Tolna Megyei Népújság, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-22 / 248. szám

1 5 6 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSÁG 1959. október 22. Elítélték a lelketlen vadházastársakat A gyermekek állami gondozásba kerültek Nem mindennapi bűnügy tár­gyalására került sor a napokban Szekszárdim. A szekszárdi járás­bíróság előtt egy férfi és egy nő — vadházastársak — álltak vád­lottként. A nevük: Borda Ferenc és Csapó Józsefné, Szekszárdon, a Benedek völgyben laknak. Bor­da 1927-ben, Csapó Józsefné pedig 1912-ben születtek. bői a 12 éves Erzsébet nevű leány és a 6 éves István nevű fiú szü­letett. Ez a két gyermek az ő „gondozása” alatt élt. Am/ miatt a bíróság elé kerül­tek, az a legmegvetendőbb bűn­lettek egyike. Akiben egy haj­szálnyi emberi érzés van, ha mind járt még az írás-olvasás tudásáig sem jutott el, az is undorodva, megvetéssel gondol erre a bűn­tettre. Ugyanakkor érthetetlenül hallgatja a bűncselekmény egyes részleteit és nem tudja elkép­zelni, hogyan tudnak emberek ennyire kivetkőzni emberi mivol­tukból. Szerencsére, még az ehhez hasonló esetek is ritkaság számba mennek és így erről nem mint általános problémáról kell beszél­ni, hanem mint teljesen ritka, kirívó esetről. Bordáról még csak annyit, hogy idült alkoholista, többször volt elvonó kúrán — eredménytelenül. Az ital következtében aztán rendszerint durva, trágár, ember­telen módon viselkedett. A gyer­mekeket nem szerette és durván bánt velük. Durván? Ez a szó nem is fedi eléggé a tartalmat. Ez már vandalizmus volt. megerőszakolta. Néhány héttel később ugyancsak hasonló dolgot kísérelt meg. Ezt is tudta az „anya”, de még csak egy szóval sem tiltakozott ellene. Sőt... A legintimebb családi viszonyt a gyermekek előtt, a gyermekek szemeláttára folytatták. Sőt... (Is­mét egy „sőt”.) Utasították a gyér mekeket, hogy az aktust nézzék végig, miközben a gyermekeknek trágár dalt kellett énekelniük, amire ugyancsak ők tanították meg őket. A 6 éves gyermeket például ci­garettáért küldte. A gyermek valami miatt késett. Borda ezért megfogta, felemelte jó magasra és szabályosan földhöz vágta. A gyér mek eszméletét vesztette, s vízzel, ecettel kellett életre kelteni. Egy másik alkalommal a városban vágta ugyanígy a földhöz. Akkor a gyermek feje a betonjárda sze­gélyéhez ütődött s vérzett. Borda Ferenc alkalmi munkák­ból, napszámból élt, állandó mun­kát nem vállalt, csakúgy, mint a vadházastársa, Csapó Józsefné. Csapó Józsefné a férjétől 16 évi házasság után elvált. Ebből a há­zasságból három gyermekük szü­letett, akik a volt férjénél vannak. Ezután négy férfivel élt együtt hosszabb-rövidebb ideig, majd pedig másfél éve megismerkedett Borda Ferenccel, akivel együtt is éltek egészen a letartóztatásukig. Az asszony korábbi együttélései­Az asszony, aki tulajdonképpen a gyermek „anyja”, tudott ezekről a dolgokról, de nemhogy tiltako­zott volna, inkább biztatta Bor­dát: Valósággal kínozták, gyötörték a gyermekeket. Nem gondoskod­tak még az elemi ruházkodásuk­ról, élelmezésükről sem. Megtör­tént, hogy egy hétre magukra hagyták a két gyermeket minden élelem nélkül, összesen tíz forint­tal. A 12 éves leánynak napszám­ba kellett elmennie, hogy valamit ehessenek. A leány már öngyil­kossági gondolatokkal foglalko­zott, de szerencsére a hatóságok tudomására jutott a gyermekek sorsa és a „szülők” viselkedése. Eljárást indítottak a „szülők” el­len. — Üsd csak, úgy sincs apjuk és