Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-23 / 249. szám
■J i 6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. október 23. Á büfé és az elvarázsolt kastély ( Sosem hittem volna, hogy egy büfé és Budapesten, a ligetben az elvarázsolt kastély hasonlíthatnak egymáshoz. Mindig azt tudtam a büféről, hogy oda bejárhatnak az emberek reggelen- kint kávét, teát, kakaót inni, meleg lángost enni hozzá, esetleg friss kiflit ropogtatni, délben, este f>edig válogathatnak az elkészített ételekből. Az elvarázsolt kastély pedig kimondottan szórakozóhely. És a Gergely naptár szerinti 1959-es esztendőben rá kellett jönnöm sokadmagammal együtt arra, hogy mégis lényeges hasonlóság van e két intézmény között. E hasonlóság pedig abban áll, hogy mindkét helyen sok a meglepetés. Az elvarázsolt kastélyban már jártunk, elvittek oda még gyermekkorunkban, azt tehát ismerjük. De gyerünk a büfébe: i ' — Kérek két lángost. — Éppen most fogyott ki. Tíz perc múlva, vagy egy óra múlva ellenben valószínűleg lesz. — Azt nem várhatom meg, mert elkések a hivatalból. — Sajnáljuk, de mi nem engedélyezhetjük a késést. Másnap egy újabb vendég: — Kérek két kiflit. — Még nem hozták meg. — Mikor hozzák? — Lehet, hogy negyed óra múlva, lehet, hogy holnap reggelre. Viszont tudunk adni lángost. — Nem bírja a gyomrom. Számolják a meglepetéseket? Ez már kettő. Harmadnap a kuncsaft ismét lángost szeretne enni. Meglepetésére: van. De olyan »'■majdnem megsült«, minőségű. — Ezt persze csak akkor veszi észre, amikor már beleharapott. Visszaviszi a pulthoz: reklamál Az ételkiadó hölgy nagyon figyel- gyelmes felvilágosítást ad: — Az lehet kérem, hogy nincs jól megsülve. Bizonyára előbb kiszedték az olajból, mint kellett volna. Egyébként tartjuk magunkat ahhoz a szabályhoz, amit a joénztáraknál ki szoktak írni, hogy »távozás után reklamálásnak helye nincs!« És különben is, igazán megérthetik, hogy ez nem egy rádiószaküzlet, ahol jótállással adják el az árut. Mi ezt nem tehetjük meg, mert kérem, akkor hova jutnánk? — Igazán köszönöm a kedvességét — válaszolja a »sértett«, éhes gyomrát tapogatva és a két ujjával szorítva idegesen lóbálja a halvány színű lángost. — Nincs valahol egy szemeteskosár, ahova »belehelyezhetném« ezt az ízes falatot? — Csak nem akarja eldobni? Hegy micsoda finnyásak manapság rr emberek. Látszik, nagyon mer,’,. az. igényeik... Új ..erkölcsi kódex” Japán filmipara számára A japán filmipar, amely ellen az a vád hangzott el, hogy előmozdítja az országban a törvénytelenséget és a bűnözési hullám ijesztő megnövekedését, új »erkölcsi kódexet« dolgozott ki az összes filmgyártó vállalatok részére. Vitathatatlan, hogy az elmúlt öt évben a japán filmipar fejlődésével párhuzamosan megnövekedett a bűnözések arányszáma is. Japán filmekben nem ritkán az erkölcstelenség diadalát ábrázolják és a közönség tüntető lelkesedéssel üdvözli, ha a bűnös a filmen büntetlenül ússza meg a dolgot. Újabban szekszuális bűn- cselekményeket is ábrázoltak filmeken. A most kidolgozott új szabályzat szerint »a filmeknek nem szabad a közerkölcs színvonalának csökkentését előmozdítania, éppen ezért helytelen, hogy a közönség szimpátiáját felkeltik az igazságtalanság és a gonoszság iránt.