Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-25 / 251. szám

■» 4 Q0GOOGGGGOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOO Vasárnapi huouw 3GOOOOOOOOOOOOOOOOOOO0OOOOOOOOOOOGO®-KOVÁCS­- Oda ne lepj... o// lesen vagy O(^G(^O©0OOOOOOOQÖOGQ©OGOOO©©GO©OOOOOO0e)O0O^^ Keresztrejtvény 0QO0OGOGX3OO0GQOGOGOOOQ0O Shakespeare: SzíHitivánéji álom­ban így búcsúzik Puck a követ­kező szavakkal... VÍZSZINTES: 2. A harmadik rész. 10. ... el, nemes németül. 12. Bras — mag farul,-francia szó. 13. Lílek mérnöke. 14. Ugyanott rövidítése. 15. Alföldi iparváros. 1.7. Növény (a =<= o). 19. Kis csapat. 20. Dyn. 21. A negyedik rész. 22. Megkülönböztebője. 23. Lábbal to­vábbítani. 24; Jelen volt az eset­nél. 25. N.I.D*3Z. 28. A tizedik rész. 20. Kevejrt tóra. 31. Krypton vegyjele. 32. Odacsapó. 33. Az ötödik rész. 34. Rossz kívánság. 30. Mely í^eniél.yt? 37. J-len ál­lat. 39. A hétt őik rész. 40. Fog­lalj helye' rajta. 41. Hangtalanul bika. 'i YTdgínhangzótlanul há­jas. 4 hatpdik rész. 46. Expe­díció. FÜGGŐLEGES: 1. Az első rész. 3. Végtelenül mezőgazdasági szer­szám. 4. Raktáron van — németül. 5. ... kár, orvosi műszer. 6. Pál, Imre, Béla. 7. A nyolcadik rész. 8. Fedd. 9. A második rész. 11. Os­toba. 14. Kémiai elem. 16. Nem hosszú. 18. A kilencedik rész. 18. A harmadik személy terel. 2G. Le­veleztek. 27. Coutume, magyarul — francia szó. 28. Fa termése hiá­nyosan. 29. Európai nép. 30. Okold meg. 35. Ugyanaz mint a 8. függőleges, csak fordítva. 38. A. Ü. 42. Folyékony. 43. S.D.T. 45. E nap. 46. Betű kimondva. 47. Ma­gánhangzók. 48. Növény. Figyelem- Az o és ó, illetve ö és ő betű között nem teszünk kü­lönbséget! Mindenféle — mindenfelől A TURISTÁK ELHANYA­GOLJÁK A RIVIÉRÁT A francia Riviera idegenforgal­mi szervei, szálloda- és vendéglő­tulajdonosai bánatosan ismerik be, hogy 1959 bizonyult a legrosz szabb idénynek eddig a- háború óta. A szakértők megegyeznek abban, hogy különösen a kisebb pénzű turisták hanyagolták el idén a Riviérát és akik felkeres­ték, azok is jóval kevesebbet köl­töttek, mint az elmúlt években. FEJLŐDIK CSEHSZLOVÁKIA SZÁLLODAIPARA 1959 nyarán Csehszlovákiában 2400 szálloda és motel működött összesen 79 000 ággyal. A fekvő­helyek száma félév alatt 9000-rel szaporodott. Ez alatt az idő alatt 2,7 millió vendég fordult meg a csehszlovák szállodákban. A szo­bák átlagos ára 12,90 cseh korona, vagyis a csehszlovák szállodai szobaárak a világon a legolcsób­bak közé tartoznak. BEIRUTBAN ÉPÜL A KÖZEP- KELET LEGNAGYOBB JÁTÉK-KASZINÖJA Beirutban 18 hónapja óriási já­tékkaszinó épül, amely a Közép- Kelet legnagyobb ilyen természe­tű szórakozóhelye lesz. A játékkaszinó szomszédságá­ban 1300 néző' befogadására al­kalmas színházat és varietét épí­tenek és egy 140 szobás szálloda építését is tervbe vették, hogy fo­kozzák Libanon idegenforgalmát. VIKINGEK CSATÁJA A CHAMPS ELYSÉES-N Különös jelenet játszódott le ok tóber 14-én a párizsi Champs Elysées-n. Egy dán kiállítás meg­nyitója alkalmával ősi vikingek ruhájába öltözött »harcosok« vo­nultak el a párizsi diadalív alatt és a fotóriporterek nagy örömére lándzsákkal, korabeli bárdokkal »csatát« vívtak. Megszólaltatták a vikingek ősi bronzból készült csa- 