Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-07 / 235. szám
I I 1 IMS. október 7, TOT NA MEGYÉIT NÉPÚJSÁG 8 Terveznek, számolnak A legutóbbi közgyűlésen a kollektíva előtt dicsérte meg a sárpilisi Uj Március Tsz vezetősége Steller János bácsit és nyolctagú munkacsapatát. A munkacsapat rá is szolgált a dicséretre. Úgy dolgozik, hogy bárki példát vehet összeforrottsá- gukról, munkaszeretetükről. — A nyári nagy munkák, az aratás idején alakult ki a munkacsapat tagjai között az összefogás. A parasztemberben megvan a törekvés, ha látja munkája hasznát. Mi pedig láttuk és számoltunk. Az idén 270 holdon termeltünk lucernát. A magból holdanként 15 mázsa búzaértéket kaptunk, nem beszélve a jól sikerült szénáról. Jövőre 100 holddal többet vetünk lucernából, s addig, amíg igen sokan a tagok közül — nem látva at a hasznát — ágáltak, mi a vezetőséget támogattuk, mert jónak találjuk a tervet. Többször folyt vita arról is, hogy előlegként miből mennyit osszunk. Így volt ez az aratás után, a búza osztásánál, de ezt tapasztaljuk a burgonya osztásánál is. Valaki azt híresztelte, hogy burgonyából munkaegységenként 5—6 kilogrammot osztanak. A mi véleményünk szerint ez sok. Felesleges a burgonyát elkótyavetyélni, inkább etessük fel, neveljünk több állatot, így sokkal nagyobb haszonhoz jutunk — mondja Steller János bácsi, akivel kukoricaszedés közben beszélgetünk. A nyolctagú munkacsapat tagjai mint egyénileg dolgozó parasztok is jól gazdálkodtak. A munkacsaoat kommunista veterán vezetője, Steller János elvtárs 11 hold földdel, szép pár fiatal lóval, tehénnel, sertéssel lépett a tsz-be a tavasz folyamán. Hozzá hasonlóan a munkacsapat többi tagjának, Patkó Józsefnek, Nyéki Mihálynak, de a többieknek is 11, illetve 6 hold földjük volt. A munkacsapat tag jai között élénk versenyszellem {alakult ki olyan formán, hogy éber figyelemmel kísérik, havonta ki mennyi munkaegységet szerzett. Ezt a versenyszellemet az asszonyok is táplálják, akik tapasztalatcsere formájában megbeszélik, melyiknek a férje vitt haza több pénzt a havi munkaegység-elosztás során. Azt mondani sem kell, hogy havi 600—700 forint pénzelőleg családonként rendszeresen megvan. kaegységet. Ezt eddig tartottuk is. Ha valahol — teszem fel — a kender aratásánál munkaerő- hiány volt és átcsoportosítást kellett végezni, az én munkacsapatom nem ellenkezett, mindig oda megyünk dolgozni, ahol szorít a cipő és szükség van ránk. Ebből tanulnak a többi tsz-tagok is, és többször mondogatják: ..Nézzétek az öreg kommunistát, hogy dolgozik, mintha legalább is három-négy apró gyermekről kellene neki gondoskodni'’. Steller elvtárs már nem fiatalember, fiát, lányát férjhez adta, illetve nősítette. Mint mondja, már csak ketten vannak a háznál, s újra megfiatalodtak. „Akárki mit mond, jó a tsz, ha a tagokban is megvan az ösz- szefogás, az egyetértés. Ezt elmondtam Bátán is, amikor az el múlt vasárnap meglátogattam barátaimat, katonapajtásaimat. És akkor, amikor azzal hozakodtak elő, hogy jó a tsz a fiataloknak, de mit csináljanak az. idősebbek, akik már nem bírják úgy a munkát, a saját munkacsapatom példáját hoztam fél. Nyolconk évszámát, ha összeadjuk, 435 évet tesz ki. Én magam 59 éves vagyok, de munkacsapatom tagjai valamennyien túl vannak az ötvenedik éven. Amikor odaállunk munkába a fiatalok mellé, eddig még nem vallunk szégyent. Legutóbb Kis- orbón teregettük a trágyát és a kiölezés után én magam sem akartam hinni a szemeimnek. A munkacsapat tagjai fejenként 1930 négyszögölön végezték el a trágyteregetést. Ennél többet a fiatalok sem tudnak elvégezni, ha rendesen dolgoznak.” A sárpilisi Uj Március Tsz ^ tagjai, ahogy az a tsz nevében is benne van, március óta dolgoznak közösen. És azok, akik Steller bácsihoz hasonlóan rendszeresen részt vettek a közös munkában, méltán számolhatnak. Munkaegységenként pénzben meglesz a 40 forint, ehhez jön még a terményrészesedés. — Aki dolgozott, az már az első évben, amikor kezdeti nehézségekkel küzdöttünk is, megtalálta a számítását. Kezdetben havi 10 forintot, később pedig mór 15 forint előleget osztottunk munkaegységenként. A jövő év pedig, ha minden jól megy, még ennél is jobb lesz. A vezetőség előzetes számítása szerint a jövő évben havonta a munkaegység-előleg 20 forint lesz. P.