« Több mint 40 japán filmgyártó vállalat beleegyezett az új szabályzat elfogadásába. Egy következő alkalommal a kuncsaftnak ismét sikerül kifognia egy olyan pillanatot, amikor éppen van lángos és máris rohan blokkot váltani. Az eladónő nyújt ja neki a lángost. — Kérem, nem lehetne egy kis tányérkába beletenni? —• esedezik a kuncsaft. — Mert én úgy tudom, hogy az előírások szerint itt tányérban kell adni a lángost. — Ugyan kérem, fogja már gyorsan, nem látja, hogy a többiek is enni akarnak? A háború alatt, tudom, eszébe sem jutott volna a tányér, most meg már urizálnak. Oda nyomja a kuncsaft markába a két lángost egy picinyke kis papírdarabka kíséretében, ami azonnal átázik az olajtól. Legalább az egyiket szeretné letenni az asztalra, mivel a másik kezében E>edig a kávés csésze van. de az asztal tisztasági állapotától egyenesen megretten: különböző ételek nyomai tarkállanak ott s aki jó étvággyal akarja megenni a lángost, az mégsem teszi ide. Szóval a meglepetés — amit nyugodtan nevezhetünk kellemetlen meglepetésnek — az abból származik, hogy hol ez nincs, hol az nincs. Az véletlenül sem fordul elő, hogy a kuncsaft különféle zavar nélkül elfogyaszthatna egy reggelit. Tehát az elvarázsolt kastélyban is van meglepetés, itt is. Csakhogy itt olyan meglepetések vannak, amelyek mint kellemetlenségek maradnak meg az ember emlékezetében. * A büfé pontos címét nem írtam meg. De ha sokan úgy találják, hogy a leírt epizódok nagyon hasonlítanak a szekszárdi, Garay- téri büfében nap, mint nap lejátszódó esetekhez, akkor annak csak örülünk. Annál is inkább, mert akkor minden bizonnyal a szekszárdi büfé személyzete is magára ismer és esetleg igyekeznek megszüntetni a jelenleg uralkodó tűrhetetlen állapotot. Boda Ferenc Furcsa esetek CSIGAFOGATON UTAZNAK A PARKETTRAKÖK ? Elkészült a nagy mű. Bizottság szállt ki, ellenőrizte: jól dolgoztak-e az iparosok, alkalmas lesz-e a tornaterem arra, hogy abban a gyönki gimnázium tanulói testüket eddzék. Mint a bizottság is megállapította, a 150 négyzet- méter területű parkettból negyven négyzetmétert fel kell szedni és újra lerakni — most már jól. Ez a határozat történt pedig ez év augusztus derekán. Azóta megkezdődött a tanítás, elmúlt a nyár, itt az ősz, a tornaórákat már szabadban nem lehet megtartani és szükség volna a teremre. Ezt tudták az iskola nevelői is. Ez indította el őket többször a tanácsi építő vállalat felé, hogy kérjék, végezzék el a bizottság által kifogásolt munkát. Hiába volt a személyes hívás, a telefonsürgetés sem használt. Csak ígéretet kaptak, hogy majd kimegy a vállalat parkettázó szakemberekből álló brigádja és elvégzi a munkát. Október vége is lassan elmúlik, de a parkettázók még most sem értek Gyönkre. Úgy látszik, a Szekszárd—Gyönk közötti utat csiga-fogaton teszik meg. (Szabó József igazgatóhelyettes leveléből.) LASSÚ AZ ÜGYINTÉZÉS A SZAKSZERVEZETEKNÉL Borbély Zsigmond pincehelyi lakos — a tolnanémedí téglagyár dolgozója — 1959. július 17-én megbetegedett. Betegsége hosszantartó. Kérte a tolnanémedí téglagyár szakszervezeti bizottságát, hogy segélyben részesítsék. A helyi szakszervezet Borbély Zsigmond tagsági könyvével együtt a kérelmet elküldte Szekszárdim az építők szakszervezetének jóváhagyás és segélykiutalás végett (augusztus 26-án). Szeptember harmincadikéig még választ sem kapott Borbély levelére. És október 13-án szerkesztőségünket kereste fel levélben. Mint értesültünk, a segélykérő levelet az építők szakszervezete átadta a helyi ipari dolgozók szakszervezetének, s az október 13-án elküldte a segélyt és a tagsági könyvet vissza a kérelmezőnek. A segély bizonyára nagyon kellett Borbély Zsigmondnak, de talán még jobban megörült volna annak, ha azt nem két hónap után intézik el. Úgy véljük, lenne mód arra, hogy ‘a szaksz->rvezet- ben is meggyorsítsák az ügyintézést! Házassági anyakönyv 1898-ban 1959-ben Vaskos, súlyos, díszes kötésű könyvet lapozgatok — Párt község házassági anyakönyvét. Még a századfordulón jegyezgette bele a házasulandókat Szüli Alajos anyakönyvvezető. Mit is mondának a cikornyás írással írott bejegyzések? 