Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-28 / 253. szám

\

V

f

ifräS. október 28.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

Erről is beszélni kell

AZ ÖSSZEFOGÁS

A második ötéves terv irányelvei komoly perspektívát nyitásiak megyénk iparának fejlődése előtt

Simontornyán a közelmúltban átadtak rendeltetésének egy több, mint egymillió forintos költséggel épült törpevízművet, amelynek az a feladata, hogy a község lakossá gának többsége részére egészséges ivóvizet termeljen. A vízmű és a csatornahálózat kiépítése során á lakosság igen nagyarányú társadalmi munkát végzett.,;

Röviden, távirati stílusban így számolhatnánk be az eseményről. Az embernek szokása, sőt kötelessége, hogy gondolkozzon, keresse a dolgok okát. De még mielőtt az okok keresése közben felmerült gondolataimat elmondanám, .hadd írjam le azt, hogy Simontornyán korábban is volt hasonló „vízmű”, amelynek ugyancsak az volt az elhivatottsága, hogy egészséges vizet adjon néhány lakásba, s ezzel együtt a vízvezetékkel járó kényelmet is biztosítsa tulajdonosainak. Furcsa tán a szó, hogy tulajdonos?-; Lehet, pedig így volt. A felszabadulás előtt a községben tizenkét családnak adatott meg az a kényelem, hogy lakásába bevezesse a vizet. Hogy kik voltak ezek a családok, talán felesleges is jellemezni részletesen, csak annyit, hogy a község legtehetősebb emberei, bankigazgató, nagygazda.- és hasonló „szegény emberek”. Az igazi szegények pedig — ki innen, ki onnan hordta a vizet, amit' meg kellett innia akkor is, ha fertőzött volt

A most megépített törpevízmű- yel szinte teljesen megoldódott a

község lakosságának vízellátása. A Sió jobbpartján elterülő község rész valamennyi utcájában van vízvezeték, s ha azzal az összefogással törekszik a vízhálózat további bővítésére a lakosság, ami- vél ezt a munkát megszervezték és végrehajtották, akkor nem telik bele sok idő, s a legtávolabbi utcában is ott kígyózik a föld alatt a vízvezeték,

Igen, összefogásról van szó. Mert a község lakossága a vízvezetékhálózat építése során az ősz szefogásból jelesre vizsgázott. A csövek lefektetését több utcában társadalmi munkában oldotta meg a lakosság. Hogy miért?... Be széliem néhány emberrel, s va- lamennien azt mondották — mint ha csak előre kigondolták volna a választ: „Hát elvtárs, magunknak csináltuk, miért ne segítettünk volna?”

A községfejlesztési alapra befizetett forintok mellett — melyek nagy részét erre a célra fordították, — nagy jelentősége van a tár sadalmi munkának is a törpevízmű megépítésében. Valamikor a simontornyaiak többsége csak irigykedve gondolt arra a tizenkét gazdára, akinek a házában vízvezeték volt. S most, ők is — a_ falu lakosságának legnagyobb része — vízvezetékről hordja a vizet. Az egészséges vizet,' amely mindannyiuk összefogásának eredményeként ott folydogál a többi utcákban is.:

(huni)

Kelemen Sándor elvtársnak, a

— Amikor megyénk iparának további fejlesztéséről beszélünk — kezdte nyilatkozatát Kelemen Sándor elvtárs —, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának téziseit tartjuk szem előtt, mely szerint: »A második ötéves terv éveiben fokozott mértékben kell arra törekedni, hogy a termelés bővítését elsősorban ne új üzemek építésével érjük el, hanem a meglévők legjobb kihasználásával, szükség esetén bővítésével, a meglévő kapacitások gazdaságosabb kihasználásával, a termelési folyamatok korszerűsítésével, a legkorszerűbb gyártási technológiák alkalmazásával és a gyártmányok műszaki, gazdasági jellemzőinek jelentős javulásával.« Éppen ezért a megye tanácsi irányítása alá tartozó iparban elsősorban bővíteni és korszerűsíteni kívánjuk az üzemeket, elsősorban azokat, amelyeknél adva vannak a feltételek. Vagyis, ahol kialakult a megfelelő termelési gyakorlat, a szakmunkás- gárda és a meglévő technikai színvonal is olyan, hogy érdemes azt tovább fejleszteni. Másrészt természetesen figyelembe kell venni a jelentkező szükségleteket, igényeket, amelyek a különböző ipari termékek irányában megnyilvánulnak.

