Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-06 / 234. szám

1959. október 6. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG s A gyönki járási pártbizottság készül a pártértekezletre Erről i* beszélni kell Istálló és lakóliáz és javainak széthurcolását meg tudták akadályozni. A járás ossz területéhez viszonyítva ez idő szerint 49 százalékban termelő- szövetkezetek gazdálkodnak. Az cremények mellett a beszámoló önkritikusan foglalkozik az el­követett hibák értékelésével is. A BESZÁMOLÓ JELENTŐSÉGÉNEK megfelelően foglalkozik a járás két nagyobb üzemének, a Simon- tornyai Bőrgyár és a Tolnané- medi Ker.dergyár fejlődésével, a munkásosztály helyzetének ja­vulásával. A Simonlornyai Bőr­gyár távlati terve 1962-ben feje­ződik be. Az állami beruházások értéke 120 millió forintot tesz ki. Ebből 15 millió forintot irá­nyoztak elő a szociális és kom­munális létesítmények, korszerű fürdő, étkező stb. létesítésére, valamint az egészségre káros munkafolyamatok kiküszöbölé­sére. A 120 millió forint re­konstrukciója után a Simontor- nyai Bőrgyár Közép-Európa egyik legkorszerűbb gyára lesz. Az üzem dolgozói csaknem tel­jes létszámmal részt vesznek a kongresszus tiszteletére indított munkaversenyben, amelynek so­rán 3 millió forint értékű fel­ajánlást tettek terven felül. Má­jusban indult el a versenymoz­galom, s teljesítésében jelenleg a 75 százaléknál tartanak — ál­lapítja meg a beszámoló. Alapos és átgondolt munkával készül a beszámolónak az a ré­sze is, amely a pártélettel és a pártépítéssel foglalkozik. Az el­lenforradalom káros ideológiá­jának romboló hatására az MDP taglétszámához viszonyítva meg­csappant a párttagok száma. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának helyes politikája kö­vetkeztében. valamint a tömeg- kaocsolat javítása és a pártta­gokkal való foglalkozás ered­ményeképpen 1957-ben 42. 1958- ban 153, ez év augusztusáig pe­dig 172 tagjelöltet vettek fel, döntően az üzemi munkások, tsz-tagok és értelmiségiek so­raiból. A POLITIKAI NEVELÉS, valamint a járás kulturális fej­lődésének értékelése a tömegek megnövekdett kulturális igényét tükrözi a beszámolóban, amely­nek feladatait a járási pártbi­zottság hároméves művelődési programja szabja meg. Áttekintéssel, megfontolással és a reális helyzet felmérésével készül a Gyönki Járási Pártbi­zottság beszámolója. A beszá­molón mintegy vörös fonalként húzódik végig a párt eszmei és szervezeti egysége, a tömegkap­csolat szélesítése és a nemzetkö­zi kommunista mozgalom erősí­tésének feladatait az MSZMP és a munkás-paraszt kormány politikájának végrehajtásáért folyó harc helyes alkalmazása. A gyönki járási pártértekezleten, amelynek megtartására október 17-én kerül sor, a vezetőségvá- lasztó taggyűléseken megválasz­tott 160 küldött képviseli majd a járás kommunistáit. Az alap- szervezetekben felélénkült a po­litikai élet. A küldöttek ké­szülnek a járási pártértekezletre, ahova elhozzák a pártszerveze­tek tagságának megbízását. Han­got adnak véleményüknek, ké­szülnek a vitára, hogy tapasz­talataikkal és javaslataikkal elő­segítsék az újonnan megválasz­tásra kerülő járási pártbizottság munkáját. Pozsonyi Ignácné Végigjártam a gazdag Kapos völgyét és nézegettem a paraszt­portákat. A harmadik, negyedik faluban érdekes jelenségre lettem figyelmes: sok parasztportán job­bak, szebbek és értékesebbek a régen épült istállók, mint a ré­gen épült lakóházak. Sok ala­csony, apróablakos vert, vagy vá­lyogfalú lakóház mögött gangos, magas téglafalú, cserepes és tá­gas istálló épült. Kérdem Lápafőn B. M. bácsi­tól, miért épített ilyen szép, nagy istállót, miért nem inkább házat? Szebb helyen laknak az állatok, mint ő, az ember, a gazda. — Nagyon szeretem az állato­kat, meg aztán azokból is élünk, adni kellett rájuk. A parasztem­ber csak a telet tölti a házban, így a célnak ez a viskó is megfe­lelt. Elmondta még B. M. bácsi Lá­pafőn, hogy amikor ezt a hatal­mas istállót felépítette, a hábo­rús negyvenes