'akürtjét is. A dán '-'■-'F'ts-rn r koppenhágai Nemzeti Múzeum vi­kingkori emlékeit mutatják be. Tudomány Nagy az érdeklődés Angliában a szovjet tudományos irodalom iránt Az angol tudósok és szakembe­rek nagy érdeklődéssel figyelik a szovjet tudomány és technika vív­mányait. Az Evening Standard című lap jelentése szerint évente a szovjet tudósoknak 4 ezer kö­tetnyi könyve és körülbelül 900 különböző szovjet műszaki folyó­irat érkezik Angliába. A lap hang súlyozza, hogy e könyvekből és folyóiratokból származó informá­ciók „igen értékesek és gyakran sok pénzt és munkát takarítanak meg az angol tudósoknak”. Dr. Donald Erkhart, az egyik londoni műszaki könyvtár igaz­gatója az Evening Standard tu­dósítójával folytatott beszélgetésé­ben kiemelte azt a készséget, ame­lyet a szovjet tudományos szerve­zetek az együttműködésben tanú­sítanak. Uj rádióteleszkóp Michiganban A michigani egyetem csillagá­szai az elmúlt héten új óriási rá­dióteleszkópot irányítottak a csil­lagos égbolt felé. A 70 tonnás acél. és alumíni­umból készült gépezet Ann Ar- bortól néhány mérföldnyíre egy hegy tetején áll és állítólag a vi­lág egyik legérzékenyebb mű­szere. Fred T. Haddock, az egyetem vezető csillagásza kijelentette, hogy a tíz emelet magas óriás tá­nyéralakú antenna különlegesen érzékeny és a világon a negyedik legnagyobb irányítható rádió­teleszkóp. TükörfelJHetével és új irányító berendezésével 270 000 dollár értékű teleszkóp az égbolt­nak bármely szakaszát fel tudja térképezni. Haddock szerűit segít­ségével- lehetővé válik n kozmikus -'••rfr'bAkön keresztTi a '-ni és '"f"> mm 'v m-*"'1 fe’fogm az űrből, amelyek sok fényévvel ez­és technika előtt kerültek kibocsátásra. Az új rádióteleszkóp első feladata lesz, hogy adatokkal szolgáljon az Ura­nus és a Venus bolygokról. Az Uranus, amely egyelőre még igen kevéssé ismert, a Venust pedig a bolygót körülvevő sűrű felhő- réteg miatt optikai eszközökkel eddig nem sikerült tanulmányoz­ni. Sikertelen kísérlet mikro­meteoritok megvizsgálására Az Űj Mexikó-i White Sanda csillagvizsgálóban sikertelen kí­sérletet folytattak ún. mikro- meteoritok megvizsgálására. A mikro-meteoritok a hulló csilla­gok kisméretű rokonai. Eddig még senkinek sem sikerült meg­vizsgálni őket, noha a tudomány már elég sok adatot tud róluk. Rendkívüli kicsinységük miatt mikronokban, a milliméter ezred­részében mérik őket; valószínűleg fémes anyagból vannak, sebessé­güket pedig másodpercenként 7 és 48 mérföld között állapították meg. Az űrkutatásban most külö­nösen jelentőssé váltak, hiszen sebes mozgásuk miatt a mikro- meteoritokkal való összeütközés komolv kért okozhat. A t"dósok egy különleges szerkesztési! raké­tát bocsátottak fel, amelynek be­rendezésével megpróbáltak mikrn- meteoritokat „halászni” 109 mér­föld magasságban. A berendezés tökéletlensége miatt a kísérlet csődöt mondott. Rádióhullámok elemzik az anyag összetételét Üzbegisztáni szakemberek az anyag vegyi összetételének meg­határozására új műszert — rádió­spektroszkópot — szerkesztettek, amely visszavert rádióhullámok segítségével működik. A rádióanalízis sokkal ponto­sabb, mint az eddig alkalmazott vegyi elemzések.

Next

/
Thumbnails
Contents