— Ezen megfontolások alapján a tanácsi könnyűiparból

az építőanyagipart, a tőzegterSzekszárd készül Albánia felszabadnlásának megünneplésére

Sz'ekszárd városban megkezdőd tek az előkészületek arra, hogy méltóképpen ünnepeljék Albánia felszabadulásának 15. évfordulóját. Á tervek szerint november 26-án Andrásfalvi Bertalan, a Béri Balogh Ádám Múzeum munkatársa tart élménybeszámolót,' aki több hetet tartózkodott a nyár folyamán az Albán Népköztársaságban. Andrásfalvi fényképfelvételeiből nagyszabású kiállítást rendeznek a múzeumban, amely az albán nép megváltozott életét, a szocializmus építését mutatja be.

Az élménybeszámoló után kultúrműsor következik, ennek keretében egy albán kultúrcsoport és budapesti művészek lépnek fel. Ezen az ünnepi esten rövid film levetítésére is sor kerül, amely Albánia mai életével foglalkozik.

Az ünnepi eset a Kultúrkapcso- latok Intézete rendezi.

A. Tolsztoj:

Ä 1 I 1 1 A, 1

5.

ÁLMATLAN ÉJSZAKA

Minden elő volt készítve a felszálláshoz. De a két utolsó napon még — éjt nappá téve — egy sereg apróságot kellett megvizsgálni a gép belsejében, az üreges párnákban. Ellenőrizték a készülékeket és a műszereket. Szétszedték a gépet körülvevő állványzatot, lebontották a tető egy részét.

Lösz megmutatta Guszevnek a hajtógépezetet és a legfontosabb műszereket: Gúszev ügyes,találékony embernek; bizonyult.

Másnap este hat órára tűzték ki az indulást. Késő este Lösz elengedte a munkásokat és Gusze- vet; eloltotta a villanyt, csak az asztali lámpát hagyta égve, aztán ruhástól ledőlt a vaságyra a fészer sárkában, a teleszkóp állványa mögött.

Csendes, csillagos éjszaka volt. Lösz nem aludt. Fejét kezére támasztotta és a sötétségbe meredi. Jó ideje már egy lélekzetnyi szaHárom Tolna megyei termelőszövetkezetben kezdik meg a spárga termelését

—1 Szereti ön a spárgát? Nem valószínű, tekintettel arra, hogy általában nem lehet kapni, s a kíváncsi háziasszonyok legfeljebb a szakácskönyvekből ismerik. Pedig világszerte közkedvelt étel, levesnek is, vagy vajjal, tejfellel elkészítve. Csak az a baj, hogy nincs, pedig szinte korlátlan mennyiségben szállíthatnánk külföldre is. Az egész országban alig éri az 500 holdat ennek az érdekes és értékes kerti növénynek a vetésterülete, bár az is igaz, hogy rendkívül munkaigényes, s a legtöbb helyen elsősorban ezért húzódoznak tőle. Munkaigényes és költséges is, mert holdanként körülbelül 12 000 forint az önköltsége, tehát éppen olyan drága a termelése, mint a szőlőé.

Az országban eddig mindössze három megyében termeltek nagyobb mennyiségben spárgát, ez a »nagyobb mennyiség« is azonban elenyészően kevés a belföldi és a külföldi kereslethez képest. A jelek arra mutatnak, hogy most több megyében kísérleteznek majd a spárgával, többek között

Kevés nap múlik el közlekedési baleset nélkül

A múlt hét végén Péter Gáspár Majosról motorkerékpáron igyekezett Bonyhádra. Mikor Bonyhádra ért, a Kossuth Lajos utcában nekiszaladt egy kivilágí- tatlan lajt-kocsinak. Az összeütközés következtében Péter Gáspár súlyos agyrázkódást szenvedett. Az út mellett vízvezetékcső lerakása miatt egy másfélméteres árkot ástak és a földet az úttestre dobálták. Emiatt a lajt-ko- csi 2 méterrel az úttest szélétől állt. Ez még súlyosbítja Micskei Péter dusnoki lakos felelősségét, mert az út szélétől meáze álló lajt nyilvánvaló közlekedési akadálynak számított és már emiatt is ki kellett volna világítani.

Vasárnap két baleset is történt. Mindkettőt a szeszesital fogyasztása idézte elő. Az egyik a hatos műúton, a Sió-híd előtt, a másik pedig Bátaszéken történt. Lengyel László. Köles«, tanító motornálunk is, ahol eddig egyáltalában nem termelték. Eddig három termelőszövetkezet, a faddi, a be- lecskai és a tengelici kötött szerződést spárgára, s kísérletképpen 15 holdon termelik a jövő évben. Ez a mennyiség természetesen elég kevés, azonban remélhetőleg több termelőszövetkezet is követi majd a három úttörő példáját.

