Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-17 / 218. szám

é TOI,NA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. szentem»« «t, FÁIU A DOMBOK KOZOflT Idős parasztember áll a bá- taapáti tanácsháza előtt. Rá­köszönök. Felemeli bütykös mutatóujját és megállít. — Honnan, s mi célból jött ide az elvtárs? Elmondom, fejét csóválja, le­gyint és kioktat. — Halálra van ítélve ez a falu, uram, az utóbbi években legalább száz, — ha nem több — azoknak a házaknak a szá­ma, amelyeket lebontottak, vagy le kell bontani, mert lak­hatatlanok. Erről a faluról nem újságcikket, hanem halotti bú­csúztatót kellene írni. Keserűen, kilátástalanul mondta ezt, s megdöbbentő, fénytelen tekintetét végighor­dozta a falut ölelő meredek dombokon. Az őszi nap sárguló aranyözöne borította a domb­hátak púpjait. Szótlanul áll­tunk egymás mellett, s én értel­metlenül nézte - az öregre. Csodálkoztam, mert a faluban zajlott, zsibongott az élet. Ki­bejártak fiatalok, öregek a szö­vetkezeti boltba, kőműves tata­rozta, vakolta a modern, nagy­ablakos iskolát, ahonnét szív­derítő gyerekzsivaj szűrődött az utcára. Friss, jóillatú ke­nyereket cipeltek az asszonyok a péktől, nem messze a tanács­házától új épület — mint ké­sőbb megtudtam, a leendő mo­zi — téglafalán kopácsoltak az építőmunkások. Újdonsült ismerősöm látja kételyemet és magyaráz. Ezek a dombok csak keser­ves munka árán adnak a pa­rasztnak kenyeret. Ezt a mun­kát nem bírja mindenki. Szok­ni kell ehhez, bele kell ebbe születni. Az emberek elmene­külnek innen. Nem hittem az öregnek, ott­hagytam és szétnéztem a falu­ban. A termelőszövetkezet köz­pontjából egymás után jönnek ki az emberek, rózsaszínű tag­sági könyvükben százasok la­pulnak. Előlegosztás van. Az Aranykalász Tsz 10 forintot oszt ki előlegként egy munka­egységre, április óta 85 000 fo­rintot, augusztus hónapra 17 000 forint előleget osztottak. Az iro­dában nézem a kimutatást: Jäckl Lőrinc 510 forint, öhl- müller Adolf 700 forint, Schmidt Kálmán 710 forint, Lay Henrik 720 forint előleget vesz fel az augusztusi munka­egységek után. Zimmermann Márton agro- nómussal szétnézek a szövetke­zet belsőségében. Mindenütt serény munka, tervek, célok. Bontanak, építenek, átalakíta­nak. Nem, ez nem haldokló fa­lu, ébredő, újjászülető falu ez: Bátaapáti hosszú stagnálás után most derül életre, öreg ismerősöm a múlton kesereg, megállt benne az idő, nem tud­ja, vagy talán nem is akarja észrevenni a születő újat. Nem akarja észrevenni, hogy ez az új, sok gonddal és nehézséggel küszködő szövetkezet a saját erejéből, saját építőbrigádjával három istállót alakított át mintegy 150 000 forint érték­ben. Nem tudja észrevenni, hogy darálót, traktorokat, íű- kaszálógépeket, hídmérleget, lógereblyét vásároltak nyolc- hónapos fennállásuk alatt, és szarvasmarha-karámokat, siló­gödröket építettek. Nem tudja és nem akarja észrevenni öreg ismerősöm — akiről kiderült, hogy egyike a község szövetke­zeten kívüli parasztjainak —, hogy Lak János, Becker Jakab, öhlmüller Gyö 0y, Paluska Fe­renc minden erejüket, sokolda­lú tehetségüket vetik latba, hogy kialakítsák, megteremt­sék az új életet, a szocializ­must a meredek dombok kö­zött. Izmosodó, jó úton előrehala­dó, napról napra erősebb szö­vetkezeti élet bontakozik ki Bátaapátiban. Ott, ahol az el­múlt évek nagy népvándorlása megtépázta az életet, megka­Követendő példa «►Sok ilyen vendéget szeret­nénk« — mondotta Szaif elvtárs a gyönki étterem vezetője, amikor átadta Kántás József Simon tor­nyai