Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-09 / 237. szám

ÍS59. október 9, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG a Széleskörű visszhangra talált a szekszárdi fiatalok körében az „Ifjúság a szocializmusért“ próba Községi párfértekezlet Tamásiban A szekszárdi KLSZ-szervezetek szeptember utolsó és október első hetében, a KISZ-en kívüli fiata­lok bevonásával megvitatták az ..Ifjúság a szocializmusért” próba beindításával kapcsolatos tenni­valókat. A próba munka-, tanulmányi-, kulturális- és sportkövetelmények teljesítését írja elő s ez magában foglalja a KISZ szinte minden­irányú tevékenységét. Hogy a fia­talok ezt teljesíthessék, szerveze­teink túlnyomó többsége gazdag, tartalmas, színes őszi-téli progra­mot dolgozott ki. Á megtartott KlSZ-taggyűlése- ken, megbeszéléseken eddig több mint 1000 fiatal vett részt váro­sunkban. Igen sok szervezeten kívüli fiatal is részt vett a felada­tok íhegvitatásában és segítőmun­kájukról biztosítottak bennünket, A próba első követelménye: tár sadalmi munka, takarékosság, kongresszusi munkavállalás sike­res teljesítése. A gimnáziumi ta­nulók lakásépítési, városszépítési munkákat vállaltak; a baktai fia­talok művelődési otthont építe­nek; a Béke Tsz fiataljai a siló­zásban, az ikersoros kukoricater­melésben vállaltakat féjezik be, A DÉDÁSZ-nál a műszaki dolgo­zó fiatalok áramtakarékossági el­lenőrző brigádot hoztak létre; új ifjúmunkás brigád alakult a pa- lánki téglagyárban is. A palánk) technikum és tangazdaság fiatal­jai sportpályát építenek, a me­gyei tr.nács, a pénzintézetek és építőipari vállalat fiataljai szin­tén a lakásépítkezésben vesznek részt. De a felsoroltakon kívül va­lamennyi vállalatnál, üzemben, hivatalban dolgozó fiatalok részi vesznek a társadalmi munkában, takarékossági vállalásokat tettek, kiveszik részüket a kongresszusi munkafelajónlások teljesítéséből, A közgazdasági technikumban például Szekeres László KISZ-tag fiatal kezdeményezésére a tanu­lók felhívással fordultak a megye valamennyi középiskolájához, hogy az intézet tanulólétszámához viszonyítva melyik iskola bizto­sítja a legtöbb próbázót. Ahol egyébként a fiataloknak nincs módjuk a próba első köve­telményét teljesíteni, ott az egyéni takarékosságot. papír és egyéb hulladék gyűjtését is elfogadják a próba első követelménye tel­jesítéseként. A próba második követelménye: vegyenek részt a fiatalok valami­lyen szervezett oktatásban. Tizen­két szervezetben lesz „KISZ poli­tikai kör” és „A világ térképe előtt” oktatás, melyekre már két­száznál több a jelentkező. A Bé­ke Tsz, AKÖV, MÁV és Állatfor­galmi Vállalat fiataljai az idősze­rű kérdések tanfolyamán vesznek részt. Ahol egyik oktatási formát sem lehet bevezetni, ott „Kong­resszusi olvasóköröket” szervez­nek a fiatalok, örvendetes jelen­ség, hogy a középiskolákban és az ipari tanuló iskolában a szerve­zeten kívüli fiatalok közül több, mint háromszázan kérték, hogy részt vehessenek a Kilián György- próbákon. A harmadik követelménynek az a fiatal tesz eleget, aki a kulturá­lis és sportmunkából aktívan ki­veszi részét. Több helyen művé­szeti csoportok alakítását és mű­ködtetését határozták el. Az isko­lákban az önképzőköri, szakköri aktív tevékenységet is beleszá­mítják a próba követelményeinek teljesítésébe. Bízunk abban, hogy az „Ifjúság a szocializmusért” próba sikeres és eredményes lesz, s a tizenötö­dik szabad, boldog április 4-ét tartalmához méltóan ünnepli Szekszárd ifjúsága. Samu Lajos KISZ városi bizottság titkára Szerdán délelőtt kilenc órakor kezdődött meg Tamásiban az újjáalakított községi pártszerve­zet helyiségében a községi, párt­értekezlet. A beszámolót Füves József elvtárs, a községi párttit- kár ismertette. Részletesen fog­lalkozott a párt ideológiai, szerve­zeti és cselekvési egység kérdései­vel, annak alakulásával. Megálla­pította, hogy mindaddig, amíg megvan a pártszervezetnél az egy­ség, minden kérdésben jelentős