kell nekik a verés. Borda ütötte is őket úgy, hogy a tisztességes ember még az igás- állataival sem bánik ilyen dur­ván. A 12 éves leányt pedig, amikor az betegen feküdt az ágyban, A gyönki járási kapitányság színjátszói és iíj. Tfíeisz Lőrinc szerepeitek legjobban a OM kulturális seregszemlén Vasárnap rendezték meg Szek­szárdon a BM klubban a rendőr­ségi KISZ-szervezetek II. kultu­rális seregszemléjének megyei döntőjét. A megyei döntőn két szánjátszó együttes szerepelt. A gyönki járási rendőrkapitányság együttese részleteket mutatott be Dobozy Imre: Szélvihar című drámájából, a paksi járási kapi­tányság színjátszói pedig Szabó István: A rossz cseléd című egy- felvonásos színművét adták elő. A bírálóbizottság értékelése sze­rint a gyönki együttes szerepelt jobban. Az énekesek közül ifj. Theisz Lőrinc, a megyei főosztály művé­szeti együttesének tagja nyújtot­ta a legkiemelkedőbb teljesít­ményt saját gyűjtésű Tolna me­gyei népdalaival. így a színjátszó-csoportok közül a gyönki, az egyéni szereplők kö­zöl, ifj. Theisz Lőrinc vesz részt január 31-én Kaposvárott a ke­rületi döntőn. Borda és Csapóné beismerték az ellenük emelt vádat, a kihall­gatott tanúk is bizonyították azt, így a bíróság végül is meghozta az ügyben az ítéletet. Borda Fe­rencet gondozásra bízott személy- lyel szemben elkövetett erőszakos nemi közösülés, valamint ugyan­ennek a bűntettnek kísérlete, ezenkívül ifjúság elleni bűntett, valamint könnyű testisértés miatt 8 évi börtönre és 5 évi jogvesztés­re ítélte a bíróság. Csapó József - nét ifjúság elleni bűntettben mondotta ki bűnösnek a bíróság és 5 évi börtönbüntetésre, vala­mint 5 évi jogvesztésre ítélte — beleértve a szülői felügyelettel járó jogaitól való megfosztást is erre az időszakra. Az ítélet jog­erős. A gyermekek sorsáról is intéz­kedés történt. Állami gondozásba vették őket. A hatóságok megmentettek a tisztességes életnek két gyerme­ket, akik sorsukról mit sem tehet­nek s a két lelketlen személy — akiknek „jóvoltából” a gyerme­kek ilyen helyzetbe kerültek — méltó helyre — a börtönbe ke­rült. Boda Ferenc Áprilisi tréfával kezdődött... Gyurcsákot kirúgták az állásá­ból a szú képletes értelmében vé­ve, mert a hosszas, alapos vizs­gálódás után a kezébe nyomták a munkakönyvét azzal a bejegyzés­sel, hogy »fegyelmileg elbocsát­va-'<. Az egész fegyelmi ügy tu­lajdonképpen egy ártatlannak szánt április elsejei tréfával kez­dődött. Ismeretes, hogy április elsején mindenki valami tréfán töri a fe­jét. Kcniácsot lehivaiják az eme­letről a munkatársai, hogy a por­tán várják. A portán természete­sen senki sem keresi, ezért aztán mindenki jót derül rajta a hiva­talban. A személyzetis azonban túl akart tenni mindenkin a tréfálko­zásban. Elhatározta, hogy alapo­san megtréfálja Babulait, aki egyébként igen jó barátja is. Tud ta róla, hogy ezer szállal fűződik Szekszárdhoz és a legnagyobb csa pás az lenne számára, ha más vidékre helyeznék. Ezért aztán megszövegezett egy áthelyezési pa pírt. amely szerint őt, Babulai Elemér előadót hivatali érdekből áthelyezik a megye másik végé­ben lévő telephelyre. Ezt alá is írta, le is bélyegezte s a titkárnő­vel egy zárt borítékban elküldte Babulainak. Úgy számított, hogy 10 perccel később majd egy má­sik levélben küldi neki az előlép­tetését, ami már nem áprilisi tré­fa. Addigra jól kimérgelődi ma­gát s nem sértődik meg az elő- léptetésr-' való tekintettel. A titkárnő azonban amikor a második levelet