-né i Erről i« beszélni kell GYORSVONAT Nagyanyám korán, 55 éves korában meghalt. A halát oka végelgyengülés, végkimerülés. Álltunk a halálos ágya mellett, hallgatagon, könnyezve, s egyik rokonom halkan beszélni kezdett. — Dolgos, takarékos asszony volt a Maris néni. Soha nem felejtem, fiatal korában gyalog vitte a városba, több mint 20 kilométerre a meggyet, meg egyebet a piacra. A piac nem ment jól, a bevétel kevés volt, a pénz meg nagyon kellett. Éjjel fél 2-kor útnak indult, kötényéből tekercset formált, s fe jére rakta a súlyos kosarat. Gyalog ment a városba, megtakarította az útiköltséget. így mesélte örzse néni, s én gyerekésszel fel sem tudtam mérni azt a nyomorúságot, amit ez a gyaloglás jelentett. Nemrég reggel Szekszárdról, a gyorssal Budapestre utaztam. Ülőhelyet nem kaptam a vonaton. Végigjártam a kocsikat és nézegettem az utasokat. Többségében munkás- és parasztkülsejű emberek ültek a gyorsvonaton! Negyedórával utána indul a személy, s nem arra szálltak, inkább a gyorsra* amelynek ára lényegesen magasabb a személyvonaténál. A vonaton ülő emberek úgy látszik nem sokat törődnek az árral. Nem számít a pénz, gyón san, kényelmesen akarnak utazni. Nagyanyám utódai, testvérei ezek az emberek. Szegény öreg anyám belehalt a gyaloglásba, a robotba. Ha élne, ma biztos neki is jutna a gyorsvonatra. Igen, ma biztosan lenne erre is pénze, hisz utódainak is van. Azelőtt meg még a személyvonatra se jutott se neki, se nekik! (Gy.) Az igazgatói alap felhasználásáról döntött a Paksi Konzervgyár üzemi tanácsa NAGY ÉRDEKLŐDÉS előzte meg a napokban megtartott üzemi tanácsi ülést a Paksi Konzervgyárban. Nem mnidennapi kérdés került napirendre, arról kellett dönteni, hogy az ez évi igazgatói alapot hova fordítsák, mire használják fel a gyárban. Az üzemi tanácsok megalakítását, szervezését és jogkörét szabályzó S teller János bácsi és munkacsapatának tagjai nem tanultak politikai gazdaságtant, de számolni és számítással élni még egyéni gazda korukban megtanultak. És a számok tükrében politizálnak. — Az aratási munkák idején havonta elértük a 45—50 munfl gyönki járás KISZ-szervezeteinek életéből Az épülő gyönki autóbuszállomás építkezési munkálataiból a KISZ-fiatalok is kiveszik részüket. A gyönki KISZ-szervezeten belül önkéntes segítőbrigádot alakítottak. Az önkéntes segítőbrigád tagjai az építkezésen végzett munka arányában bronz, azüst, illetve arany «Önkéntes Segítőbrigád'« jelvényt kapnak. * Az Alsópéli Állami Gazdaság szabatoni üzemegységének KISZ- fiataljai az elmúlt vasárnapon egésznapos napraforgó cséplést végeztek társadalmi munkával. Az állami gazdaság megjutalmazta a kiszistákat. Szépen berendezett klubszobát bocsátott a fiatalok rendelkezésére. ♦ Az »Ifjúság a szocializmusért« próbát nyolc KISZ alapszervezeten belül kezdték meg a gyöhki járásban. Az október 15-én induló KISZ oktatás különböző fokozataira háromszázan jelentkeztek a járás területén. * A felsőnánai fiatalok vasárnap nagyszabású szüreti mulatságot rendeztek. A szüreti mulatságot kultúrműsorral kötötték egybe. A kultúrműsor keretén belül székely népi játékokkal szerepeltek a felsőnánai kiszisták. határozat szerint ugyanis az üzemi tanácsokat döntési jog illeti meg többek közt „az igazgatói alap szociális és kulturális célokra fordítható részének felhasználása” terén. A Paksi Konzervgyárban pedig — az elmúlt gazdasági évben végzett jó munka eredményeképpen — fan miről dönteni. Mint Hantos József elvtársnak, a vállalat főkönyvelőjének beszámolójából kitűnt, az