Amint a szakemberek mondják, érdemes spárgát termelni, mert igaz ugyan, hogy 12 000 Ft a holdankénti ráfordítás összege, egy hold spárga megmunkálása, azonban tekintélyes jövedelmet is biztosit, mert közepes termés esetén is egy hold 16 mázsa termést ad, ami körülbelül 10 000 Ft tiszta jövedelmet jelent.

A három termelőszövetkezet kísérletével,. egy eddig Tolnában ismeretlen kerti növény termelése kezdődik meg. Remélhetőleg nem csak a termelőszövetkezetek járnak jól, hanem minél több család étrendjébe vonul be az egyelőre még kevéssé ismert spárga.

(tmé)

kerékpárjával elütötte Katalai Lajos budapesti lakost, aki az úttest szélén állt. Katalai nyolc napon túl gyógyuló súlyosabb sérülést szenvedett. Lengyel László szerint az összeütközést az okozta, hogy a Sió-híd előtt körülbelül 100 méterrel, vele szemben egy személygépkocsi jött és az elvakította. Emiatt nem látta az előtte álló motorost.

A rendőrség véleménye szerint mindketten kisebb mennyiségű szeszesitalt fogyasztottak és ez nagymértékben elősegítette a baleset bekövetkezését.

Bátaszéken vasárnap este Rut- sovics István bátaszéki lakos a várdombi gépállomás vizsgázatlan vontatójával erősen ittas állapotban nekiment a Budai utca 3. számú ház falának. A vezetőt nem érte baj, azonban a traktorban jelentős kár. keletkezett.

megyei tanács ipari és műszaki

melést, a szervestrágya gyártást, a nyomdaipart és a faipart kívánjuk elsősorban fejleszteni.

Az építőanyagipar és a szerves- trágya-termelés fejlesztésével a mezőgazdaság szocialista átszervezésével együtt járó megnövekedett építési és agrotechnikai szükségletekből indulunk ki. A bútoripar fejlesztésénél pedig abból, hogy az irányelvek szerint: »A bútorgyártást 1965-re az 1958. évihez viszonyítva több mint kétszeresére kell emelni.:: Félautomata és automata gépek beállításával a gépi munka részarányát az 1958. évi 25 százalékkal szemben a bútoriparban 50—60 százalékra kell emelni. A bútorgyártás fejlesztése, egyébként rövekvő életszínvonalunkból eredő vásárlóerő növekedésével is kapcsolatos.«

— A könnyűipar mellett nagy fejlődés előtt áll a tanácsi élelmiszeripar is. A tézisek javasolják, hogy az egy főre eső évi húsfogyasztást 44 kilóról 52 kilóra emeljük. Ezt szem előtt tartva

fejlesztjük majd a Tolna megyei Húsipari Vállalat szekszárdi üzemét.

A tervidőszak alatt el akarjuk érni, hogy a szekszárdi üzletekben ’ elegendő választék legyen töltelék- és egyéb húsipari árukból.

— A sütőiparban, elsősorban a vidéki sütőipari üzemeket kívánKaróesonfi készülődés

Még két hónap választ el bennünket karácsonytól, de a kereskedelem az előző évek tapasztalatai alapján már most készül az ünnep előtt várható vásárlási igé nyék kielégítésére. Megszervezték például a nagykereskedelem tárolási problémáinak érdekében, hogy a beérkező szaloncukor szállítmányok kiskereskedelmi hálózatban nyerjenek elhelyezést. —

Szaloncukorból a múlt évben sem volt hiány, biztosítani tudták a vásárlási igényeket. Sőt kisebb mennyiség még meg is maradt.

Az idén számítanak bizonyos vásárlási igénynövekedésre, ezért több szaloncukrot szándékoznak forgalomba hozni a tavalyinál — összesen 770 mázsát. Ez négyféle minőségből tevődik össze. Ebből kisebb mennyiség desszert szaloncukor lesz az igényesebb vásárlók számára.

A forgalomba kerülő mennyiség a szakemberek piackutató tevékenysége, számítása szerint fedezni tudja az igényeket.

badidőt sem hagyott magának. Most, az utolsó éjszaka, melyet a Földön tölt, szabadjára engedte szívét; hadd sírjon, szenvedjen.

