Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-31 / 256. szám

„íehiv. Szekszárd. _ Egyetemi Könyvtár ^PjLsLSa ■ Szepessy ?3Z , VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! it/LNA MEGYE! JUUUUUUUUUUUUUU SZOMBAT 1959. október 31. IV. évfolyam 256. szám ÄRA: 50 FILLER » ~n Közel 2 és félniillfó forint értékű beruházás a kurdi Őj Élet Tsz-ben Hagyarányú hozzájárulás saját erőből—Segítenek a patronálok is­iiét héten beíüi egészül a 28 férőhelyes tehénistáiló A 2300 holdas kurdi Uj Élet Termelőszövetkezet az idei évben közel 2 és félmillió forint 'értékű beruházásokkal növelte állóesz­közeinek értékét. Befejezés előtt áll a tanya­központban a hosszúlejáratú állami hitelből épülő mo­dern, 93 férőhelyes, önitatós egyedi takarmányozásra al­kalmas magtárpadlásos te­hénistálló. Az istállótól nem messze már kiásták a saját erőbó'l épülő sbr- lésfiaztató és süldőszállás alap­jait, s mór felhalmozták az épít­kezéshez Szükséges anyagokat. A sertésólakat. a patronálóktól ka­pott csővázakból építik, nádtető­vel, él tégla fallal. A tanyaközpontig értek már el a faluból a vxzvezetékszerelők a földbe ásott csövekkel. Körülbelül 300 000 forintos költséggel, saját erőből végzi a tsz a vízvezetékszerelést. A patronáló üzemtől, a Budapesti Erőműtől, ehhez a beruházáshoz is anyagot és szakembereket kaptak, akik irányítják a munkát. A nagy beruházásokon kívül sok kisebb beruházást is végeztek a szövetkezetiek saját erejükből. Például 200 vagonos csővázas ku- koricagórét, melegágyakat, mar­hakarámot építettek, istállót ala­kítottak át, kovácsműhelyt képez­tek ki és az asszonyok munkájá­nak megkönnyítése érdekében bővítették a községi óvodát. Több mint félmillió forintot tesz ki a saját erőből végzett beruházások értéke. Tervezi a tsz, hogy a jövő év­ben tovább fokozza a tanyaköz­pont építését, sertésszállásokat és növendékistállókat létesítenek. Áz ország legtakarékosabb iskolája Az új tanév beindultával is­mét megkezdődött az iskolákban a .takarékossági mozgalom. Szep­tember hónapban az iskolák ta­nulói közel 200 000 forint érték­ben vásároltak takarékbélyeget. A kislétszámú iskoláit közül a ta­karékossági versenyben a Szarvas­pusztai általános iskola vezet, ahol egy tanulóra 22,72 forint át­lagbetét jut. Jó eredményt értek el a középlétszámú általános is­kolák között a kölesdi iskola ta­nulói 39,80 forintos átlagbetéttel. A nagylétszámú iskolák verse­nyében országosan is elsők a Dombóvári Zrínyi Ilona Általá­nos Iskola tanulói, akik egyénen­ként már 139,44 forint értékű ta- kárékbé’yeg-t vásároltak. Asszonytalálkozó Konyhádon Az elmúlt napokban a bony­hádi községi nőtanács asszonyta­lálkozót rendezett a zománcgyár kultúrtermében. A találkozón több mint száz asszony vett részt. A találkozóra meghívtak olyan asszonyokat is, akik még egyál­talán nem, vagy csak nagyon ke­veset tevékenykedtek a nőmoz­galomban. Az összejövetelen táncszámok­kal, szavalatokkal és zeneszámok­kal szórakoztatták az egyhegyűl- téket, majd Dulai Károlyné elv­társnő, a megyei nőtanács mun­katársa üdvözölte az asszonyokat és ismertette a nőmozgalom fel­adatait. Az előadás után teával és keksszel kedveskedett a nőtanács vezetősége a vendégeknek. A kongresszusi verseny msgjavüotía a bonyhádi gépállomás munkáját A bonyhádi gépállomás trakto­rosai a megye legnehezebb „tere­pén” dolgoznak. Lnnék ellenére a kongresszusi verseny során jelen­tősen megjavult a munka a gép­állomáson belül. A gépállomás ta­vaszi és nyári felemelt tervét 110 százalékra teljesítette, s évi ter­vét előreláthatóan november 10-re fejezi be. A legjobb eredményt Span­nenberger József érte el a traktoristák közül, mivel 1253 normálholdat teljesített, amely 287 műszaknormát tesz ki. Zsalakó István eredménye is je­lentős, ugyanis 1042 normálholdat teljesített, s ezáltal 237 műszak- normát ért el. A kongresszusi verseny során legjobb eredményt felmutató trak­toristák abban az esetben, ha éves iervüket 150 százalékra teljesítet­ték, s talajmunkatervük eléri a 150 százalékos teljesítést, 300 fo­rint jutalmat kapnak a gépállo­mástól. Akik pedig ezt az elő­irányzatot is túllépik, további 50 forint jutalmat kapnak 50 normál­holdanként. A helyiipari vállalatok vezetőinek értekezlete