Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-13 / 215. szám
I Mm - * 1959. szeptember 13. TOLNA MEGYEI NÉPC.ISÁG Ä "Vidámabb az élet, jobban folyik a munka1’ Jegyzetek a Tolnai Textilgyár vezetőségválasztó taggyűléséről A TOLNAI TEXTILGYÄRBAN három műszakban dolgoznak. A pártvezetőségnek éppen ezért gondot adott a vezetőségválaszió taggyűlés idejének összehangolása. A pártonkí vülieic segítettek megoldani ezt a problémát, többletmunkát vállaltak azért, hogy a párttagok megjelenhessenek a taggyűlésen. A vezetőség beszámolóját Beke Árpád párttitkár ismertette, beszélt az 1956-os év utáni eszmei zűrzavarról, a pártszervezet belső életéről, termelésről, az üzemben folyó kulturális munkáról, a fiatalokról. Dicsért és bírált a vezetőség beszámolója, amelynek befejezése után a jól dolgozó •párttagokat, aktivistákat emléktárgyakkal jutalmazták meg. A nyíltság és az őszinteség jellemezte a beszámolót és így alakult ki a vita is. — Ha megvan az elvtársi együttműködés és a megértés, vidámabb az élet, jobban folyik a munka. A mi pártszervezetünkben is előfordult, hogy esetenként indulatosan, ingerülten beszéltünk egymással. Ezen változtatnunk kell és a párttagok összefogásával tovább kell fejleszteni az egymást segítő szellemet — mondta Gan- czer József elvtárs. Schalli Ádám elvtárs szavaiból a tanulásvágy csengett ki, amikor azt javasolta a megválasztásra kerülő pártvezetőségnek, továbbra is szorgalmazza az ideológiai, valamint a szakmai továbbképzést, — Azt szeretnénk, ha olyan előadókat kapnánk, akik mindenki számára érthető előadásokat tartanak. SZINTE VALAMENNYIEN foglalkoztak a termelés kérdésével. Eger József elvtárs a termeléssel kapcsolatos nehézségekről beszélt. — A tervek teljesítését igen megnehezíti az, hogy kooperációs üzemünk, a. fónalfestödo tőlünk 150 kilométer távolságra van. Fonal hiányában jelenleg ;is áll 30 gépünk. Ezt a termeléskiesést nem lesz könnyű pótolni. Az üzemi v bizottság elnöke, Horváth Ferenc elvtárs a nődol- gqzók, az asszonyok panaszairól beszélt: —. Foglalkoznunk kellene az asszonyok második műszakjának a könnyítésével. Véleményem szerint célszerű lerine üzemi foltozó és stoppoló, sőt egy üzemi fodrászat létesítése. Horváth elvtárs felszólalását a taggyűlés részvevői nem egyöntetűen fogadták. Azt mondani sem kell, hogy az, ejlvtársnők valamennyien helyesléssel, a férfiak közül pedig ki megvalósíthatónak, ki pedig túlzottnak találta a javaslatot. VALÓBAN vannak már olyan üzemek, ahol a megnövekedett igényeket is a legmesszebbmenőkig ki tudják elégíteni. Az Ötéves terv során a textilgyár is bővül. Ennek keretében sor kerülhet majd a dolgozók megnövekedett igényeit szolgáló létesítményekre is. — Az üzem dolgozói helyeslik a párt politikáját. Erről én, aki a dolgozók között vagyok, lépten- nyomon meggyőződtem. Elismeréssel beszélnek az vizem párt- szervezetének munkájáról, amely élére áll a jogos kérések, kívánságok teljesítésének. Tudják, hogy a párt közben járására, épült fel például a kerékpárgarázs és kultúrházunk munkájábafellendítését is a párt szorgalmazza. Az üzemrész púrtonkívüli dolgozói megbíztak azzal, hogy itt a taggyűlésen Köszönetüket tolmácsoljam — hangzott Buch«- Vendel elvtárs felszólalása. A párt szervezeti erősítéséről kevés szó esett a taggyűlésen. Ezt a hiányt Lengyel . Józsefné elvtársnő, a Szekszárdi