lakatosmester levelét. A levél ezt tartalmazza: Au­gusztus 18-án a gyönki étterem­ben ebédeltem. Miután elfogyasz­tottam az ebédet, fizetni szándé­koztam. A szolgálatban lévő idő­sebb férfi oda is jött az aszta­lomhoz, azonban időközben ná­lam helyet foglalt egy szekszárdi fiatalember, akivel beszélgetni kezdtünk. A figyelmes felszolgá­ló nyilván nem akart zavarni és ezért a többi teendőit végezte. A fiatalemberrel megkezdett beszél­getést rövidesen befejeztük és én vele együtt eltávoztam anélkül, hogy az elfogyasztott ebédet ki­fizettem volna. Bűkor hazaérkeztem — pontos ember lévén — számadást végez- 1 em és akkor döbbentem rá, hogy az ebédet nem fizettem ki. Hús­levest, marhapörköltet és két da­rab kenyeret fogyasztottam és megittam egy pohár málnát. Ké­rem sürgősen értesítsenek, hogy a számlát ki tudjam egyenlíteni. Túlzás lenne azt állítani, hogy az ilyen és hasonló esetek min­dennapos dolgok. Azt azonban nyugodtan mondhatjuk, hogy az ilyen természetű emberi meg­nyilvánulásom már nem hatnak kuriózumként. Nem tartjuk eze­ket erkölcsi bravúrnak, vagy mesterkélt és erőltetett ►►jófiúsko- dásnak«, hanem alapjaiban meg­változott életünk követendő és természetes kifejeződéseit látjuk bennük. „ VIdám juhtenyésztés“ Megelégedéssel, sőt leplezhe- tetlen örömmel vettük a hírt, hogy a Mezőgazdasági Kiadó ed­digi szürke, a szakszerűséget túl­hangsúlyozó gyakorlatával sza­kított s egészen új utakra lépett a mezőgazdasági szakirodalom te­rületén. Ennek egyik első nyoma az az új kiadvány lesz, amely a Vidám sertéstenyésztés és a Vidám-rajzos szarvasmarhate­nyésztés című könyvek után a Vi­dám-rajzos juhtenyésztés címet viseli, amit nyilván fokozott ér­deklődéssel várnak a humort kedvelő juhászok. A fokozott ér­deklődés indokolt: miután a kiadó kielégítette a disznó és szarvasmarha-gondozók humor­igényét, illő, hogy a juhászokra is gondoljon s megtanítsa őket arra, hogyan kell birkanyírás közben vicceket mesélni s az egész bir­katenyésztést hogyan lehet a hu­moros oldaláról felfogni. Természetesen hiba lenne, ha ezt a helyes kezdeményezést nem fejlesztenék tovább. A következő lépés az lehetne, ha, mondjuk nemcsak a pásztoroknak, hanem a juhoknak is készülne valami ha­sonló könyv, esetleg ilyen cím­mel: Ellesett viccek a birkák éle­téből, amihez talán nem ártana kottamellékletet is csatolni, a könnyebb érthetőség kedvéért. Persze kár lenne megfeledkez­ni a technikai kérdések humoros feldolgozásáról is. Ajánlanánk a vicces esztergályozás, a mulatsá­gos kombájnkezelés, vagy a hu­moros-rajzos cipőfelsőrész készí­tés témaköröket, természetesen azzal, hogy a vidám-rajzos isme­retterjesztést ki lehet terjesztem minden emberi foglalatosságra, a rakétakészítésig bezárólag. A Mezőgazdasági Kiadó új könyvsorozatáról persze elmond­hatnánk néhány komoly helytele­nítő véleményt is. De a jelek sze­rint a kiadó is a humoros olda­láról fogja fel ezeket a kérdése­ket, s így csak arra tudunk gon­dolni, hogy ezt nem is lehet komolyan venni. (cs) varta a kedélyeket, kezdenek magukra találni az emberek. Nehéz volt azelőtt Bátaapáti- ban a meredek dombok közé szorított élet. Testet, lelket rokkantó munkával tudt ;.k csak kierőszakolni a lejtős domboldalaktól a minden, api , kenyeret. svábok kitelepíté­se után a más vidékről idcszn- kadt emberek nem bírták ezt a kegyetlen munkát. Nem bírták és nem is akarták tönkretenni a kisparcellákon magukat ak­kor, amikor bontakozó so- cialista életünk, fejlődő iparunk korlátlan lehetőségeket nyúj­tott