Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-11 / 213. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1959. szeptember II. Az Egyesüli Államok az ENSZ tekintély ével visszaélve összeesküvést sző Laosz ellen Sxovjet és kínai kommentárok Laos% kelyxetéről MOSZKVA A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csü­törtöki ülésén tárgyalta és elfo­gadta az előterjesztést a tudo­mányos fokozatokról és az egye­temi doktori címről. Tárgyalta és elfogadta a Minisztertanács a földművelésügyi miniszter fel­ügyelete alá tartozó egyetemek aspiráns-képzéssel kapcsolatos feladatiról, továbbá a tudomá­nyos minősítés rendszerének to­vábbfejlesztéséről, valamint az as piránsoic kiválasztásával, a fel­vételi vizsga megszervezésével és Események Nairobi (MTI): A Reuter jelen­tése szerint Moshiban (Tanga- nyika) összeült Kelet- és Közép- Afrlka szabadságmozgalmának ér tekezlete, amelyen a politikai és munkásszervezetek több mint 30 küldöttje vett részt. Kenyából, Készül az első lengyel szélesvásznú színes film I960, július 15-én, a történel­mi nevezetességű grünwaldi csa­ta 550. évfordulóján mutatják be a lengyel filmszínházak Sien- kiewicz: Keresztes lovagok című regényének nagyszabású széles­vásznú színes filmváltozatát. A grünwaldi csatában a lengyel és litván csapatok Jagelló király vezetésével döntő győzelmet arat­tak a betolakodott német keresz­teslovagrend felett. Ezekről az eseményekről szól a Quo Vadis írójánay híres történelmi regé­nye, amelyet most Staivinski és Ford forgatókönyve alapján film­re visznek. A Keresztes lovagok lesz az el­ső lengyel szélesvásznú film. — Eastman—Color színestechnikával készül. Forgatása 11 hónapig tart majd. 1800 színész és statiszta ját szik benne. A grünwaldi mezőkön a statiszták — egyelőre mai ru­hában — már gyakorolják a len­gnél, litván és német csapatok lo­vasrohamait. a nyilvános viták megszervezé­sével megbízott egyetemi karok kijelöléséről szóló kormányhatá­rozatok, illetve törvényerejű ren­deletek tervezetét és úgy hat.áro- Izott, hegy azokat az Elnöki Ta­nács elé terjeszti. A Minisztertanács meghallgat­ta, majd megvitatás után elfogad­ta az élelmezésügyi miniszter je­lentését a sertésállomány alaku­lásának elemzéséről és a felvásár lási tervek teljesítéséről. A Mi­nisztertanács végül folyó ügyeket tárgyalt. sorokban : Ugandából, Tanganyikából, Zan- zibárból s Belga-Kongóból. Julius Nyerere, a tanganyikal afrikai nemzeti unió vezetője el­nöki beszédében hangoztatta, hogy átmeneti időszak után tel­jes függetlenséget követelnek minden közép- és kelet-afrikai ország számára. Washington (MTI): Eisenho­wer elnök semmiképpen nem tér vezi, hogy Uj-Delhibe látogasson — jelentette ki a Fehér Ház szóvivője szerdai sajtóértekezle­tén. A szóvivő ezzel megcáfolta a New York-i sajtó azon híreit, amelyek szerint Eisenhower ko­molyan mérlegeli, hogy a Szov­jetunióban teendő útja után In­diába utazik. Mint az AFP jelen­ti, a szóvivő cáfolta azt is, hogy az elnök közeli látogatást tervez a Fülöp-szigetekre és Japánba. Delhi (AP): Nehru indiai mi­niszterelnök csütörtökön beje­lentette a parlamentnek, hogy az indiai kormány szerdán újabb jegyzéket küldött Kína kormá­nyának a kínai—indiai határkér­désben. A jegyzék, amelyet Kína indiai követének adtak át, megállapítja, hogy India továbbra is a Mac- mahon-vonalat tekinti India északi határának. A jegyzék ja­vasolja, hogy tárgyalások utján rendezzék a határkérdést, és hogy késedelem n-iKUi kezdjék meg a tanácskozásokat. A Pravda és az Izvesztyija csü­törtöki számában hírmagyaráza­tot fűz a Biztonsági Tanács tör­vénytelen laoszi határozatához. A Pravda megállapítja, hogy mi­nél lázasabb izgalom gyötri a New York-i tőzsdét, annál foko­zottabb igyekezettel próbálják bi zonyos amerikai körök