vitte, összetalál­kozott egyik barátnőjével s tere­ferélni kezdtek. így aztán Babu­lai összetörve, felbőszültén ro­hant a személyzetishez, kezében az áthelyező levelet lobogtatva. — Ez a legnagyobb aljasság a földön — üvöltötte. — Csillapodj Elemér. — Még, hogy csillapodjak? Mi ez? Ezt érdemiem meg azért, mert mindent megcsináltam, amit rám bíztak? De én... — Nyugodj meg, ülj le — csi­tította- tovább a személyzetis és már kezdte bánni, hogy ilyen ke­gyetlen áprilisi tréfa jutott az eszébe, mert azért mégis csak túlzás így elkeseríteni egy em­bert, még tréfából is. — Nem ülök le, de én megmu­tatom... — hadonászott a levéllel a kezében. ■— Megmutatom... Még a központba is elmegyek, ha kell, mert tudom, hogy ki fúrt meg. Tudom, hogy nem te csináltad, de azt is, hogy Gyurcsáknak a keze van az egész dologban. — Ülj már le, értsd meg, hogy nem Gyurcsák... — Nekem ne is próbáld leta­gadni, mert tudom. Ismerem azt az embert. Mindenkivel szemben mézes-mázos és közben a főnökök előtt mindenkiről összehazudik mindent. Láttam az arcán, hogy én is sorra kerültem... — De Elemér, az istenért, érts meg... — Semmi »de«. Most már én sem hallgatok. Ha engem áthe­lyeztek, a Gyurcsáknak vénülni kell, mert olyan dolgokat köve­tett el. Most már éjt sem hall­gatok. Vegyétek tudomásul, hogy amikor a nyáron egy hétig ellen­őrző körúton volt, egy napig sem ellenőrzött, hanem a titkárnője után utazott Siófokra. Én is ott üdültem, minden nap találkoz­tam velük és könyörgött, meg fe­nyegetett, hogy el ne áruljam senkinek. És az ilyen ember kezd el engem furkálni. A személyzetis csak nézett: szó­val ezért nem találták a nyáron egy hétig egyik telepen sem Gyurcsákot s ő azt mondta, hogy mindenütt »inkognitóban« járt, hogy jobban észrevegye a hibá­kat. — Meg azt is tudom, hogy a vállalat teherkocsijával fuvaroz­tatott, de egy fillért sem fize­tett. Én észrevettem, amikor a papírokat néztem, szóltam is neki, de megfenyegetett s így nem mertem szólni. De most már megmondom. Engem ne piszkáljon ilyen ember... Még azt is tudom, hogy a Holczernének mit ígért... Azt mondta neki, hogy prémium­ra terjeszti fel, ha... Szóval nem akarom hírbe hozni azt az asz- szonyt... Az ártatlannak szánt áprilisi tréfa révén Gyurcsák egyéb »tet­tei« is kiderültek. Ezért aztán Gyurcsák lehorgasztott fejjel és munkakönyvvel a zsebében kisé­tált a hivatalból. Hirtelen nem tudta, hogy tulajdonképpen Ba­bulait átkozza-e jobban, vagy azt, aki először tréfálkozott április el­sején, mert a tréfából végül is ko­moly dolog lett. B. F. HÍREK Egy javaslat a szekszárdi városfejlesztéshez A Szekszárd városi tanács köz­véleménykutatást rendez a város fejlesztésére vonatkozó tervja­vaslat elkészítése érdekében. A választópolgárokat megkérdezik, milyen elgondolásaik vannak a város fejlesztése érdekében. Nos, tekintettel arra, hogy én is vá­lasztópolgár vagyok, közlök én is egy javaslatot. Mindenekelőtt hangsúlyozom, hogy nem egyéni, hanem teljesen közérdekű az el­gondolás. Javaslom, hogy legalább a vá­ros központjában szereljenek fel egy úgynevezett utcai órát. Olyas mire gondolok, mint amilyen ál­talában a városokban látható — kivéve Szekszárdot. Sőt, még Dombóvárott is van, pedig az még nincs várossá nyilvánítva. Az »indokot« nem akarom kü­lönösebben részletezni. Az teszi szükségessé itt is az órát, ami ál­talában a többi városokban. Lehet, hogy lesznek, akik azzal próbálják elutasítani ezt a javas­latot, hogy