Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-23 / 249. szám

2 1959. október 23. Párizsi diplomáciai körök szerint De Gaulle meghívta Párizsba Hruscsovot A francia kormánynak a kelet és a nyugat tervezett csúcstalál­kozójához későbbi időpontot ja­vasló szerdai közleménye csü­törtökön is a külpolitikai hírma­gyarázatok középpontjában állt. WASHINGTON A Reuter washingtoni tudósí­tója szerint a francia kormány szerdai közleménye azt a benyo­mást keltette, hogy de Gaulle vé­leménye szerint a nyugat és a ke­let kapcsolataiban bekövetkezett haladás még nem indokolja a csúcstalálkozó megtartását, — azaz röviden szólva a franciák bizalmatlanok. Ha ez valóban így van — írja a tudósító, lehetséges, hogy de Gaulle saját maga is előbb sze­mélyesen akar találkozni Hrus- csovval. Nem szabad ugyanis el­felejteni, hogy Macmillan angol miniszterelnök és Eisenhower amerikai elnök az idén már ta­lálkozott a szovjet kormányfővel és e találkozásokat követően vált hajlandóvá a csúcstalálkozón való részvételre. MOSZKVA Az AFP moszkvai tudósítója azt jelenti, hogy moszkvai nyu­gati megfigyelőknek feltűnt a megélénkült szovjet—francia dip lomáciai tevékenység. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy Vinogradov párizsi szovjet nagykövet — csupán öt nappal de Jean moszkvai francia nagykövetnek Hruscsovnál tett látogatása után — felkereste de Gaullet és — értesülések szerint — átnyújtotta Hruscsov szemé­lyes üzenetét. A tudósító szerint felvetődik a kérdés, vajon a francia kormány — a nyugati szövetségeseivel folytatott tanácskozásaival párhu­zamosan — nem kapott-e más­honnan — még pedig, a »legjobb helyről« — biztatást a nemzet­közi légkör további enyhítésére, mielőtt szerdai közleményében ezt az enyhülést a csúcstalálkozó feltételeként emlegette. LONDON A BBC párizsi tudósítója szer­dán este azt jelentette, hogy-most már bizonyosra vehető, de Gaulle meghívta Hruscsovot Pá­rizsba és nem hagyott kétséget felőle, hogy a szovjet kormányfő eleget tesz ennek a meghívás­nak.« NEW YORK A New York Héráid Tribüné megállapítja, de Gaulle-nak szer­dán nyilvánosságra hozott állás­pontja „elmélyítette a bizonyta­lanságot a Nyugaton”. ,,A fran­cia köztársasági elnök állásfogla­lásának kétségtelenül halasztó ha­tása lesz” mind a nyugati kor­mányfők Eisenhower által java­solt előkészítő találkozójára, mind pedig magára a csúcsértekezletre. Párizs (AP): Jól tájékozott pá' rizsi körökben közölték, hogy Franciaország hivatalosan értesí­tette szövetségeseit, meghívta Pá­rizsba Hruscsovot, a Szovjetunió miniszterelnökét. Fenti körök sze­rint Hruscsov a meghívást elfo­gadta. A meghívás hivatalos be­jelentését csupán a látogatás idő­pontjának megállapítása késlel­teti. Dobi István hazaérkezett a Kínai Népköztársaságból A nyugati tábor kísérletet tesz a belső ellentétek elsimítására London: (AP) Arthur Gavison írja: Macmillan angol miniszterel­nök pontról pontra meg akarja vi­tatni Adenauer kancellárral mind­azokat a kérdéseket, amelyek je­lenleg árnyékot vetnek az angol —német kapcsolatokra. A minisz­terelnökhöz közelálló körök sze­rint a novemberben sorrakerülő megbeszélés három fő kérdéssel foglalkozik majd. Ezek: 1. A ke­let—nyugati kapcsolatok. Ezzel a témakörrel kapcsolatban megvi­tatják a csúcsértekezlet problé­máit. 2. Nyugat-európai ügyek, különös tekintettel a gazdasági kérdésekre és a nyugati »szö­vetségesek« politikai, valamint gazdasági stratégiájának össze­hangolására. 