Járási Párt- bizottság munkatársa pótolta felszólalásában. — Az ellenforradalom után a textilgyár pártszervezete a türelmes, felvilágosító munka módszerét helyesen alkalmazta. Ennek Eredménye lemérhető a pártépítésben is. Két évvel ezelőtt öt nő colt, jelenleg tizenhárom nőtagja van a pártszervezetnek. Nem arról van szó, hogy meg lehetünk elégedve — tekintettel arra, hogy az üzemben sok nődolgozó van —, hanem arról, hogy az újonnan megválasztásra, kerülő pártvezetőségnek e tekintetben is tovább kell lépnie — mondotta Lengyel elvtársnő. Felszólalt még a taggyűlésen Szauter Mihály elvtárs, a községi pártbizottság titkára is, aki a nemzetközi kérdésekkel foglalkozott. A vita lezárása után a határozati javaslatot ismertette Glérin- ger Mihály elvtárs. Ezután titkos szavazással kilenctagú pártvezetőséget választottak. A régi vezetőségi tagok mellett öt új vezetőségi tag, köztük két nő és egy értelmiségi dolgozó került a vezetőségbe. P.-né Fizika tanárok a Központi Fizikai Kutatóintézetben Május elején a fővárosi XI. és XII. kerületi tudományos intézmények vezetői látogattak el Szekszárdra, hogy a megyei partbizottságon találkozzanak a megye tudományos, egészségügyi és mezőgazdasági intézményeinek vezetőivel. A pártbizottságon lezajlott tanácskozáson ott voltak a Közponi Fizikai Kutatóintézet vezetői is, akik a TIT Tolna megyei szervezetének ajánlották fel segítségüket. A patronálás első gyakorlati megnyilvánulásaként azonnal meg is hívták a megye fizika tanárait a Központi Fizikai Kutatóintézetbe, hogy a gyakorlatban ismerkedjenek meg a magyar atomreaktor munkájával. A meghívással a közelmúltban élt a TIT-szervezet, amikor Kaszás Imrének, a TIT megyei elnökének vezetésével 15 tagú, fizika tanárokból álló küldöttség utazott háromnapos tanulmányútra Budapestre. Mit láttak, mit tanultak tanáraink a Központi Fizikai Kutatóinézetben, mi az, amit tanári munkájuk során fel tudnak majd használni? — ezt kérdeztük meg Kaszás Imrétől, aki nemcsak mint tanár, hanem mint a TIT megyei elnöke és egyik, legtöbbet foglalkoztatott előadója vett részt a tanulmányúton. — Talán a legfontosabb tapasztalatunk: a Központi Fizikai Kutatóintézetben az új típusú magyar tudósokkal találkozhattunk. Nemcsak Várkonyi Lajos, a reaktor főmérnöke, aki három napon át kalauzolt bennünket, hanem az Intézet valamennyi vezetője és munkatársa a legnagyobb szeretettel fogadott bennünket, s minden lehetőséget megadtak ahhoz, hogy saját mun katerülotünkön hasznosíthassuk a látottakat. Ide tartozik az is, hogy búcsúzáskor egy 29 kilós csomagot adtak át, különböző mérőműszerekkel, rádiócsövekkel, amelyek iskolában és az iskolán kívüli ismeretterjesztésben nagy segítségünkre lesznek az előadások szemléltetésénél. További hasonló küldeményeket várhatunk még s talán nem is kell mondanom, hogy ez milyen nagy segítségei jelen; számunkra. Á három naj? alatt számo§ előadás is hangzott el. A megye íi- zika tanárai megismerkedhettek a magyar atómx-eaktor működésével. az uránelőállítással, a, gyorsítókkal, s gyakorlatban is láthatták a magyar' atomreaktor működését. —• A központi Fizikai Kutató- intézet munkája több irányú, — folytatja Kaszás Imre. — A tudományos kutatás mellett fontos gyakorlati szerepe is van. Itt készülnek az orvostudomány számára oly fontos és ma már nélkülözhetetlen radioaktív izotópok, de