visszafelé forgatni a fejlemények kerekét és ismét megmérgezni a nemzet­közi légkört. Ebben kell keresni a gyökereit annak a provokációs kampánynak, amelyet most a la­oszi események kapcsán indítot­tak és amelynek színtere már nem csupán a reakciós amerikai sajtó, hanem sajnos az ENSZ Biztonsági Tanácsa is. A lap rá­mutat, hogy az amerikai lapok­nak a Biztonsági Tanácsban sző't laoszi cselszövés támogatását cél­zó eszeveszett lármája átlátszó Párizs (MTI): A francia mi­nisztertanács szerdai ülésén be­jelentették, hogy de Gaulle tá­bornok a jövő szerdán, szeptem­ber 16-án hozza nyilvánosságra Algériával kapcsolatos elgondolá­sait. A nyilatkozat még el sem hang zott, de máris vihart kavart, el­sősorban Algériában, a szélső jobboldali és gyarmatosító körök­ben. Az algériai hadviseltek és a tartalékos tisztek összekötő bi­zottsága Challe tábornokhoz, a francia hadsereg főparancsnoká­hoz intézett nyílt levelében tilta­kozott »az ördögibbnél ördögibb megoldások kísérleti léggömbjei­Moszkva: (TASZSZ) A bonni revanspolitikuso^ nyilván nem elégszenek meg azzal, hogy az Egyesült Államok atomfegyvere­ket szállít a nyugatnémet had­seregnek, hanem Franciaország közreműködésével igyekszenek megkezdeni a saját atomfegyver­gyártásukat — írja a Kr aszna ja Zvezda csütörtöki száma. A francia kormány magatartá­sa — folytatja a Krasznaja Zvez- da — voltaképpen fizetség a nyu gatnémet kolléga bizonyos szol­gálataiért. Franciaország ugyan­is óriási összegeket fordít az al­gériai háborúra és ezért nincse­nek megfelelő anyagi eszközei A párt és a kormány gondos­kodása következtében Bulgáriá­ban állandóan fejlődik a könnyű­ipar és ma már abban a helyzet­ben van, hogy egyre jobban ki­elégíti a lakosság növekvő szük­ségleteit. Ennek előfeltétele az volt, hogy nagyarányú rekonstrukció követ­kezzék be az eddig igen elmara­dott könnyűipar területén. így például 587 kis textilvállalatból 87 nagy vállalatot, 163 fémfeldol­gozó kisüzemből 21 gyárat léte­sítettek, 241 bőrfeldolgozó és gumiüzemet 21 nagy iparvállalat­ban egyesítettek. Ezenkívül je­lentősen bővült és korszerűsödött az üzemej. gépparkja is. 1944 szeptember 9 előtt Bulgá­riában nem ismerték a gyári ci- pőke-zítést. 1952-ben pedig a ci­pőgyárak már 2 400 000 pár cipői gyártottak, sőt 1959-ben termelé­sük eléri az 5 210 000 párat. 15 esztendővel ezelőtt Bulgá­riában egyáltalán nem gyártót­célt szolgál: arra irányul, hogy elvonja a közvélemény figyelmét a közismert tényekről és másra hárítsa a felelősséget a laoszi helyzetért. Ezt a cselszövést be­csempészték a Biztonsági Tanács­ba, s e kérdésben Hammarskjöld ENSZ-főtitkár gyanús ügybuzgal­mat fejtett ki. Az Izvesztyija kommentárja rámutat, hogy a világ tanúja le­het most az ENSZ-alapokmány újabb felülvizsgálásának. E felül­vizsgálás célja, hogy a világszer­vezet cégérével leplezzék a la­oszi kormány bűnös mesterkedé­seit, törvényesítsék a gyarmat- tartó hatalmak hitszegő eljárását és megmérgezzék a Kelet és a Nyugat viszonyának tisztuló po­litikai légkörét. A Biztonsági Ta­nács döntése, hangsúlyozza az Izvesztyija, bizonyítja, a laoszi »válság« előre megfontolt jelle­gét. nek felengedése ellen«. A fran­cia nemzetgyűlés 49 algériai kép­viselője ugyancsak tiltakozó nyi­latkozatot adott ki: nem hajlandó elfogadni azt a lehetőséget, hogy Algéria kikerülhet a francia szu­verenitás alól. Debré miniszterelnök a nem­zetgyűlés külügyi és hadügyi bi­zottságában megnyugtatta a jobb­oldal és a gyarmatosítók képvi­selőit. A válasz nem késett: a hadviseltek és a tartalékos tisz­tek összekötő bizottsága távirat­ban köszöntötte Debrét: »Ha egyáltalában létezik algériai prob léma, megoldása nyilvánvaló: Algéria francia és az is marad...