3. Nagy-Britannia és Nyugat-Németország kapcsolatai. Mint ismeretes, a kancellár ré­gen halogatott háromnapos láto­gatására november 17-én kerül sor. Egy héttel a kancellár londoni látogatása előtt Selwyn Lloyd angol külügyminiszter Francia- országba utazik. Az angol politi­kus az angol—francia kapcsolato­kat immár két éve zavaró bizal­matlanságot és sértődöttséget igyekszik majd megszüntetni. London: (AP) Selwyn Lloyd brit külügyminiszter szerdán megbeszélést folytatott Vittorio Zoppival, Olaszország londoni nagykövetével. A megbeszélésen, amely az olasz nagykövet kérésére jött létre, Selwyn Lloyd megismétel­te Nagy-Britanniának azt a néze­tét, hogy a négy nagyhatalom kormányfőinek a lehető legha­marabb találkozniuk kell. Lloyd és Zoppi hír szerint be­szélgetést folytatott de Gaulle francia köztársasági elnöknek a csúcsértekezletet halogató maga­tartásáról. Az angolokat felháborította De Gaulle húzódozása a csúcstalálkozótól London: (MTI) A párizsi hiva­talos közlemény, amely a tavasz- szal tartandó csúcstalálkozó mel­lett foglal állást, első pillanatban nagyon kedvezőtlen benyomást keltett Londonban. Az Eveningnews diplomáciai tudósítója írja: — De Gaulle szétzúzta azt a re­ményt, hogy nemsokára létrejön a csúcstalálkozó. A párizsi közle­mény megerősíti azt a londoni felfogást, hogy de Gaulle még mindig húzódozik. A Star diplomáciai tudósítója jelenti: — Anglia mielőbbi csúcstalál­kozó mellett van, mivel Macmil­lan fenn akarja tartani a jóindu­lat felé irányuló lendületet, amelynek újabb erőt adott Hrus­csov amerikai látogatása. Az an­gol külügyminisztériumot meg­lepetésként érte a párizsi hír. A Newsweek londoni tudósító­ja ezeket írja: — Macmillan szeretne olyan csúcstalálkozót, amelyre a Kínai Népköztársaságot is meghívnák. Úgy érzi azonban, hogy előbb a négy nagyhatalomnak körülbelül a legközelebbi 18 hónap folya­mán tartandó csúcstalálkozó-so­rozatán haladást kell elérnie Ber­lin, a leszerelés és a Közép-Kelet ügyeiben. Ezután Macmillan ja­vasolná, -hogy a négy nagyhata­lom fordítsa figyelmét a Távol- Keletre, s hívják meg Mao Ce- tungot a Kínai Népköztársaságot közvetlenül érintő ügvek megvi­tatására. Menedékjogot kért az NDK-ban egy ismert nyugatnémet tudós Berlin: (MTI) Mint a TASZSZ jelenti, Arthur Wegner ismert nyugatnémet jogtudós, a münste- ri egyetem tanára menedékjogot kért a Német Demokratikus Köz­társaság kormányától. Wegner professzor Berlin de­mokratikus övezetében szerdán sajtóértekezletet tartott és ezen elmondotta, hogy a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja or­szágos tanácsának ülésszakán nyá ron mondott beszéde óta a nyu­gatnémet hatóságk rágalom- és uszítóhadjáratba kezdtek ellene, fasiszta elemek pedig megfenye­gették. A nyugat-németországi igazságügyi hatóságok hazaárulás címén bűnpert indítottak ellene. A nyugat-németországi ható­ságok üldöző hadjáratának oka — mondotta a professzor — poli­tikai nézeteimben rejlik. Ez Nyu- gat-Némétországban szinte min­dennapos jelenség. Saarbrücken: (ADN) A nyugat­német politikai rendőrség foly­tatja a nemzetközi enyhülésért harcoló állampolgárok üldözését. Letartózta tták Hermann tanárt, a Németek Szövetsége elnevezésű