rendkívül jelentős hírnevet szerzett az Intézet azokkal a kozmikus sugárzásokkal kapcsolatos vizsgálódásokról is, amelyek Já- nosy Lajos nevéhez fűződnek. S meg kell említenünk azt a Van de Graaf-féle generátort is, amely itt készült s a brüsszeli világkiállításon méltán aratott teljes elismerést. Sugárveszélyről ma ’■ már mindenki «hallott s a kívülállót természetesen az is érdekli, hogy egy olyan intézetben, ahol radioaktív sugárzással foglalkoznak, a kutatók és az intézet személyzete, mennyiben van kitéve a sugárzás veszélyének. — Gyakorlatilag nincs sugárveszély a Kutatóintézetben, — — mondja Kaszás Imre. — A dozimetriai osztály, áz Intézőt egyik legfontosabb része, állandóan méri a sugárzást, á levegő radioaktív tartalmát, az Intézet egész területén. Mindenkinek van külön sugármérője is, s így a több szőrös óvintézkedések, eredményeként szinte teljesen veszélytelen a munka a legkorszerűbben felszerelt atomreaktorban. Azt ta Ián mondanom sem kell,.— folytatja Kaszás Imre —, hogy az atomreaktor teljes berendezését a Szovjetuniótól kaptuk, illetve,vásároltuk. — És még valamit. — mondja mosolyogva. — , A7. . atomfizika maga is fiatal tudomány, nálunk azonban kétszeresen fiatal, mert csupa fiatal tudós dolgozik az Intézetben. A magyar atomreaktor munkatársainak átlagos életkora 30 év, viszont ezek a fiatal tüdősei: már eddig is nagyon sok, világviszonylatbán is . jelentős' eredményt értek el. petejez&ül nír» is kérdezhetnénk egyebei: a'fizika tanárok küldöttsége hogyan tudja hasznosítani saját rpunkaterületén á háromnapos látogatást? — A legfontosabb természetesen tanári munkánk, — mondja Kaszás Imre. — A középiskolai fizika oktatásban szerepel az atomfizika is s ahhoz, hogy jól tudjujf tanítani, szükséges, hogy mi is elsajátítsuk, gyakorlatban és elméletben egyaránt. így ez a tanulmányút nagyban hozzájárult a tanárok egyéni továbbképzéséne1' elősegítéséhez. Az a patronáló mozgalom, amely május elején indult el a megyei pártbizottságon tartott megbeszéléssel, már eddig is sok szép eredményt hozott. A fővárosi üzemek, tudományos intézmények, kórháza^ különböző formában bizonyították be, hogy segíteni akarják és tudják is megyénk életét, a termelőszövetkezeti mozgalomtól a különböző tudományos és kulturális intézmények munkájának elősegítéséig. A Központi Fizikai Kutató- intézet most a tavasszal elindított patronáló mozgalom keretében pedagógusainknak adott jelentős segítséget. _____________________ (csj A munkásosztály segítsége megyénk termelíszivetkezeieinek ezőgazdaságunk szocialista ■ ’ átszervezése terén az orszá gos eredményekhez hasonlóan megyénkben is nagy lépést tettünk előre. A megyében 58 termelőszövetkezeti község van, a falvaknak több mint fele. A megye összterületének 61 százaléka tartozik a szocialista szektorokhoz. A part és a kormány helyes politikája, a termelőszövetkezetek jó eredményei segítették. hozzá a megye földművelő lakosságának zömét, hogy a számukra is jobb nagyüzemi gazdálkodás útját választották. A párt Központi Vezetőségének 1958. decemberi határozata után egyre jobban össznépi üggyé vált a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A munkás- osztály is kiveszi a részét e nemes, nagy munkából. A mi megyénk üzemi munkásai mellett a budapesti üzemek is komoly feladatot vállaltak. A XI. és XII. kerület üzemei egymás után