A megyei tanács ipari és mű­szaki osztálya pénteken délelőtt értekezletet tartott, melyen részt vettek a tanácsi ipari vállalatok igazgatói, műszaki vezetői és fő­könyvelői . Az értekezleten Kelemen Sán­dor osztályvezető számolt be az 1959. első háromnegyed év gaz­dálkodási tapasztalatairól, az éves terv eredményes befejezésének, valamint a jövő évi tervévre való felkészülésnek tennivalóiról. El­mondta, hogy a helyiipari válla­latok jelentős eredményeket értek el az év első kilenc hónapjában a párt márciusi határozatának megvalósítása terén, összességé­ben máris teljesítették a határo­zatban megjelölt feladatokat. Különösen jók az eredmé­nyek a könnyűiparban, ahol a határozatban megjelölt két százalékkal szemben több, | mint hét százalékkal maga­sabb a termelékenység a ter­vezettnél, az önköltség pedig a célul kitűzött egy száza'ék helyett 4,7 százalékkal csök­kent. A vállalatoknál lendületes ver­seny bontakozott ki a pártkong­resszus tiszteletére, ami döntő té­nyezője az eredményeknek. Meg­gyorsult a műszaki fejlesztés is az üzemekben, jelentősen fejlő­dött az újítómozgalom. A vállala­tok helyesen alkalmazták a jutal­mazást különböző — előre meg­határozott célfeladatok megvaló­sítása érdekében. A továbbiakban Kelemen elv- társ a különböző vállalatoknál még fennálló hiányosságokról be­szélt és az előttünk álló felada­tokról. Több vállalatnál nem igye­keznek megfelelően a rendelke­zésre álló beruházási és felújítási keretek célszerű felhasználására* pedig a jövő évi megnövekedőit fel­adatokat — egyes vállalatok­nál 50, sőt 100 százalékkal kell növelni a termelést — csak megfelelő előkészítéssel lehet megoldani. A jövő évben — első ízben a me­gye tanácsi iparának történetében — exporttermelést is irányoztak elő. A vállalatok káderhelyzetével foglalkozott a továbbiakban Kele­men elvtárs, majd felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a kongresszusi verseny során feltárt tartaléko­kat is figyelembe kell venni, sőt tovább növelni az 1960-as évben* ^A beszámolót vita követte, melyben felszólalt dr. Vigh De­zső, a megyei tanács elnökhelyet­tese és ifi. Dudás Antal, a megyei pártbizottság ipari előadója is. Éjjel-nappal szántanak a traktorok a dúzsi határban A szakcsi népfront-bizottság téli programja Elkészítette munkatervét a szakcsi népfront-bizottság a téli hónapokra. A munkatervben töb­bek között szerepel egy előadás- sorozat elsősorban a tanácstagok részére, de az egész lakosságot is meghívják ezekre az előadások­ra. Az előadások foglalkoznak a nemzetközi helyzettel, a tanácsok tevékenységével, feladataival, mezőgazdasági kérdésekkel, kü­lönböző jogszabályokkal. Az elő­adások címei: » A népfront-moz­galom Magyarországon a II. vi­lágháború után«, »A falusi ifjú­ság reveié ének egyes problémái«, "A szocialista és a kapitalista or­szágok mezőgazdasága«, »A szö­vetkezeti parasztság szocialista gondolkodásáért«, »Mi a helyzet a két rendszer békés versenyé­ben«, »Az ötéves terv irányel­vei, községfejlesztés«, »A taná­csok költségvetési gazdálkodása«, »A tanácsok életében legszüksé­gesebb jogszabályok és eljárá­sok«. Emellett a vöröskereszttel együttműködve rendszeresen tar­tanak egészségügyi előadásokat és más ismeretterjesztő előadá­sokat. Dúzs a tavasz folyamán ter­melőszövetkezeti községgé ala­kult át. A nyáron az aratás és a betakarítási munkák nem úgy folytak a tsz-ben, ahogy annak idején a közgyűlésen elhatároz­ták. Az ősz. folyamán Antal Ist­ván dolgozó parasztot választot­ták meg a tsz elnökének, aki ko­ros ember létére, mégküzdve a nehézségekkel, maga köré tudta gyűjteni a tsz-tagokat és komo­lyan' hozzáfogtak a munkához. A tsz-tagok erőfeszítéseit támogat­ta a községi tanács elnöke, Máté Béla elvtárs is, aki sok hasznos tanácsot és gyakorlati segítséget adott a tsz-belieknek. A sarjúszénát Máté Lajos, An­tal István, Erdei István, Nyisztor Ferenc, a községi Hazafias Nép­front-bizottság elnöke és még né­hány tag segítségével felgyűjtöt- ték és kazalba rakták. Nem ke­serítette el a lelkes kollektívát az sem, hogy egynéhányan feléje sem néztek a tsz-nek. Ok szorgal­masan dolgoztak, s megmutatták, hogy nemcsak aláírták a belépé­si nyilatkozatot, hanem dolgoz­nak is a közösségért, a jövő