hiszen van a város központjában egy templomtorony óra. Ez igaz, csakhogy ez, mint mondani szokták, úgy megy, mint a toronyóra — azaz hol pontosan, hol pontatlanul és sosem tudja az ember, hogy mikor megy pon­tosan. De még ha pontosan men­ne is: ez az óra csak egyes kivé­teles helyekről látható, de pél­dául a Garay-tér nagy részéről, ahol a legnagyobb forgalom bo­nyolódik le, egyáltalában nem látható az épületektől. Úgy gondolom, hogy a költsé­gek miatt sem megvalósíthatat­lan ez a javaslat. Ha pedig eset­leg a város több pontjában he­lyeznének el ilyen utcai órát, annak még jobban örülnék én is a többi járókelővel együtt. ac. — Jól sikerült disznótoros va­csorát rendezett vasárnap este a I’elsőnyéki Földművesszövetke­zet. — Annak idején hírt adtunk arról, hogy Bonyhádon a vízveze­tékhálózat építése során római út nyomaira bukkantak. A kö­zelmúltban ismét rábukkantak az út köveire árokásás közben. — A kolozsvári radiológiai klinikán nukleáris orvostudomá­nyi osztályt létesítettek. Az osz­tály műszaki felszerelését a Szov­jetunió, Magyarország és az NDK szállította. Románia komoly ösz- szegeket bocsátott az új osztály rendelkezésére, hogy kutatáso­kat folytasson a radioaktív izotó­pok felhasználásának lehetőségei­ről. — Hétezer hektó befogadóké­pességű pincét rendez be Szek­szárdon a Kossuth Lajos utcában az Állami Borpincészet. — Október 22-én hozzák nyil­vánosságra az idei irodalmi Nó- bel-díj nyertesét. Egyelőre két je­löltnek van legnagyobb esélye: az egyik a francia Saint-John Perse költő, a másik pedig Alberto Mo- ravia olasz író. — Tolna megyében öt körzet­ben, összesen hatvan községben végeznek jelenleg mesterséges szarvasmarha-megtermékenyítést. Ugyanakkor a feleslegessé vált apaállatokat — eddig több mint háromszázat — kivonták a közte­nyésztésből. — A Szovjet Állami Könyvki­adó Vállalat két kötetben adta ki Ernest Hemingway műveit — 300 000 példányban. — A teveli téglagyárban meg­kezdték a felkészülést a jövő évi termeléshez. Megszervezték a bri­gádokat a föld kitermeléséhez — több mint 2000 köbméter földet készítenek e” a jövő évi tégla- és cserépgyártáshoz. — Nemcsak Fisában van ferde torony. A lengyelországi Zabko- vice városira nevezetessége, hogy igazi ferde tornya van. Egyméte­res elhajlásával bátran »odaáli- hat« a híres pisai ferde torony mellé. Korára nézve is veteked­het vele: 1287-ben építették. Apróhirdetés Komárom központjában családi ház, két szoba, hallos beköltöz­hető lakással, melléképületekkel sürgősen eladó. Komárom, Ig- mándi u. 14. -iedrich' (73) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalato Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőiméi Előfizetési díj egv hónapra 11 Ft ■ CDBOIOIOIOIOICDIOBCDICDaoaCDIOIOBCr irdessen ima a TOLNA MEGYEI Nép újságban Az apróhirdetés díja: szavanként I forint, vasárnap és ünnep nap 2 forint. Az első és minden további vastagon szedett szó két szónak számít. A keretes hirdetés díja: hasáb/mm-ként hétköznap 2,50 forint, vasárnap és ünnepnap 3 forint. A soros közlemények díja: nyomtatott soronként hétköznap 6 forint, vasárnap és ünnepnap 12 forint. A propagandafotó dí ja: hasáb/mm-ként hétköznap 2,50 forint- vasárnap és ünnepnap 3 forint. Hirdetéseket felvesz a Tolna megyei Népújság Kiadóhivatala, Mártírok tere 15—17, és a Magyar Hirdető Vállalat Szekszárdi Ki rendeltsége, Garay tér 19. LDRCD ■ QI.OJ.O I.O.IQI.QI OIO BO ■ QIO BOR Q| i

Next

/
Thumbnails
Contents