alaprentabilitás elérése következtében igénybe vehető a múlt évről járó igazgatói alap második fele, ez 40 ezer forint. Az augusztusban kiosztott nyereségrészesedésnél 10 százalékot tartalékoltak, de mivel jelentéktelen összegű reklamáció volt, itt is megmaradt 42 ezer'forint. Igénybevehető továbbá az ez évi igazgatói alap 50 százaléka, ez újabb 45 ezret jelent. De mivel tízezret már elköltötték, így most 117 ezer forint sorsáról kell dönteni. SZÉLESKÖRŰ „KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS” előzte meg az üzemi tanács ülését, megkérdezték többek közt a KISZ-szervezetet, a szakszervezeMa még pangás van, de rövidesen fellendülés várható Bátaszék kulturális életében tét, a nőbizottságot, majd hamarosan befutottak a főkönyvelőhöz a „kívánságlisták”, az igények. Igen ám, de amikor ezek alapján a listát összeállították, kiderült, hogy húszezer forinttal nagyobb a végösszeg, mint ami rendelkezésre áll. Az üzemi tanácsnak most azt kellett elbírálnia, hogy milyen célra, mennyit fordítanak, hol, mekkora összeget „faragnak le” az eredetileg javasolt összegből. Az ülésen tételről tételre megvitatták a „kéréseket”, nem egy tételnél parázs vita kerekedett, de végeredményben aztán csak sikerült megegyezni, hogy minden jogos igény kielégítése mellett a rendelkezésre álló összeget, a 117 ezer forintot se lépjék túl. Vass István könyvtáros például eredetileg kétezer forintot kért egy új könyvszekrényre, hogy legyen hely a négyezer forintért vásárlandó új könyveknek. Kiderült azonban, hogy ha a jelenlegi szekrény alsó részébe is raknának könyveket — oda eddig nem tettek, mert az alsó aitók nem üvegesek, nem lehet látni a könyveket — és katalógust készítenének a könyvállományról, hogy abból válogathassanak a könyvtárlátogatók, elférnek az új könyvek is a régi szekrényben; Törölték hát a kétezret, de megmaradt a négyezer, új könyvek beszerzésére. A fotoszakkör a kért 11 ezerből 9 ezret kapott, de több „kívánságot” is összegében csökkentettek. A plakátok védelmében A plakát ma már éppúgy hozzátartozik a városképhez, mint a házak, kertek, fasorok. Életünk, amelynek a propaganda, a reklám szerves része, vesztene azzal, ha egyik napról a másikra eltűnnének a falakról a színes hirdetmények. A plakátok persze csúnyít- hatják is a könyezetet, mint ahogy ízlésesen, mutatósán is el lehet őket helyezni. így értesülünk a moziműsorról, a színházi programról, felhívják valamire a figyelmet, amit egyébként elfelejtenénk, vagy eszünkbe sem jutna. De mint mondom, csúnyíthat- ják a környezetet. Különösen csúfítja a lelépett plakát. Márpedig úgy látszik, a gyerekek egyik legkedveltebb szórakozása letépni a falragaszokat. így aztán nemcsak r.em tudunk meg valamit, amit a falragasz közölni akart velünk, hanem a félbeszakított plakát még éktelenkedik is a házfalon. Ha másért nem, hát azért ne romboljuk le, ne szakítsuk el, mert munkába került, amíg felragasztották a falra, s ha már valaki éppen nem kíván—,i a közleményre, legalább a m'Wk ember munkáját becsülje meg. (—ei.) Bátaszék. Szeretnék csupa szépet és jót írni erről a közel tízezer lakosú nagyközségről, amely kulturális centrumnak is látszik itt a Sárköz alján, méreteivel is, meg főleg azzal, hogy sok itt a vasutas, a munkás, valahogy városiasnak hat az egész. Szépet, jót írhatok, mert hiszen van. De nem tudom elhallgatni azt sem, ami nem tetszett. Vegyük csak sorjába, először számoljunk be arról, ami szép is, meg jó is. Később majd jut hely a kifogásokra, sajnos nem kevés helyet igényel a rosszallás. De először is a pozitívumokat. A községi tanács titkára arról be szélt, hogy rövidesen hozzákezdenek a művelődési otthon tatarozásához. A festési munkákat a KIOSZ végezteti, hiszen övé az épület, a villanyszerelési költségeket a községi tanács vállalja. Erre a célra 24 ezer forintot szánnak. Ezzel elérik, hogy korszerű, szép, a célnak tökéletesen