évek elején, kime­rült anyagilag úgy, hogy csak most gondolhat új lakóház építé­sére. Érdemes összehasonlítani ezzel a jelenséggel a mai falusi ház­építéseket. Szép és egészséges, villaszerű házak épülnek a falun, amelyek megfelelnek a legkorsze­rűbb követelményeknek. És fő­ként a termelőszövetkezeti tagok építenek gyönyörű házakat. Két eddig ismeretlen Haydn levélre bukkant a szekszárdi levéltár vezetője A további kutatásokat Had­nagy Albert folytatja s munkája során még bizonyosan számos Haydn vonatkozású emlékre buk­kan és sikerül pontosan tisztáz­ni Bayer Nanette és Haydn, illet­ve Bayer Nanette és az Apponyi család kapcsolatait. Harc a percekért A vasúton mindenki mindig siet. Itt nem lehet leülni és el­szívni egy cigarettát munka köz­ben. Ha egy ember hiányzik, mindjárt lassabban megy a mun­ka. Akkor is baj van, ha egy állomási tolató brigádban egy ember rosszul végzi munkáját. Baleset, szerencsétlenség, a job­bik esetben »csak« a vonat ké­sése következik. Vasutassal nem lehet Dombóvárott úgy beszélni, hogy az ember a harmadik mon­dat után már ne szakmai dol­gokról halljon. Mert itt min­denki tudja, hogy mi az a kocsi­tartózkodás, a százelegytonna meg a tucatnyi vasúti csodabo­gár, — amelyet a kívülálló alig ért meg. S ezek a szakmai kifejezések »magyarul« annyit jelentenek, hogy állandóan harcolni a per­cekért, a vonatokat a menetrend szerint közlekedtetni; lehetőleg túlsúlyosan. Az állomás hároméves munká­járól néhány adat birtokába ju­tottam. Szakemberekkel, vas­utasokkal tájékozódtam a szá­mokból. És ezekből azt lehet meg tudni, hogy évről évre jobb ered­ményeket érnek el az állomáson. Hitelesen bizonyítja ezt a kétsze­res élüzem kitüntetés, három év alatt, meg az is, hogy ezekben a napokban is olyan termelési ered­ményeket érnek el, melyek fel­jogosítják őket arra, hogy a jövő év elején ismét ünnepeljenek: él­üzemmé avassák az állomást. Lényegében percekből tevődik össze az állomás egészének, az össz-dolgozóknak a munkája. Percekben mérnek itt mindent, s minél kevesebb időt fordítanak egy munkára —• a vonatok gyor­sítását, az áru előbb célhoz jut­tatását érik el. A kocsimozgatási tényező — egy vagon mennyi időt tölt az ál­lomáson — három év alatt pél­dául csökkent. 1957. első félévé­ben 3,9 perc, 1958 második fél­évében 3,7 perc, 1959 első fél­évében 3,5 perc, 1959 szeptembe­rében 3,2 perc volt a kocsimozga­tási idő. Ez azt is jelentette, hogy gyorsabban jutott az áru a cím­zetthez. Ehhez szorosan tartozik a vonatok terhelése is. 1957-ben a tehervonatok átlagos terhelése 692 tonna volt, jelenleg 847 ton­na átlagterheléssel közlekednek a tehervonatok. A legfontosabb a vasúti mun­Radnai Béla egyetemi tanszékvezető nagysikerű előadásával beindult a TIT lélektani előadássorozata A GYÖNKI JÁRÁS alapszervezeteiben befejeződtek a vezetőségválasztó taggyűlések. A taggyűléseken általában jól érvényesült a lenini politika el­ve, a pártegység, a kollektív ve­zetés, a bírálat és önbírálat, a határozatok végrehajtásának számonkérése stb. Az alapszer­vezetek tagsága élt jogaival. A vezetőségválasztó taggyűlések, mint a kommunisták egyik leg­fontosabb tanácskozó fóruma be­töltötték feladatukat. A taggyűlések tapasztalatait összegezve készül a járási párt- bizottság a járási pártértekez- ietre, amelynek megszervezésé­be széleskörű kommunista ak- tíváhálózatot vontak be. Kollektív munkával készül a pártbizottság beszámolója, ame­lyet a v. b., majd pedig a párt- bizottság tárgyal meg, s hagy jóvá. A beszámoló összeállításán hat bizottság dolgozik. A mező­gazdaság területén elért ered­ményeket és a további feladato­kat a helyi viszonyok figyelem- bevételével a járás mezőgazda- sági kommunista szakemberei végzik. Hasonló bizottságok dol­goznak a párt politikai, vala­mint gazdasági és kulturális munkájának értékelésén és a további feladatok kidolgozásán. A járási pártbizottság beszáJ mólója értékeli az ellenforrada­lom óta eltelt időszak munká­ját. Többek között