si­kereket érnek el, amikor azonban hosszú viták alakulnak ki, ame­lyek lényegtelen kérdésekkel fog­lalkoznak és nem hozzák meg a kívánt egységet, csupán arra al­kalmasak, hogy gátolják a köz­ségben a pártpolitikai munkát, Részletesen foglalkozott azzal, mi­ként sikerült a pártszervezetben biztosítani az elmúlt három esz­tendő során a pártegységet. A termelőszövetkezeti mozga­lommal kapcsolatban Füves elv­társ elmondotta, hogy a község­ben működő termelőszövetkezetek az elmúlt esztendők során jelen­tős sikereket értek el, de eredmé­nyeik a községben ennek ellenére alig ismertek. Éppen ezért szük­séges, hogy rendszeres időközök­ben termelőszövetkezeti látoga­tást szervezzenek a község egyéni. leg gazdálkodó dolgozó paraszt* ,jai részére. A községben működő pártszerve­zetek tevékenységének értékelése mellett részletesen foglalkozott az ifjúság nevelésével is. Megállapí­totta, hogy bár előrehaladás ta­pasztalható e téren, még sok a tennivaló, hogy az ifjúság nevelé­sének ügyét társadalmi üggyé tegyük. A vitában kilencen szólaltak feli Valamennyien foglalkoztak a pártélet tovább fejlesztésének kér déseivel, több javaslat is elhang­zott ezzel kapcsolatban. Jelentős kezdeményezés született a pártér­tekezleten a társadalmi munka ki­bontakoztatására is. A két ter­melőszövetkezeti pártszervezetet képviselő kommunisták felaján­lották, hogy minden kommunista egy-egy napi társadalmi munkát végez a községfejlesztési tervek megvalósítása érdekében. Ehhez a mozgalomhoz csatlakoztak a ter­melőszövetkezeti KISZ-fiatalok is( Javaslat hangzott el a Koppány vízgazdálkodási társulat megala­kítására is. A vita után a községi pártérte­kezlet megválasztotta a községi pártbizottságot, valamint a kül­dötteket, akik a járási pártérte­kezleten képviselik Tamási kom­munistáit. BARKAS A három évi munka tapasztalatait, a további feladatokat vitatta meg a Énaföldvári pártértekezlet l/özelebbről ez olyan mes- ■N térség, amely a többi ha­lászok által összefogott halász- zsákmányt tárolja, vigyáz rá és megfelelő piacot keres az eladás­ra szánt árunak. Nagy ügyesség, lelemény kell ehhez a foglalkozás hoz is. Mindez megvan Fazekas Jánosban, az Uj Élet Halászati Szövetkezet bátai brigádjának tagjában. Azért is ismerik, sze­retik, becsülik, nemcsak szűkebb hazájában, hanem messze kör­nyéken a zömök, mindig vidám halászt. Másoktól tudom meg, hogy a szövetkezetnek még ilyen bárkása nem volt. Képes arra is — megtörtént az eset —, hogy mozielőadás után, mert valaki­nek szüksége volt halra, motorra ült és kiment a négy kilométerre lévő bárkához, s elhozta a meg­rendelt halat. Ez a motor szöget ütött a fe­jembe. Kérdésemre aztán el­mondja, hogy bizony ma már másként élnek a halászok, mint régen. Akkoriban a gazdag vál­lalkozók bérelték a vizet, s ne­kik, halászoknak, felesbe adták ki a halászás jogát. Az átvételnél meg ott csapták be a vállalkozók őket, ahol tudták. Minden egyéb szerszámot, felszerelést azonban maguknak a halászoknak kellett állítaniok. A felszabadulással itt is meg­fordult a világ. — Kisgye­rekkorom óta halászok — mond­ja —, de ezt a mesterséget foly­tatja az apám is, ezt csinálta a nagyapám is, tudom tehát a kü­lönbséget. Mikor kapott volna akkoriban az én apám is öregsé­gére nyugdíjat — teszi hozzá —, mert most kap. — Igen, idős Fa­zekas bácsi nyugdíjas halász, de vannak többen is, mint Horváth Mihály, Kajzer Ferenc és Csapó János. Közülük az első kettő még tud dolgozni, nem is hagy­ják el a vizet. — Legutóbb di­csérő oklevelet kaptak, mert nyugdíjas létükre szorgalmasan dolgoznak — magyarázza. De az elosztás is más most mint régen. A kifogott ha­lászzsákmány 60 százaléka a tag­ságé, de a visszamaradó 40 szá­zalék sem egyes vállalkozók zse­bét dagasztja. A szövetkezet eb­ből gondoskodik arról, hogy a ha Jászok megfelelő eszközökkel, mi­nél jobb körülmények között íoly tathassák e nehéz, sok türelmei igénylő mesterséget. — Nemrégiben épített