megfelelő világítása lesz a művelődési otthonnak. Hol szórakoznak, mivel töltik a szabadidejüket a bátaszékiek? A termelőszövetkezeti tagok, de rajtuk kívül is igen sokan rendszeresen látogatják a »Búzakalász« klubját. Van még egy föld- művesrzövetkezeti klubhelyiség i\ rmi ugyan kevésbé látogatott, de ez is szórakozási lehetőséget nyújt. A művelődési otthon látogatottsága, a szervezett rendezvényektől eltekintve, jobb mint a földművesszövetkezeti klubé, de nem éri el a termelőszövetkezeti klub forgalmát. Ez nem lenne baj. Az viszont már hiba, hogy a művelődési otthonban elég ritkán van nagyobbszabású rendezvény. Az igények Bátaszéken elég nagyok. A kisebb csoportok műsorát igen gyérszámú közönség nézi végig, — így mondják. — Ugyanakkor azonban nem ártana több színházi előadás. Márcsak azért sem, mert itt is elsősorban az operett »kell«, nem ártana tehát nevelni a közönséget. Viszont abba Se szabad belenyugodni, hogy a helybéli csoportok műsorát nem látogatja a közönség, mert nem elég színvonalas. Hiszem, hogy a ktsz emlékezetes előadásával kapcsolatban jogosak voltak a panaszok, vessenek viszont magukra azért, mert nem fogadták el a felkínált segítséget. Szép terveik vannak a báta- székieknek. A pécsi színháztól kéé előadást várnak a színházi évad folyamán. Ezen kívül bizonyosan más színházak is meglátogatják a községet. Balettiskola tavaly is működött, az idén is lesz. Különböző tanfolyamokra kerül sor. A rtőtarc.cs is és a föld művesszövetkezet is szervez a saját feladatainak elősegítésére tan folyamot, de ez egyben a község lakosságának művelődésügyét is elősegítheti. A nagyhírű, kiváló MÁV szakszervezeti énekkar szereplésére is számítanak. Ezen kívül természetesen sor kerül ismeretterjesztő előadásokra, a gyerekek művelődéséről többek között azzal is gondoskodnak, hogy ifjúsági mozielőadásokat szerveznek. Tánccsoport, színjátszó együttes szervezéséről is szó van. Tervek vannak, a tervek nem nem is rosszak. A kultúra munkásai dolgoznak. Es mégis az a látszat, hogy Bátaszéken nem kielégítő a helyzet. Valahogy nem olyan az élet, a mozgás, mint egy ekkora községtől várható lenne. Az, hogy a község szövetkezeti községgé lett, bizonyosan a kultúra terén is hatalmas fellendülést hord méhében. Ügy hallottam a szövetkezet egy nagy művelődési otthon építését tervezi a község központjában. De ezen túlmenően is, a szövetkezet rengeteg gondtól szabadítja meg az embereket, beláthatatlan lehetőségeket jelent. Ha a szövetkezet nyújtotta lehetőségeket ösz- szekapcsolják a bátaszéki hagyományokkal, elsősorban a kiváló MÁV énekkar munkájával, úgy nagy eredményeké érhetnek el. Ezért várható a jelenlegi pavfjis után rövidesen gyom fellcrr' LÉTÉN Y El MIRE FORDÍTJÁK a 117 ezer forintot? — Itt teljes egészében felsorolni nem lehet. Néhány tétel: Jutalmazásra 35 ezer forint. A termelésben és a társadalmi munkában legjobb munkát végző dolgozók részére egy egri kirándulást szerveznek, ez 8000 forintba kerül. A Kinizsi Sportkör 13 ezer forint támogatást kap. Beszereznek egy magnetofont 6 ezer forintért, az üzemben dolgozó asszonyok háztartási munkájának megkönnyítésére 7500 forintért két porszívót, két padlókefélőt szereznek be és egy varrógépet a gyárban irdítandó szabás-varrás tanfolyam részére; Az igazgatói alapból 10 ezer forintot szavaztak meg tanulmányi ösztöndíj létesítésére. A Műszaki Egyetemen pályázatot hirdetnek; amelynek értelmében a gyár öt« ötezer forint évi ösztöndíjat ad egy vegyész- és egy gépészmérnök hallgatónak, akik az egyetem elvégzése után a gyárba jönnek dolgozni. Az első napirendi pont — alapos vita után — lezárult. A következőről. csak annyit: Itt már ..megszokott” kérdésekkel foglalkozott az üzemi tanács, az elmúlt negyedévi munkát vitatták meg és a negyedik negyedévi tennivalókat. Többek közt azt is, hogyan lehetne elérni, hocv jövőre még több legyen a feloszt;.”’ való, _ 4. 4,
