető előadásában Szűcs Zoltán, a Szőlészeti Kutató Intézet igazgatója, majd így folytatta: — A külföldi tapasztalatok nap mint nap megerősítenek bennünket abban, hogy boraink csak úgy lesznek a világpiacon versenyképesek, ha azokat az eddiginél olcsóbban állítjuk elő. Ennek pedig egyetlen módja van, a szőlő- művelés fokozott gépesítése, Október közepén kezdődik a KISZ politikai oktatás A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 1959—60-as oktatási éve október közepén kezdődik. A KISZ-szervezetek gondoskodnak arról, hogy a hallgatók politikai képzettségének megfelelő különböző oktatási formákat hozzanak létre. A KISZ politikai körökön például a fiatalok vitákat rendeznek hazánk politikai, gazdasági és kulturális fejlődéséről, a felszabadulás óta bekövetkezett gyökeres változásokról. Széleskörűen alkalmazzák majd az előadás propaganda különböző formáit is. Az üzemekben, a középiskolákban, az egyetemeken, a főiskolákon és a nagyobb létszámú községi alapszervezetekben ifjúsági akadémiák nyílnak. A fentieken kívül a KISZ- szervezetek úgynevezett kérdezz- felelek esteket is rendeznek. Cu krászverseny Szekszárdon Kétnapos kiállítást rendez a megye cukrászainak készítményei bői a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat. A kiállítás Szekszárdon a Szabadság Szálló emeleti nagytermében vasárnap nyílik meg, s keretében mintegy hatvanféle cukrászipari készítményt mutatnak be. a különböző növényvédő szerek alkalmazása. Ennek viszont van egy feltétele: a megfelelő nagytáblák kialakítása. Mert hiszen hiába állnának rendelkezésünkre pillanatnyilag mo" dern szőlőművelő gépek, nem tud nánk azokat gazdaságosan kihasználni. Hazai szőlőink túlnyomó része még elaprózott kisparcellák- ból tevődik össze, sok bennük a szanaszét kiültetett gyümölcsfa, a sorközök keskenyek ahhoz, hogy alkalmazzuk itt a nagy gépeket. A feladat tehát az, hogy gyors ütemben alakítsunk ki mindenütt nagyüzemi szőlőtáblákat, alkalmazzuk bátran a fejlett agrotechnikai módszereket. Az ankét résztvevőinek bemutatott szőlőművelő gépek megnyugtatták a szakembereket a gépesítést illetően, de — ezt is őszintén megmondották — a hazai gyártmányú gépek korszerűségét illetően nincsenek megelégedve. Szijjártó János, a Sárközi Állami Gazdaság szőlészeti agronómusa például elmondotta, hogy az egyik legnehezebb szőlőmunka: a permetezés gépesítését várják, sürgetik a nagyüzemekben. A bemutatott motoros hátipermetező viszont erre a célra nem alkalmas. A gép súlya 28 kiló, és emellett nagy zajjal üzemel, a vele dolgozó embert fizikailag is, meg idegileg is kifárasztja. Emellett mindössze 10 liter permetle- vet lehet betölteni. Ennek a gépnek a nagyüzemben nincs jövője. Ezt ott meg is mondták a szőlő- termelési szakemberek- a legilletékesebbeknek, a kutatóknak. A másik amit. kifogásoltak — tel ies joggal a nagyüzemi szőlészetek képviselői —, hogy a bemutatott korszerű gépekből nincs elég. A Kajmádi Állami Gazdaság például meg akarta vásárolni azt a nagyteljesítményű pneumatikus szőlőprést, amit bemutattak és nem kapta meg. De minden hibája ellenére is hasznos volt a tapasztalatcsere. A szőlőtermelési kutató intézet vezetői és a Földművelésügyi Minisztérium illetékes képviselői a termelés közvetlen irányítóinak mondották el, hogy mi a feltétele a szőlőtermelés gépesítésének, a terméseredmények fokozásának, A jövőre való tekintettel fontosnak tartjuk még megemlíteni, hogy a tanácskozás időpontjának a megválasztása nem volt szerencsés. Az őszi szántás és vetés kellős közepén vagyunk, a szüret előkészületei is sürgetnek. S bizony sokat jelent, ha egy vezető ebben a munkával teli időben két- három napig is értekezik. Ezzel magyarázható, hogy a meghívottak jelentős hányada egyáltalán nem vett részt a tanácskozáson! A második napi vitán pedig azoknak is csak egy része vett részt, akik az első napon megjelentek. Azzal az elfogadható indokkal nagyon sok vezető hazautazott, hogy — rengeteg otthon a munka. — Az illetékeseknek ebből- is le kell vonni a tanulságot. A közös gazdálkodás meggyőző eredményei a diósberényi Kossuth Tsz-ben Az idei év tavaszén alakult Diósberényben 730 hold földterületen, 56 családdal a Kossuth Termelőszövetkezet. A szövetkezet tagjai az idei gazdasági évben még nagyrészt tagosítatlan területen gazdálkodtak, s az őszi gabonavetéseket egyénileg takarítót ták be és csépelték el. A közös munkák még így is szép eredményt jövedelmeztek a termelőszövetkezetnek. Felesleges terményeiket értékesítették és az értékesítésből komoly bevételekre tettek szert. Például borsóért 19 000, burgonyáért 32 000, lucerna magért 10 000, muharmagért 4000 forintot kaptak. Ezen kívül megteremtették a közös állatállomány takarmányalap- ját, vásároltak egy gazdasági épületet is, amelyet saját erőből, mintegy 20 000 forint értékben átalakítottak. Év végén egy munkaegységre 40 forintot terveznek kifizetni. Ez a munkaegység-érték a közös gazdálkodás eredményességéről tanúskodik és még nagyobb munkalendületre ösztönzi a szövetkezet tagjait. A tagság munkakedve megnyilvánul az őszi munkák példás elvégzésében: a gabonát csaknem teljes egészében elvetették, a burgonyát kiszedték és jó ütemben halad a kukorica betakarítása is. fi nyereségrészesedés elosztásának feltételeit tárgyalják az erdőgazdaságok üzemi takácsai Az Országos Erdőgazdasági Fő- I igazgatóság kollégiuma megtárgyalta az erdőgazdaságokban és a faipari vállalatoknál működő üzemi tanácsok munkájának tapasztalatait. A. kollégium megállapította, hogy az üzemi tanácsok számos területen hasznos munkát végeztek. Hatásosan felléptek a társadalmi tulajdon védelme érdekében cs elősegítették a munkafegyelem megszilárdítását. Az Országos ErI dészeti Főigazgatósághoz tartozó vállalatoknál szeptember 30-án fejeződött be a gazdasági év, s már megállapítható, hogy az erdőgazdaságok többségénél lesz nyereségrészesedés* Az üzemi tanácsok jelenleg azt vitatják, hogy a részesedést milyen feltételek szerint osszák el. Az üzemi tanácsok megvitatják az új bérszabályzatot is, amely eb ben a gazdasági évben lép életbe. Nem felejtette el ? Holnap kezdődik a kétnapos szekszárdi őszi vásár!