szövetke­zetünk számunkra egy szép ha- lásztanyít., benne villany, rádió, egyszóval minden kényelem — mondja. Régen bizony nem tö­rődött velünk senki: Mindenki eszkábált magának mindenféle giz-gazból kunyhót, vagy aludt a ladik alatt. I ’v élnek ma a bátai halá- ' szók, akik közel 15 eszten­deje, az elsők között tömörültek szövetkezetbe nemcsak a megyé­ben, hanem országos viszonylat­ban is. — És hogyan dolgoznak? •— Erről is beszámol Fazekas János. — Úgy számítgatjuk, hogy éves tervünket már háromne­gyedrészben teljesítettük.. Cs. Ko vács István, Gájér János, Ébert Ferenc, Kunhegyi Mátyás, Pirisa József — teszi hozzá —, hogy csak néhányat említsek, már jó­val túlteljesítették a tervüket. Ha a faluban rémhír kapott lábra, akkor az egészen biztos, hogy Sutyorgó Zsiga házából in­dult ki. Sutyorgó Zsiga miután a kupec Ságnak befellegzett, minden sza­badidejét a rádió mellett töl­tötte. Ügy szívta, magába a Mün­chenből közvetített hazugságokat, mint a szivacs a vizet. És mivel termékeny fantáziával rendelke­zett, meg is toldotta, mielőtt to­vább adta volna a Szabad Euró­pától hallott ostobaságokat. Az embereket kezdetben lázba hozta fecsegése. Izgatottan adták szájról szájra, amit hallottak tőle. öivenhét telén például amikor Sutyorgó Zsiga bejélentette, hogy ENSZ-ejtőernyősök ezrei eresz­kedtek le a Mecsek hegységre, mindenki biztosra vette, hogy kirobbant a harmadik világhá­ború. Aztán amikor megtudták, hogy az egész kiagyalt hazugság és a »márciusban újra kezdjük/« is csak jelszó maradt szerencsé­re. megkönnyebbülten sóhajtot­tak egyet. Sutyorgó Zsigának sokáig tá­jára sem nézett senki. Az embe­rek kiábrándultán legyintettek egyet, amikor beszélni kezdett. Csúfondáros megjegyzések hang­zottak el beszédével kapcsolat­ban. Közben nagy dolgok történtek a szomszédos falvakban. A kör­nyező községek egész lakossága szövetkezetbe lépett. Sutyorgó Zsiga falujában azon- ban semmije'" mozgolódás vem volt észlelhető. Az emberek vá­— Különösen Cs. Kovács Ist­ván és Gájer János voltak igen szerencsés kezűek az idén. Gájer János fogott már 38 kilós har­csát is. Hát még ha azt is sike­rül kifogni, amelyik össze-vissza szaggatta a varsáját. Cs. Kovács István is fogott többek közt 32 és 28 kilós harcsát az idén. Amint látható, a vízi életben is a közös összefogás az, amelyik biztosabb, nagyobb kenyeret, emberibb munkafeltételeket biz­tosít az embernek. — Először ne­künk sem volt könnyű — mond­ja búcsúzóul — a kezdés mindig nehézségekkel jár, de most már helyben vagyunk, egyre erősö­dünk. rakottak. — Mi lesz? Hát minket nem szervez át senki? — tették fel itt is, ott is egymásnak a kérdést. Ekkor pletyka kelt lábra Su­tyorgó Zsiga szájából, s a plety­iül vigégszáguldott a falun akár a villámgyors paripa. — Nálunk már nem lesz át­szervezés — újságolta mindenki­nek Sutyorgó Zsiga. — A kom­munisták már azt is megbánták, amit eddig tettek. Nem tudják a meglévő szövetkezeti községe­ket sem kellőképpen ellátni gé­pekkel. — Honnan tudja mindezt ilyen pontosan? — tették fel kissé gyanakodva az emberek a kér­dést. — Honnan? Onnan, hogy az unokaöcsém a megyén dolgozik, ö mondta. Ö nem hazudik. Jól informált ember. Nekem bizal­masan el szokta beszélni a titko­kat. — Szóval nem a Szabad Euró­pából hallottad? — kérdezgették az emberek. Sutyorgó Zsiga legyintett. — Tudhatjátok, hogy a Szabad Európa hazudik. Becsapott ben­nünket az ENSZ-csapatokkal is. De az unokaöcsém szavára, aki kommunista, építeni lehet! Talán el is hitte volna min­denki a mondottakat. Egy napon azonban megjelent a faluban Su­tyorgó Zsiga unokaöccse. Gyű­lést tartott a kultúrház nagyter­mében. A szövetkezeti gazdál­kodás előnyeiről beszélt és beje- ■hrtct'e. hogy 6 is szeretne segí­teni faluja népének abban, hogy Dunaföldváron több mint tíz alapszervezetben választották újjá a pártvezetőséget, választottak küldötteket a községi pártértekez­letre. A küldöttek most itt ülnek a pártszervezet