azt, hogy mi­lyen harcot folytattak a kom­munisták az ideológiai és gazda­sági konszolidációért a külön­böző ideológiai áramlatok meg­szüntetéséért, a pártegység meg­valósításáért. Az 1956-os ellen- forradalom után a járás terüle­tén is éppúgy, mint másutt, erő­sen éreztették hatásukat a nem­zetiségi kérdés, a soviniszta na­cionalista nézetek, az értelmiség- ellenesség stb. Komoly harcot folytattak a járás kommunistái az ellenforradalmat előidéző okol: helyes értékeléséért, a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősödéséért, a termelőszövetke­zetek megvédéséért. Nem lebe­csülendő az, hogy a járásban ab­ban a káros áramlatban, amelyet az ellenforradalom okozott, 15 termelőszövetkezet felbomlását A Haydn évfordulóval kap­csolatban országszerte nagy ér­deklődés nyilvánul meg a ma­gyarországi vonatkozású Haydn emlékek iránt. A szekszárdi le­véltár vezetője, dr. Hadnagy Al­bert is kutatásokat folytat. Tu­domása volt már megelőzően ar­ról, hogy az Apponyi család le­véltárában egy Haydn által írt le­vélnek kell lennie. A kutatómun­ka kapcsán rábukkant a szóban- forgó levélre, amely 1786-ban kelt Eszterházáról s azt a nagy zeneszerző egy bizonyos Bayer Nanettenek küldte, aki az Appo­nyi családnál tartózkodott. Rövi­desen egy másik levélre is rábuk­kant a levéltár vezetője. Ez a le­vél egy évvel előbb 1785-ben kelt, ugyancsak Eszterházáról. A cím­zett szintén Bayer Nanette. A levelek eredetiségéhez nem férhet kétség, hiszen azokat Ap­ponyi sajátkezűleg látta el dá­tummal, feltüntetve rajta, mikor kelt és mikor vették kézhez. A levelekből arra lehet következ­tetni, hogy a zeneszerzőt gyen­géd szálak fűzték Bayer Nanette- hez, aki feltehetőleg vagyon kö­zel állt az Apponyi családhoz. Az egyik levél külön érdekessége, hogy Haydn úgy ír Bayer Na- nette-ről, mint egy zseniről. — Csütörtökön este Heilig László őcsényi lakos az általa ve­zetett tehergépkocsival ittassága következtében öcsény és Szek- szárd között az árokba hajtott. A gépkocsin ülő két személyt súlyos sérüléssel kórházba szállították, Érdekes és igen tanulságos elő­adást hallhattak azok, akik a TIT lélektani előadássorozatának első előadásán részt vettek pénteken este a gimnázium kultúrtermé­ben. Az est előadója Radnai Bé­la, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem lélektani tanszékének vezetője volt, aki nemcsak, mint nagytudású pszichológus, hanem mint igen kitűnő előadó is meg­nyerte a mintegy 100 főnyi hall­gatóság tetszését. Előadása igen tanulságos volt minden szülő és pedagógus szá­mára és nagy segítséget nyúj­tott ahhoz, hogy legdrágább kin­csünket, a gyermeket jól és sok­kal több hozzáértéssel nevelhes­sük. Napjainkban a tudomány mérföldes lépésekkel halad előre és ezzel párhuzamosan a gyer­meknevelés kérdése is mind ne­hezebb problémává válik világ- viszonylatban is. »Nem elég a jó­akarat a neveléshez. Hozzáértés nélkül úgy vagyunk és egyre in­kább úgy leszünk a gyermekne­veléssel, mint a kontárok az ipar­ban. Csak míg az utóbbit törvény tiltja, addig á legértékesebb anyaggal, a gyermekkel, vala­mint annak nevelésében kontár- kodhatunk büntetlenül«, — mon­dotta többek között az előadó. És ez így is van. Vagy talán még­sem, mert a helytelen nevelés eredménye előbb-utóbb csak je­lentkezik. Rosszul sikerült életek, panaszkodó szülők, akik egyszer­esek rádöbbennek arra, hogy ser­dülő gyermekük nem olyan, mint szeretnék. Kell ennél nagyobb büntetés? — »Természetesen ezek a mai fiatalok« — mondják ilyenkor s nem hajlandók beis­merni, hogy ennek nem a gyer­mek, hanem az őt nevelő felnőt­tek az okai. Nem szándékozunk és nem is tudnánk hűen visszaadni Radnai Béla végig lebilincselő, nagysze­rű előadását csak azt szereinők hangsúlyozni, hogy az ilyen és ehhez hasonló előadásokra, mm- denkinek el kell mennie, aki iga­zán szereti gyermekét. űrömmel láttuk, hogy az óvo­dai nevelők igen szép számmal jelentek meg az előadáson és a gimnázium is igen szép számmal képviseltette