évi kenyérért. Szorgalmas munkájuk nyomán 50 hold őszi árpa és 15 hold búza a földbe került. Dúzs község ha­tárában éjjel-nappal szántanak a dalmandi gépállomás traktorai, hogy minél előbb befejezhessék az őszi gabonák elvetését és a mélyszántást. Horváth Lajos Hét tűzeset egy napon Szerdán nagy forgalom volt a megye tűzoltóinál. A nap folya­mán hét esetben hívták őket tűz­höz, A tűzesetek közül a legje­lentősebb a Palánk—Mözs közötti részen elterülő nádas égése volt. A tüzet az arra haladó mozdony­ból kipattant szikra okozta, s az erős szélben gyorsan terjedt to­vább a száraz, gyúlékony nádas­ában. Kivonultak a helyszínre a sziílaszárdi, tolnai, faddi, mözsi és a bonyhádi tűzoltók, s részt vettek a tűz továbbterjedésének megakadályozásában a szovjet katonák is. Nehezítette az oltást, hogy a közelben nem volt víz. A tűz mintegy 250 méternyi síéles­ségben rohamosan terjedt, s csak úgy lehetett megakadályozni, hogy útjából el kellett távolítani az éghető anyagot. A nehéz és ve szélyes munka közben, melyet a szovjet katonák és a tűzoltók vé­geztek, nem történt baleset. Mind össze néhány róka égett el a ha­talmas lángtengerben. Ugyanezen a napon többek kö­zött Fácánkerten és a szedresi vasútnál, valamint a kölesdi vasútállomás közelében volt avar tűz. Szedresen a tűz kenderkaz­lakra való átterjedése, Kölesden pedig erdőtűz veszélye fenyege­tett. Megtartotta első ülését a KSZKBI megyei választmánya A Kisipari Szövetkezeti Köl­csönös Biztosító Intézetnek a kö­zelmúltban létrehozott önálló me­gyei választmánya pénteken ülést tartott Szekszárdion. A választ­mánynak ez volt az első ülése, ugyanis eddig közös választmá­nya és ellenőrző bizottsága volt a KISZÖV-nek és a KSZKBI-nek és ez a választmány nem tudott kellő mértékben foglalkozni a ktsz-tagok és a kisiparosok bizto­sításának problémáival. Az ülésen Heitzmann Frigyes, a megyei vezetőség elnöke szá­molt be a vezetőség féléves mun­kájáról, ismertette többek közt az alközpont bevételeinek és ki­adásainak alakulását az első fél­évben, majd részletesebben fog­lalkozott a munka- és balesetvé­delem, a szociális ellátás problé­máival, a szövetkezeti munkavé­delmi és szociális bizottságok munkájával. Biber László, a megszűnt kö­zös ellenőrző bizottság elnöke az ellenőrző bizottság féléves mun­kájáról tájékoztatta a választ­mány tagjait. Ezután élénk vita következett a beszámolók és az előterjesztett javaslat felett. A vita után megválasztották az új ellenőrző bizottságot, vala­mint a héttagú munka- és bal­esetvédelmi és az ugyancsak hét tagú szociális szakbizottságot. Dokumentum- és kisíilmbemutsték november 7-én és 0-án Tolnán Tolnán az Építők Művelődési Otthonának rendezésében novem­ber 7-én és 8-án gazdag dokumen­tum- és kisfilmbemutatóra ke­rül sor. November 7-én az Épí­tők Művelődési Otthonában a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójáról való meg­emlékezés után magyar és szov­jet dokumentum- és kisfilmeket mutatnak be. Ugyanakkor a Tex­tiles Művelődési Otthonban á megemlékezés után kínai és ko­reai filmeket láthat a közönség. Másnap, november 8-án, dél­előtt az Építők Művelődési Ott­honában csehszlovák és német filmbemutatót rendeznek, a .Tex­tiles Művelődési Otthonban pe­dig bolgár, vietnami és lengyel filmeket játszanak. Az előadásra kerülő filmeket a különböző fesztiválokon díjakat nyert alkotások közül választot­ták ki. Az Izvesztyija Mikojan finnországi látogatásáról Moszkva: (TASZSZ) Az Izvesz­tyija helsinki tudósítója Mikojan és a többi szovjet vendég finn­országi látogatásánalc eredménye­it kommentálva megjegyzi, hogy ez a látogatás fontos esemény volt a finn főváros életében. Az új ötéves kereskedelmi egyez­mény megkötése, a szovjet ipari kiállítás megnyitása Helsinkiben, a szovjet rendelésre épült jégtörő tanúsítja a két ország évről év­re fejlődő bék.s együttműködé­sét. Egyes nyugati, köztük skandi­náv körök igyekeztek 1 .grágal­mazni a szovjet-finn baráti vi­szonyt, megpróbálták feléleszteni azt a rágalmat, hogy a Szovjet­unió »beavatkozott« Finnország belügyeibe. Ezt a rosszindulatú ostobaságot azonban mind a finn hivatalos hatóságok, mind a köz­vélemény széles rétegei határo­zottan visszautasították.

Next

/
Thumbnails
Contents