feldíszített tanács­termében. A beszámoló értékeli a községi kommunisták hároméves munkáját. Szól a pártfeladatok megoldásának módjáról, a hibák­ról, eredményekről. A hátShbzati javaslat is összegezi ■ lényegében az eddig megtett út tanulságait, és előre mutat: melyek azok a fel­adatok, amiket a legsürgősebben meg kell oldani. Közben a kommunistákat kö­szöntik az úttörők, a kiszesek, az üzemek küldöttei, sok sikert, jó munkát kívánnak a tanácskozás munkájának. új útra lépjen. Éppen ezért sza­badságának néhány napját ráál­dozza arra, hogy segítsen a falu népnevelőinek az átszervezés munkájában. Először csak álmélkodtak a je­lenlévők, aztán minden szem a terem sarkába nézett, ahol Su­tyorgó Zsiga állt és zavarában szemét a földre sütötte. — Hogyan, hát megint hazud­tál Zsiga? — tört ki az egyik öblöshangú atyafiból a felkiáltás. Mindenki nevetett. Sutyorgó Zsiga unokaöccse értetlenül te­kintett szét a teremben. — Miről van szó? — kérdezte a fiatalember. — Hát a Zsiga azt mondta, hogy Te arról beszéltél neki, hogy a mi falunk nem lesz átszervez­ve! Most a fiatalember nevetett, de úgy, hogy a hasát fogta nevetté- ben. — Mit nevetsz? — kérdezte az öblöshangú. — Azt nevetem, hogy már öt év óta nem váltottam egy szót sem a Zsiga bátyámmal, tudom, hogy milyen megbízhatatlan beszédű ember! • — Igaz ez Zsiga? — kiáltották többen is- Sutyorgó Zsiga felé. De az nem válaszolt. Leszegte a fe­jét és kisomfordáit a teremből. Ahogy hallom, elsők között írta alá a belépési nyilatkozatot és az emlékezetes gyűlés után vég­képp leszokott a hazudozásról. — Amióta nem hazudik, újból hely­reállt a beszélő viszony közte és az unokaöccse között. (HAYPÁL) 1 amely ha a személyt meg is bí­rálta, de azzal a céllal, hogy a hi­ba megszűnjön, megjavuljon a munka. Varró Gábor a párttagok felada tálról, kötelességeiről beszélt. Ju­hász István elmondotta, hogy a pártszervezet segítségével nagy eredményeket érték el, és a to­vábbi eredményes munkának egyik legbiztosabb segítője az* hogy a párt figyeli, ha kell segíti a munkát. Dánó Lajos a KISZ- fiatalok neveléséről beszélt. bí­rálta a sportkörben uralkodó hely zetet. Juhász József elvtárs a pártve- zetőség beszámolóját bírálta: „Sok esetben nem a legfonto­sabb problémák megtárgyalá­sára fordítottuk időnket, erőn­ket. Feladattal kell megbízni minden párttagot és számon- kérni tőle, hogy azt teljesí­tette-e. Csak így lesz eredményes a mun­kánk... A vezetőségnek a jövőben sokkal többet kell törődni a tag­ság politikai oktatásával, csak elméletileg felkészülten lehet vá­laszt adni a község lakóinak a tisztázatlan kérdésekre”. Arany István elvtárs a pártépítés fon­tosságáról beszélt. Elmondottal hogy alapszervezetükben rendsze­resen foglalkoznak a munká­sokkal, hogy ha kérik felvé­telüket a pártba, a felvétel erősítse, ne gyöngítse az alap­szervezetet. Huszonkét tagjelöltünk van — mondotta —, ez a hároméves gon­dos munka eredménye. Felké­szülten várjuk a párt előtt álló feladatokat. Kovács Lajos bírálta a pártvezetőséget, hogy a termelő" szövetkezet alapszervezetének nem adtak kellő támogatást. Pin­tér Gábor elvtárs arról szólt, hogy egyes helyeken szinte üldözik a kommunistákat, nem veszik fel őket dolgozni, helyettük deklasz- szált elemekkel, horthysta kato­natisztekkel tömik meg a munka­helyeket. „Az új vezetőség felada­ta lesz, hogy megszüntesse ezt az áldatlan állapotot” — mondottal Beda József elvtárs, a járási párt- bizottság tagja, járási tanácselnök is szólt a pártértekezlethez, be­szélt az ellenforradalom utáni gyors konszolidáció eredményei­ről, a párt és a tanács jó kapcso* laténak fontosságáról. „A tanácsba küldött pártta­gok jó munkát végeztek, a rájuk bízott feladatot becsü­lettel megoldották. Támasz­kodni kell a dolgozó parasz­tokra, a község lakóira az élőt tünk álló feladatok megoldá­sában.” (Sz) Ezután vita következett. Vita, Sutyorgó Zsiga felsülése •..

Next

/
Thumbnails
Contents