demokratikus szervezet tevékeny tagját, mert a szövetség Hrus­csov ENSZ-beszédét népszerűsítő röpcéduláit terjesztette. A rend­őrség házkutatást tartott a szo­ciáldemokrata párt Klein nevű tagja és Emil Limbach saar- brückeni lakos házában. Az utób­bi tagja a Szovjet—Német Baráti Társaságnak. Dobi István, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának el­nöke, aki a magyar párt- és kor­mányküldöttség vezetőjeként részt vett a Kínai Népköztársa­ság megalakulásának 10. évfordu­lója alkalmából rendezett ün­nepségeken, majd Liu Sao-csi- nek, a Kínai Népköztársaság el­nökének meghívására mintegy két hetet még a Kínai Népköztár­saságban töltött, csütörtökön dél­után visszaérkezett Budapestre. Az Elnöki Tanács elnökét a Fe­rihegyi repülőtéren Kiss Károly, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnökhelyettese, Biszku Béla belügyminiszter, Rónai Sán­dor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nagy Dániel, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese, dr. Sík Endre külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a forra­dalmi munkás-paraszt kormány­nak számos tagja fogadta. Dobi István visszaérkezése után a repülőtéren rövid nyilat­kozatot adott a Kínai Népköz- társaságban szerzett tapasztala­tairól. Az ENSZ közgyűlés szerdai ülése — szavazás a „tibeti kérdésben44 Becsben fasiszta suhancok letépték és elégették az NDK lobogóját Becs: (MTI) A bécsi Kiinstler- hausról, ahol a napokban német demokratikus könyvkiállítás nyílt meg, csütörtökre virradó éjjel»is­meretlen tettesek« letépték az NDK címeres állami lobogóját. A zászló őrzésére kirendelt magán­detektív elmondotta, hogy a su­hancok, akik fasiszta jelszavakat hangoztattak, egy óvatlan pilla­natban rárohantak, harcképtelen­né tették, a letépett zászlót az­után meggyújtották és elégették. A könyvkiállítás rendezői csü­törtökön délben újra kitűzték a Künstlerhausra az NDK lobogó­ját. New York (MTI): Hírügynök­ségi jelentések szerint a közgyű­lés szerdán este szavazott az úgy­nevezett „tibeti kérdésben” elő­terjesztett ír—malájföldi javas­latról, amely — a Kínai Népköz- társaság megnevezése nélkül ki­fejezte az ENSZ „aggódását” a tibeti események miatt, továbbá „tiszteletét’ nyilvánította a tibeti nép emberi jogai, kulturális és vallási élete iránt. Az amerikai hidegháborús kö­rök sugallta javaslat ■ mellett sza­vazott 45 ország, névszerint Auszt rália, Ausztria, Kanada, a csang- kajsekisták, Dánia, Malájföld. Görögország, Haiti, Izland, Irán, Írország, Izrael, Japán, Jordánia, Laosz, Libéria, Luxemburg, Hol­landia, Olaszország, Uj-Zéland, Norvégia, Pakisztán, a Fülöp-szi- getek, Svédország, Thaiföld, Tu­nézia, Törökország, az Egyesült Államok, továbbá 17 latin-ameri­kai ország. Ellene szavazott a Szovjetunió, Ukrajna, Belorusszia és a hat népi demokratikus ország, köztük a Magyar Népköztársaság küldött­sége is. 26 ország tartózkodott a szava­zástól. Mint már jelentettük, a szava­zás előtt felszólalt dr. Péter Já­nos magyar külügyminiszter­helyettes is. Ugyancsak felszólalt sir Pierson Dixon angol küldött. Kijelentette, Nagy-Britannia kül­döttsége tartózkodni fog a szava­zástól, mert nem akarja meg­szegni az alapokmányt más or­szágok belügyeibe való beavatko­zással. Különben is helyesebb­nek tartaná a határozat nélküli puszta vitát, mert