« ahhoz, hogy saját erejéből végre­hajtsa atomfegyverkezési terveit. A szükséges anyagi eszközök pe­dig éppen Nyugat-Németország- ból származnak, aminek ered- ményeképpen a francia hatósá­gok meggyorsíthatják az atom­bomba létrehozását. Kétségbe vonható-e — hang­súlyozza a laD —, hogy a nyugat­német vezető katonai körök a jö­vőben részt követelnek e munka eredményeiből? Egyáltalán nem irigylésre méltó szerepet töltenek be Franciaország vezető körei, amikor Nyugat-Németország atomhatalommá válásának útját egyengetik. tak finom gyapjúszövetet, színes díszített porcelánt, órát, külön­böző műanyagcikket, míg ma ezeket a bolgár könnyűipar bő­ségesen dobja a piacra. A könnyűipar fejlődése azon­ban nemcsak a mennyiség terülő tén mérhető le, hanem a minőség és a választék terén is. A gya­potipar ma 250 féle szövetet gyárt több mint 3000 különböző mintában és színben. A könnyűipar nemcsak a la­kosság igényeit elégíti ki, ha­nem jelentős kivitelre is dolgo­zik. A gazdasági élet területén vég­rehajtandó nagy ugrás alapján hatalmas fejlődés előtt áll a köny nyűipar is. Az előirányzatom sze­rint 1965-ig a textilipar megkét­szerezi termelését. A bolgár könnyűpar az állan­dó felemelkedés útján járva a közeli években megteremti a szép, tartós és olcsó áruk bőségét, PEKING A Renmin Ribao rámutat, hogy az Egyesült Államok az ENSZ tekintélyével visszaélve, újabb összeesküvést sző laoszi beavat­kozásra. A cikk megállapítja, hogy az Egyesült Államok a la­oszi polgárháború kiterjesztésére törekszik. A laoszi királyi kor­mánynak — írja befejezésül a lap — következetesen végre kell hajtania a genfi és a vientianei egyezményeket, az Egyesült Álla­moknak pedig ki kell vonnia ka­tonai személyzetét Laoszból, s fel kell számolni laoszi katonai tá­maszpontját. NEW YORK Az ENSZ székhelyén közzétet­ték annak a négytagú bizottság­nak az összetételét, amely a Biz­tonsági Tanács megbízásából helyszíni vizsgálatot tart Laosz- ban. Tunéziát a bizottságban Ifj. Habib Burgiba párizsi nagykö­vet, a tunéziai elnök fia képvise­li. A bizottság titkára David Blickenstaff amerikai küldött, az ENSZ párizsi tájékoztatási hiva­talának igazgatója lesz. Goitskell televíziós beszéde London (AP—Reuter): Gait­skcll angol munkáspárti vezető nyilatkozott az angol televízió­ban. Kijelentette, hogy Hruscsov- val folytatott megbeszélése a kö­vetkezőkről győzte meg: 1. Az oroszok akarják a megegyezést az atomfegyver-kísérletek megszűnte tésére és ez meg is valósítható a tárgyaló fele^ csekély kölcsönös engedményei alapján. 2. A Szov­jetunió támogatja a csökkentett fegyverzetű európai övezet meg­teremtését és az angolokhoz ha­sonlóan azt tartja, ez lenne a leg­jobb megoldás Németország újra- felfegyverzésének megakadályo­zására. 3. Habár a berlini kérdés­ben nagy az eltérés a nagyhatal­mak álláspontjában, mégis lehet Ideiglenes megoldást találni. Kellemes élmény olyan embe­rekkel találkozni, akik számára az eszme mindennél többet je­lent, akik nem tudnak, nem ké­pesek nyerészkedni. Számukra az a legnagyobb jutalom, ha egész lényüket, egész életüket szeretett hivatásuknak szentelhetik. Régen nem találkozhattunk túl ságosan gyakran ilyen emberek­kel, — ebben a társadalom oan, ahol ember az embernek far­kasa, csak az önzésnek volt ked­vező talaja. A szovjet hatalom négy évtizede azonban megtisz­tította, megváltoztatta az erköl­csi atmoszférát. Mind ritkább je­lenség a spekuláns, aki csak a másik ember kosarának tartal­mára kacsintgat és képes a más bajából is hasznot húzni. Nem, távolról sem akarom lakkozni a valóságot: a nyerészkedők család­ja még elég népes, számuk azon­ban évről évre, hónapról hónap­ra csökken. De vajon mindenütt? Tudja, a rendelőintézetben nem valami sokat törődnek az ember­rel. Pál Nyikityics mondta, hogy Ramenszkojéban van egy do­cens... Nagyon okos ember! Igaz, száz rubelt kér egy vizitért, de meg is gyógyítja az embert! Mi az igaz itt, és mi nem? Igaz, hogy vannak profesz- szorok, docensek, egyszerű orvo­sok, akiknek igen nagy az ét­vágyuk és komoly összeget kér­nek otthoni rendelőjükben egy vizitért. Az is igaz, hogy t ilnyomórészt olyan orvosok folytatnak magán- gyakorlatot, akik az üzemi és ke­rületi rendelőintézetekben szerez­ték tapasztalataikat. De ha össze­hasonlítjuk a »magán«-kezelést azzal, amit ez az orvos állami szolgálatban nyújt a betegeknek, lényegében megállapíthatjuk, hogy nagyjából azonos. Mégis, mi hát a különbség? „Magánpraxis“ Irta: V. KOPICIN Az üzemi vagy a kerületi ren­delőben gyakran elég kevés idő áll az orvos rendelkezésére. Ez természetesen bosszantó és ked­vezőtlen hatást gyakorol a be­tegre; magufe az orvosok is sok­szor panaszkodtak már emiatt. De ez még nem jelenti azt, hogy az orvos lelkiismeretlenül bánik a beteggel! Hiszen — ahol erre szükség van — egy órát sem saj­nál a betegtől és szakít rá időt! De igaz az is, hogy ugyanaz az orvos otthon másképp intézi a rendelést. Nemcsak 20 percet, ha­nem akár 40 percet, vagy egy órát is szívesen foglalkozik a be­teggel (száz rubelért miért ne?!). Azután meg otthon más a hang­ja, udvariasabb, kedvesebb a ma gatartása is. A betegnek ez tet­szik és így gondolkodik: lám, ez a jó orvos, ez mindent lát, min­dent tud és kifizeti amit kér. Pedig az ilyen nyerészkedő or­vos nagyon jól tudja, hogy a negyven, vagy hatvan perces vizsgálatért kapott pénz gyak­ran páciensének egész napi ke­resetét teszi ki. A mi viszonyaink között, a mi ingyenes egészségvédelmi rend­szerünk mellett van-e társadalmi szükségszerűsége annak, hogy az orvosok magánpraxist folytassa­nak? Nem sokkal hasznosabb és természetesebb, ha minden ere­jüket, energiájukat és tudásukat azon betegek gyógyítására fordít­ják, akiket a rendelőintézetek­ben, a kórházakban kezelnek? Képzeljünk el, mondjuk egy szakképzett mérnököt, aki elha- tározza, hogy »szabad vállalko­zással« is foglakozik. Milyen fúr csa és visszás dolo£ lenne ez ná­lunk! De szerencsére mi már ki­irtottuk a kapitalista dzsun­gelt minden »gyönyörűségével« együtt! Akkor miért hagyjuk helyben az ilyen tevékenységet az orvosok körében? Mi az oka, hogy az or­vosok egy része nem találja mél­tatlannak a »maszek«-rendelést? S nem szabad elfelednünk, hogy ezek a »maszekek« mind olyan emberek, akik alapvető munká­juk után is jól élnek, fizetést kapnak az államtól, nagyszerű le­hetőségekkel rendelkeznek, hogy nagy orvoskollektívákkal karölt­ve klinikailag ellenőrizzék elgon­dolásaikat. Többen közülük fia­talokat tanítanak a gyógyítás tu­dományára és nem átallanak nagy szavakat mondani az orvosi etikáról. De amint behúzzák ma­guk mögött az előadóterem aj­taját, kezet mosnak ég mennek üzletet csinálni a tudásukból. Tagadhatatlan, ezek az embe­rek többnyire komoly ismeretek­kel rendelkeznek, tehát intel­ligenseknek nevezhetnénk őket. Intellektus, intelligens, intelligen­cia... nem fogjuk felkutatni eze­kért a fogalmakért az értelmező szótárakat, de valahogyan csep­pet sem illenek a megrögzött nyerészkedőkhöz. Az orvosnak hivatásánál fogva fizikailag is, intellektuálisan is tisztának kell lennie. A gyógyítással való kufárko- dást, a »magánpraxist« természe­tesen nem lehet betiltani. A rend őrség nem illetékes, hogy beavat­kozzon ebbe a kérdésbe. De jó lenne, ha az orvosok maguk is rosszindulatú betegségnek tekin­tenék a »magánpraxist«, ha a gyógyítással nyerészkedő orvosok éreznék, hogy embertársaik nem akarják munkával keresett pén- izükkel gyarapítani jövedelmű­jét. De Gaulle a Jövfi héten hona nyilvánossá sra Algériával kapcsolatos eigamlslásait A francia atombomba és Bonn tervei A Krasznaja Zvezda cikke A könnyűipar „nagy ugrása“ Bulgáriában

Next

/
Thumbnails
Contents