a könnyebb élethez. Az istenhátamögötti dombok közé szorított emberek elszivárogtak Bátaapátiból. így tényleg úgy látszott, hogy meghal ez a falu. S ezen a tavaszon megállt a földesúszás. A párt irányításával — és a közmegbecsülésnek ör­vendő Simon Ferenc mostani tsz-elnök vezetésével és szemé­lyi példájával — szövetkezet­be tömörültek az emberek. Es a szövetkezés ú.i perspektívá­kat, új távlatokat nyitott. Gyü­mölcsösöket telepítenek a dom­bokon, nagyüzemi juhtenyész­tést, szarvasmarha-tenyésztést alakítanak ki a legelőkön és öntözéses kertészetet a Lajvér- patak partján. Nincs szükség arra most már, hogy mindent termeljen a szövetkezet, úgy, mint az önellátó egyéni paraszt. Azt termelnek, ami a legjöve­delmezőbb. ami legjobban meg­felel a táj adottságainak. Olyan termelési profilt alakítanak ki, ahol kihasználhatják a gépeket. A szövetkezés öntött új élet­kedvet a faluba, megállította a kivándorlást, kőműves szerszá­mokat adott az emberek kezé­be: építsenek, alakítsák át a régi épületeket, érdemes lesz élni itt a dombok között. S ma már mozi épül a falu központ­jában, kibővítették az iskolát és nagyüzemi istállókat építe­nek a szövetkezetiek. Vannak, akik ezt még nem veszik észre — ilyen öreg is­merősöm is —, de egyre keve­sebb ezeknek a száma. S egy­re többen vannak azok, akik az új élet lázában magukra talál­nak a faluban, Bátaapátiban, a dombok között. Gyenis János JAVASLAT PESTI NŐKNEK Telefonkagyló — három percnél lehetetlen tovább kézben tartani. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21-21, 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél £l£(i»t*il díj *81 hdrrapra 11 H1H E IC Műtehén Angol tudósok a London kör­nyéki Ilotharnslead kísérleti állo­máson olyan készüléket szerkesz­tettek amely fűből és falevelek­ből kiválasztja a fehérje-anyagot és eltelő formába önti. A »műte­hén« állal elfogyasztott füvet egy készülék felaprííja, egy másik pe dig kisajtolja. A kisajtolt nedv­ben alig van cellulózé, viszont benne van a növények csaknem teljes fehérjemennyisége. Ezt az­tán gőz segítségével választják ki. A »műtehén« sokkal termeléke­nyebb a valódinál. Az élő tehén tejében ugyanis az elfogyasztott fűben tevő fehérjének csa^ ót százaléka található, a műtehén által készített anyag viszont a 'eltérjének több, mint ötven szá­zalékát tartalmazza. A műtehén készítette tápanyagot egyelőre ser téteken próbáljál- ki, amelyek ki­tűnően híztak tőle. Azt még nem állapította’- meg, hogy az embe­reknek ízlik-e majd a műtehén teje. Hiába, csodálatos az emberi el­me. Képzeljünk csak el ezek után egy jövő századbeli mezőgazdasá­gi kiállítást. Felvezetik a legjobb műteheneket, fejüket műszarv ékíti, a legjobb mű-apaállatokat. A bírálóbizottság eldönti majd, melyiknek ítéljék oda a mű-első díjat, megvizsgálják mű-törzs- könyvi leszármazásukat, gőzfej­lesztő képességüket, mennyi idő alatt tudják a füvet műtejjé át­alakítani. De természetesen lá­tunk majd mű-paripákat, mű-ser­téseket, amelyek mű-malacokat ellenek, mű-kolbász, mű-sonka,' mű-szalonna, mű-disznósajt ké­szül belőlük és látunk mű-juho­kat. amelyekről mű-gyapjút nyír­nak, mű-halakat, amelylcböl mű- halászlét főznek, mű-... — de mi­nek is folytassuk tovább. Elé­gedjünk meg egyelőre a természe­tes tejjel, vajjal, kolbásszal, sza­lonnával, halászlével, maradjunk egyelőre maradiak. B. I. — Közérdekű közlemény. Mind­azok a gázlegalizálók, akik a Gáz- értékesítő Vállalat levelével ren­delkeznek, s annak alapján a le­galizálást még nem hajtották végre, 1959. szeptember 23-án és 24-én Szekszárdon a Keselyüsi úti TÜZÉP-telepen is elvégezhe­tik. (x) — Szállodaberendezési kiáT­tás nyílik október 15-én Párizs­ban. A kiállításon műanyagból készült tartalékszobát mutatnak be, amely tíz perc alatt felállít­ható. — Az elmúlt tíz év alatt há­romszáz családi házat építettek Simontornyán magánerőből és OTP-kölcsönből. — Kedves dunaföldvári emlék egy könyvjelző dunaföldvári kép­pel. Kérje minden ottani papír­boltban, szövetkezeti üzletben, (x) — A Tanácsi Építőipari Válla­lat kongresszusi felajánlásában vállalta, hogy 15 nappal a határ­idő előtt, december 15-re befejezi a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat 1200 négyzetméter alap­területű raktárának építését. A raktár két ütemben épül, most készül a második ütemben épülő raktárrész födémezése, az elsőt már használatba is vette a válla­lat. — Flensburgban körülbelül R0 000 lövedéket halásztak ki a Balti-tengerből, amelyeket a má­sodik világháború végén a néme­tek süllyesztettek a tengerbe. A lövedékeket a németek »Tabun« gázzal töltötték meg, amely az agyidegek megbénításával halált okoz. Minthogy a tengervízben a lövedék burkolata gyorsan oxidá­lódik, számolni kell azzal, hogy az erősen ártalmas gáz helyen­ként belevegyült a flensburgi öböl vizébe. Apróhirdetések KÖLCSÖN KAPHAT könyvet a Megyei Könyvtártól! Beiratási díj: felnőtteknek évi 3 Ft, tanu­lóknak 1 Ft. Kölcsönzési idő na­ponta 10—13 és 2—7 óráig, ked­den és csütörtökön csak du. 2—7- ig. Címünk: Szekszárd, Széche­nyi u. 48. sz. • (83) A TOLNA MEGYEI Termény- forgalmi Vállalat azonnali belé­pésre keres nagy gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót bi­zalmas munkakörbe. Jelentkezés a vállalat központjában minden reggel 8—9 között. (70) A TOLNA MEGYEI Népbolt felvesz vas-műszaki szakmában jártas férfi eladósegédet a szek­szárdi, tolnai és dombóvári mű­szaki boltjába. Jelentkezés a sze­mélyzeti osztályon. Szekszárd, Garay tér 8. (76) GYORS- és gépírónőt azonnal lveszünk. MÉSZÖV, Szekszárd, ákóczi U; 2. sz, alatt, (78) — A szekszárdi megyei bíróság dr. Farkas László büntető taná­csa kedden délelőtt Szántó Fe- rencné bölcskei lakost az ellene emelt szándékos emberölés vádja alól bebizonyítottság hiányában, Fillér István böícskei lakost pe­dig a bűnpártolás vádja alól bűn. cselekmény hiányában felmentet­te. — A Paksi Építőipari Ktsz be­indította kárpitos részlegét. A ktsz által készített bútorok nagy keresletnek örvendenek. — Megjelent a Táncsics szak­szervezeti könyvkiadó tájékozta­tója a szeptemberben megjelent könyvekről. Rövid ismertetést közöl Hajnal Margit: Kézimun­ka, Luntzer Raj mond: Autó­modellezés, Makai István: Kis hangerősítők, Kis rádiókészülékek ismertetése, Susánszky János: Üzemszervezés című könyvéről és más kiadványokról. — Szekszárd vízellátását a lő. térnél lévő három kút biztosítja. Az 1954 óta működő A, B és ez év eleje óta működő C kutak kétóránként egyenként 50—60—P0 köbméter vizet juttatnak el a víz­fogyasztókhoz. — Burmában első ízben 1885- ben bukkantak fehér elefántra. A fehér elefántok rendkívül ritkák, a burmaiak a béke és a gazdag­ság szimbólumának tekintik őket. Nemrég az ország északi részé­ben ismét találtak fehér elefán­tot, amelyet Rangunba visznek, ahol ünnepélyes fogadtatásban részesítik. Megjelent a Teóii 'Dívái divatlap. Szabásminta melléklettel. Ára: 20 Ft Kapható: Postahivataloknál, divatboltokhan, ], és hírlapárusoknál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents