Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-11 / 213. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. szeptember II. Az Egyesüli Államok az ENSZ tekintély ével visszaélve összeesküvést sző Laosz ellen Sxovjet és kínai kommentárok Laos% kelyxetéről MOSZKVA A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén tárgyalta és elfogadta az előterjesztést a tudományos fokozatokról és az egyetemi doktori címről. Tárgyalta és elfogadta a Minisztertanács a földművelésügyi miniszter felügyelete alá tartozó egyetemek aspiráns-képzéssel kapcsolatos feladatiról, továbbá a tudományos minősítés rendszerének továbbfejlesztéséről, valamint az as piránsoic kiválasztásával, a felvételi vizsga megszervezésével és Események Nairobi (MTI): A Reuter jelentése szerint Moshiban (Tanga- nyika) összeült Kelet- és Közép- Afrlka szabadságmozgalmának ér tekezlete, amelyen a politikai és munkásszervezetek több mint 30 küldöttje vett részt. Kenyából, Készül az első lengyel szélesvásznú színes film I960, július 15-én, a történelmi nevezetességű grünwaldi csata 550. évfordulóján mutatják be a lengyel filmszínházak Sien- kiewicz: Keresztes lovagok című regényének nagyszabású szélesvásznú színes filmváltozatát. A grünwaldi csatában a lengyel és litván csapatok Jagelló király vezetésével döntő győzelmet arattak a betolakodott német kereszteslovagrend felett. Ezekről az eseményekről szól a Quo Vadis írójánay híres történelmi regénye, amelyet most Staivinski és Ford forgatókönyve alapján filmre visznek. A Keresztes lovagok lesz az első lengyel szélesvásznú film. — Eastman—Color színestechnikával készül. Forgatása 11 hónapig tart majd. 1800 színész és statiszta ját szik benne. A grünwaldi mezőkön a statiszták — egyelőre mai ruhában — már gyakorolják a lengnél, litván és német csapatok lovasrohamait. a nyilvános viták megszervezésével megbízott egyetemi karok kijelöléséről szóló kormányhatározatok, illetve törvényerejű rendeletek tervezetét és úgy hat.áro- Izott, hegy azokat az Elnöki Tanács elé terjeszti. A Minisztertanács meghallgatta, majd megvitatás után elfogadta az élelmezésügyi miniszter jelentését a sertésállomány alakulásának elemzéséről és a felvásár lási tervek teljesítéséről. A Minisztertanács végül folyó ügyeket tárgyalt. sorokban : Ugandából, Tanganyikából, Zan- zibárból s Belga-Kongóból. Julius Nyerere, a tanganyikal afrikai nemzeti unió vezetője elnöki beszédében hangoztatta, hogy átmeneti időszak után teljes függetlenséget követelnek minden közép- és kelet-afrikai ország számára. Washington (MTI): Eisenhower elnök semmiképpen nem tér vezi, hogy Uj-Delhibe látogasson — jelentette ki a Fehér Ház szóvivője szerdai sajtóértekezletén. A szóvivő ezzel megcáfolta a New York-i sajtó azon híreit, amelyek szerint Eisenhower komolyan mérlegeli, hogy a Szovjetunióban teendő útja után Indiába utazik. Mint az AFP jelenti, a szóvivő cáfolta azt is, hogy az elnök közeli látogatást tervez a Fülöp-szigetekre és Japánba. Delhi (AP): Nehru indiai miniszterelnök csütörtökön bejelentette a parlamentnek, hogy az indiai kormány szerdán újabb jegyzéket küldött Kína kormányának a kínai—indiai határkérdésben. A jegyzék, amelyet Kína indiai követének adtak át, megállapítja, hogy India továbbra is a Mac- mahon-vonalat tekinti India északi határának. A jegyzék javasolja, hogy tárgyalások utján rendezzék a határkérdést, és hogy késedelem n-iKUi kezdjék meg a tanácskozásokat. A Pravda és az Izvesztyija csütörtöki számában hírmagyarázatot fűz a Biztonsági Tanács törvénytelen laoszi határozatához. A Pravda megállapítja, hogy minél lázasabb izgalom gyötri a New York-i tőzsdét, annál fokozottabb igyekezettel próbálják bi zonyos amerikai körök visszafelé forgatni a fejlemények kerekét és ismét megmérgezni a nemzetközi légkört. Ebben kell keresni a gyökereit annak a provokációs kampánynak, amelyet most a laoszi események kapcsán indítottak és amelynek színtere már nem csupán a reakciós amerikai sajtó, hanem sajnos az ENSZ Biztonsági Tanácsa is. A lap rámutat, hogy az amerikai lapoknak a Biztonsági Tanácsban sző't laoszi cselszövés támogatását célzó eszeveszett lármája átlátszó Párizs (MTI): A francia minisztertanács szerdai ülésén bejelentették, hogy de Gaulle tábornok a jövő szerdán, szeptember 16-án hozza nyilvánosságra Algériával kapcsolatos elgondolásait. A nyilatkozat még el sem hang zott, de máris vihart kavart, elsősorban Algériában, a szélső jobboldali és gyarmatosító körökben. Az algériai hadviseltek és a tartalékos tisztek összekötő bizottsága Challe tábornokhoz, a francia hadsereg főparancsnokához intézett nyílt levelében tiltakozott »az ördögibbnél ördögibb megoldások kísérleti léggömbjeiMoszkva: (TASZSZ) A bonni revanspolitikuso^ nyilván nem elégszenek meg azzal, hogy az Egyesült Államok atomfegyvereket szállít a nyugatnémet hadseregnek, hanem Franciaország közreműködésével igyekszenek megkezdeni a saját atomfegyvergyártásukat — írja a Kr aszna ja Zvezda csütörtöki száma. A francia kormány magatartása — folytatja a Krasznaja Zvez- da — voltaképpen fizetség a nyu gatnémet kolléga bizonyos szolgálataiért. Franciaország ugyanis óriási összegeket fordít az algériai háborúra és ezért nincsenek megfelelő anyagi eszközei A párt és a kormány gondoskodása következtében Bulgáriában állandóan fejlődik a könnyűipar és ma már abban a helyzetben van, hogy egyre jobban kielégíti a lakosság növekvő szükségleteit. Ennek előfeltétele az volt, hogy nagyarányú rekonstrukció következzék be az eddig igen elmaradott könnyűipar területén. így például 587 kis textilvállalatból 87 nagy vállalatot, 163 fémfeldolgozó kisüzemből 21 gyárat létesítettek, 241 bőrfeldolgozó és gumiüzemet 21 nagy iparvállalatban egyesítettek. Ezenkívül jelentősen bővült és korszerűsödött az üzemej. gépparkja is. 1944 szeptember 9 előtt Bulgáriában nem ismerték a gyári ci- pőke-zítést. 1952-ben pedig a cipőgyárak már 2 400 000 pár cipői gyártottak, sőt 1959-ben termelésük eléri az 5 210 000 párat. 15 esztendővel ezelőtt Bulgáriában egyáltalán nem gyártótcélt szolgál: arra irányul, hogy elvonja a közvélemény figyelmét a közismert tényekről és másra hárítsa a felelősséget a laoszi helyzetért. Ezt a cselszövést becsempészték a Biztonsági Tanácsba, s e kérdésben Hammarskjöld ENSZ-főtitkár gyanús ügybuzgalmat fejtett ki. Az Izvesztyija kommentárja rámutat, hogy a világ tanúja lehet most az ENSZ-alapokmány újabb felülvizsgálásának. E felülvizsgálás célja, hogy a világszervezet cégérével leplezzék a laoszi kormány bűnös mesterkedéseit, törvényesítsék a gyarmat- tartó hatalmak hitszegő eljárását és megmérgezzék a Kelet és a Nyugat viszonyának tisztuló politikai légkörét. A Biztonsági Tanács döntése, hangsúlyozza az Izvesztyija, bizonyítja, a laoszi »válság« előre megfontolt jellegét. nek felengedése ellen«. A francia nemzetgyűlés 49 algériai képviselője ugyancsak tiltakozó nyilatkozatot adott ki: nem hajlandó elfogadni azt a lehetőséget, hogy Algéria kikerülhet a francia szuverenitás alól. Debré miniszterelnök a nemzetgyűlés külügyi és hadügyi bizottságában megnyugtatta a jobboldal és a gyarmatosítók képviselőit. A válasz nem késett: a hadviseltek és a tartalékos tisztek összekötő bizottsága táviratban köszöntötte Debrét: »Ha egyáltalában létezik algériai prob léma, megoldása nyilvánvaló: Algéria francia és az is marad...« ahhoz, hogy saját erejéből végrehajtsa atomfegyverkezési terveit. A szükséges anyagi eszközök pedig éppen Nyugat-Németország- ból származnak, aminek ered- ményeképpen a francia hatóságok meggyorsíthatják az atombomba létrehozását. Kétségbe vonható-e — hangsúlyozza a laD —, hogy a nyugatnémet vezető katonai körök a jövőben részt követelnek e munka eredményeiből? Egyáltalán nem irigylésre méltó szerepet töltenek be Franciaország vezető körei, amikor Nyugat-Németország atomhatalommá válásának útját egyengetik. tak finom gyapjúszövetet, színes díszített porcelánt, órát, különböző műanyagcikket, míg ma ezeket a bolgár könnyűipar bőségesen dobja a piacra. A könnyűipar fejlődése azonban nemcsak a mennyiség terülő tén mérhető le, hanem a minőség és a választék terén is. A gyapotipar ma 250 féle szövetet gyárt több mint 3000 különböző mintában és színben. A könnyűipar nemcsak a lakosság igényeit elégíti ki, hanem jelentős kivitelre is dolgozik. A gazdasági élet területén végrehajtandó nagy ugrás alapján hatalmas fejlődés előtt áll a köny nyűipar is. Az előirányzatom szerint 1965-ig a textilipar megkétszerezi termelését. A bolgár könnyűpar az állandó felemelkedés útján járva a közeli években megteremti a szép, tartós és olcsó áruk bőségét, PEKING A Renmin Ribao rámutat, hogy az Egyesült Államok az ENSZ tekintélyével visszaélve, újabb összeesküvést sző laoszi beavatkozásra. A cikk megállapítja, hogy az Egyesült Államok a laoszi polgárháború kiterjesztésére törekszik. A laoszi királyi kormánynak — írja befejezésül a lap — következetesen végre kell hajtania a genfi és a vientianei egyezményeket, az Egyesült Államoknak pedig ki kell vonnia katonai személyzetét Laoszból, s fel kell számolni laoszi katonai támaszpontját. NEW YORK Az ENSZ székhelyén közzétették annak a négytagú bizottságnak az összetételét, amely a Biztonsági Tanács megbízásából helyszíni vizsgálatot tart Laosz- ban. Tunéziát a bizottságban Ifj. Habib Burgiba párizsi nagykövet, a tunéziai elnök fia képviseli. A bizottság titkára David Blickenstaff amerikai küldött, az ENSZ párizsi tájékoztatási hivatalának igazgatója lesz. Goitskell televíziós beszéde London (AP—Reuter): Gaitskcll angol munkáspárti vezető nyilatkozott az angol televízióban. Kijelentette, hogy Hruscsov- val folytatott megbeszélése a következőkről győzte meg: 1. Az oroszok akarják a megegyezést az atomfegyver-kísérletek megszűnte tésére és ez meg is valósítható a tárgyaló fele^ csekély kölcsönös engedményei alapján. 2. A Szovjetunió támogatja a csökkentett fegyverzetű európai övezet megteremtését és az angolokhoz hasonlóan azt tartja, ez lenne a legjobb megoldás Németország újra- felfegyverzésének megakadályozására. 3. Habár a berlini kérdésben nagy az eltérés a nagyhatalmak álláspontjában, mégis lehet Ideiglenes megoldást találni. Kellemes élmény olyan emberekkel találkozni, akik számára az eszme mindennél többet jelent, akik nem tudnak, nem képesek nyerészkedni. Számukra az a legnagyobb jutalom, ha egész lényüket, egész életüket szeretett hivatásuknak szentelhetik. Régen nem találkozhattunk túl ságosan gyakran ilyen emberekkel, — ebben a társadalom oan, ahol ember az embernek farkasa, csak az önzésnek volt kedvező talaja. A szovjet hatalom négy évtizede azonban megtisztította, megváltoztatta az erkölcsi atmoszférát. Mind ritkább jelenség a spekuláns, aki csak a másik ember kosarának tartalmára kacsintgat és képes a más bajából is hasznot húzni. Nem, távolról sem akarom lakkozni a valóságot: a nyerészkedők családja még elég népes, számuk azonban évről évre, hónapról hónapra csökken. De vajon mindenütt? Tudja, a rendelőintézetben nem valami sokat törődnek az emberrel. Pál Nyikityics mondta, hogy Ramenszkojéban van egy docens... Nagyon okos ember! Igaz, száz rubelt kér egy vizitért, de meg is gyógyítja az embert! Mi az igaz itt, és mi nem? Igaz, hogy vannak profesz- szorok, docensek, egyszerű orvosok, akiknek igen nagy az étvágyuk és komoly összeget kérnek otthoni rendelőjükben egy vizitért. Az is igaz, hogy t ilnyomórészt olyan orvosok folytatnak magán- gyakorlatot, akik az üzemi és kerületi rendelőintézetekben szerezték tapasztalataikat. De ha összehasonlítjuk a »magán«-kezelést azzal, amit ez az orvos állami szolgálatban nyújt a betegeknek, lényegében megállapíthatjuk, hogy nagyjából azonos. Mégis, mi hát a különbség? „Magánpraxis“ Irta: V. KOPICIN Az üzemi vagy a kerületi rendelőben gyakran elég kevés idő áll az orvos rendelkezésére. Ez természetesen bosszantó és kedvezőtlen hatást gyakorol a betegre; magufe az orvosok is sokszor panaszkodtak már emiatt. De ez még nem jelenti azt, hogy az orvos lelkiismeretlenül bánik a beteggel! Hiszen — ahol erre szükség van — egy órát sem sajnál a betegtől és szakít rá időt! De igaz az is, hogy ugyanaz az orvos otthon másképp intézi a rendelést. Nemcsak 20 percet, hanem akár 40 percet, vagy egy órát is szívesen foglalkozik a beteggel (száz rubelért miért ne?!). Azután meg otthon más a hangja, udvariasabb, kedvesebb a ma gatartása is. A betegnek ez tetszik és így gondolkodik: lám, ez a jó orvos, ez mindent lát, mindent tud és kifizeti amit kér. Pedig az ilyen nyerészkedő orvos nagyon jól tudja, hogy a negyven, vagy hatvan perces vizsgálatért kapott pénz gyakran páciensének egész napi keresetét teszi ki. A mi viszonyaink között, a mi ingyenes egészségvédelmi rendszerünk mellett van-e társadalmi szükségszerűsége annak, hogy az orvosok magánpraxist folytassanak? Nem sokkal hasznosabb és természetesebb, ha minden erejüket, energiájukat és tudásukat azon betegek gyógyítására fordítják, akiket a rendelőintézetekben, a kórházakban kezelnek? Képzeljünk el, mondjuk egy szakképzett mérnököt, aki elha- tározza, hogy »szabad vállalkozással« is foglakozik. Milyen fúr csa és visszás dolo£ lenne ez nálunk! De szerencsére mi már kiirtottuk a kapitalista dzsungelt minden »gyönyörűségével« együtt! Akkor miért hagyjuk helyben az ilyen tevékenységet az orvosok körében? Mi az oka, hogy az orvosok egy része nem találja méltatlannak a »maszek«-rendelést? S nem szabad elfelednünk, hogy ezek a »maszekek« mind olyan emberek, akik alapvető munkájuk után is jól élnek, fizetést kapnak az államtól, nagyszerű lehetőségekkel rendelkeznek, hogy nagy orvoskollektívákkal karöltve klinikailag ellenőrizzék elgondolásaikat. Többen közülük fiatalokat tanítanak a gyógyítás tudományára és nem átallanak nagy szavakat mondani az orvosi etikáról. De amint behúzzák maguk mögött az előadóterem ajtaját, kezet mosnak ég mennek üzletet csinálni a tudásukból. Tagadhatatlan, ezek az emberek többnyire komoly ismeretekkel rendelkeznek, tehát intelligenseknek nevezhetnénk őket. Intellektus, intelligens, intelligencia... nem fogjuk felkutatni ezekért a fogalmakért az értelmező szótárakat, de valahogyan cseppet sem illenek a megrögzött nyerészkedőkhöz. Az orvosnak hivatásánál fogva fizikailag is, intellektuálisan is tisztának kell lennie. A gyógyítással való kufárko- dást, a »magánpraxist« természetesen nem lehet betiltani. A rend őrség nem illetékes, hogy beavatkozzon ebbe a kérdésbe. De jó lenne, ha az orvosok maguk is rosszindulatú betegségnek tekintenék a »magánpraxist«, ha a gyógyítással nyerészkedő orvosok éreznék, hogy embertársaik nem akarják munkával keresett pén- izükkel gyarapítani jövedelműjét. De Gaulle a Jövfi héten hona nyilvánossá sra Algériával kapcsolatos eigamlslásait A francia atombomba és Bonn tervei A Krasznaja Zvezda cikke A könnyűipar „nagy ugrása“ Bulgáriában