szerinte ez Sok­kal többet használ a „tibeti nép­nek”. Krisna Menőn (India) szintén bejelentette, hogy tartózkodni fog a szavazástól, bár a maláj-földi— ír javaslat indítékaival együtt­érez. Hangoztatta, hogy a dalai láma igen fiatal ember, aki jelen­leg iS alelnöke a Kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságá­nak, s a kérdés élezése csak meg­nehezítené a megbékélést. Palamarcsuk, Ukrajna küldötte megállapította, hogy a Kínai Nép- köztársaság szigorúan tiszteletben tartotta a Tibetre vonatkozó 1951. évi megállapodásokat, s a láza­dás a tibeti nép létérdekei ellen irányult. Ezután a malájföldi küldött el­ismételte a Kínai Népköztársa­ságra szórt régebbi rágalmait, majd a közgyűlés a szavazásra tért. Kuznyecov szovjet külügymisz- ter-helyettes a szavazás után fel­szólalt. Hangoztatta: a „tibeti kér­dés” kezdeményezőinek nem si­került szert tenniük azok szava­zataira, akikére a leginkább szá­mítottak, akikre a leginkább szükségük volt. Ez érthető is, mi­vel mind a kérdés feltevése, mind a szavazás törvénytelen akció. Az ehhez hasonló lépések csak a nemzetközi feszültség éleződését eredményezhetik, s a felelősség teljesen azokra a körökre hárul, akik az ENSZ lobogója mögé bújva igyekszenek a béke és a biztonság ellen tevékenykedni, A francia szélsőséges elemek felforgató tevékenységének újabb részletei Párizs: (MTI) A szélsőséges ele­mek kormányellenes felforgató tervéről egyre több részlet válik ismeretessé az UNR vezetőinek jóvoltából. Louis Terrenoire, az Unió az új köztársaságért párt parlamenti csoportjának elnöke az UNR-képviselők előtt részle­tesen kifejtette, miből állt a »fel­forgató terv«. Tömeges kilépése­ket akartak előidézni az UNR-ből. A nemzetgyűlés algériai vitáját lezáró szavazás során pedig a jobb oldali függetlenek egy részének és az algériai képviselőknek a se­gítségével minimálisra akarták csökkenteni a Debré-kormány többségét. A parlamenti manő­vert utcai tüntetések támogatták volna. Ezek megszervezésére Al­gírból Párizsba érkezett Guy Ri- beaud, az algíri május 13-i puccs szakavatott irányítója. A kettős akciónak a Debré-kormány le­mondását kellett volna kierősza­kolni. Az új miniszterelnököt George® Bidault személyében ta­lálták volna meg, az UNR-ből ki­lépett Pascal Arrighi, a korzikai puccs hőse pedig pénzügyminisz­ter lett volna. A francia kormány is megtár­gyalta Debré előterjesztése alán­ján a belpolitikai jaelyarteí. A dolog természeténél fogva a mi­nisztertanács állásfoglalásáról nem nyilatkoznak. A különböző politikai pártok és szervezetek annál több közle­ményben foglalkoznak az »össze­esküvéssel«. Az emberi jogok li­gája nyugtalanságának ad han­got a franciaországi »prefasiszta« légkör miatt és felhívással for­dul a közvéleményhez, követelje a kormánytól a bűnösök felkuta­tását és példás megbüntetését. Belgrád (MTI) Belgrádban meg kezdődött a jugoszláv-m agyar ha tárügyi fő-vegyesbizottság 1> ülésszaka. Az ülésen megvitajá a két országot érdeklő határkéi dések folyó ügyeit. Moszkva (TASZSZ): A Szovjet unió mezőgazdasági miniszterin mának meghívására a Szovjet unióban tartózkodó magyar mi zőgazdasági küldöttség szerdá találkozott a szovjet miniszterim munkatársaival. A szakmai jelit gű megbékélés után a magya küldöttség a Moszkva közelébe levő Gorkiba utazott.

Next

/
Thumbnails
Contents