Megrohanták az emlékek... Félhomályos szoba... Nyitott könyvvel körülbástyázott gyertya. Orvosságszag, fülledtség. Mosdótál a padlón, a szőnyegen. Amikor feláll'és elmegy a mosdótál mellett, a falon, a szomorú kárpiton árnyékok lebegnek. Milyen szívszorító! Az ágyban ott fekszik az, aki drágább mindennél: Kátya, a felesége, és szaporán, halkan piheg. Sűrű, kócos haja szétterül a vánkoson. Térdét felhúzza a paplan alatt. Kátya elmegy... Mennyire elváltozott szép, kedves arca! Nyugtalan most, lázrózsák égnek arcán. Kidugja kezét és a paplan szélét csipkedi. Lösz újra, meg újra megfogja a kezét és visszateszi a takaró alá.

»Nyisd ki már a szemed, no, nézz rám, búcsúzz el tőlem.« Kátya hangja panaszos, alig-alig hallható; »Nyid kablak, nyid kabisztáty vezetőiének nyilatkozata

juk fejleszteni. Erre azért van szükség, hogy mindenütt friss áruval tudjuk ellátni az üzleteket.

Dombóváron új kenyérgyárat akarunk építeni és jelentősen bővíteni akarjuk a gyönki, a hőgyészi, pincehelyi sütödéket.

— A Központi Bizottság irányelveinek megfelelően megszüntetjük a sütőiparban a nehéz fizikai munkát. A tervidőszak végére a gépesítéssel teljes mértékben kiküszöböljük a nagy erőkifejtést kívánó kézi munkákat.

— Az élelmiszeripar továbbfejlesztésénél fontos kérdés a korszerű, gyors és az egészségügyi követelményeknek megfelelő szállítási eszközök beállítása az élelmiszeripari termékek szállítására;

— Nagyon sokat várok a második ötéves tervtől — folytatta nyilatkozatát Kelemen Sándor elvtárs. — Az irányelvek hangsúlyozzák az iparilag elmaradott területek és a vidéki városok fokozott fejlesztését, Továbbá a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerőt is iparosítással lehet majd foglalkoztatni zökkenőmentesen. Úgy érzem, a második ötéves terv komoly perspektívát nyit megyénk ipari fejlődése előtt — fejezte be nyilatkozatát Kelemen Sándor elvtárs, a megyei tanács ipari és műszaki osztályának vezetője;

Csokoládés karácsonyfa függelékekből és úgynevezett üreges árukból a tavalyi mennyiségnél, mintegy 40, százalékkal hoz többet forgalomba a kereskedelem. A választékkal kapcsolatban arra törekedett a kereskedelem az ipari megrendeléseknél, hogy kisebb méretű 4—6—8 dekagrammos üreges árukból nagyobb mennyiség kerüljön forgalomba, mert ezeket jobban igénylik a fogyasztók.

A kereskedelem benyújtotta

már a karácsonyfa megrendelését is. A karácsonyi fenyővásáron mintegy 20 000 folyóméter fenyőfát kívánnak forgalomba hozni; sokkal többet a tavalyinál. A karácsonyfák nagy részét a földművesszövetkezetek hozzák forgalomba. A karácsonyfák mérete és minősége tekintetében is lesz javulás a tavalyihoz képest, mivel a Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint hét országból importálunk fenyőfát.

lak.« Gyermeki, halk, panaszos hangján azt akarja mondani: »Nyisd ki az ablakot.« A rettegésnél is szörnyűbb a szánalom,, mely hangjának hallatára elfogja Kátya iránt. »Kátya, Kátya; nézz rám.« Megcsókolja arcát; homlokát, nyitott szemhéját. Kátya torka remeg, melle hevesen hullámzik, ujjai görcsösen belekapaszkodnak a paplan szélébe; »Mi van veled, Kátya?« Nem felel, indul már... Felkönyököl, felemelkedik, mintha valami lökné előre s kínozná. Drága feje aláhanyatlik .. Kátya elernyed és belezuhan az ágyba. Álla leesik. Lösz reszket a kétségbeeséstől, átöleli, magához szorítja.

... Nem, nem, nem — a halál nem alkuszik...

Lösz most felkelt a vaságyról; az asztalról elvette a cigarettásdobozt, rágyújtott és egy ideig fel-alá járkált a sötét fészerben. Aztán felkapaszkodott a teleszkóp létrájára, beállította a Marsra, mely már Petrográd zenitjében volt, és* sokáig nézte a világos, meleg, kicsi csillagot. A bolygó könnyedén remegett a szemlencse hajszálkeresztjeiben.

... Újra lefeküdt... Az emlékezés új képet villantott elébe. Katyusa egy dombon ül, a fűben; A messzeségben, a hullámzó mezőkön túl Zvenyigorod aranyló fényei ragyognak, A gabo&a£*i-