jelentkeztél: segíteni és azóta is segítenek. Eddig is sok politikai és gazdasági segítséget adtak az új termelőszövetkezeti községeknek. De nem maradt el a kulturális segítség sem. Mióta az üzemek dolgozói vállalták, hogy rendszei'esen segítik a termelőszövetkezeti parasztságot, ezt azért tették, mert a szocialista társadalmi í’end építése közös feladat. A munkásosztály áldozatos munkát vállalt, hogy a még gyengébben működő új és felfejlődött termelőszövetkezeteket segítse, hogy minél előbb jól működő, sikerekben gazdag szövetkezetek legyenek. Az üzemi patronálok részt vesznek a termelőszövetkezetek párttaggyűlésein, közgyűlésein és a különböző rendezvényeiken. A Budapesti Beloiannisz- gyár például rendszei'esen képviselteti magát a bátaszéki Búzakalász Tsz rendezvényein. A Budai Pamutfonó a sár- ^ szentlőrihcí termelőszövetkezeti községet látogatja rendszeresen, részt vesz közgyűlésein és segít p. munkaszervezésben. Vagy a Budapesti Kábel- és Műanyaggyár, amely a németkéri termelő- szövetkezetben segít a dolgozók nevelésében s a legjobbakat javasolják párttagnak. Legtöbb patronáló üzem segíti a vezetést a termelőszövetkezetben azzal is, hogy az ipari üzemekben bevált tapasztalatokat igyekszik átadni. A termelőszövetkezetekben ismertetik a gyár életét, tájékoztatják az üzem problémáiról, elküldik az üzemi sajtót is. Az Április 4. Gépgyár rendszeresen le- küldi az üzemi újságot a tengeli- ci Petőfi Termelőszövetkezetnek, mert az üzemi újságban írnak a termelőszövetkezet életéről is. De segítik elkészíteni a termelőszövetkezet híradóját is. A Beloiannisz-gyár szintén rendszeresen megküldi az üzemi lapot a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetnek. A patronáló üzemek nem tétlenkedtek akkor sem, mikor látták, milyen nagy problémákkal küzdenek az új és az erősen felfejlődött termelőszövetkezetek a nagygazdaságok beindításával. Segítettek az állati férőhelyek megoldásában. Például a závodi Petőfi Tsz-nek a Budapesti Szénbányászati Külszínfejtő Vállalat egy 70 férőhelyes tehénistállót segített rendbehozni. Vagy a kölesdi Kossuth Termelőszövetkezetnek a Kotró- és Vasútépítő Vállalat istállóépítéshez betonoszlopot és gerendát adott. Vagy a gyönki Vörös Csillag Tsz-nek építőanyagot segített beszerezni a Budapesti Épületelemgyártó Vállalat. Az üzemek egész sora javította a termelő- szövetkezetek gazdasági felszerelését. A tolnanémedi Uj Élet Termelőszövetkezetnek a Budapesti Csemege- és Édesipari Vállalat a rossz gépeit, lógereblyéit és fűkaszáit megjavította. A kisvejk'ei tsz-nél a Budapesti Kávészer- gyár javította ki a rossz gépeket. Egész, sor termelőszövetkezetnek egészítette ki a patronáló üzem a koyácsműhelyét, például a cikói Uj Élet Termelőszövetkezetnek a Budapesti I. számú Autójavító Vállalat fúrógépet, köszörűt és egyéb felszerelést ajándékozott. A németkéri tsz-nek a Kábel- és Műanyaggyár kiegészítette hiányos kovácsműhelyét és szükséges vasakat — például patkóvasat — biztosított. A patronáló üzemek több helyen vezették be a villanyt és szerelték be a vízvezetéket. Mucsfán a Szénbányászati Külszínfejtő Vállalat üzembe helyezi a villanymotort, az alsóná- nai Béke Tsz-nek a Tolnai Selyemgyár dolgozói kötötték be a villanyt az istállóba. A sárpilisi Zöld Mező Tsz-nek a Budapesti Drót- és Sodronygyár villanyszereléshez szükséges anyagot