Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-17 / 218. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. szeptember 17. Jófanácsok termelőszövetkezeteknek Korai vetéssel a nagyobb terméseredményekért! A megyei tanács mezőgazdasági osztályának felhívása a vetési munkák meggyorsítására A zománcgyári kommunisták megválasztották az új vezetőséget Dr. Tuska Pái etaíárs is részt vett a taggyűlésen Köztudomású, hogy a megfelelő időben végzett vetés nagymérték­ben befolyásolja a jövő évi ter­méseredményeket. A vetések el" húzódása komoly terméskiesések­hez vezethet. Az őszi árpa vetésére legked­vezőbb idő a szeptember 10-től 20-ig, a rozsé szeptember 15-től 30"ig, a búzáé pedig október 1-től 20 terjedő időszak. A vetési idő szempontjából legnagyobb igé­nyeket az őszi árpa támasztja, mert legérzékenyebb a hideg iránt. Elvetése most már nem tűr halasztást: mert, ha a tél beállta előtt nem tud elbokrosodni, lénye" gesen kevesebb termést eredmé­nyez. A megye területén a mai na­pig elvetett őszi árpa és rozs­terület jelentéktelen. Félő te­hát, hogy e vetés késlekedésé­vel rossz irányban befolyásol­juk a jövő évi terméseredmé­nyeket. Hitelt a Magyar Nemzeti Báni- járási fiókjától csak mű­ködési engedéllyel és elszámo­lási számlával rendelkező ter­melőszövetkezetek kaphatnak. A bankfiók csa^ jóváhagyott termelési terv és bevétel-ki­adási költségvetés alapján fo­lyósít hiteleket. A hiteligény benyújtásakor egyben ellenőrzi a bank, hogy a kért hitel a ter­melési tervben szereplő célok megvalósítására szolgál-e. A tér melőszövetkezet a termelési tervben, illetve a bevétel-kiadá si költségvetésben a közgyű­lés jóváhagyása alapján tervezi meg közép- és hosszúlejáratú hitelszükségletét. Ilyen lejáratú hitelek igényléséhez elég ha a termelési tervet és a bevétel­kiadási költségvetést a termelő­szövetkezet bemutatja a banK- fióknak. Rövidlejáratú hitelek igénybevételénél azonban ezt még külön közgyűlésen is meg kell tárgyalni és a hiteligényt a közgyűlésnek kell jóváhagynia. Az erről szóló igazolást: köz­gyűlési jegyzőkönyvet a bank­fióknál be kell mutatni a hitel- igénylés alkalmával. A bankfiókok hitelt csak írásbeli kérelem, lehetőleg elő­írás szerint kitöltött és aláírt hiteligénylési nyomtatványon előterjesztett igény alapján nyújt. A hiteligénylési nyomtat­vány száma: Ho.165. A hitel­igénylési nyomtatványt meg­felelően kiállítva egy példány­ban kell a bankfiókhoz benyúj­tani. A bank csak úgy fogadja el a hiteligénylést, ha azt az elnök és a közgyűlés által ki­jelölt és a bankfióknál beje­lentett alírással rendelkező ve­zetőségi tag, valamint a tsz A vetési munkák lemaradásának oka részben a talajelőkészítési munkáknak, a cséplés elhúzódásá­ból eredő lemaradása, másrészt pedig a jelenlegi száraz időjárásra való hivatkozás. Az őszi árpa és a rozs vetésével tovább várni nem szabad. A gépállomások, termelő­szövetkezetek és az egyénileg dol­gozó parasztok fordítsanak a kö­zeli napokban minden szükséges erőt a talajelőkészítésre és ezt követően a vetésre. Talajaink nagy része a jelenlegi csapadékos idő hiányában is megfelelően elő­készíthető. Ahol az előkészítés ne­hezebb és így több munkát jelent, ott alkalmazzuk a gépállomásokon rendelkezésre álló különböző ta­lajelőkészítő munkagépeket. Csapadékos időjárásra várni helytelen és szükségtelen, mert a teljesen száraz földbe került vetőmag csírázása és kelése a bekövetkező csapadé­kos idő hatására azonnal meg­indul, míg katasztrofális ter­könyvelője is aláírta. A hitel­igényt a tsz-nek a nyomtatvá­nyon meg kell indokolnia. A hiteligénylési nyomtatvány d egyben hitelmegállapodás is. E |> megállapodásban* a termelőszö- |1 vetkezet kötelezettséget vallal <• arra, hogy meghatározott idő- |> ben visszafizeti a hitelt és azt d csak a kért célra használja fel, I1 s használatáért kamatot fizet. A bankfiók a hitelkérelem elbírálásánál vizsgálja azt is, hogy a hitelt kérő termelőszö­vetkezet betartja-e az alapsza­bályt, és az állami rendelkezé­seket, betartja-e a pénzkezelés szabályait, naprakészen veze­ti-e a könyvelést? E felülvizs­gálatnál a bankfiók bekérheti a termelőszövetkezettől a szük­séges okmányokat. Ha a ren­delkezésre álló adatok meg­vizsgálása után a hitelkérel­met a bankfiók teljesíthetőnek látja, akkor megnézi, hogy a termelőszövetkezet rendelke­zik-e fedezettel. Fedeztül szol­gálnak az állami vállalattal, intézménnyel, vagy földműves­szövetkezettel kötött termelési, hizlalási, állatnevelési és érté­kesítési szerződések, amelyek alapján bevételeket várhat a termelőszövetkezet. A termelőszövetkezetek min­denféle hitel és pénzforgalmi problémájukkal keressék fel a Magyar Nemzeti Bank járási fiókját ahol is a szükséges ta­nácsokat és segítséget megkap­ják. Fontos az is, hogy a 'ter­melőszövetkezetek vezetői ala­posan tanulmányozzák a Ma­gyar Közlönyben megtalálható és minden termelőszövetkezet­nek megküldött 1/1959. FM— PM együttes rendelet szabá­lyait. méskiesés állhat elő akkor, ha a vetési munkákkal az esőzés miatt megkésünk. A korán vetett őszi árpa és rozs még száraz időben is jobb termést ad, mint megfelelő ned­vességtartalmú talajba, de későn vetett gabonafélék. Minden termelőszövetkezeti ve­zető, agronómus és tag, minden gépállomási dolgozó és minden egyénileg dolgozó paraszt is érez­ze kötelességének a vetési mun­kák meggyorsítását. Mindenki azon legyen, hogy az őszi árpa és a rozs vetése legkésőbb szeptem­ber hó végéig befejeződjék. Ezt követően a búza vetésének olyan tempót kell adni, hogy annak zö­me október hó 15-ig elvetésre ke­rüljön. Jól jövedelme* a tsz-eknek a sertéshíslalás Termelőszövetkezeteink előtt ismeretes, hogy a sertéshizla­lás akkor kifizetődő, ha a hiz­lalásra megfelelő, alkalmas alapanyagot állítanak be. Leg­kifizetődőbb a fehér hússertés hizlalása. Rendes gondozás és megfelelő takarmányozás mel­lett a fehér hússertés 9—10 hónapos korában eléri a 110— 120 kilogrammos súlyt. Ahhoz, hogy a fehér hússer­tés a 110 kilogrammos súlyt elérje, általában 500 kiló ve­gyes takarmányra van szükség. Ennak a takarmánynak az érté­ke a felvásárlási árakat figye­lembe véve 925 forint. Abban az a esetben, ha a termelőszövetke- ■ I zet 50 darab fehér hússertést a értékesít, kilónként 15,50 forint alapárat és 1,50 forint nagyiize- I1 mi felárat kap. így darabonként I1 106 kilogrammos .átlagsúlyt szá- I* molva, összesen 85 850 forint ( bevételhez jut a szövetkezet. Az 1* 50 darab sertés takarmányszük- I1 ségletének értéke 46 250 forint. I1 Mindezek alapján a szövetkezet I* 39 600 forintos tiszta jövedelem­it re tehet szert. Száz darab ser­tés átadása esetén a nagyüzemi felár 2 forint. Ha a termelőszövetkezet hiz­lalásra alkalmas alapanyaggal nem rendelkezik és az Állai- 1 forgalmi Vállalattól vásárolt 1 hizlalásra alkalmas 40 kilós súl- ( dókét 14,50 forintos áron, akkor 1 300 kiló vegyestakarmány fel- \ használás mellett 100 darab ser­tés értékesítése esetén 43 250 forint jövedelemhez juthat a szövetkezet 4—5 hónap leforgá­sa alatt. l A sertéshizlalási szerződés I megkötése után a Magyar Nem- zeti Bank járási fiókja sertés ' | darabonként 600 forint kamat- ' mentes előleget is folyósít a \ szövetkezetnek. Vezetűságválaszló taggyűlés volt a Bonyhádi Zománcgyárban. Ez nem valami egyedülálló esemény, hiszen ezekben a hetekben, a kongresszus előkészületeként minden alapszervezetben újjá vá­lasztják a vezetőséget. Sőt, végig­hallgatva a taggyűlést, itt sem tapasztaltunk lényegében mást, mint a többi taggyűléseken: a kommunisták érzik a felelősséget nemcsak a munkahelyük, környe­zetük életéért, hanem az egész ország sorsáért, küzdenek, tevé­kenykednek az ország szocialista építése érdekében. De éppen ezek azok a tapasztalatok, melyek mi­att nem lehet elégszer és eleget foglalkozni a vezetősegválaszté taggyűlésekkel. E pártszervezet élete lényegé­iben ott kezdődött, ahol az üzem újjászületése az ellenforradalmi zilált, pusztító időszak után. HATAN KEZDTÉK, HAT KOMMUNISTA alakította meg a pártszervezetet. De megalakították és vállalták az ellenség fenyegetőzéseit, eltűrték az eszmei zűrzavarba kerültek ne­heztelő megjegyzéseit, gyanús te- íkinteteit. Vállalták a konszolidá­ld ció ezernyi nehézségét. Saját so­ll raikat igyekeztek rendezni, maguk |l mellé állították azokat, akik hűek ((maradtak a szocializmus eszméi­dhez s az eszmei ködben megvilá­gították a helyes irányvonalat a ipart ideiglenes intéző bizottságá­énak útmutatása alapján. f Számuk ma már ötven felett Jván s a pártszervezet erősödése jegyre nagyobb hatással volt az füzem gazdasági fellendülésére, i Szép eredményekről adhatott i számot a vezetőség beszámolója, é — A tervteljesítés terén — hang f zott a vezetőség beszámolója, ^amelyet Gyimesi Ferenc párttitkár /terjesztett a tagság elé, — olyan 'eredményeket értünk el az üzem­iben, amelyekre alig mertünk még i gondolni is. A kitűzött tervfel- J adatokat jóval a határidő előtt J teljesítettük. J A kommunisták tevékenysége 5 legjobban ezzel mérhető le s ez Jmutatja legjobban a megtett utat. J Az ellenforradalom idején meg- V állt a termelés, voltak, akik a J sztrájkot propagálták, ma pedig Jmár országos viszonylatban is ki- 'emclkSdő a bonyhádiak eredmé- Jnye a zománcgyárak versenyében. • Exportmegrendelést kaptak, mert J bíztak jó munkájukban, hiszen hónapról hónapra rászolgáltak er- ' re a bizalomra. Most a kongresz- Jszus tiszteletére indított szocia­lista munkaversenyben értek el t kimagasló eredményeket — ez is fáz üzem kommunistáinak a mun- fkáját dicséri. Magyar—bolgár napot rendeznek Bonyhádon és Pakson A hiteligénylésről A gépállomást díjkedvezmény feltétele Az újonnan alakult termelő- szövetkezeteket a jelenleg ér­vényben lévő legnagyobb gépál­lomási díjkedvezmény abban az esetben illeti meg, ha a gépállo­mással március 10-ig szerződést kötném egy hold szántóra számít­va két normálhold gépi munka elvégzésére. Területnövekedés esetén a gépállomással a meg­növekedett terület arányában pót szerződést kell kötni. A szerződés megkötésében kér­je a termelőszövetkezet a gépál­lomás segítségét. Már eddig is több esetben előfordult, hogy a gépállomás főkönyvelője a Ma­gyar Nemzeti Bank előadóival együtt felkereste a termelőszöve'- kezeteket, hogy segítséget r • '1 - són a felmerülő probk’ ' kérdések megoldásában. í Hogyan juthatnak minőségi őszi kalászos vetőmaghoz a termelőszövetkezetek ? A termelőszövetkezetek minőségi őszi kalászos vetőmag-igé­nyét a földművelésügyi kormányzat az idei őszön is igyekszik ki­elégíteni. Az ilyen irányú igényeket a megyei tanács mezőgazda- sági osztályához kell írásban beküldeni. A termelőszövetkezetek a minőségi vetőmagvakat azonos fajú, 10 százalékkal növelt súlyú szokvány cseretermény ellenében kaphatják meg. Azonos fajú cseretermény hiánya esetén búza- és rozsvetőmag ellenében más fajú kenyér- és takarmánygabona, továbbá napraforgó is, míg őszi árpa vetőmagért kizárólag takar­mánygabona adható át csereterményként. Természetesen az ér­vényben lévő átszámítási kulcs szerint kiszámított mennyiségben történik a csere. A termelőszövetkezetek zöme bcküldötte az igénylést és ennek megfelelően a szállítások őszi árpából és rozsból meg is történ­tek. Fontos feladat, hogy a termelőszövetkezetek a részükre le­szállított vetőmagvakat csávázzák és rövid időn belül el is vessék. Az igényelt őszi árpa vetőmagvak egy részét készlet hiányá­ban nem tudja a mezőgazdasági osztály kielégíteni. Ilyen esetben a minőségi vetőmag helyett egyöntetű, tisztított, szokvány őszi árpa vetőmagot biztosít, mázsáakcai 10 forintos felárral. ___ B ulgária felszabadulásának 15. évfordulójáról megemlékezve megyénkben két helyen — ma Bonyhádon, s holnap Pakson — ünnepélyes magyar—bolgár napot rendeznek a községi népfront­bizottságok. Az ünnepségen részt vesznek Pesev Marin, a Budapesti Bolgár Művelődési Intézet igazgatója és Marina Bojka, az intézet munka­társa. Mindkét helyen az ifjúság ré­szére mozielőadást tartanak, amelynek során megismerkednek a bolgár termelőszövetkezetek életével és részleteket látnak a bolgár operakultúra alkotásai­ból. A népfront-bizottságok kiál­lítást is rendeznek, ahol képek­ről ismerkedhetnek meg a né­zők a bolgár nép életével. Mindkét helyen este ünnepi mű sor keretében emlékeznek meg Bulgária felszabadulásának lű. évfordulójaró<­Tcgyük# hozzá mindjár., .ogy amikor a pártszervezet e..-- üzem gazdasági dolgaival foglalkozott, akkor nemcsak egy szűkebb kö­zösség, az üzem érdekeit tartotta szem előtt, hanem az egész or­szágét, hiszen a népgazdaság fel­lendülése az ország különböző ré­szein levő termelési egységek eredményétől függ. , A taggyűlésen szóba került az oktatás problémájától kezdve a tömegkapcsolat erősítéséig sok minden időszerű probléma. Sőt, még a személyeskedés káros hatá­sáról is beszéltek egyes üzemi jelenségekkel példálózva. De aki bíráló szavakat használt, abból is érződött a jóindulat, a segíteni akarás, a felelősségérzet. Hiszen azért tették mindezt, hogy ahol szükséges, és ahol lehet, ott segít­senek, mert azt akarják, hogy üzemük eredménye még jobban se gítse népgazdaságunk fellendülé­sét. Szinte majdnem minden fel­szólaló beszélt arról is, hogy mi­lyen szempontokat vegyenek fi­gyelembe az új vezetőség megvá­lasztásánál. Egyöntetű volt a véle­mény: „Olyan vezetőséget kell választani, aki még határozottab­ban, eredményesebben tudja irá­nyítani a pártszervezetet a kitű­zött feladatok megoldása érdeké­ben”. DK. TUSKA PÄL, A TOLNA MEGYEI TANÁCS Y. B.- ELNÖKE is részt vett és felszólalt a párt- szervezet taggyűlésén, aki a tag­gyűlés munkáját értékelve, többek között ezt mondotta: — Jó érzés hallani, hogy nem közömbös az itteni kommunisták­nak, hogy kik kerülnek az új ve­zetőségbe. Érzik a felelősséget, amely reájuk hárul üzemükben és ezért kívánják a pártszervezet erősödését az új vezetőség körül­tekintő megválasztásával. Dr. Tuska elvtárs több olyan nagy jelentőségű dologról beszélt felszólalásában, amelyek szüksé­gesek a pártélet további javításá­hoz. Hangsúlyozta többek között az ideológiai, cselekvési és szerve­zeti egység fontosságát, beszélt az ideológiai képzés szükségszerűsé­géről, a kétfrontos harcról és arról a vitathatatlan tényről, hogy az emberek véleménye hogyan válto­zott meg a pártról, miután látták, érezték a helyes intézkedéseket. A pártszervezet héttagú vezető­séget választott, amely mindjárt megtartotta az első ülését is a tag­gyűlés után. Éjfélre járt az idő, de a tagság még együtt maradt s hosszasan beszélgettek a közös problémákról. Ingyenes jogi tanácsadás Nemrégiben alakult meg a Me­gyei Nötanács mellett működő jo­gi bizottság, amely az arra rá­szorulók részére ingyenésen ad minden szerdán délelőtt a Me­gyei Nőtanács Béla tér 6. szám alatti helyiségében tanácsokat. A megalakulás óta minden szerdán délelőtt számosán kere­sik fel a jogi bizottságot pana­szaikkal. Eddig már több mint félszázan vették igénybe a bizott­ság tagjainak segítségét, akik számos jogos panasz orvoslásában adtak segítséget. A Hazafias Népfront Tolna me­gyei Bizottsága ma délelőtt fél 10 órai kezdettel a megyei tanács klubhelyiségében megyei bizott­sági ülést tart. A bizottsági ülésen megvitat­ják a népfront-bizottságok eddi­gi munkáját, valamint a népfront­bizottságok előtt álló őszi-téli .feladatukat,

Next

/
Thumbnails
Contents