1898 május elsején kettős esküvő volt. Puszáli János köművessegéd Pech Katalint, akinek foglalkozását így jegyezte be az egykori anyakönyvvezető: »Czipész mester segítő családtagja«. Pech Sebestyén érdemes cipészmester kétszeresen örömapa volt ezen a napon. A fia, Pech József kőművessegéd mesterének lányát, Schäfer Zsuzsát vezette az anyakönyvvezető elé. Egy 1898 február 14-i bejegyzés: A vőlegény Steiner József napszámos, a menyasszony Steiner Magdolna földműves napszámos segítő családtagja. Megint egy más: Lehr Mihály kisbirtokos segítő családtagja, a menyasszony Hermann Anna kisbirtokos segítő családtagja. A megjegyzések című rovatban mindenütt az alábbi szöveget olvashatjuk: »f elolvastatván a magyar nyelven nem értő menyasszonynak az általa értett némit nyelven megmagyaráztatván hely benhagyatott és aláíratott«. Ami szembetűnő, a társadalmi, vagyoni helyzet szerinti elkülönülés. Iparos csak iparoslánnyal, napszámos a napszámoslánnyal liá zasodhatolt, mindenki a magához hasonlóval. Egy ipaTpsljígé.ny méltóságán alulinak tartotta volna, hogy napszámoslányt vegyen feleségül, a gazdalány viszont nem mehetett hozzá egy napszámoshoz. Hogyisne... Hiszen akinek tíz hold földje volt, különbnek tartotta magát a háromholdasnál, az hozzá képest már »szegény« volt. Hasonlítsuk csak össze az utóbbi évek anyakönyvi bejegyzéseivel. 1954 május 8-án Schmidt József MÁV kocsirendező és Dalos Gizella takarító kötöttek házasságot, november 6-án Rosenberger Pál József földműves és Horváth Mária földművesszövetkezeti adminisztrátor. 1955. június 17-én Somogyi János földműves és Moroci Teréz napközi otthoni dajka, december 17-én Simon Ferenc kereskedősegéd és Auer Ilona tejüzemi munkás, 1956. december 26-án Szuromi Já nos lakatos és Rupp Ilona kereskedő, 1957. augusztus 10-én Zá- vodi József egyetemi hallgató Pohner Mária foglalkozásnélkülivel, 1958. november 18-én Rozen- berger József szabó Páczelt Magdolna napszámossal kötött házasságot. Manapsán már nem kötik vagyoni korlátok a házasulandókat és nem talál már kivetnivalót senki abban, hogy ez egyetemi hallgató parasztlányt, a parasztfiú kereskedősegéd-lányt, a gépkocsi- vezető tanítónőt vegyen feleségül. Lám, ‘a házassági anyakönyvek is tükrei az emberek életkörülményeinek. B. 1. HÍREK — korábban érkezik meg a címzetthez, mintsem megírták és feladták. — Befejezéshez közeledik a gyulaji Uj Barázda Tsz-ben az istállóépítkezés. Több mint másfél millió forintos beruházással 100 férőhelyes szarvasmarha-istállót építenek. A modern istálló többek között vízvezetékkel, önitató- val lesz ellátva. A szövetkezet leendő tanyaközpontjában épül ez az első létesítmény. — Gyógyítás betatronnal. A tomszki orvostudományi intézetben elsőként alkalmazták az elektrongyorsítót, a betatront, mint a rendkívül kemény röntgensugarak forrását. A rákban szenvedő betegek betatronnal való besugárzása pozitív eredményre vezetett. — A Gyönki Ktsz építőrészlege az idén többek között a járási tanács épületén, a diákotthon új szárnyépületén, a szociális otthon bővítésén és egy új orvosi lakás építésén dolgozott. — Rendőrségi közlemény. A rendőrség közli, hogy egy női esőköpenyt, egy férfi esőköpenyt, egy férfi bársony rövidkabálot, egy női kosztümkabátot és két bőrtarisznyát, mint talált tárgyat beszolgáltattak. Jogos tulajdonosa átveheti a Paksi Járási Rendőrkapitányságon. Ezenkívül még egy pénztárca is van a rendőrségen pénzzel és orvosi recepttel, a jogos tulajdonosa ezt is átveheti. — Bernben politénnel bevont kartontányért hoztak forgalomba, amely 110 fok meleget kibír, súlya 22 gramm. — Tolna megye termelőszövetkezetei az idei évben több mint 13 000 sertést hizlalnak szerződéses alapon. — Bonyhádon 1956-tól napjainkig 118 új családi házat építettek a dolgozók. Legtöbben állami segítséget, OTP hitelt is igénybe vettek az építéshez. — A tengeri sárkány és a bálna. A Sea-Dragon (»Tengeri sárkány«) nevű amerikai atomenergiával működő , tengeralattjáró Portsmouth kikötőjéből kifutva egy hatalmas bálnával ütközött össze. A hajónak vissza kellett térnie a kikötőbe az összeütközés következtében keletkezett sérülések kijavítására — a bálna jól érzi magát! — A Megyei Könyvtárba a múlt héten 40 000 forint értékben mintegy kétezer kötet, zömében új kiadású könyv érkezett. Ebből részben a művelődési autót szerelik fel, ezen kívül a kültelki fiók- könyvtárak állományát bővítik, egy részével pedig a Megyei Könyvtár állományát szaporítják. — Inni vagy nem inni? Tizennyolc norvég városban népszavazást tartottak annak eldöntésére, hogy a hatóságok engedélyezzék-e a jövőben szeszesitalok kimérését. Norvégia 1914-től 1927-ig teljesen »száraz« volt, 1927 óta pedig csak húsz városban lehetett szeszesitalt árusítani. A most megkérdezett 18 város lakói túlnyomó részben az alkohol mellett döntöttek. , — Kétezer pár gyermek szárascipőt készít a negyedik negyedévben a kereskedelem megrendelésére a Szekszárdi Cipész Ktsz. A szövetkezetben első ízben gyártanak ilyen nagy sorozatban gyermekcipőt. — Sertésorbánc ellen az idén Tolna megyében mintegy 50 százalékkal több sertést oltottak be, mint az előzőekben. — Még fel sem adták, már megérkezett! Az amerikai postaügyi miniszter szerint a New York-i lakosok leveleit nemsokára távirányítóit rakétákon juttatják el Californiába, Európába vagy Ausztráliába. így előáll majd az a furcsa helyzet, hogy a keleti irányba küldött levél — a naptár és az óra állása szerint SC=}IC3SCDIC=>ICDaC3ll<=)a<=>BOIC3aCDIC=>IOaCDICT Uram, a napi palackposta __ A próhirdetés Házépítők, figyelem! Gyönyörű vörös kő. Falazó 90 forint, Cikklop 120, Kvadir 200 forint tonnánként, vagonba rakva, feladási állomáson, szállítjuk azonnal Vörös Csillag Tsz, Balaton,sze- perd. __________ (59 \ TO LNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős( szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalato Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Flőfizetési díi egv hónanro 11 Ft iraessen a TOLNA MEGYEI Népújságban Az apróhirdetés díja: szavanként 1 forint, vasárnap és ünnepnap 2 forint. Az első és minden további vastagon szedett szó két szónak számít. A keretes hirdetés díja: hasáb/mm-ként hétköznap 2,50 forint, vasárnap és ünnepnap 3 forint. A soros közlemények díja: nyomtatott soronként hétköznap 8 forint, vasárnap és ünnepnap 12 forint. A propagandafotó díja: hasáb /mm-ként hétköznap 2,50 forint, vasárnap és ünnepnap 3 forint. Hirdetéseket felvesz a Tolna megyei Népújság Kiadóhivatala, Mártírok tere 15—17 és a Magyar Hirdető Vállalat Szekszárdi Ki- rendeltsége, Garay tér 19. í^aiQLOio.»oj.caiG.i.o.ioji.oj.ai.oia ■ a ■