biztosított. A termelőszövetkezeti közsé- ^ gekben eddig is mintegy tizennégy helyen tartottak munkás-paraszt találkozót. Augusztus 20-án tizenegy községben ünnepelték közösen az alkotmány ünnepét. A községek parasztsága volt a vendéglátó. Az ünnepnap alkalmával baráti beszélgetést folytattak. Az ünnepségeken felléptek az üzemek kultúrgárdái és több helyen a falusi kultúrcso- porttal közösen szelepeitek. Magasszínvonalú kultúrműsort adott Alsónyéken a Budapesti Hajtómű üzem kultúrgárdája, ahol egésznapos kultúr- és sportműsorral szórakoztatták a község lakóit. Németkéren a Kábel- és Műanyaggyár kultúrgárdája szerepelt, az üzem zenekara szórakoztatta a zenekedvelőket. Felejthetetlen ünnep volt augusztus 20-a számos termelőszövetkezeti községben, mert az ünnepség igazán a munkás-paraszt szövetség jegyében zajlott le. A munkásosztály és a parasztság a közös problémák megoldásán keresztül is közelebb került egymáshoz, megismerik egymás munkáját, életét és harcát a szocializmusért. Ez a közeledés és az igazi testvéri szeretet csak a szocialista rendszer- ' ben valósulhat meg, mert a mi rendszerünk e két alapvető osztályra épül. A mezőgazdaságban a nagyüzem teszi lehetővé, hogy a parasztság a nagyüzem adta lehetőséget több és olcsóbb mezőgazdasági termék termelésével hozzásegítse népünk jólétének állandó növekedéséhez. Tolnai Ferenc ________MB mezőgazd. oszt. vez. A tamási járási művelődési hás érdekében Járási művelődési házaink mun kájában akad természetesen kifogásolni való, de általában az eredmények jelzik a munkát. Egyre több színvonalas, alaposan megszervezett rendezvényt, biztosítanak a járási< székhelyek kultúra iránt érdeklődő dolgozóinak. Ezért elszomorító a% az állapot, amely jelenleg Tamásiban, ebben a közel tízezer lakosú nagy községben — amely egyébként já rási székhely i$ — található. A község képe már szép. A középületek rendezettek, tiszták, a megfiatalított múút kellemes látványt nyújt, a földmúvesszövet- kezet áruháza bármely nagyvárosban is elkelne. A könyvtár megyei viszonylatban ig szép eredményeket ér el, általában igé nyes, kultúra iránt érdeklődő emberek lakják a községet. Sok jót és szépet lehetne tehát elmondani Tamásiról, ha... Igen, ez a »ha«! Ha lenne művelődési otthon. De nincs. Mert a jelenlegi ugyancsak nem nevezhető annak, hiába viseli kapuja fölött az »Erkel Ferenc művelődési otthon» címet. Ez az épület Erkel Ferenchez, a községhez, de egyáltalán a kultúrához .méltatlan. A falak vizesek, a padló korhad, a színpad kicsiny is, alkalmatlan is. Ha összeverődik né- hányszáz ember a nagyteremben, félóra múlva már csöpög a falról a víz. Keserves körülmények között vendégszerepelnek a műkedvelő együttesek' vagy a Déryné Színház társulatai. De ilyesmire már egyre ritkábban kerül sor, ők se szívesen jönnek —, ami teljesen érthető — és a helybéli népművelési munkások se szwesen rendeznek bármit —, ami megint csak érthető. Marad a mozi, mint egyetlen szórakozási, kulturális lehetőség. A művelődési ház jelenlegi épü letét, a helyi vezetők véleménye szerint, s ezzel a véleménnyel iga zán nem lehet vitába szállni, nem érdemes tatarozni. Uj épületre lenne szükség. Ez azonban a község erejéből nem megoldható. Állami támogatás kellene. A község távlati terveiben szerepel is, de a- még messze van s valamilyen megoldást iádig is keltene találni.