magát. Ellenben saj­nálattal kellett megállapítanunk, hogy a város 80 általános iskolai nevelője közül alig jelent meg va­laki. A TIT előadássorozata pe­dig kiváló alkalmat nyújt minden szülőnek és nevelőnek, hogy be­pillantást nyerhessen a nevelés és a lélektan tudományába és ezen keresztül helyesen és jól nevel­hesse fel szemünk fényét, a gyer­meket, a jövő nemzedékét. A soron következő előadás, bár még csak november 6-án, pénte­ken este 6 órakor kerül majd sor­ra. de már most felhívjuk arra mind a nevelők, mind pedig a szülők figyelmét. Ne szalasz- szuk el az ismereteinket gyarapí­tó, rendkívül értékes alkalmakat! Az előadás címe: A gyermeklé­lektan főbb prob’émái. Előadó: Murányi Kovács Endréné, a bu­dapesti Gyermeklélektani Inté­zet munkatársa. O. 1. Mi az oka ennek? Mindenek előtt az, hogy megváltoztak a fa­lusi emberek életkörülmények Nem kell manapság félretenni a pénzt földvásárlásra, istállók, ólak építésére. Ezeket a terveket le­vette a parasztok válláról a ter­melőszövetkezet, ahol nagyrészt hosszúlejáratú állami hitelből építenek korszerű, nagyüzemi is­tállókat, ólakat. És emellett igé­nyesebb is lett a falusi ember; Ma már kevés olyan paraszt van a falvakban, aki maga fölé emeli az állatait. Vajon azért van ez így, mert a falusiak életében háttérbe szo­rult a gazdálkodás? Nem, hiszen az eredmények, a számok nem ezt mutatják. Azért van ez így, mert a gazdálkodás új értelmet kapott: az ember felemelkedése, jobbléte a cél, s a gazdaság csak ennek az- eszköze. így van ez rendjén. A mai korban a falu óriási átalaku­lásának vagyunk a tanúi. Az át­alakulás a felemelkedés irányába mutat. És épülnek a családi házak a falun, olyan házak, hogy még u városiak is megcsodálhatják eze­ket. És épülnek az istállók is, összehasonlíthatatlanul különbek, mint régen, de ezek már a közös­ség összefogásának mindent fe­lülmúló erejével épülnek. (gyenis) kában azonban a személyvonatok menetrend szerinti közlekedtetése. Ezt érzi meg leginkább a3 utazó közönség, ebből méri a , vasút munkáját. S e tekintetben a há­rom év alatt jelentősét léptek elő­re. Mert 1957-ben száz vonat kö­zűi í 5 késett, 1958-ban már 8 és jelenleg pedig csak három. Ha­sonló eredmények vannak a te- fterVöftatok menetidejénél is. S ezek a számok különösen akkor tűnnek nagynak, ha figyelembe vesszük, hogy a pécsi vasútigaz- gatóság összes vonatainak 40 szá zaléka Dombóváron halad át. Államunk jelentős valuta­mennyiséget fizet ki a külföldről érkezett árut szállító vagonok használatáért. A külföldi vago­nok tartózkodási idejének csök­kentése tehát lényegében valuta­megtakarítást jelent. Hárem év alatt hat órával csökkentették a külföldi vagonok Magyarországon való tartózkodási idejét. És örvendetes az is, hogy a vasúton jelenleg nemcsak a vo­natok gyorsításáért harcolnak; nemcsak itt szorítják le a per­ceket. Jelentősen csökkentették a vasutasok munkaidejét is. Emlé­kezetes az a dombóvári vasuta­sok körében, hogy 1954—55-ben ötszáz—hatszáz órát távol voltak egy-egy hónapban a családtól. — Szinte valószínűtlennek tűnik, de ez volt a helyzet. Ma ez már a múlté. 1957-ben egy vasutas át­lagosan 380 órát dolgozott egy hó­napban, 1958-ban 340 órát, jelen­leg pedig 290 óra körül mozog az egy vasutas által teljesített havi óramennyiség. A percekért való harc a vas­úton mindenkinek érdeke. Azért is, mert erre a tavasszal a kong­resszusi versenyvállalásban foga­dalmat tettek, meg azért is, mert az idén ismét élüzem akarnak lenni, — s ez sok ezer forint ju­talmat, dicsőséget jelent. — Hetenként egyszer tartanait »hitelesítő napot« a Bátaszéki Kádár Ktsz-ben. Ekkor a mérték- ügyi hivatal szakembere hitelesí­ti a szövetkezetnél készíteti és javított hordókat. — A Honvédelmi Sporfazlvet­ség motoros alapismereti körén Szekszárdon hatvan br'Igató vesz részt, akik itt előképzést kannak a november végén bein­duló személy- és tehergépkocsi- I vezető tanfolyamhoz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents